Délmagyarország, 1999. szeptember (89. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-08 / 209. szám

6 HELYI TÜKÖR SZERDA, 1999. SZEPT. 8. Új vényellenőrzési rendszer • Budapest (MTI) Új vényellenőrzési rend­szer kezdte meg működését a hét elején az ország 18 megy­éjében, a fővárosban és Pest megyében pedig október 1-jé­től indulhat a BÉVER elneve­zésű program - ismertette új­ságírókkal az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója kedden, Buda­pesten. Lampé Zsolt elmondta: Pest megyében és a főváros­ban a nagy mennyiségű adat miatt bővíteni kell a számító­gépes rendszer kapacitását ah­hoz, hogy a rendszer működ­hessen. Kiemelte, hogy az ed­dig ötmillió forintból kifej­lesztett s telepített rendszer ja­nuártól válhat országossá. A BÉVER-program ­szemben az előző rendszerrel - nem csak egy hónap, hanem akár egy év adatait is tudja vizsgálni. Az új rendszer ké­pes a háziorvosok negyedé­ves, féléves vényírási gyakor­latának, illetve az úgynevezett taj-számok alapján a betegek gyógyszerfogyasztási szoká­sainak elemzésére. A brit kapcsolat • Budapet (MTI) Több mint kétszázötven brit cég kétezer termékével mutatkozik be katalógusaik segítségével Budapesten szep­tember 7-9. között. A cégkata­lógusaikat kiállító brit export­őrök legfőbb célja, hogy köz­vetítőket és forgalmazókat ta­láljanak termékeiknek a régió­ban. A SuperCatex Katalógus Kiállítás fő szervezője, a Source of Supply, amely a vi­lág különböző részén szervezi meg a brit cégek bemutatko­zását. A kiállításon a brit gazda­ság minden területét felölelő, 600 ezernél is több brit cég adatait tartalmazó ingyenes számítógépes adatbázis áll az érdeklődők rendelkezésére. • Szimfonikus évadnyitó: 180 fokos fordulat • Szájápolási hónap Holland turnéval kezdenek F°9híiflS Tegnap délelölt tar­totta évadnyitó társulati ülését a Szegedi Szimfo­nikus Zenekar, ame­lyen Gyüdi Sándor, az együttes májusban ki­nevezett új igazgató­karnagya ismertette a szezon programját. A Szegedi Szimfonikus Zenekar tegnapi évadnyitó ülésén dr. Ványai Éva al­polgármester azzal köszön­tötte a muzsikusokat, hogy elmondta: nehéz költségve­tési év előtt áll a szegedi önkormányzat, ezért szigo­rító intézkedéseket kell élet­be léptetnie. A kulturális in­tézményhálózat gazdasági összevonása is felmerült, ám a múlt heti közgyűlés elhalasztotta a döntést, mert további számításokra, vizs­gálatokra van szükség. Az önkormányzat a központi költségvetés sarokszámai­nak ismeretében olyan dön­tésre törekszik majd, hogy az érintett intézmények ne járjanak rosszabbul. Az al­polgármester arra kérte a zenekar tagjait, úgy dolgoz­zanak ebben az évadban is, mintha ez a probléma nem létezne, és bízzanak új ve­zetőjük kiváló diplomáciai érzékében, aki jól tudja képviselni az érdekeiket. A Festő utcai zenekari próbaterem ülésrendjének 180 fokos fordulata szimbo­likus, mert egyben az egy­üttes életében bekövetkezett változást is jelzi - indította évadnyitóját Gyüdi Sándor, aki annak idején a JATE-n a zenei akusztika kérdései­ről írta fizikusi diploma­munkáját, így nem megle­pő, hogy az idevágó szaki­rodalom ismeretében alakí­totta ki az új elhelyezke­dést. Az igazgató-karnagy arról is beszámolt, hogy a nyári szünetben néhány új A szimfonikusok a Turandot októberi felújításának zenejavító próbájával ma kezdik a munkát. (Fotó: DM-archív) hangszert vásárolt a zenekar (kürtöt, trombitákat harang­játékot), valamint jó álla­potban lévő hangszerládák­ra tettek szert az AHZ lese­lejtezett készletéből. Az évad kezdetére sikerült megállapodni a szakszerve­zettel az új kollektív szerző­dés aláírásáról. A négy új hegedűs, Aradi Mária, Bő­di Melinda, Soós Katalin és Vági Anikó lett szeptember­től az együttes tagja, a csel­lista Mosolygó Virág pedig szerződéssel játszik a zene­karban. A szimfonikusok ebben az évadban a Filhar­mónia hagyományos két bérleti sorozatában 5-5 hangversenyt játszanak majd a Szegedi Nemzeti Színházban. Állandó ven­dégkarmesternek Lukács Ervint kérték fel, aki a bér­leti koncertek 40 százalékát dirigálja majd - sok próba­lehetőséggel, így nagy hangsúllyal vesz részt a ze­nekar életében, és jelentős szakmai segítséget nyújthat az együttesnek. Ebben a szezonban is négy ifjúsági hangversenyt és három va­sárnapi matinékoncertet ad­nak a szimfonikusok, vala­mint november 22-én, Szent Cecília napján jubi­leumi koncerttel ünneplik meg önálló intézménnyé válásuk 30. évfordulóját. Erre az alkalomra reprezen­tatív CD is megjelenik, amely az együttes mind­egyik korábbi vezetőjével tartalmaz egy-egy hangfel­vételt. A zenekar meghívást kapott a Budapesti Tavaszi Fesztiválra, ahol Pál Tamás dirigálásával Liszt Krisztus oratóriumát játsszák. Pál Tamás egyébként a bérleti sorozatban is vezényel egy koncertet. Gyüdi Sándor két bérleti estén vezényel, rajta kívül Ligeti András, Horst Gehann és Oberfrank Péter dirigál egy-egy hangver­senyt. A színház új zene­igazgatója - aki személye­sen is részt vett az évadnyi­tón - tartja ma az első pró­bát, mégpedig zenejavítót a Turandotból. Gyüdi Sándor örömmel jegyezte meg, hogy december 31-ig előre megkapták a színháztól az operaelőadások pontos idő­pontját, így egyszerűbbé vált az egyeztetés. A zene­kar szeptember 20-tól há­rom hetes hollandiai turné­val kezdi az évadot: Hans van den Hombergh és Mak­láry László dirigálásával opera- és operettgálát ját­szanak. H. Zs. A szájhigiénéröl ké­szült nemzetközi felméré­sek azt mutatják, hogy Magyarország a fogbe­tegségeket tekintve utol­só az európai ranglistán. A fogszuvasodás illetve a fogágybetegség népbe­tegségnek számít ha­zánkban. A megelőzés érdekében, az ország nagyvárosaiban szep­temberben ingyenes szű­rővizsgálatokat szervez­nek. Szegeden a rendelő­intézet fogászatain nyílik lehetőség erre. Nem hat az újdonság erejé­vel, hogy mi, magyarok alig költünk szájápolásra. Hazánk­ban egy ember egy évig 0,56 fogkefét használ el, azaz közel két évig mossuk a fogunkat ugyanazzal a fogkefével, s fogkrémből évente mindössze 2 tubussal használunk el. A magyar polgárok 50 százaléka naponta egyszer mos fogat an­nak ellenére, hogy rendszere­sen fogyasztunk a fogakra ká­ros, magas cukortartalmú üdí­tőket, édességet. Egy a közel­múltban készült országos fel­mérés adatai szerint a magya­rok 54 százaléka több mint egy éve nem járt fogorvosnál, s a helytelen szájápolási gya­korlatot jelzi az a tény is, hogy a leggyakrabban alkal­mazott orvosi beavatkozás a tömés. A szájhigiénéről készült nemzetközi felmérések azt mutatják, hogy a fogbetegsé­gek tekintetében utolsók va­gyunk az európai ranglistán, Albánia és Bulgária társaságá­ban. Az Állami Számvevőszék megállapítása, hogy a magyar szájápolás alulfinanszírozott, magyarán a kelleténél lénye­gesen kevesebb pénzt ad erre a biztosító. A tb évente mind­össze 4,2 dollárnak megfelelő - 1 ezer 20 forintot - fordít egy-egy ember fogászati ellá­tására, ez az összeg az európai átlag kevesebb mint huszad része. Fogazatunk elhanyago­lásának oka az is, hogy 1995­től a fogászati ellátásért fizet­ni kell az állami rendelőkben is. A sürgősségi ellátás ugyan még ingyenes, és az igazolt, évenkénti szűrővizsgálattal is kedvezményekhez juthatnak a betegek. A szájápolás elhanyagolá­sának „eredményeképpen" a fogszuvasodás és a fogágy­problémák népbetegségnek számítanak Magyarországon. Szinte minden magyar ember­nek van lyukas foga vagy fog­hiánya, s a magyar lakosság 90 százaléka szenved fogágy­gyulladásban. Ez a betegség felelős 40 éves kor felett a fo­gelvesztések több mint 50 százalékáért A fogágybeteg­ség kialakulását nemcsak a szájápolási kultúránk hiánya a okozza, de szerepet játszik eb­ben a dohányzás és stressz. E betegség a dohányosoknál há­romszor, az állandó stresszben élők körében négyszer gyak­rabban fordul elő. A fogágy­gyulladás kezelésének elmu­lasztása nemcsak a fogazat el­vesztéséhez vezet, de növeli az infarktus veszélyét, s emésztőszervi betegségeket is okoz. Az elkeserítő tények és adatok késztették a Magyar Fogorvosok Egyesületét és a Magyar Orvosi Kamara fogor­vosi tagozatát arra, hogy tá­mogassák a szájápolási hónap országos programjainak meg­szervezését, amellyel a száj­ápolás fontosságára kívánják felhívni a figyelmet. A szep­tember végéig tartó, egy hóna­pos program keretében az or­szág nagyobb városainak kije­lölt fogorvosi rendelőiben vár­ják az ingyenes fogorvosi "vizsgálatra jelentkezőket. Sze­geden a Tisza Lajos körúti és a Vasas Szent Péter utcai ren­delőkben nyílik lehetőség az ingyenes fogászati szűrővizs­gálatra. K. K. Lehúzták a rolót a lán­gos-, palacsinta-, kürtös­kalács- és kolbászsütők, nem árulnak már minden sarkon vattacukrot és fa­gyit, a képeslap- és lufiá­rusok inkább falusi bú­csúkba járnak. Velük tar­tanak a zsebmetszök, meg időnként az örömlá­nyok is. Vége a balatoni nyárnak. De milyen is volt az idei szezon? Ezt kérdeztük Bereck Gyu­la balatonszárszói polgármes­tertől. Egy olyan település az első emberétől, ahol az elmúlt években jelentős erőfeszítése­ket tettek a környezet fejlesz­tése érdekében, bővítették a szolgáltatásokat, csinosították a falut, új exponátumokkal bővítették a József Attila Mú­zeum anyagát. A felújított So­li Deo Glória református kon­ferencia központban pedig évente több alkalommal jeles tudósok, közéleti személyisé­gek részvételével tartanak nemzetközi összejöveteleket. Az idei évben kicsit késett a turista szezon, ami nem csak az időjárás, inkább a dél­szláv krízis és a háborús hely­zet rovására írható. A Balaton partján lévő településeket mindez egyformán érintette. Szárszó tehát egyik jellegze­tes példája az idei turisztikai történéseknek. Bereck Gyula polgármester azt mondja, még nem összegezték a nyár ered­ményeit, de már mondhat né­hány jellemző adatot. - Az idei zord tél, majd a tavaszi csapadékos időjárás • Egyre több hazai vendég Hol van már a balatoni nyár? ellenére sikerült felkészül­nünk az idényre. A polgár­mesteri hivatal és a helyi vál­lalkozók együttes munkájával olyan összképet sikerült kiala­kítanunk a településen, ame­lyet szívesen fogadtak a ven­dégek. . 9 Olyannyira, hogy már májusban megjelentek? - Annyira azért nem ­emeli fel elhárítóan a polgár­mester, s rögtön hozzá is te­szi: - Pünkösd tájékán jöttek az első vendégeink, méghoz­zá külföldiek, olyanok, akik évek óta vissza járnak hoz­zánk. Egyébként itt a tanév befejezése után kezdődik az igazi vendégjárás. 9 Az utcán egyre több magyar szót is hallani... - Igen, az idei év-a bel­földi turisztikai mutatószámo­kat nézve - lényegesen jobb volt, mint a tavalyi. A határon túli vendégek most 1-2 héttel később érkeztek hozzánk. 9 Mi volt ennek az oka? - Elsősorban az ismert ko­szovói konfliktus. 9 Szerencsére volt egy napfogyatkozás is, még­hozzá teljes, s éppen ebben a sávban! - Abban az időszakban csúcsosodott nálunk a ven­dégforgalom. Telt ház volt mindenütt, egy üres szobát sem lehetett találni a települé­sen... A magyarországi idegenforgalom az el­múlt években jelentős bevételnövekedést könyvelt el. Míg 1990­ben 800 millió, 1998­ban már 2,5 milliárd dollárt költöttek el ná­lunk a külföldi vendé­gek. Az évi összes ide­genforgalmi bevéte­lünknek egyébként csak a 35 százaléka származik a belföldi vendégek üdüléséből. Reményt keltő azon­ban, hogy tavaly már jelentősen növekedett ­mintegy 10 százalékkal - a belföldi vendégfor­galom, s ez nyilvánva­lóan a jobb, változato­sabb idegenforgalmi kí­nálatnak tulajdonítható. Az idei, első öt havi, tu­risztikai mérleg - a ko­szovói krízis visszafogó hatása ellenére - ked­vezően alakult: 21 szá­zalékkal növekedett a dollárban mért idegen­forgalmi egyenlegünk. Az utolsó fürdés a magyar tengerben. A szárszói strandon - idényben - jávai többen voltak... (DM-fotó) A polgármester úr az emlí­tettekről még mosolyogva be­szél, de azt már komorabban teszi hozzá, hogy a csodálatos égi jelenség után a vendégek fogták a poggyászukat és tá­voztak. A vendéglátók arra számítottak, hogy akik a hét közepén lejöttek erre az alka­lomra, itt is maradnak vasár­napig. Nem maradtak. Csak a külföldiek közül néhányan. Azt követően, egészen au­gusztus 20-ig viszont ismét telt ház volt. Nagyon sokan itt maradtak Szent István napja után is. Főleg azok, akiknek nem kellett a gyerekeket isko­lába indítani, vagy azok, akik már nyaralásuk előtt „készül­tek" e témából és megvásárol­ták a tankönyveket és a -sze­reket. 9 Idén (is) sokan panasz­kodtak a közbiztonság álla­potára - jegyzem meg hal­kan, miután erről a problé­máról más településeken is hallottam. - Joggal. Sok a betörés, a rablás, a kocsifeltörés, a garáz­dálkodás. Annak ellenére, hogy Szárszónak van két rend­őre, s működik a polgárőrség is. Vannak viszont úgyneve­zett „homályos bűntények", mégpedig a külföldiek eseté­ben. Jelentkeznek a rendőrsé­gen, hogy elvitték a kocsiból a pénzüket, a rádiójukat, az érté­keiket. A kocsin viszont sem­milyen külsérelmi nyom nincs, ilyenkor egyértelmű a biztosí­tási csalás próbája! Gyakran azonban a turisták is felelőtle­nek, hiszen őrizetlenül hagy­ják kerékpárjukat, motorjukat, más értékeiket. A legtöbb gon­dot azonban a garázdák okoz­zák. A tavaly nagy költséggel elkészült központi szökőkutat a nyáron is gyakran összetör­ték, megrongálták, szeméttel tömték tele. Balatonszárszó ennek elle­nére az egyik legvonzóbb tele­pülés a honi és a külföldi ven­dégek számára. Az említett szökőkút mellett augusztus 20-a, sőt, szeptember elején is hallhatók németül, szlovákul, hollandul, svédül beszélő tu­risták, akik a nyarat „nyújtják" meg egy kicsit, különös tekin­tettel a kellemes időjárásra... A kerekegyházi Ulakcsai Zoltán és testvére Zsófia, az iskolába indulás előtti napok­ban még élvezte a balatoni nap utolsó meleg sugarait. Mind­ketten általános iskolások, a Fő utcai bazársoron találkoz­tam velük. - A nagyinál nyaralunk a Gábor Áron utcában. Nagyon szeretünk itt, hiszen most min­den olyan csendes, de mégis „balatoni": lehet fürödni, lab­dázni, sétálni, no meg fagyizni is - mondják egybehangzóan. Azután hozzá teszik: - Kár, hogy ilyen gyorsan vége a nyárnak... Bizonyára az idegenforga­lomban dolgozók is elismétlik ezt a mondatot néhányszor. Kisimre Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents