Délmagyarország, 1999. augusztus (89. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-02 / 178. szám

999. AUG. 2. HÉTFŐ, 1999. AUG. 2. SZEGED 5 tuab íek, amelyben a 1 nagyobb számú ereg erőt vett a matabadságharc katogaz, hogy maga az vezér elesett Bem ától találva, de a r sors akkor már iedett. A nagyszerű lár bontogatta fekenyait, elragadta a őbbet, a legkülönbi magyar tájon vanodott. (1924) forint yőzelmesen vívj3 •melési harcát a há:s terv befejezéséitéves terv, a szoci; alapjainak lerakás ezzel erősítse a unió vezette hatalkefrontot. Ahhoz, magyar nép ebben ián is győzelme' , biztosíték a MaDolgozók Pártja szetése. (1949) frnyvek ik elé, amelyben a nyomtatott könyv sének ötszázáéi* dóját ünnepeltük. öröm számunkra, ithatjuk a Szegedi i nagyszerű terméely az elmúlt évi íyek alapján az or'omdáinak verseaz előkelő négyéén végzett. (1974) imutató más »kért et a nyár esti Csaba) . A tengerparti le* iltözéktől a nappá'' cosztümön kereszt" és estélyi ruhákon é1 nden szerepelt a p®' íutató második felé" nagyar divattervez" : csodálhatták meg8 Monostori Pirost .ja után Kovács A* i következtek, m* csipkedíszftés és ' lés dominált. Ezt' 5t legutóbb Párizs' itta a közönség. * ;s ruhák után a ve* egnézhették a sz* tényik Mária festet és tájképeket. A ki' lónap végéig tekint a Béke utcai Soni; inban. • Az alapítvány alapja: az adomány Kevés a városszépítő Az alapítvány egy ,aös az államisággal, hi"«n a rendházak, a komstorok adományokbál *e*dtek el működni. mba módra a rend•"rváltás időszakában "áporodtak az alapítvanyok. Akkori ban •0S« hirüket keltették, , X?ra "he<y*eállt a end". Az alapítványok j^uletésének és mai e|y*etének megértésééi Bódi György, a Sze?e<lert Alapítvány titkára ad iránytűt. A kiegyezés után a polgárosodással együtt járt, hogy , 'enetősek adomá-nyaiból . gyenkonyhákat, árvaháza" tartottak fönn. így szüle'ett Például a János Kórház. „lm'ndLenki tudja, hogy l r JZechenyi István birtoa'nak egyéves jövedelmét flotta föl a Magyar Tudo^anyos Akadémia létesítére> s e gesztus - mai fogaiónkkal tulajdonképpen vgy a!aPítvány létrehozása t. Am az adományozás és a'aP"vány mint forma az gykozpontú, paternalista álaro modelljével nem fért ,Sze> ezért 1949-ben az alaP'tványok vagyonát is állapították. az alapítványt a Polgári törvénykönyvből tömitek. A demokratizálás és a e|tdszerváltás jeleként is "'lógható, hogy 1987-ben z alapítvány intézménye 'sszakerült a polgári törenykönyvbe. Alapításához, ae yt szerveződés esetén a e'yi szakigazgatási szerv, tszágos alapítványnál pedig f adott minisztérium enge,é'yét kellett beszerezni. .90. január l-jétől már feles szükség államigazgaeljárásra, ugyanis a me°yei bíróságok veszik nyilantartásba a nonprofit szerbeteket. b 1989-es egyesülési pény lehetővé tette a szaad szervezkedést, s ezzel ^ ParhuZamosan az állam ki- * vonult egy sor területről. Háromszektorú lett a kultúra világa. A piacgazdaságban pedig az üzlet és az állam mellett megjelent a civil társadalom. Ugyanis azokat a tevékenységeket, melyek nem termelnek profitot vagy az állami bürokrácia számára megragadhatatlanok, elvégzik a civil szervezetek, melyeket az üzleti és az állami szféra is támogat - azért, mert átvesz tőlük feladatot. A nyilvánosság a legfontosabb eszköze annak, hogy tiszta maradjon a nonprofit szervezetek működéséről kialakult kép. Mivel szúkülnek az alapítványhoz kötődő kedvezmények, az alapítványok körüli homály tisztul. Ehhez az is hozzájárult, hogy a közhasznú szervezetekről szóló törvény kötelezővé tette a közhasznúságról szóló jelentést, azaz az adományokról az utolsó fillérig el kell számolni. Szeged iskolaváros jellegéből fakad, hogy az itteni alapítványok 28 százaléka oktatási célú, s többnyire egy-egy intézményt támogat, de sok az egészségügyi nonprofit szervezet is. E szempontból az ország élvonalába tartozunk. Feltűnően hiányzik viszont Szegeden véli Bódi György - a városszépítésre, környezetvédelemre szakosodott szervezet. A szakember szerint nálunk a törvénykezési környezet kedvezőbb az országosnál. Ugyanakkor az itteni nonprofit szervezetek gazdasági ereje szerény. Ennek oka, hogy miközben a nonprofit szervezetek partnerek, egymásnak versenytársai is, mikor a helyi szponzori kör támogatásáért vetélkednek. A másik ok, hogy e szférában is érvényesül a Budapestközpontúság. Például 1998ban a körülbelül 50 ezer nonprofit szervezet 300 milliárd forintos bevételének kétharmada a fővárosban jelent meg. Ú. I. MA A SZOCIALISTA PÁRT indájában (Tisza L. krt. H 1/122.) dr. Bálint János 'n8yenes jogi tanácsadást b 15-16 óra között. HOLNAP A FÜGGETLEN Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt szegedi irodájában (Teleki u. 3.) jogi tanácsadást tart 14-15 óráig dr. Kopasz Rudolf ügyvéd. Kedves olvasók! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket tapasztalataikat elűző héten ügyeletes munkatársunkkal, Panek Józseffel oszthatták meg. Hétfűtűl hétköznap reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között Fekete Klára várja hívásaikat a 06-20-9432-663-as rádiótelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80«20-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Denevérek. Etelka sori telefonálónk olvasta a denevérekről szóló cikkünket ús az a véleménye, hogy nem félni kell tőlük, hanem félteni őket. Olvasónk tapasztalata, hogy a volt üippai fatelep közelében lakva a denevérek rengeteg hiezei poloskát tüntettek el, s igen hasznos állatok. Gaz. A 471-430-as számról béketelepi olvasónk jelezte, hogy a városrészben a régi posta és a Hosszú utca között akkora a gaz, hogy a járókelők éppesak az úttestet tudják használni. Hívónk azt szeretné, ha legalább a járdarészt megtisztítanák. • A Magyar Állami Népi Együttes a Dóm téren A korhüség üzen A Dóm féri színpadon ismét sikert aratott a néptánc. (Fotó: Nagy László) A magyar népzene reprezentatív együtteséhez méltóan közönségsikert aratott a Magyar Állami Népi Együttes szombaton este a Dóm téri színpadon. A produkcióban a Szeged Táncegyüttes Nagy Albert méhkeréki román koreográfiájával lépett fel. A siker a tavalyi volt, az együttes műsorára azonban mintha már az új művészeti vezető, a hetvenes évek táncházmozgalmának egyik életre hívója, Sebő Ferenc hatott volna. A korhű hagyományőrzés és a elvesző archaikus értékek mentése iránt elhivatott zenész és zenekutató korábbról is a történeti népzenei párhuzamok híve volt a teátrális romantikus feldolgozásokkal szemben. A javarészt Vavrinecz András és Mihályi Gábor által kidolgozott kompozíciókban (a tavalyi Dóm téri előadással szemben) jól megfért a korhű hagyomány és a dramaturgia. A színpadi kép azonban mégsem lett szegényebb: az egyes autentikus táncjelenetek összekapcsolásával az előadás úgy is tudott üzenni, hogy nem változtatott a hagyományok szerint elképzelhető koreográfián. Ilyen volt például Vavrinecz András és Mihályi Gábor darabja, amely egy Zombor-vidéki menyasszony és egy kalotaszegi vőlegény menyegzőjén mindkét hagyományterület népzenei és táncelemeit be tudta mutatni. Vagy ilyen volt az előadás zárószáma (Orbán László-Mihályi Gábor), amely „kötelező" nemzetiségi szemérmeskedés nélkül Erdélynek arról a részéről választott témát, ahol a különböző kultúrák együttélése sosem volt puszta szóvirág. A Kis-Küküllő menti zenei elemekre minden demonstratív jelleg nélkül, (a helyszínen ma is élő módon) lehet magyar, román és cigány viseletben táncot járni. Az előadásnak e telitalálata közölnivalónak is elég lett volna, de ennél sokkal többet nyújtott: a nem túl gyakran hallott és járt magyarózdi népzene szfnpadra vitele az est legszebb pillanata volt. Az előadást külön színesítette a több tájegységről is bemutatott román anyag. Mind a Szeged Táncegyüttest, mind az Állami Népi Együttest dicséri, hogy a nagyon hasonló erdélyi magyar és nyugati román táncelemekből mégis sikerült a két nép más-más világát megmutatni. A szfnleg hetyke szatmári verbunk vagy a méltóságteljes kalotaszegi legényes (a magyar férfitáncos mindig a világ közepe!) és a többi büszke magyar tánc mellett sikerült érzékeltetni a sokkal inkább közösségi jellegű román táncok világát is. Sajátos különbség ez, hiszen az erdélyi magyar és román táncelemek zavarba ejtően hasonlóak. Talán ez a másság is a táncok kialakulásának eredetére mutat rá, amikor a két nép önértékelése még különbözött a maitól. • Tíz éve költöztek vissza Alsóvárosra a ferencesek Tanulók az imádság iskolájában Az alsóvárosi kolostor jelenleg a provincia egyik tanulmányi háza. Harmincan lakunk benne, a növendékek száma húsz fö, a többi testvér az ö, illetve lelkipásztorként a hívek szolgálatában van, s élnek még velünk idősebb testvérek, „akik mindannyiunkat a szabadság, az Egyedül Lényeges felé vezetnek, ök az elszakadás tanítói." (Curia Generális levele, 1999. Okt. 4-én). A kolostor virágkorát a 150 éves török uralom alatt élte. A hódoltsági területek sanyargatott népeiben, az itt élő kisebb testvérek erősítették vértanúságtól sem visszariadó, szolgáló szeretetükkel a reményt adó hitet. A pusztulás korát ez - történetének alulmúlhatatlan mélypontja - az orosz megszállás jelentette. A ferenceseket kiűzték, és a pusztulásra ítélt kolostort magukra maradott öregekkel népesítették be. Az évek során a tetőig átdohosodott épület málló vakolataival, penész-virágos szobáival, lakóinak sorsára jutott: a szegediek rémülettel nézték omló falait és így suttogtak róla: halálgyár. Szeged város jó érzésű polgárai azt a tanulságot vonták le a történtekből, hogy egy kolostor akkor maradhat meg, ha az, aminek az alapító, ez esetben Mátyás király is szánta: kolostor. A város sürgetésének engedve,már a rendszerváltás évében, 1989-ban Kamarás Mihály testvér vezetésével, a közép-európai ferences provinciák anyagi támogatásával, a provincia építészé, Harsányi István tervei szerint és az ő irányításával megindult a helyreállítás. A kolostor a három magyar nyelvű ferences provincia növendékháza. A szécsényi nuviciátból idejönnek a Szűz Máriáról, a Kapisztrán Szent Jánosról, valamint az erdélyi, Szent Istvánról nevezett provincia első-fogadalmas testvérei. Egy ferences tanulmányinövendékháznak sajátos üzenete és igénye van környezete számára. Üzenete, hogy növendéknek, tanítványnak lenni az ember számára nem pár tanulmányi évre szorítható, múló állapot, hanem létkérdés. Megtanulom-e, miképp lehetek tanulékonyabbá, merő figyelemmé? Fölismerem-e, hogy az isteni üresség, aki a Teremtő szándéka szerint vagyok, a beteljesedésem záloga, hogy méltóságom - mint minden emberé - ebben az Istenre váró, figyelő, ót szomjazó, kereső ürességben rejlik. A növendékháznak ebből az üzenetéből fakad az igénye, igényessége is. Csak a legfőbb iskolával elégszik meg, és hozzá nem akármilyen egyetemmel. Ez a legfőbb iskola az áhító-áhítatos imádás és hálaadás iskolája, melyben Jézus Krisztus jóvoltából Istent az ő fiaként, Fiának Lelkétől képesítve és bátorítva, így szólítjuk: Abba, Atyám, s e megszólítás bizalmával, gyermeki szívvel fülelünk, hallgatunk, hogy vajon <5 miként szól magáról, és miként szólít engem, mert azt is Tőle tanulhatom, hogy ki is vagyok én. Létem titka az ő szívében rejtőzik. Minél mélyebben megismerem szeretetét, annál jobban látom, hogy ki is vagyok én. És ez miért lényegi kérdés egy ferences növendékházban? Mert „aki igazán és mélyen önmaga tud lenni, az mindenkivel testvér" (Sőtér István Babits-nekrológja), azaz kisebb testvér. A növendékház igénye, hogy egyetem álljon rendelkezésére, olyan értelemben, hogy egyetemesen mindenkit tanítónknak tekintsünk, ahogy rendünk konstitúciója mondja: „Szívesen tanuljanak azoktól az emberektől, akik közt élnek, legfőképpen pedig a szegényektől. Hiszen ők a mi tanítóink." (193.8). Ezért fontos, hogy esténként a város szegényeit vacsorán lássuk vendégül, mintegy 60-80 ember fogadja el meghívásunkat. Az az esztendő, amelyet elsősorban a ferences képzésnek szentelünk, tartalmaz egy többhónapos gyakorlatot Szeged valamelyik szociális otthonában, ahol lehetőség nyílik arra, hogy akiknek szolgálunk, azok tanítványai lehessünk. A tanítói körből nem hiányozhatnak a családok, a szülők és a gyerekek. Szüzességi fogadalmunk - mely Isten szerelméből fogan - megéléséhez kapunk ösztönzést a házastársakkal való baráti kapcsolatokban. Ahogy a házastársak az egymás iránti megbocsátásban, odaadásban, hűségben megélik szerelmüket, úgy szeretnénk mi is átengedni magunkat a Jóisten szívbéli jelenlétének. Áldásos ennek a hűséges szerelemnek a .jelenléte", segít a fogadalmunkhoz való hűségben. Bátorító azt is látnunk, hogy az igazi, Istentől forrásozó szerelem „bármely műfajában" is, mindig megszenvedett: „sine dolore non vivitur amore." Kempis Tamás gyönyörű mondatát Pázmány Péter így adja vissza: „mert a szerelemben nem élhetni-fájdalom nélkül"; Szedő Dénes atya változatában: „hol könny se gyűlik, szerelem se nyílik", vagy:,, kín nélkül úgy lehet nincs igaz szeretet." Az egyetemes tanítói kör kiemelkedő professzorai a gyerekek: „...ilyeneké az Isten országa. Bizony mondom nektek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint a kisgyerek, az semmiképpen nem jut be abba." (Lk. 18,16-17). Az évente sok száz családot vonzó, alsóvárosi vidám családi nap, a közös, felszabadult, játékkal, ebéddel, hálaadással, s nem kevésbé a befejező utcabállal, jól szolgálja a kölcsönös megismerkedés lehetőségét, de ugyanígy a nyári, egyre népesebb családos tábor, melyen a felsőbb éves testvérek is részt vesznek, vagy a vasárnapi családi mise, melyen ott van a ministránsok népes csapata a „Cinke" és a ,.Picinke" kórusokkal, a többi gyerekkel és szüleikkel, a mise utáni, templom téri teázásos tereferéjével. Nem véletlenül említettem a legfőbb iskolaként az imádság iskoláját, s egyetemként környezetünket, mert ezek elsődlegesen szolgálják a tanulmányi ház céljait, beleértve a teológiai képzést is. Ugyanis a ferences nevelés központi útmutatója a ferences teológiát ekképp jellemzi: „a minoritás és a szolgálat jegyében fogant; az imádsággal szorosan egybefonódik; közel van az élethez és a konkrét cselekvésre irányul." (Ratio Formationis Franciscanae 166.) Mindezekhez az elengedhetetlen, igényes, tudományos .elmélyülést biztosítja a Szegedi Hittudományi Főiskola, melyben lehetőség van az egyetemi szintű tagozatán az első tudományos fokozat, a bakkalaureátus megszerzésére. Ez jó alapot biztosít a további, magasabb tanulmányokhoz. A szélesebb látókörű képzést szolgálja, hogy a főiskola része a szegedi egyetemi szövetségnek is, így a többi egyetem előadásai is nyitva állnak növendékeink előtt. Tanulók vagyunk mindenek előtt az imádság iskolájában, ebben az iskolában izzik fel az Igazság megismerésének a szenvedélye, mely egyetemes tanítói kört igényel. Ez a három: tanítvány, imádság, katolicitás - elválaszthatatlanul egymást feltételezi. Ez lett nyilvánvalóvá a Ferences Evangéliumi Estéken, melyeken kitárjuk a kolostor kapuit mindazok számára, akik velünk együtt az Evangélium igazságának egy-egy alapvonását akarják mélyebben megismerni. Az előadók kiválasztásában Aquinói Szent Tamás gondolata érvényesül: „az igazság bárhonnét jön is, a Szentlélektől való." Miközben az igazságban gyönyörködünk, a szivárvány színpompája tárul elénk. Kolostorunk közössége sokat kap szellemi és lelki értelemben a szegediektől, szeretnénk, ha a mi jelenlétünk is áldást hozhatna a város életére. Zatyfcö László házfőnök