Délmagyarország, 1999. szeptember (89. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-08 / 209. szám

SZERDA, 1999. SZEPT. 8. EGY SZÁZALÉK 9 P/cvc/ fények F

ényesek, bágyadtak az őszi reggelek. A piac nyüzsög. Tompán fénylik a paradicsom, mattfehér, -zöld a paprika. Padlizsán vár arra, aki ismeri a görög konyhát. Hatalmas, mézszínű, piros belsejű kardvirágok, sárga műanyagvödrökben. Hamvasszürke, -lila szilva. Két asszony beszélget a sarkon, az egyik egy kisbolt tulajdonosa lehet, másik pedig törzsvevő. - Majd bemegyek magához, veszek egy kövér tejet... - Tudja, hogy mától emelték a tejet? -Emelték? - Emelték. Az egyik szállítóm mondta, odamentek a (...) vendéglőbe. Összeültek és így döntöttek. A három nagy. Bágyadtan nézelődök tovább, nem ébredtem még föl teljesen. Az is lehet, hogy álmodom, de szerintem nem. - Cigit, cigerettát! Ócsó a cigi! - hallom, s iíyésmit nem álmodik az ember. A pályaudvarról - aszfaltjának színe olyan ebben a fényben, mint a szilva hamva - kikanyarodik egy busz, és kék gázolajfüst borttja el a tájat. A buszkerekek mellett veréb szedegeti az összetört tökmaghéjat. Úgy látszik, még akad rajta verébszempontból hasznosítani való, mert egyik oldalon bemegy csőre két kávája közé a héj, másik oldalon meg kimegy. Közben nyilván leszedődött az a tökmaghéj belső feléről az ottmaradott hártya, vagy valami, ami miatt a verebek érdemesnek tartják a tökmaghéjat fölszedegetni. Mások mást esznek: a halsütőnél két öreg csámcsog. - A pontynak én a nyakát szeretem legjobban. - Nyakát? A pontynak? Hm... - Igen, a nyakát. Nem mindegy, hogy mijét eszi az ember a halnak. A gardának például a feje mögött, a nyakánál rákhúsa van. Olyan az íze, mini a ráké. Az oldalán csirkehúsa. Halat kellene enni, halat meg.paszulyt. - Halat meg paszulyt? - Azt. Régen nem volt ennyi betegség, mint ma. Nem volt ez a sok szívinfarktus, meg trombózis. Régebben paszulyt ettünk paszullyal. És halat. Lehet, hogy azért nem volt... - Dehogyisnem volt, csak akkor a szlninfarktust szívszélhűdésnek mondták, és gutaütésnek a trombózist. Hol ettek maguk halat? - Bajai vagyok én, kérem... - Baja... Oda ment a lányom férjhez. Szép kisváros. „Bácska, Baja, Budapest..." Ezt mondta a rádió, amikor mentek a gépek Budapest fölé. Ez jár a fejemben, amióta volt a szerbeknél ez a háború - mondja a halevő öreg, s lebirizgálja a pontynyakról a húscafatokat. Hüvelykujja, amelynek récéi közé végérvényesen odafeketedett a föld, zsíros. Fénylik, akár ez a bágyadt, őszi délelőtt. Farkas Csaba Kisebb Mol-nyereség • Budapest (MTI) A Mol-csoport 1999 első félévében 18,688 milliárd forintos mérleg szerinti eredményt ért el. Ez 35,7 százalékkal marad el a tavalyi év azonos időszakának adatától - derült ki a társaság gyorsjelentéséből. Az eredmény csökkenését a kedvezőtlen nemzetközi piaci feltételek mellett a pénzügyi műveletek mintegy 15 milliárd forintos veszteségével magyarázza a cég. Ez utóbbit főként az első negyedévben a devizahiteleknél elszenvedett árfolyamveszteségre vezetik vissza. Az idei első félévben nem auditált, konszolidált és nemzetközi pénzügyi szabályok szerint készített mérlege szerint a cég értékesítési nettó árbevétele 3,4 százalékkal növekedett, és elérte a 312,745 milliárd forintot. TOSHIBA Hűtő-fűtő klímaberendezések * DÉMÁSZ ártámogatással * POSTABANK áruhitel konstrukcióval FŐSZER-ELEKTROPROFIL KFT D<mAsz PARTNER 6723 Szeged, Római krt. 23. Te!.: 421-533, Fax: 421-637 6722 Szeged, Moszkvai krt. 30. Tel.: 420-576, Fax/üz.r.: 425-136 mm AKCIÓ! csapágyak 30-40% engedmény! MÁRKAKERESKEDÉS: Noviki Kft. Szeged, Berlini krt. 19. NOVIKI® Tel- 62-484-169. Tel./fax: 62-467-958. • Gabonanemesítő - politikai vénával Nincs tudomány lobbyzás nélkül Dr. Frank Józsefnek, a 75 éves Gabonakutató Kht. főigazgatójának az újszegedi intézet a második munkahelyre. A háromnegyed évszázados kutatóintézet történetéhez 25 esztendő erejéig neki is köze van, mi több, szerepe meghatározó. Mint szavaiból kiderül: Csongrád megye közgyűlési elnöke: ként többek között azért vállalta a politikai szerepet is, hogy az egész agráriumnak, azon belül a kutatóknak, a nemesítőknek segíthessen. A napraforgó-nemesítő dr. Frank József (5A) intézeti asztalát stílszerűen napsárga napraforgók díszítik. Az íróasztalon ott a Széchenyi-díjas tudós néhány nappal ezelőtt megjelent második könyve A napraforgó biológiája, termesztése címmel. Miközben kutatóhelye a 75 éves születésnapját ünnepli a napokban. A JATE biológia-földrajz szakán végzett tudós pályafutását a Siófok melletti takarmánytermesztési kutatóintézetben kezdte, ott hét évet töltött el. Amikor visszahívták az egyetem növényélettani tanszékére, kipróbálta a kétlakiságot is, ingázott Szeged és Siófok között. • Hogyan lett az egyetemből intézet, a takarmánytermesztésből gabonakutató? - A véletlennek köszönhetem, hogy így alakult a pályám. Az egyetem ugyanis nem tudott abban támogatni, hogy Szegeden lakáshoz jussak, viszont a Gabonatermesztési Kutatóintézet fölajánlotta a segítségét, valamint egy tudományos munkatársi beosztást. Ekkor már kandidátus voltam. A kutatási területem a napraforgótermesztés lett, ami aztán az egész életemet meghatározta: a kiszombori tenyészkertbe jártam ki ezt követően 15 Dr. Frank József. „A Magyar Királyi Mezőgazdasági Intézethez, a gyökerekhez szeretnénk visszatérni." (Fotó: Miskolcxi Róbert) esztendőn át. Életem legmunkásabb, legszebb évei ezek voltak, amikor a munkát szó szoros értelmében a nulláról kezdhettem el. • Milyen lehetőségekkel rendelkezett akkoriban egy fiatal kutató? - A hetvenes években a külföldi nemesítés tíz évvel előbbre járt, mint a hazai, Magyarországon is az amerikai és a francia hibrideket teijesztették, s ezért éreztem, nagyon sürgősen történnie kellene itthon is valaminek. A nyolcvanas évek elején aztán elkészült az első hibridem, amit nem úgy fogadtak, ahogy kellett volna. Olyan érdekek mozogtak az akkori export-import cégeknél, hogy a külföldi termék biztosan jobb, ráadásul üzletet lehet vele csinálni, nem kell nekünk a hazai. Számomra nem kínálkozott más megoldás, mint külföldre, Franciaországba kivinni a nemesített fajtákat, és ott kipróbálni a hibrideket. A FAO kísérleti rendszere adta ehhez a kereteket, tehát szó sem volt tiltott csatornákról, csak éppen nem lehet egyenes útnak nevezni. A Közös Piac országaiba korábban egyetlen nemesítőnek sem sikerült eljutnia a szabadalmával, úgyhogy a siker leírhatatlan volt: három év alatt, 1988-ig a francia vetésterületek 30 százalékán ezeket a napraforgó-hibridet vetették el. Ettől a perctől kezdve Magyarországon is elismerték az eredményeket és a 80as évek végére a napraforgó vetésterület 80 százalékát a GKI hibridjei uralták. Majd francia-magyar és amerikai magyar vegyes vállalatok sora alakult közös kutatási programokra - mindenféle külső segítség nélkül. Ma 54 olyan hibrid nemesítőjeként tartanak számon, amelyeket külföldön államilag minősítettek. • Milyen segítséget kapott a kezdetek kezdetén környezetétől, főnökeitől, és hogyan támogatja most Ön a kollégákat főigazgatóként, valamint a megyei közgyűlés elnökeként? - Környezetem egyrészt hitetlenkedve fogadta az eredményeket - azért ne felejtsük el, szocializmus volt -, másrészt pedig azért is síri csend vett körül, mivel a kutató magányosan dolgozik. Annak, hogy szinte mindent saját magamnak kellett csinálni, ma kamatozik: csak kitartással lehet dolgozni és olyan eredményeket elérni, amelyeket a piac megmérhet. Nagyon nehéz volt az az 5-6 év, amíg a kutatási témából termék lett, és eközben többször még az állásom is veszélybe került. De kitartottam és harcoltam az igazamért. Az az ötlet is eközben fogalmazódott meg, hogy kipróbáljam magam külföldön, ami bejött és megmentette a jövőmet. Amikor 1991-ben főigazgató lettem - azt követően, hogy egyenként vettem a lépcsőfokokat az intézetben elhatároztam, mindenben segítem a munkatársaimat. Egy évvel ezelőtt pedig azért fogadtam el a politikai kihívást, mert rájöttem, az agrárium, a tudomány nem mehet előre lobbyzás nélkül. Hiába igaz az, hogy a politika űri huncutság, ha segítség nélkül • A sző regi rózsa múltja, jelene és jövője Egykor Bécsben is hódított Az elmúlt hétvégén megrendezett szöregi rózsaünnep első napján a tövises virággal foglalkozó szakemberek tartottak előadást a művelődési házban. A szakmai fórum mindhárom előadója egyöntetűen kiemelte azokat az igen kedvező szöregi feltételeket, melyek a városrészt országos, sót, európai hírű rózsatermesztő vidékké tették. Az első előadó, dr Retkes József, a Flóra Hungaria ügyvezető igazgatója a rózsatermelés európai helyzetéről, illetve az uniós csatlakozás lehetséges magyar következményeiről beszélt. Megtudhattuk, hogy Európában jelenleg Hollandia, Spanyolország, Belgium és Dánia a legnagyobb rózsatermelő, Németország, Franciaország és Svájc a legjelentősebb felvásárló. A termelők a vágott rózsát átlagosan 60 forintért adják el Európában. Az Európán kívüli termesztők ennél lényegesen olcsóbbak, Afrikából 24, Közel-Keletről 31 forintért importálnak rózsát az európai piacokra. A virág fogyasztói ára a termelői árnál tíz-tizenöt forinttal magasabb. A legdrágább Hollandia, ahol 128 forint egy szál rózsa, az egyik legolcsóbb pedig Franciaország, ahol 44 forint. Retkes űr hangsúlyozta, hogy a hazai rózsatermelőknek már most fel készülniük az uniós csatlakozásra, és az ezzel járó nehézségekre. A lakosság virágigénye a jövőben valószínűleg növekedni fog, legalábbis az európai átlagok ezt mutatják. A termelőknek ezért - a felmérések szerint - minimum 0,3-0,6 hektár területen kellene rózsát nevelniük ahhoz, hogy elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű vágott virágot tudjanak termeszteni. Ezen kívül illdomos lenne növelni az üvegházak számát is, a fóliasátrak rovására. A rózsafajták nemesítéséről adott elő dr. Márk Gergely, Magyarország egyik legnevesebb róZsatermesztője. Kiemelte, hogy hazánkban már a múlt század végén megindult a nemesítés. 1950-ben immár hivatalos keretek között, a Kertészeti Kutató Intézetben folytatódott a munka, egészen 1981-ig, Márk úr nyugdíjazásáig. Ezután Márk Gergely csak a saját telkén tudta tovább nemesíteni a rózsákat. Előadása végén a növénynemesítő szakember saját rózsafajtái közül mutatott be néhányat, diavetítő segítségével. A nem csak értő szemnek szép virágokat Márk úr történelmi személyiségekről (Rákóczi Ferenc, Erzsébet királynő, Gábor Áron), növénynemesítőkről (Liszka Jenő) és településekről (Pozsony, Kőhalom) nevezte el. A szakmai fórumot Szeles Sándor beszéde zárta, melyben a szöregi áfész volt vezetője a helyi rózsatermelés kezdeteire emlékezett. Elmondta, hogy a térség kitűnő adottságai tették lehetővé azt, hogy Szőreg Magyarország legjelentősebb rózsatermelő vidékévé vált. A harmincas években a bécsi és budapesti piacon a legkeresettebb virágfajta a nem lép előre sem az intézet, sem a megye. Tudom, ha az intézetemet támogatom, akkor abból haszna származik a régiónak is de: mégsem szegődtem el politikusnak. • Hol áll ma a Gabonakutató Kht. a hazai kutatóintézetek rangsorában? - Magyarország legnagyobb kutatóintézete a GK Kht. a maga tíz telephelyével. Tizenhét minősített kutatónk húsz növényfaj nemesítésében jár élen, 130 piaci növényfajtánk közül 90-et külföldön minősítettek, s 30 ország 40 kutatóintézetével állunk kapcsolatban. Az éves költségvetésünk 1 milliárd forint, amelynek a 85 százalékát magunk teremtjük elő. A kht.-forma amelyre 1997-ben kaptunk engedélyt - kedvez a gazdálkodásnak, mivel nyereségünket visszaforgathatjuk a kutatásba. Még jobb helyzetbe kerülhetnénk, ha egy egész vertikum tudna közös intézményi keretek között dolgozni - a kutatástól az értékesítésig; akkora intézetté váljunk, mint amekkorának a kutatóhely a születésekor számított. 1924-ben ugyanis elődünket, a Magyar Királyi Alföldi Mezőgazdasági Intézetet úgy hozták létre, hogy hozzá tartozott a zöldségtermesztés éppúgy, mint a hagyma- és paprikakutatás. Nincs benne logika, hogy egy szentesi zöldségkutatót - amely tőlünk vált le - bezárjon, avagy egy makói hagymakutató Kecskeméthez tartozva vegetáljon. • Hogyan tudja megosztani az energiáját a kutatás és a politika között? - A kettős feladattal járó munka egyértelműen a család és a szabadidő rovására megy. Sajnos, a kutatómunkára már alig jut időm. Napjaim úgy telnek, hogy szinte öt percnyi pihenőm nincs, az ebéd vacsorává válik, átlagosan húsz tárgyalás, 40-50 telefon vár. Fekete Klára szöregi rózsa volt, és még a téeszesítés sem tudta feledtetni a virágkertészet iránti szeretetet. A házikertben termelőknek a kis mennyiség miatt értékesítési gondjaik támadtak, ezeket megoldandó jött létre a gazdákat összefogva 1967-ben a szöregi szövetkezet. Néhány éven belül a belföldi piac ellátásán túl Európa minden országával felvették az üzleti kapcsolatot. A szövetkezet célul tűzte ki a gazdák oktatását is, így együttműködve a Kertészeti Kutatóintézettel és a Kertészeti Egyetemmel kétszer kétéves kertészeti szakiskolát hozott létre. Az előadások után Gerbár József a Magyar Rózsatermelő Egyesület elnöke lapunknak elmondta, hogy a szervezők egyik célja az volt ezzel az ünneppel, hogy a rózsával foglalkozók itt találkozhassanak, és üzleteket köthessenek. Az üzletkötésre valóban kitűnő lehetőséget biztosított a rózsabörze, illetve a szombaton megtartott árverés. Sarnyai Tiber FELVESSZÜK A RITMUSÁT CIB BANK 6720 SZEGED, KISS MENYHÉRT U. I. TELEFON: (621 425*425 6800 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, DEÁK FERENC U. 15. TELEFON: (62) 246-911 Éirtányas 1900. uUlMí 1-Iától BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE l HlliirtE ImMKiintotni lEMMt I hói 8 000 (8.11| 2-3 Ml 10 500 (10 651 1-2 hó 12.500 112,671 3 hó 12 500 (12.07) 6 hó 12 000 (12.17) 12 hó 11,500 (1166) Folyószám!* 3.00 (3.001 MMIM(MNHnM»MM»MM.U.wn|[llll 1-2 hó 13.000 (13 18) 13.125 (13,31) 13.250 (13.43) 3 hó 13.000 |13.18) 13.125 (13.31) 13.250 (13.43) 6hó 12.500 (12.67, 12.625 (12801 12.750 (12.93) 12hó 12.000 112.17) 12.125 (12.291 12250 |12.« Leírtai eón .Kuavato, , krt-M I WWon CB Crtsrtc kUganszaika rtM krtnaBaaavrt iMgagysra CIB Clasáic Magánszámla CIB XL Átutalási llagánsiámls XL'ClassIc 0 100 E FI lg 3.500 3.613.60 100EF1-500EFI 6.000 6.26/6 22 500 E FI Mólt 10.500 íi.ism.oe CIB TMurákizánáa (4 U-s* UN Mn. 50 E Fl| •UHMIU IMM 0-50 E Fl-io 3.500 3 61 50 E F t-500 E FI 0.500 fl 97 500 E FI Wóh 12.500 13.44 A KINCSEM bálát kamita magánszeihályáá lászára (mái 50 E FI) k-MUN-IV (MM 3hóK4R 13.500 13.69 6 hónap 13.000 13.16 12 hOnap 12.500 12.67 LMrtrt kfckk -sazavakat aton • bar* krtnaM na* kzrt á KINCSEM 2000 kOlvány (nsh 100 E FI) UMUSU1IV EMU' Iho 13,000 13.00 3 ho 13.500 13.50 6 hó 13 000 13.00 12 hó 12.500 12.50 * Az EHM kamata az 4*as krtrtaart isagMmraak u.„Zu—tut. yaurtóasó.. NYÚJTOTT HITELEK ÉTYáóyts: 1999. HUF prims rsts Folyószamlahilót Betelóf zö husi Lombaróhital IngaHsrileószóIss Mai tort* |%1 24.00 19,00 20.00 23.00 CIB^06402t22«2