Délmagyarország, 1999. augusztus (89. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-24 / 196. szám

•n 2 KÜLFÖLD Kedd, ''999., kommentár Apáról anyára G yalogolni jó! Ezt talán a bányászok tudják a leg­jobban, főképpen itt, Közép-Kelet Európában. A bányászok különböző okok miatt indulnak el az apostolok lován munka- és lakóhelyükről. A Zsil-völ­gyiek például azért masíroztak az év elején Bukarest felé, hogy kiharcolják harmincöt százalékos béreme­lésüket, valamint azt, hogy a számtalan, a völgykat­lanban található, veszteségesen működő bánya közül, a kormány ne zárjon be véglegesen kettőt. Tudjuk, hogyan zajlott és mibe fulladt menetelé­sük. Bár a felek megállapodtak, a Zsil-völgyi bányák­ra vonatkozó gazdasági program hiányában, tényleg csak a jó szerencsének volt köszönhető, hogy a bá­nyászmenet nem okozott nagyobb kalamajkát Romá­niában. De mint ahogy ott, úgy Ukrajnában is gyalogosan közelítettek a főváros, Kijev felé az elégedetlenkedő bányászok, akik a nagyobb nyomaték kedvéért ma­gukkal vitték harcos hitvestársaikat és leszármazottai­kat. A kifizetetlen munkabér miatt július végén indí­tott gyalogos demonstáció hangulatát, zamatát és sza­gát megérezték az asszonyok és a gyermekek - így szállt annak fiiingje apáról anyára, anyáról pújára. A „látod, fiam, ha bajod van, egyenest Kijevbe kell sé­tálnod" génkezelés bányászatilag valósult meg. Bele­ivódott a sejtekbe a családi korzózás. A dolog lehetne idilli is, mint Szinyei Merse Majáli­sa. A probléma csak az, hogy itt sem tudni, mikor kerekednek fel újra a bányászok, s mikor támad ismé­telten kedvük egy végeláthatatlan sétára. Feleségek sztrájkja • Krasznodar (MTI) Vasárnap reggeltől a még sztrájkoló utolsó száznegy­venöt krasznodoni bányászfe­leség és gyermek is elhagyta a kelet-ukrajnai Luganszk váro­sát - jelentette hétfón az UNI­AN híriroda. A bányászfeleségek meg­kapták a kifizetetlen munka­bér és egyéb járadékok 43 százalékát, és megállapodtak az érintett bányavállalatok ve­zetőivel, hogy további 20 szá­zalék kifizetésére szeptember 10. és 15. között kerül sor. Legfrissebb adatok szerint hat krasznodoni bánya mintegy 500 dolgozója és családtagja­ik, akik július 22-én indultak el gyalog Kijevbe, hogy így tiltakozzanak a kifizetetlen bérek miatt, hétfőn még Do­nyeckben tartózkodtak. Olcsó a telefon • Bécs (MTI) Ausztriában 1998 janu­árja, a telefonpiac teljes liberalizálása óta szinte napról napra olcsóbb a telefonálás. Június végén már 39 társaság kínálta telefonszolgáltatásait, amelyek hihetetlen sebes­séggel szaporodnak és kínálják alul a Telekom Austriát, illetve egymást. A vezetékes telefonpiacra tavaly januárban köszöntött rá a nagy szabadság, amely hi­hetetlen pénzeket takarít meg az előfizetőknek. Az ember felhívja a 39 társaság közül valamelyiknek - a zömmel zöld, azaz ingyenesen hívható - számát, kér egy jelentkezési lapot, s ha azt visszaküldte, az adott szolgáltató előhívó szá­mát tárcsázva máris hívhatja a kívánt számot a maga válasz­totta tarifával. A szolgáltatók különbözőek: a hosszú távra dolgozók milliárdokat költe­nek fejlesztésre, mások a TA hálózatára települnek. Az előfizető jelentős meg­takarítása a tarifák mellett ab­ból is adódik, hogy az új szol­gáltatók jelentős része másod­percre számolja el a beszélge­téseket, nem pedig impulzu­sok szerint. Egyelőre főleg a vállala­tok álltak át az olcsóbb szol­gáltatókra, de a magánsze­mélynek is érdemes már meg­nézni a mai árkülönségek mellett, hogy hajlandó-e 3-4 számmal többet tárcsázni. Az árak mellett sebesen alakulnak az üzleti taktikák is: mobil szolgáltatók üzlethá­lózatokkal lépnek szövetség­re. Gyakori a szolgáltatások „árukapcsolása": némely ol­csó telefonszolgáltatást példá­ul csak az veheti igénybe, aki ugyanazon cégnél internete­zik, vagy mobil telefonozik. A legújabb fejlemény az üzle­ti taktikák terén, hogy a Man­nesmann, a városi elektromos művek és az Osztrák Állam­vasutak közös vállalata, a Te­le.ring szeptember l-jétől a trafikokban árusítja a telefon­és internet-előfizetéseket, il­letve a szükséges papírokat, hiszen nincs bekapcsolási, vagy alapdíj. * • Uttorlasz az oroszok megállítására Nemkívánatos „vendégek n A sikeres torlasz titka az összetartás - ezt bizonyították az albánok az orahováci országúton. (MTI Telefotó/EPA/Fahim Demir) • Orahovac (MTI) Koszovói albánok egy csoportja eltorla­szolta az utat Orahovac település előtt, hogy megakadályozza az orosz békefenntartók bevonulását a városba. Az albánok vasárnap es­tétől kezdve személygép­kocsikból, traktorokból és teherautókból torlaszt ala­kítottak ki a tartományi fő­városból, Pristinából Ora­hovacba vezető kanyargós hegyi úton. Azt állítják, hogy a város többi bejára­tát is ellenőrzésük alá von­ták, s addig maradnak ott, amíg az orosz erők le nem mondanak szándékukról. A járműoszlop hossza leg­alább egy kilométer - írta a Reuters. A térség a KFOR holland alakulatainak illetékességé­be tartozik, de pénteken kö­zölték: olyan utasítást kap­tak, hogy át kell adniuk a részben szerbek lakta várost az orosz békefenntartóknak. Ez utóbbiak felderítői tegnap érkeztek Orahovac­ba. Az átadás hetekig elhú­zódhat - mondta az oraho­vaci holland parancsnok. A koszovói albánok álta­lában ellenségesek az orosz KFOR-katonákkal szemben, egyrészt a hagyományosan szoros orosz-szerb kapcso­latok miatt, másrészt pedig azt állítják, hogy orosz zsol­dosok a szerb erők oldalán részt vettek a koszovói albá­nok ellen elkövetetett ke­gyetlenkedésekben. Visszafordult az Oraho­vacba tartó orosz KFOR-ka­tonák előőrse, miután a he­lyi albánok személyautók­ból, traktorokból és teherau­tókból álló, egy kilométeres úttorlaszába ütközött a vá­rosba vezető országúton. A Pristinától 40 kilomé­terre délnyugatra fekvő vá­ros határában, az úttorlasz­nál álló albánok közölték a két terepjárón és egy páncé­lozott szállító harcjárműn érkező orosz katonákkal, hogy nem lesznek szívesen látott vendégek Orahovac ­ban. „Bizonyítékaink vannak arról, hogy mit műveltek itt az orosz zsoldosok" ­mondta egy albán férfi And­rej Szergyukov ezredesnek, az orosz KFOR-alakulat he­lyettes parancsnokának. Szergyukov figyelmez­tette az albánokat: nemzet­közi megállapodás rendel­kezik arról, hogy orosz bé­kefenntartók veszik át a hol­landoktól a város feletti el­lenőrzést, és tárgyalóasztal mellett kell eldönteni, mi­ként lehet ezt a legeredmé­nyesebben megvalósítani ­írta a Reuters. Sztyepasin karrierje • Szentpétervár (MTI) Szergej Sztyepasin volt orosz kormányfő - akit ép­pen két hete menesztett posztjáról Borisz Jelcin el­nök - hétfőn határozottan elutasította, hogy ismét álla­mi szolgálatba álljon. „Egy­értelmű, hogy indulok a du­ma-választásokon, s a politi­kában maradok" - jelentette ki Sztyepasin Szentpétervá­ron, ahol egyéni választó­körzetben kívánja megmér­tem magát a decemberi kép­viselőválasztásokon. Az alig három hónapos miniszterelnöksége során je­lentős népszerűségre szert tett Sztyepasint több jobbol­dali választási tömörülés is körbeudvarolta - köztük a li­berális Jabloko, a Haza­Egész Oroszország, s még a hatalompárti Otthonunk Oroszország is -, de a volt kormányfő végül úgy dön­tött, hogy független jelölt­ként indul a duma-választá­sokon. • Belgrádi kommentár az ideiglenes tanácsról Mit gondolt „Csurka Viktor"? • Belgrád (MTI) A belgrádi hivatalos tömegtájékoztatás bírála­tát váltotta ki a vajdasági Ideiglenes Magyar Nem­zeti Tanács (IMNT) meg­alakítása: a belgrádi rá­dió szerint a vajdasági magyar vezetők az IMNT létrehozásával honfitár­saik gettósításához, vagy Szerbia Washingtonból, Brüsszelből és Pestről rendelt, úgynevezett de­mokratizálásához fogtak hozzá. A Politika című belgrádi kormánypárti lapban hétfőn is­mertetett, hoszabb lélegzetű rá­diókommentár szerint amikor a NATO Újvidéken sorra rom­bolta le a Duna-hidakat, sokan a Vajdaság feldarabolását célzó lépést gyanítottak benne. „A Bácska elvágása a Szerémség­től, amely - tán nem véletlenül - egybecsengett a magyar szél­sőjobboldali Csurka Viktornak (sic!) a vajdasági határok felül­vizsgálatára" vonatkozó köve­teléseivel, „erősítette a félelme­ket, a Zimonyig terjedő Hor­vátországgal és a mindig isme­retlen sorsú Bánáttal" kapcso­latos igényeket idézte fel ­hangoztatta a kommentár. A belgrádi rádió a ,jó mel­lett jobbat keres" szólással jel­lemezte Kasza Józsefet, a Vaj­dasági Magyar Szövetség elnö­két, Páll Sándort, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Kö­zösségének elnökét és Böröcz Tamást, a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom elnökét, akik pénteken megalakították a nemzeti tanácsot. Ervelése szerint a szerb ál­lam, a szerb kormány és (töb­bek között) a Szerbiai Szocia­lista Párt sohasem állította, hogy a magyar kisebbség nem élvezhet több jogot és nagyobb garanciákat nemzeti és kulturá­lis identitása megőrzése érde­kében. Részletesen felsorolta, hogy a vajdasági magyaroknak hány képviselőjük, lapjuk, is­kolájuk, kulturális intézmé­nyük, rádió- és tévéműsoruk van. Felrótta a három pártveze­tőnek és az alapító ülésen részt vett Várady Tibor egykori ju­goszláv miniszternek: a tanács megalakítása előtt szavatolniuk kellett volna, hogy nem kíván­ják Szerbia és Jugoszlávia fel­darabolását a „saját népük tör­vényei szerinti élet" kedvéért. A rádió éppen ebben, a .Jugo­szláviában a magyar törvények szerinti életben" vélte felfedez­ni a követelt perszonális auto­nómia lényegét, amely mellett a vajdasági magyarok területi és kulturális autonómiát is sür­getnek. Felrótta azt is, hogy a ta­nácfanegalakításáról a vajdasá­gi magyarok úgymond csak a Magyar Szó című napilapból értesültek. Kifogásolta, hogy az alakuló ülésen a jugoszláv és a magyar zászló mellől hi­ányzott a szerb lobogó. Zempléni Újjáépítés, fesztivél helyreállttá • Kassa (MTI) ' fc* Nagysikerű hangH*0*• Duna-T.sza kö adott fLsaidómban'^ás 53 közök, gyar Rádió és TejjJJjV'életét ron Gyermekkórusa. A mmdenhc • gyermekkór® J*an e« • tanévkezd városban zajló _ J/Jl! y[ea''Ras mind magyar gyermekkór® zenegy léni Művészeti Fes^^ Bács-Kisku retében lépett a kassa.^,,^' en 486 laká ség elé. Az augusztusig [úlyosan, 17 tartó fesztiválon rés%";™,tvacsupá. városok közé Kassai //^ kozul keti először kapcsolódót.Í^^H 7 c fesztivál azemplén.J^Mnnányzat. t zös történelmi és m® ,k nyolc cs értékeinek egységét]" ^/f ^glévő ön képvisel®1 ízatl lakast adnak bét Működik C*itary-kút a kancellé^/kesfehérvár (MTI • Berlin (MTI) . hlSl^T*' katársai hivatalosan pasával meg kezdték munkájukat ben. Gerhard Schrö ceilár délután érkeze®3 pSzer­bemutatni és képvi és adókat érintő koi .rm® talosan-ng., kezdték munkájukat ^.^gjátékkal t ben. Gerhard Schrö* ^ Az elképzel ps* szekesfehérvá rosba, Joschka Fis®] ^ fö|f:anfavif ügyminiszter és Jürg]toeté/"'e fedel ]erUl, tró környezetvédelmi ^y ^^ A 1 ter szintén hétfón f°#. Ua^T10^1 hivatalát. A kancellár WharL2? ' S 3201 tűzésével véget ér a ®> ért érX dyeZnek ' henő, amelyet a ny«^l0m bjelf Sszola|tat( vek"miatti "élénk vrfa farés/1]8z]te] fehérvári zett. A kancelláriát ^ gjátéü™ hanS" él leg a volt NDK állam] koszo"t. majd. nak épületében hely®" a hivatal új épület® S/eilOp őszére készül el. 'Mksjárd (MTI) TizenkéfV^teában' szeptembe? után 138 órával egy ® .ra/]P0"e/ékezn emeltek ki egy össze* i^.f^ * « romjai alól az ország (ívS?61 az troda nyugati részén fekvő Sr, • tudoman cikban. Az Anadolu KZ^V]™11 nökség hétfő, közlése », a //// Azért a nőt - név szerint A P év f/ a, Sarsant-egy .zraeli * ber \s brigád találta meg * 6. , ^S?** 3 este. Az eddigi össZ®1 UJ ^ szerint Törökország] fa**0 ^fa diplo ezer 148 halálos áldó/3' elö a törökd, J'^ett. Százéves a földrengésnek. A víjel!™** viszályok zelő központ 34 ezeí rültról tud. Félő, h® összedőlt épületek ' még több ezer ember tét rejtik. >n. Ú Miig !EGIDŐSEBB P° ]bet iei Jánosné Szokó etéCt köszöntötték 1 LhérUjfló * hétfón. En; M jó ; b Polgára viszi Putyin és • Moszkva (MTI) Az orosz csere fejlesztéséről,' pegé,,-,'. adósságainak probl/ i fris/ fgben* testi>3 tárgyalt Moszkvában tc, knrf ggel élte m' mir Putyin orosz és S3 »tök/lnt az őt Ling fehérorosz kori®3 ffcL fa ^mondta, e| A tárgyalásokról ki* fa/0™ dolgozott. 1 hogy a vitás kérdések* >e„Sf évesen maradt dását elhalasztották, s 3 fa- , gyei J a,, teánya "ssíony 9 (MTI) egyedül neveltt legközelebb az orosZ]ítvenpe.á"yát- aki - má orosz unió végrehajtó H. edlk even - gon ságának szeptember 8', vezett minszki ülésé® Tj^. ismét napirendre. Lin£ kozott Rem Vjahirje] Gazprom gázipari cég. tőjével. A fő tém® 1 "is, óen vírus oki j/feetőe Minszk adósság/volt; / gyomorfájással hérorosz fél elsősorb® ' fa/1 Járó megbet, szállításokkal kívánja * V(?yne/ szenvedé teni az orosz gáz ii®f nyomán felhalmozott sait. okozta a 27 spanyol, Sz, francia és maj gusztus 18-án Tu i Moratóriumi szél pvc-padló 2-3-4 m szélességben Műfű DiszperxH Padlófilc ,r,M,M I .tStb* I 4 m szélességben I burkolatfektetés 990,- I 3901390,-„ /390 Szakszerű burkolatfektetés ISzolgáltatású c - szőnyegszegés • szaktanácsadás . házhozszállítás burkolatfektetés Asztalterítő öntapadós fólia IMUM1 '590,-/fm 590,­H-P: 9-19-ig Sz : 9-144g V :9-134g • XUI.Vici út 152. (T»l.:3594741í • VW .Hungária ári 2t (Ttl.:30347Í • XI..Budaioki út 70. fTH :206-1: • IX.,SorokWút123. (Mtt Ft/fm PADL0SZ0NYEC °k, valamint az ( ján kizárták, h fa'forán fogyasztott jj/ptak volna baktéi lip]' Ugyancsak neg i]nyt hozott a fogy vfanyvtz minták és a " vizsgálata is. A n „/oratóriumi hátté ts. vírust is kizártak, hogy más típ °zta a megbetí

Next

/
Thumbnails
Contents