Délmagyarország, 1999. szeptember (89. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-08 / 209. szám

• Lízingajánlat a szegedi Lombardtól Versenyképesebb hiteldíjmutató A Hajtás kiállítás ugyan vasárnap délután becsukta kapuit, szeptember 15-ig azonban még van tovagyűrűző hatása. Eddig tart ugyanis a Lombard Rt. kedvező lízingfinanszírozási ajánlata, (•mellyel minden helyi márkakereskedő élhet. A szegedi központú, nyolcirodás országos hálózattal rendelkező, ötvenegy százalékban német-osztrák tulajdonban levő Lombard Rt. forgalmát tekintve a hatodik-hetedik legnagyobb lízingcég ma Magyarországon. Az elmúlt egy esztendő a tőkeemelés, s ezzel együtt a banki háttér megteremtésének jegyében telt, új alapokra helyezték a számítógépes rendszert, beindították a hitelüzletágat mondja Domonkos András vezérigazgató. A lízingcégeknél elsősorban bruttó beszerzési árban számolnak, ez az elmúlt esztendőben 12 milliárd forint forgalom volt, idén pedig meghaladja majd a 17 milliárd forintot. Ezzel a megyei toplistán is igen előkelő helyen szerepelnek, a nagy szolgáltató társaságokon túl csak néhány termelő cég Például a Pick, a KÉSZ - előzi meg őket. A laikus úgy gondolná, bogy a független lízingcégek visszaszorulóban vannak, hiszen a generálimportőrök mellett megjelentek a márkafinanszírozók - Porsche Bank, Opel Bank stb. - ám ez korántsem ilyen egyértelmű. Jelenleg a független lízingcégek „uralják" a piac hetven százalékát, s csak a többi a márkafinanszírozóké. Ugyanakkor a vezérigazgató elismeri, a trend az utóbbiaknak kedvez, versenyezni inkább csak a szolgáltatások színvonalával, a paletta kiszélesítésével lehet. Flottalízinghez például „full pack" szolgáltatás jár, azaz gyakorlatilag mindent elintéznek az ügyfél helyett. Segítenek a biztosítások megkötésénél, összegezik, feldolgozzák a kilométer-nyilvántartást, de még az autógumit is intézik. Nyugaton ez már régóta így megy, s nem érzik úgy, hogy aprópénzre váltanák tehetségüket. Kívülálló azon is csodálkozik, hogy egy autómárkánál miként tud labdába rúgni a független - ma már jellemzően banki hátterű - lízingcég, ha a márkának saját bankja is van a finanszírozásra. A gyakorlat azonban az, hogy nem írnak elő kizárólagosságot, s arra is volt már példa, hogy a Lombarddal csináltatta meg egyegy akcióját a márkakereskedő, nem pedig „saját" bankjával. Verseny van, még akkor is, ha nagyon nehéz szétválasztani, hogy a kereskedő enged néhány százalékot az új autó árából, vagy a lízingcég - ma már kötelezően számolandó - egységes banki hiteldíjmutatója kisebb valamivel, mint a versenytársaké. A vásárlót ez különösebben nem is érdekli, ő a kezdő befizetést és a törlesztőrészletet képes összehasonlítani. Az EKO-Parkban az elmúlt hét végén rendezték meg a Hajtás kiállítást, s az eseményhez kapcsolódóan a Lombard Rt. szeptember 15-ig akciót hirdetett. Ennek lényege egyetlen szám: 23,5 százalékos egységes hiteldíjmutató. Ezt, a szakmában ma több mint versenyképesnek számító finanszírozási lehetőséget a társaság minden helyi márkakereskedőnek felajánlotta. K. A. • Biztosítók és autósok összhangja Még ne legyen adó! • Budapest (MTI) Kivételesen egyetértenek a biztosítók és a mintegy hárommillió autóstulajdonost képviselő biztosított oldal: mind-' annyian időszerűtlennek, sőt károsnak tartlók a kötelező gépjárntű-felelösségbiztosítás jövő évre tervezett megadóztatását. Az előzetes számítások szerint a kötelező gépjárműfeleJősségbiztosításokból 1999-ben 64,8 milliárd forint folyik majd be, amely után - ha már létezne a biztosítási adó intézménye ',62 milliárd forint adót kellene fizetniük az ügyfeleknek. Az ezredfordulón a teljes évre 75 milliárd forintos ..kötelező" díjbevétellel szántóinak, amelyhez a kapcsolódó adó 1,87 milliárd forintot tenne ki. (Rövidesen megkezdődnek az egyeztetések a kötelező biztosítás jövő évi díjemelésével kapcsolatosan, mindenesetre beszédes, hogy a biztosított oldal 15,7 százalékos díjnövekedéssel számol.) A biztosítók számára a „kötelező" adójának bevezetése - a számítástechnikai fejlesztés, a nyilvántartás, adminisztráció, postaköltség stb. - 1,5-1,6 milliárd forint pluszköltséget jelentene - mutatott rá Kálózdy Tamás, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) Gépjárműtagozatának vezetője. A kötelező díja az utóbbi két évben reálértékben már csökkent, ezt a folyamatot azonban egyértelműen megtörné az adő bevezetése. A biztosított oldal szóvivője, Peredi Péter kifejtette, hogy számításaik szerint a hárommillió gépjármű-tulajdonosból mintegy 300 ezerre tehető a nem fizetők aránya. A díjemelés következtében számuk növekedhet, s helyettük is - mint eddig is - a díjfizetők terhei növekednének. A FUVOSZ főtitkára elmondta, számításaik szerint az adó egy segédmotorkerékpár éves díját 40-50, egy autóbuszét 3000, egy áruszállító járművét 5000, egy 8. bónus-osztályba sorolt, 850 köbcentisnél kisebb motorűrtartalmú személygépkocsiét 970, egy 4. malus-osztályba sorolt, 2000 köbcentinél nagyobb űrtartalmú gépkocsi kötelező díját több mint 3700 forinttal növelné meg. Forgács Zoltán, a Mabisz közgazdasági osztályának vezetője kifejtette, hogy ugyan több ponton nem értenek egyet a biztosított oldallal - például az ő számításaik szerint a biztosítatlan gépjárművek száma „mindössze" 75-80 ezer -, abban teljes az egyetértés, hogy egyelőre nem időszerű a díj megadóztatósa. Nyugat-Európában, ahol mind a vagyon-, mind azon belül a kötelező gépjármű-biztosítás adóköteles, az egy főre eső biztosítási díj tíz-, esetleg még többszöröse a magyarországinak. A biztosítottak amúgy is egyfajta adóként élik meg a kötelező biztosítást és adózott pénzükből fizetik meg, amelyre most újabb adót vetne ki az állam. Béniié: Kutatóportré Szerb jövő A rózsa neve Heti gazdaság • „re/f Gyálaréttől Kiszomborig Pálinkafőzés: a kajszi éve Zombori csendélet. Az üstök körül lelassul az idő. (Fotó: Gyenes Kálmán) A kisteleki Bittóéknál, a gabonakereskedőnél 1944-ben elástak az oroszok elöl tizenöt demizson jófajta körtepálinkát. Az utolsóból a nyolcvanas években húzták ki a dugót, dé már nagyon lassan fogyott, s inkább csak az orvosnak adták, félliterenként, hálapénz helyett. A legvége, néhány deci még ma is kopik, gyógyszer gyanánt szopogatják, gyomorfájásra kitűnő. Jó öreg íze és illata van, s nem is olyan erős már, mint egykor lehetett. A hozzáértők szerint a négy-öt éves pálinka az igazi, de huszonöt évesig még javul a minősége, ahogy szép lassan összeérik. A pálinkafőzők korán kelnek. Batkiék például hajnali ötkor már ott topogtak a gyálai szeszfőzdénél, s a nap a számukra úgy kezdődött, hogy a magukkal hozott hulladék fával, venyigével, kukoricacsutkával begyújtottak a hűvös méltósággal csillogó rézüstök alatt. Az apa, Péter érkezett messzebbről, ő kecskéstelepi, a fiú, István azonban hazai pályán mozog, hiszen gyálaréti. Kilenc órakor már kellemes meleg és intenzív cefreszag fogadja a betérőt, s beszélgetni is van idő, hiszen ennél a munkánál, bár kell az odafigyelés, nem visz messze a kapkodás. Kajsziszezon van. Batkiék három vagy négy éve főzettek utoljára sárgabarackból pálinkát, s most is úgy számolnak, legalább ugyanennyi időre töltik fel a készleteket. Mert a kajszi kényes gyümölcs, elég gyakran elfagy, mintha tudná, belőle készül a legjobb pálinka, s persze lekvárnak sem utolsó. Batkiéknál az asszony is kihasználta az alkalmat, s megteltek a kamra polcai lekvárral, de rostos ivólé is került bőven a gyümölcsből. Az öregek úgy tartják, tíz évben háromszor Barna Istvánné pálinkát fokol terem a sárgabarack, ám azt senki sem tudja, melyik háromban. Hát ezen a nyáron termett, a hét-nyolc éves fák először mutatták meg igazából, mire képesek. A barack akkor érett, ha lehullik, szedték is a kertben a gyerekek minden nap a fa alját. A gyümölcs kimagozva került a műanyaghordókba, s miután több fajta is érett, a szezon legalább három hétig elhúzódott. A hordókat érte a délelőtti nap, hamar megindult a cefre. .Akkor jó, ha a lé felül van" mondja tömören az idősebb Batki, arra a kérdésre válaszolva, mikorra lesz kész a cefre. Egyébként, ha kiforr és jól le van zárva, nem lesz semmi baja. Már két hete készen voltak, de csak most jutottak sorra. Ők egyébként hat kiló cukrot adtak egy hordóhoz, bár az lenne az igazi, ha semmit sem kellene. Ketten együtt 800 liter cefrével érkeztek a gyálaréti főzdébe, s 80-90 liter 50 fokos pálinkával indulhatnak haza. Ebben a pálinkafőzőben az a szokás, hogy a gyümölcsös gazda hozza tüzelőt, őrzi a lángot és adja a segédmunkát, így azután össze lehet söpörni az udvaron minden éghetőt, idő is van rakni a tüzet, s jó annak a gyümölcsvenyige éppen úgy, mint a kukoricacsutka. Az igazi persze a keményfa, például az akác lenne, de hát takarékos ember azzal tüzel, ami van. A gyálai pálinkafőzőt Barna István és felesége üzemelteti, a férj már a téesz-időkben is az üstök mellett állt, s mindössze annyi változott, hogy a „privatizáció" után már a sajátjában főzheti a környék gazdáinak pálinkáját. A környék ez esetben meglehetősen tág fogalom, hiszen Deszkről, Csólyospálosról, Vásárhelyről és Baksról is hoznak cefrét Gyálarétre. A szülők vagyonrészét vitték ki pálinkafőzőben a téeszből, 1992-től maguk urai, de a fétj már 1982-ben is itt főzte a pálinkát. Barna úr készségesen sorolja, mi mindenből lehet pálinkát főzni. Hosszú távon legtöbb az alma, idén nagyon bejött a kajszi, volt két-három üst cseresznye is, esetleg meggy, faeper. Főztek ők már banánból is, amikor beragadt valahol egy nagyobb készlet déligyümölcs, de tél közepén az is előfordult, hogy a nagyon drága importszőlő buggyant meg, s végezte pálinkaként. Sokak szerint a kajszi a pálinkák csúcsa, más a birsalmára esküszik, de az ínyenceknek sárgadinnyéből és földieperből is főzhetnek italt. Az igazi pálinka magozott gyümölcsből készül, bár a szilvánál négy százaléknyi mag kifejezetten jó ízt ad az italnak. Ugyancsak optimális lenne, ha a kiforrt cefrét azonnal lefőznék, bár ez a legritkább estben lehetséges. A minőség megóvásához az kell, hogy a hordót tökélete-, sen lezárják, s így sokáig lehet halasztani a főzést. Ha a pálinkafőzés igazi titkát nem is osztja meg velünk Barna úr, a gyártástechnológia néhány fogalmát megismerhetjük. Ilyen például az alszesz, ami az első főzés végeredménye, s amit a népnyelv inkább vodkaként ismer. Ez még csak 15-25 fokos, s a második főzés után lesz csak belőle igazi pálinka, ami 50-65 fokosán csöpög le párlósor végén. Persze hatvan fok felett már inkább lórúgás, mint pálinka az ital, a mai szabályok szerint vissza is kell hígítani 51 fokosra. A szakember szerint legjobb a 48-50-es érték, akkor jön ki igazán a gyümölcs íze. A gyálaréti „lepárlóban" napi harmincöt-negyven hektó cefréből tudnak pálinkát főzni - az első kör két rézüstje 300, illetve 400 literes -, s olyan is gyakran előfordul, hogy az egyik műszak hajnali egykor fejeződik be, s a következő már ötkor indul. A főzetők visszatérő ügyfelek, be is telt teljesen Barna úrék naptára erre az esztendőre, meg a jövő év elejére. A szezon augusztusban kezdődik, s a mindennaposság - amikor még naponta alágyújtanak az üstöknek - május végéig tart. Van, aki elviszi a lefőzött cefrét a disznóknak, de sokan nem vesződnek vele, így a pálinkafőző tulajdonosa hordja ki azt a tarlóra. Csupa szerves anyag, nagyon jó ez trágyának - mondja Barna úr. A főzetés ára szabott: 810 forint egy hektoliterfok, ötven fokos pálinkába számolva ez azt jelenti, 405 forint literje. Ennyit fizet a gazda minden liter elvitt ital után. A szabályok szerint egy esztendőben egy személy száz liter pálinkát főzethet ilyen áron efelett már forgalmi adót is kell fizetni -, de a család jellemzően akkora, hogy ezen a határon szinte mindenki belül marad. A pálinka literjéért kapott 405 forintból 288 forint meg sem melegszik Gyáleréten, megy egyenesen adóba. Olyannyira nem, hogy minden nap fel is kell adni a pénzt. Ha már ilyen sok szó esett a pénzről, Batkiékat arról faggatom, mennyi ma egy liter pálinka, mondjuk, kajsziból. Az attól függ, hogy barátnak, vagy idegennek lesz mondja az idősebb Batki, s ezzel világossá is teszi, hogy a pálinka nem krumpli, hogy szabott ára legyen. A fiú persze másként látja a világot, s fogadkozik, ezerötszáz forint alatt biztosan nem adná literjét. Hálapénz helyett is jó, no meg ajándékozni, hiszen a pálinka a főzés után már „nem kér enni", Amikor már minden! sikerült megtudnom a pálinkáról, szeretném megkérdezni Barnánét, milyen az élete egy pálinkafőző feleségének, ám hirtelen nem találom. Amikor újra előkerül, egy liter ital van a kezében, idei, természetesen kajszi, és úgy kínálja, hogy nem lehet visszautasítani. Ha elfogy a kisteleki, ez is jó lesz gyomorfájásra néhány esztendeig. • Kiszomboron, a falu szélén hétfő reggel gyújtottak először az üstök alá, Sárközi István és fia, Sárközi István utánfutón hozta a cefrés hordókat, s persze a tűzrevalót. Természetesen kajszibarackból főzették a pálinkát, Klonka Sándor közreműködésével. A kisüsti rendszerű lepárló berendezés, a szükséges karbantartásokkal teszi a dolgát, az épület azonban megöregedett. A pálinkafőző községi tulajdon, privatizációjáról nincs szó. A kívülállót nem érdekli, aki benne van, mint én, tudja, hogy nem olyan nagy üzlet - mondja Klonka úr. Pedig, aki nem jelentkezett be időben, az idén már nem is főzetheti Kavács András