Délmagyarország, 1999. augusztus (89. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-02 / 178. szám

6 FESZTIVÁLNYÁR HÉTFŐ, 1999. AUGI vendéglátás • Éttermek és halászcsár­dák - Alabárdos étterem (Oskola u. 13., 420-914); Bo­unty Pub (Stefánia 4., 423­233); Botond étterem (Szé­chenyi tér 13., 420-435); John Bull Pub (Oroszlán u. 6., 484-217); Royal étterem (Kölcsey u. 1-3., 475-275); Roosevelt téri halászcsárda (Roosevelt tér 12-14., 424­111); Öreg Kőrössy halász­kert vendéglő (Felső Tisza­part 1., 495-481); Kiskőrössy halászcsárda (Felső Tisza­part 336., 495-480); Fehértói halászcsárda (Budapesti út 161. km után, 461-044); „Csepp a tengerben" halász­csárda (Szamos u. 4., 478­520); Aranylabda étterem (Budai Nagy Antal u. 27., 495-400); Blues kert pub és étterem (Fő fasor 14., 432­183); Gödör étterem (Tisza Lajos krt. 103., 420-130); Mix szerb étterem (Makai út 218., 405-170); HB Bajor sö­röző és étterem (Deák Ferenc u. 4., 420-934); Aranykorona étterem (Victor Hugó u. 6., 425-704); Vendéglő a régi hídhoz (Oskola u. 4., 420­910); Fa-Villa vendéglő (Külterület 47/B., 474-156); Anno étterem (7-es főút, Ta­nya 53-57., 20/ 268-751); Doppel Adler Osztrák-Ma­gyar étterem (Sóhordó u. 18., 426-436) Kastély étterem (Algyői út 142., 480-637). • Cukrászdák - Virág cuk­rászda (Klauzál tér 1., 420­459); Kis Virág cukrászda (Kelemen u. 8., 425-040); Z. Nagy cukrászda (Dugonics tér 2., 420-110, illetve József A. sgt. 24., 324-510); Palánk fagylaltozó (Oskola u. 1., 420­732). • Szállodák, panziók - For­rás Hotel (Szent-Györgyi A. u. 16-24., 430-822); Royal Hotel (Kölcsey u. 1-3., 475­275); Hungária Szálloda (Ma­ros u. 1., 480-580); Alfa Hotel (Csemegi u. 4., 424-400); Ti­sza Hotel (Wesselényi u. 8., 478-278); Mátrix Hotel (Zár­da u. 8., 426-866); Petró Ho­tel (Kállay A. u. 6-10, 431­428); Napfény Szálloda (Do­rozsmai u. 2., 421-800); Fa­mília panzió (Szentháromság u. 71., 441-802); Kastély pan­zió (Algyői út 142., 480-637); Kata panzió (Bolyai u. 15., 31 1-258); Marika panzió (Nyíl u. 45., 443-861); Mátyás panzió (Dobó u. 47., 445­164). a DM irta „Több szegedi dolgozó fordult szerkesztőségünk­höz panasszal az elmúlt napokban, mert - mint mondták - a város kölün­böző utcáin és terein egy­re több az amerikai szövő­lepke hernyója. A városi tanács kiadta a rendelke­zést, hogy büntetés terhe mellett kötelesek a háztu­lajdonosok a házaik előtt, kertjükben kiirtani a kár­tékony hernyókat, azon­ban a Széchenyi téren, az Aradi vértanúk terén, a 2. számú közkórház előtt több fa teli van ilyen her­nyóval, amelynek irtása éppen a városi tanács fel­adata. illetve neki kell in­tézkednie. " 1955. július 6. • Szombat esti müvészrombolás • Theaher '99 fesztivál Még nö sem kell hozzá... Cseresin*éskertek w w w w Pénfeken a régi zsina. sorsszerűen elfoglaltságot© A Hólyagcirkusz Társulat a régi zsinagógában. (Fotó: Nagy László) Két müvészromboló zenebohóc lépett fel szombaton este a régi zsinagógában. A Hólyag­cirkusz Társulat Zene-ka­tasztrofa című előadásá­val mutatkozott be. Két fekete ruhás alak, egy köpcös és egy nyurgább gub­baszt a színpadon lévő tükör előtt. Ebbe a tükörbe bámul­nak, hátat fordítva a nézőtér­nek látszólag teljesen érdek­telenül szemlélik a közönség bukdácsolását a műanyag székek között. Egy idő után persze beáll a csönd. „Van­nak" jegyzi meg a köpcös, enyhe undorral és megvetés­sel a hangjában, de épp csak annyira, amennyire ez még egészséges egy zenésznél. S kezdődik a „katasztrófa". Mint kiderült az urak „violo­nisták", azaz mélyhegedűsök, akiket a színházi zenekar sem vesz „emberszámba", leg­alábbis nem a „többséghez" hasonló szinten. Már belefá­radtak a folyamatos zenébe, aminél ugyebár nincs rosz­szabb, nem beszélve az embe­rekre gyakorolt hatásáról, ami meg aztán kimondottan nega­tív. „A kultúra egy szemét­domb, amelyen megterem a színház és a zeneművészet, de akkor is szemétdomb, tisztelt uraim. " - mondj^ Thomas Bernhard, akinek feltételez­hetően ilyen és ehhez hasonló szövegeit alapul véve alkotta meg Szőke Szabolcs és Spilák Lajos saját „szemétdombját". Fehérre mázolt arccal, kezük­ben fura kacatokkal és zseniá­lis ötletekkel, kezdve a fahen­gerben kéjesen húzogatott nedves szivacs hangjával és a „Még nő se kell hozzá!" fel­kiáltással, néha még zenei él­ményt is nyújtottak. Különfé­le érdekes, néha beazonosít­hatatlan tárgyak és az elen­gedhetetlen pókerarc segítsé­gével játszottak mindenki ál­tal felismerhető melódiákat, mint amilyen a Himnusz, a Gyászinduló, a Für Elise és a Csárdáskirálynő. Persze mindegyikből csak egy kicsit, hogy ne legyen fárasztó sem a közönség, sem a két mű­vész számára. A lényeg az, hogy bepillantást nyerhettünk a zenészlélek rejtelmeibe a brácsista-mentalitás ábrázo­lásán keresztül, ami talán mégsem annyira szerencsét­len, mint amennyire menthe­tetlen volt ez a két zenebo­hóc. Menthetetlenül eredeti és a maga nemében kétségbe­vonhatatlanul jó. IC L. • Sokaknak újdonság, sokaknak nosztalgia Szolid ifjúsági napok Három napon, azaz három estén és éjsza­kán át tartott az ifjúsági napok rendezvénysoro­zata. Az újszegedi Viga­dóba szervezett regio­nális könnyűzenei fesz­tivál iránt jelentős ér­deklődés mutatkozott a tizen-huszonévesek, s a nosztalgiázó középko­rúak körében egyaránt. - Négyezerért átúszom ­mondta egy ifjúsági napok­látogató a másiknak, a mi­nap este, a Vigadóban, nyil­ván a Tiszára gondolt. Aztán maradt, mert a színpadon a húrokba csapott a zenekar. Jött, többek között, az Ahri­man, a Gőzerő, a Válogatott Rügyek, az Időrablók, a Tir­ke Honolulu; a Liget fölött ott úszott a Hold. - Az országos ifjúsági fesztiválok idejét, a Diákszi­get kivételével, fölváltotta a regionális rendezvények ideje - mondta Szurdi Zsolt főszervező, a Juhász Gyula Művelődési Házban műkö­dő Szegedi Városi Rock Klub vezetője. - Ma Ma­gyarországon minden régió megszervezi a maga köny­nyűzenei fesztiválját, ezek sorában fpglal helyet az itte­ni is. A közönség főleg tizen­huszonévesekből állt, sokak­nak ez lehetett élete első if­júsági napja, s egyéb elsője, a ligeti fák alatt. Mások, Meghökkentő látványosság. Az Ahriman együttes is I napokon. (Fotó: Miskokzi Róbert) az ifjúsági edzett koncertlátogatók lát­tán egy szalondizsiben nem jött volna szerepzavarba a kidobó, ám a többség simán beleillett volna bárhol és bármikor a képbe. Erre szükség is volt: lát­hatólag nem egy adott ren­dezvényt meglátogatni jöttek a fiatalok a Ligetbe, hanem végigjártak minden létező helyet, ami a buli leghalvá­nyabb ígéretével csábított, s amiről föltételezték, hogy a személyzet nem kap két kéz­zel a Magyar Értelmező Kéziszótárhoz, ha meghallja e szót: sör. Némely harmin­cas-negyvenes egyének lát­hatólag nosztalgiázni jöttek a Ligetbe, kitörni néhány órára az OTP-tartozás, a gyermekvakációztatás, ille­tőleg Stanci néni közelgő lá­togatása gondjai közül, és fi­xírozták a tetovált, testék­Pénteken a regi zsina­gógában mutatta be Cse­resznyéskert című pro­dukcióját a Mozgó Ház Társulás. A Csehov müve nyomán készült előadás az eredeti történet nél­kül, groteszk ötletek so­rozatával köti le a meg­zavart néző figyelmét. Nem a csehovi cseresz­nyéskertről szól, hanem a mi saját cseresznyéskertjeinkről - vallják a darabról írói és szereplói. Valóban, a darab­ról aligha szólhat, hiszen ha fel lehet is ismerni itt-ott egy szereplőt, egy részletet az eredeti műből,, az csak né­hány pillanatig tart. Megjele­nik az eredeti csehovi téma, de modern díszletek között: a szereplők dokumentumfilm­szerűen, visszaemlékezve mondják el a történetet a színpad elején elhelyezett há­rom tévé képernyőjén. A cse­resznyéskert eladására egy ri­portműsor stílusában gondol­nak vissza. A darab kezdőké­pében, a tévék elhalkulása után meztelenül érkeznek meg a szereplők. Megszület­nek. Majd pár percnyi zavart üdvözlés és helykeresés után - mialatt érzik is meg nem is saját kiszolgáltatottságukat ­sorsszerűen elfoglaltságot© Iáinak maguknak. Zene© cigaretta, kötögetés, cserei nyefa-hasogatás. A néző « után még sokáig keresi hov darabjának motívui Az előadás közepe táján i© rad és feladja. Nem unja szont meg: hiszen a tökéld sen kidolgozott elképesA ötletek még akkor is ámul j ba ejtik az embert, ha ne© lálja meg számításait. Az © adás valódi témája: ki. gyan ülteti be, neveli©' adja el saját cseresznyés©© jét. Egyenként épülnek előadás - nem a darab - j replői, egy-egy motívu©1 gazdagítva a közös történ© A papírembereket éget© Sarlotta monológja köz" kimosott és száradni kia* tott lány és a százéves •> rényt akrobatikus tokkal követő férfi valós© leg nem azonosítható egy len csehovi szereplővel Még önmagukkal sem. © a következő képben , másvalakiként jelennek <n Nejn csak a színészek goznak: a néző, miután FCW ta a vezérfonal keresését. előadás összefüggéseit P bálja megkeresni. Es " biztos, hogy rögtön s'ktíru,. Jenői V> A szobroknak a világba, pii di8 Így, a hellén . lak aranyberakás Az aranyat, ékkő ^K máskor a le) nították őket el. / s*gü smaragdot, gal szultánok iú fennsíkot. Az ang deRkel finomodoi kaPart topáz, a k színes üveget cs fcs a köldökök net megélni. Az e "aló, kő kövön, „, AZinderre a s " Szegedi szc szik meg, hogy m nek éppen száz o "ugat a kutat me kul Tarjánban ht okvetlenül hatást fl'ja a kutat a : "agyja. Ami nem r°k erőnek erejéi " Polgárok nem i "aszkodjanak a p 'át sem kaphatna, Ahogyan a kú az emberiség, ho: A gyomorrontás A 60-as és a 70-es évek­ben a szabat éri játékok és a sült kolbász elválaszthatatla­nok voltak egymástól. Ami­kor 1971-ben a Trójai nők próbái folytak, valóságos fokhagymás illatfelhők kava­rogtak a színpad fölött. A dü­hös kolbászszagáradat gyom­rot kavargatva, ínyt csikla­nodzva győzött le isteneket és embereket. Latinovits ZolW1 az egyik főszereplő, ideged tekintgetett a büfé felé, nU9 amikor már végképp n(lt bírta tovább, így fakadt ki: - Könyörgöm gyerekei1 ha nem hoztok mustárt, ©j nyeret, gyomorrontást k® pok! Délmagyarorszáí1 1971. augusztus & mÜZS i szeres lányokat (ezüst a fül­ben, az orrban, a köldökben, s nyilván...). Egyébként töb­ben is jelen lehettek volna a Vigadó-kerthelyiségben, nem volt kimondott hemzse­gés. Ami nem csoda: megle­pően sok program összpon­tosult a hétvégén. Újszege­den, és szétszóródott a kö­zönség. Nagy helyen sok jó ember elfér. F. Cs. || könyvajánlat A New York­Budapest metró Egy igazán feszes és szellemes könyvet talál az olvasó, ha kézbe ve­szi Vámos Miklós: A New York-Budapest metró címú regényét, mely 1993 után második kiadásban is megjelent az Ab Ovo Kiadónál. Vámos Miklós sajátos hangú könyve élvezetes ol­vasmány mindenki számára, aki mai irodalmat, magyar irodalmat és minden sznob­ságot nélkülöző irodalmat akar olvasni. Hőse, Marton Gyula világjárta, tájékozott magyarként figyeli meg az általában New-York-i szín­helyeket történő eseménye­ket, sajátos humorral közelíti meg az idegen ajkú és kultú­rájú embereket: ő a jó érte­lemben vett magyar kozmo­polita, aki mindannyiunk szemével nézi a nagyvilágot, de csak értő mindannyiunk gondolatait mondja Iti. Nem vitás, hogy Marton New Yorkban is Budapesten, vagyis otthon érzi magát. ­„Marton elpilledt, behunyta a szemét Azt álmodta, hogy a New York-Budapest metró® utazik. Két megálló volt il óceánban, a harmadik m© Párizs, aztán München, ke' szülhetett, mert hét perc múl' va Budapest következett. A? utolsó pillanatokban még* szállt ki. (...) Imádta, hogy ennyire gyorsan és zökkenő" mentesen száguldhat előrf megint behunyta a szemé" így történt, hogy ezúttal Ne*1 Yorkot szalasztotta el. Sebaj legföljebb megyek még eg! kört, gondolta. Bérlete volt­- írja Vámos hőséről, akinek minden szituációban minden' ről van megosztandó monda' nivalója. Vámos Miklós köny?e nyelvében is élvezetes mú: az olvasó bizonyára felfigye' majd rá, hogy ennek az ide' gen kifejezésekkel és nevek' kel teli könyvnek milyen élé magyar nyelvezete van. A könyvet mindenkinek ajánljuk, aki egy szelleme® magyar regény társaságában szeretné tölteni pihenőidejét. (Vámos Miklós: A Ne* York-Budapest metró, AbO' vo Kiadó, 1999). P. J * Munkatórsunkt . Augusztusban hél Ja Zene' program a ©t a szegedi városh 7>- A Muzsikáló L ©oadási közül elsői ™ Fukusima-i Ko f ad hangverseny s 3-án. Műsorakor ainu népzene, bolgi 3frikai kórusművek es "tagyar szerzők n Opelnek. Augusztus ©én Altorjay Tam f'a, Szilágyi Bélt ffzló, Szonda Éve fcsik István szere "©sini: A török Itá tett egyfelvonásos vi hatják be; rendez Gyul % Munkatársunk* Augusztus 5-én n ©"sz János rendez ^kulai Várszínház J © »Jean Paul Mara enek és meggyill gnyugtató történt . '•> lUllf ii/f tt.t, Q'°kba helyezett és Ses félreértések elke kellő magyaráz Sz°lgáló színjátéka Ur betanításában, ("írentoni elmegyt kijátszóit alakító , 9 gyulai Éjszakai Sz '"gjai előadják ezt '"^kilencvenkilenc •» RADNÓTI MIKLÓS SL SZAKKÖNYV- ÉS TANKÖNYVCENTRUb 6728 Szeged, Tisza L. krt. 34. Teivrax: 62/424-7X9 A szabadtérin szegedi színház n cigánybáróban, azonban már i országban így jái megnézték a Dón Lakky az egy. bejön a színre h egyik előadásra anyaszült mezte alakította, szereti - Ez mind a m Lakky folytatti - Nem, csak h

Next

/
Thumbnails
Contents