Délmagyarország, 1999. augusztus (89. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-21 / 194. szám

6 FESZTIVÁLNYÁR vendéglátás • Éttermek és halászcsárdák - Alabárdos étterem (Oskola u. 13., 420-914); Bounty Pub (Stefánia 4., 423-233); Botond étterem (Széchenyi tér 13., 420435); John Bull Pub (Oroszlán u. 6., 484-217); Royal étterem (Kölcsey u. 1-3., 475-275); Roosevelt téri halászcsárda (Roosevelt tér 12-14., 424-111); Öreg Kőrös sy halászkert vendéglő (Felső Tisza-part 1., 495481); Potyka Csárda (Csap u. 71-73., 426-681.); Kiskőrössy halászcsárda (Felső Tiszapart 336., 495480); Fehértói halászcsárda (Budapesti út 161. km után, 461-044); „Csepp a tengerben" halászcsárda (Szamos u. 4., 478520); Aranylabda étterem (Budai Nagy Antal u. 27., 495-400); Blues kert pub és étterem (Fő fasor 14., 432183); Gödör étterem (Tisza Lajos krt. 103., 420-130); Mu. szerb étterem (Makai út 218., 405-170); HB Bajor söröző és étterem (Deák Ferenc u. 4., 420-934); Aranykorona étterem (Victor Hugó u. 6., 425704); Vendéglő a régi hídhoz (Oskola u. 4., 420-910); FaVilla vendéglő (Külterület 47/B., 474-156); Anno étterem (l-es főút, Tanya 53-57., 20/ 268-751); Doppel Adler Osztrák-Magyar étterem (Sóhordó u. 18., 426-436) Kastély étterem (Algyői út 142., 480637). • Cukrászdák - Virág cukrászda (Klauzál tér 1., 420459); Kis Virág cukrászda (Kelemen u. 8., 425-040); Z Nagy cukrászda (Dugonics tér 2., 420-110, illetve József A. sgt. 24., 324-510); Palánk fagylaltozó (Oskola u. 1., 420-732). • Szállodák, panziók - Forrás Hotel (Szent-Györgyi A. u. 16-24., 430-822); Royal Hotel (Kölcsey u. 1-3., 475275); Hungária Szálloda (Maros u. 1., 480-580); Alfa Hotel (Csemegi u. 4., 424400); Tisza Hotel (Wesselényi u. 8., 478-278); Mátrix Hotel (Zárda u. 8., 426-866); Petró Hotel (Kállay A. u. 6-10, 431-428); Napfény Szálloda (Dorozsmai u. 2., 421-800); Família panzió (Szentháromság u. 71., 441-802); Kastély panzió (Algyői út 142., 480637); Kata panzió (Bolyai u. 15., 311-258); Marika panzió (Nyíl u. 45., 443-861); Mátyás panzió (Dobó u. 47., 445164). a DM irta „Szegeden 33 ezer lakosra jut egy filmszínház, tehát városunk jóval a megyei átlag alatt van. A megyei tanács minden nagyobb helyen létesített a megye területén filmszínházat, csak Szegeden nem. Pedig erre is nagy szükség lenne. Még egy érdekes szám: a Csongrád Megyei Moziüzemi Vállalat évi átlag 2 millió forint tiszta nyereségét a három szegedi mozi eredményezte. A moziüzemi vállalat arra hivatkozik, hogy a filmszínházak nyereségét csupán kulturális célokra kell és lehet fordítani. " 1957. július 17. • Teniszezési lehetőségek Szegeden Sárga labdák, vörös salakon A szegedi nyár többek között teniszezés! lehetőséget is nyújt vendégeinek. A Gellért Szabadidőközpontban vagy a Szeged Városi Teniszklub pályáin ma még főként a tehetősebb családfenntartók, illetve gyermekeik veszik igénybe a teniszlehetőségeket, de a klub céljai közt szerepel, hogy kiszélesítse a teniszezni tudók körét. A Gellért Szabadidőközpont a nyugalom szigete. Az óriási területen a fúzöld s a salakvörös a meghatározó, itt is, ott is halk koppanás, mikor a teniszütő találkozik a labdával. Bár messziről érkezettek is szeretnek fölfrissülni itt, szegediekkel találkozunk. Dr. Török Gábor vállalkozó fogorvos, és Bénák László, egy vállalkozás vezetője, s önkormányzati képviselő épp befejezik a mérkőzést. A sárga labdák nem moccannak, a pálya alól, mintegy varázsütésre, szórófejek bújnak elő, és vízzel permetezik a pályát. A salak száraz kopottvöröse sötétpirossá változik. Nagyokat lehet lélegezni a párás levegőből. - Öt-hat éve járunk ide rendszeresen teniszezni mondja dr. Török Gábor. Korábban csak télen kerestük föl a szabadidőközpontot, mert fedett pálya is van itt, aztán úgy döntöttünk, hogy jó lesz ez nekünk máskor is. - Egyre jobb a terület infAhol jól elüthető az idő. (Fotó: Karnak Csaba) rastruktúrája, s különösen jó a pályák talaja - indokolja a döntést Bénák László. Nézze, aki nem mindennap játszik, annak elég, ha csak egy kicsit megcsúszik a pályán, és nagyon súlyos sérülést szerezhet. Ettől itt nem kell tartani. - Az egész család el tudja itt tölteni az időt - teszi hozzá dr. Török Gábor. - Nekem is volt már itt a családom, a gyermek elsétálgat, eljátszadozik, nem unja el magát. Van persze büfé is, lesz pezsgőfürdő, szauna... Németh István kereskedőnek, s Máté József vállalkozónak is tetszik a szabadidőközpont. - Én más pályákra is járok, van, ahová meghívnak, van, ahol saját jogon játszom - mondja Németh István. Máté József ehhez azt teszi hozzá, hogy amióta e teniszcentrum létrejött, Szeged a teniszezési lehetőségekkel legjobban ellátott városok közé tartozik az országban. Újszeged különösen dúskál a teniszezési lehetőségekben. A Gellért Szabadidőközponttól nem messze található a Szeged Városi Teniszklub területe. Ez is mindinkább fejlődik, nemrégiben klubház épült, és télen fedett pályás edzésekre is nyílik lehetőség. Ottjártunkkor is zajlott az élet, Kanalas György edző, aki sokat tett az új generáció teniszoktatásáért, épp az alapvető fogásokra tanította Báló Noémit és Báló Barnabást. Noémiék nemrég kezdtek el teniszt tanulni itt, s azóta szépen haladnak. - Tavaly óta megszerveztem az egyik általános iskolában egy sport-rekreációs osztályt, ahol, a testnevelésórák keretében, nagy hangsúlyt fektetünk a teniszre, s az úszásra is - mondja Kanalas György. - E két sportág nagyszerűen kiegészíti egymást. Ma főleg a vállalkozó, és a vezető értelmiségi réteg, s a jobban fizető cégek alkalmazottai, illetve az ő gyermekeik veszik igénybe a pályákat, de célunk, hogy minél többen teniszezhessenek a városban. Farkas • Operaest a Muzsikáló Szép reménye sága is nyilvánvalóvá*? Gregor Józseffel ék* Adína és Dulcamaral séből. Margit Ékszer-*; val is nagy sikert arató® jól irányítják és hangi® megfelelő szerepek6 kelhet, idővel a társuta zető művészei köze * het. A pozsonyi zeneak' mián végzett fiatal fi szoprán, Palacka Dorabella áriája után" bé közismert műsorig kat választott: Verdi tójából Cuniza, majd ^ kovszkij Az orléans4 című operájából J6 d'Arc áriáját. Muzik"" felkészültsége, éoeifi kája imponáló, a gy°: orosz áriával - am6' Jeanne d'Arc a sz"i kedves tájaktól búcs' Szerdán este a városháza Muzsikáló Udvarán Gregor József és a szegedi operatársulat új tagjainak szezonzáró koncertjét rendezték meg az új zeneigazgató, Oberfrank Péter zongorakíséretével. Nemes gesztus Kossuthdíjas basszistánktól, hogy rengeteg munkája mellett vállalkozott az operaegyüttes „új szerzeményeinek" bemutatására. Ezeknek a fiataloknak a neve egyelőre keveset mond Szegeden, miattuk aligha lett volna zsúfolt telt ház a városháza udvarán. Gregor József viszont változatlanul vonzza a közönséget, mint a mágnes, humora, közvetlensége mindig garancia a kellemes hangulatra. A seregszemle nem lehetett teljes, mert hiányzott az egyik fiatal énekes - szerencsére nem betegség, hanem esőnap miatt. Bátki Fazekas Zoltánnak a szombathelyi Varázsfuvolaprodukcióban Papagenót kellett játszania. Ugyanebben a szerepben ismerhették meg őt néhány éve a szegedi nézők is; most úgy tűnik, sikeres országjárása után ősztől hazatérhet, és végre szülővárosának operatagozatát erősíti. Mimi nagyáriájával indított a Pécsről ide szerződött Dér Krisztina. Nem kockázatos megjósolni: a publikum bizonyára hamar a szívébe záija majd az olaszos szépségű, biztos koloratúrkészséggel rendelkező, elbűvölő egyéniségű énekesnőt, akinek kedves játékosszép sikert aratott, nak sajnos azonban kicsi a vivőereje, m íoí eí d?' moly hátrányt jelen1" pályán. A székesíe*6 Gábor Géza először ^ fo áriáját énekelte Ai járó című Bellini offi majd a Porgy és Be"5 jo-dalát, végül Greg°, zseffel az örök siken>^ a Don Pasquale Hadai/ tősét. A fiatal basszWjj kellő színpadi rutint s/ ve talán legyőzheti fi ségét, és így éneklésed nesebb, kifejezőbb I6*/ 1 I e * 1 rCal, énekesek egyéniség' kalmazkodva játszó rank Péter kíséretével gor József ráadáskéfl! galom-áriát énekelte megszokott humor' profizmussal. Mern V/égére jár a szegedi. ' szabadtéri játékok fiosan ugyan nem vet te évad alapján úgy k mban olyan rendezvé "mely kerete lehetne eg 4 szegedi fesztivál eg) szervezett programsort fi fesztivál alakul belő forgalomnak? A szege, Művészet értőinek? Sokszor hallható, hc fik *ell lennie; csak c fizvények révén. Töb h°gy a gazdag nyári s szabadtéri játékok ném "fizó turizmus. A többi fik is csak kísérőprog, fiásfelol, ha Szegedre figy a nyári időszakba g" művészeti eseményt "fi is nyitott szemmel j "'lapítsa: a bőséges k színvonalú, helyét kere Programokból állt, am jokent helyi művészeti egyik tanulsága, hogy, fis a turisztikai vonzei fiiunk, várat még ma) se< amely kiemelt ren, színvonalú programoki "orokat és a nyárra am tf" léhát Szeged ide) h°Z a programko fi0"5 át kell gondolnia fi®** a nyárra szerv, x „j , , bigqf progr, • A szabadtéri történetek forrása A nevetés szeretete Sándor János, a Szegedi Nemzeti Színház nyugalmazott rendezője két hónapon át volt forrása a Délmagyarországban megjelenő „Szabadtéri történeteknek". Sándor János úgy gondolja, az embereknek nevetésre van szükségük, épp ezért kötetbe foglalta, színházi adomáit. • Sikere volt szabadtéris történeteinek? A két hónap alatt negyven jelent meg a lapban. Maradt még a tarsolyában ? - Persze, még vagy ötszáz, de lehet, hogy annál is több. A negyvenhárom év alatt, amit a színház közelében töltöttem, a legtöbb a fülem hallatára történt meg. Körülbelül tíz éve foglakozom színháztörténeti kutatásokkal, így régi újságokban is találtam olyanokat, amiket már nem én éltem meg. • Számomra úgy tűnik, csak a régi időkben voltak ilyen jópofa történetek. Manapság kiveszett a humor színházból? - Úgy érzem, mára foglalkozássá vált a művészet, megváltoztak az emberek. Régen, ha valakit ugrattak, az illető azt dicsőségnek tekintette, mert barátságból, szeretetből tették vele. Ma a viccek leggyakrabban a másik tönkretételéről szólnak. Itt van egy példa, hogy ma se engedjem el sztori nélkül: Bartos Gyula, a szegedi színház első Kossuth-díjas színésze hipochonder volt. A kollegái, hogy leszoktassák róla, egy tréfát eszeitek ki. Hangosan felolSándor János: Ma is szívesen nevetünk, de halálra sértődik az, akivel viccelnek az emberek, (DM-fotó) vasiak előtte egy hírt az Afrikában terjedő elefántkórról, aki megkapja, elkezd nőni a feje, és összezsugorodik a termete. Amikor a kisöreg felment a színpadra, keménykalapjába mindig beleragasztottak egy selyempapír csíkot, a sétapálcájából pedig finoman lesmirgliztek egy kicsit. így ment ez hónapokon át, és közben feltűnően méregették: Gyula bátyám, nem kicsi ez a kalap neked? Az öreg egy idő után kétségbeesett, de akkor azt mondták: - Állj, csak vicceltünk, soha többé ne képzelődj azonban betegségekről! A tréfa tehát valamiért, és nem valami ellenében történt. • Ez azt jelenti, hogy a színházak elveszítették igazan nagy egyéniségeiket ? - Az elmúlt negyven év alatt azt igyekeztek belénk verni, hogy az egyik ember épp olyan, mint a másik. A művészember pedig egy kicsit másabb. A primadonna megjelenése az utcán régen csodát jelentett. Összesúgtak mögötte az emberek, és ez volt a színház varázsa. A mai színésznő ugyanúgy mos, főz, takarít, mint akármelyik háziasszony. Aztán bemegy a színházba, belebújik a jelmezébe. Megszűnt a sztárkultusz, ami pedig a színházi varázslatnak lételeme. • Hol romlott el? - Ma az a kérdés a művészetben, hogyan csináljuk úgy, ahogyan még eddig nem csinálták? Ez a létező legrosszabb. A Hamletet csak azért játsszák fürdőkádban és ejtőernyővel, mert olyan még nem volt. Az esetek többségében a .Jiogynemvoltmég" és a tehetséges előadás ritkán találkozik. A nézők számára pedig ez már unalmassá és érdektelenné vált. Azon jelszó alatt, hogy most végre szabad előadásokat csinálhatunk, hazug előadások sora születik. # Néhány éve távozott a szegedi színházból, nyugdíjba vonult. Aki pedig, mint ön is, hosszú éveken keresztül meghatározó egyénisége volt egy színháznak, ritkán tesz ilyet. - A művészembemek folyamatosan szüksége van arra a vitaminra, amit úgy hívnak, „szükség van rád". Sétálgatok az utcán, megállítanak számomra ismeretlen emberek és tőlük kapok még jeleket, hogy emlékeznek rám, és úgy gondolják, szükség lenne olyan előadásokra is, mint amilyeneket én rendeztem. A színház vezetői részéről ugyanezt az igényt már régóta nem érzem. t Megszerették történeteit az olvasók. Nem tervezi, hogy könyvbe gyűjti és kiadja? - Tervezem, és bátorítanak is erre az emberek, de a kiadásának vannak anyagi feltételei. Én is úgy gondolom, hogy ezek a kis történetek színházi korszakokat mutatnak be, és ragyogóan jellemeznek színészegyéniségeket. És talán egy kis nevetésre ma is szükségük van az embereknek. J. Mező Éva • Beverly szerepében: Sáfár Opera és music Sáfár Mónika prózai szakon végezett a színművészeti főiskolán, azóta majd minden sikere zenés darabhoz köti. Az Operettszínház tagjaként több primadonna szerepet eljátszott, feltűnt musicalokban, az elmúlt évben pedig az operabarátok a Szegedi Nemzeti Szinház operatársulatában ünnepelhették. Az idei nyáron ismét szerepet kapott a Dóm téren. A Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musical Beverfyjét játsza. 0 Máig nem dőlt el, hogy az operát, vagy a musicalt választja. Akar egyáltalán dönteni róla? - Több mindenhez érzek magamban tehetséget, a színész attól jó, ha sok mindenhez ért. Nem hiszem, hogy kategorikusan el kell döntenem, mit játsszak, mert akkor a másik felem, mindig vágyódik majd valami más után. A következő évadra újra ide szerződtem a szegedi operatársulathoz, tehát már biztos, hogy operaszerepek is várnak ram. En kimondottan jól érzem úgy magam, hogy a színházban május 10-én a Popfesztiválban játszom, öt nap múlva pedig Verdi Simon Boccanegrájában. • Beverly alakja mennyire fogta meg? — Véleményem szerint ez a darab nem más, mint egy életérzés. Beverly számomra egy olyan csaj, aki lehetek én is, de bárki más is. Ebben a darabban az jó, hogy teljesen mai. Amikor az el bán ideültem az lomhoz, azt kérdeztető® biéktől, most milyent4 sem magam? Hozzá szokva a nagy kontyok* brillekhez, a kesztyű most pedig belelépek * nacipőmbe, nadrágot & kabátot húzok, és meb® színpadra. Ez most W csit naturálisabb, mio' hez eddig hozzászokj nagyon élvezem. Gyön)] ség számomra, hogy' dalokat énekelhetek, ' pad egész világát széf® Csak éppen nekem ne? lent többet, mint egy fi látja, kiskosztümös n" belőlem. • Azt mondja, mi', rab. 1973-ban mur be először. — Én az előző szá^ műveihez szoktam, arf mai darab, az operák, rettek világához képest * tem. Az eredeti Popfes^ egyébként még én is színházban, igaz, akko' • rek voltam, és szinte se? re nem emlékszem belő* • Milyen élményt* lettek ahhoz, hogf építse Bevertyt? — Ez egy olyan sP amiben felmegyek a padra, és el kell mond őszintén a dolgokat. Ml lennek ugyan emberi st* de ezek inkább moz.a1 pek. Időnként feltűnik alak, kiderül róla valaOj f\ 4 szabadtéri hős ! fik mondott 1959-1 e" Mentes József, , gedl színház doyenj fiotta a Budai Nag 'alb, - 6 j 'alPárunkban olvi f figyelmét köszöi v^tiválnyár stát Aok Erzsébet, J. I u Rva, Jenéi Rita, I fi Zsolt, Panek Jós (/""kas Csaba és K ^arüabás újságír - r i „ .-j-i - . László, Kari mar folytatódik is toV Misk;,czi an Szőke Dáni findi8 vidám Meni Kyik szünetben búsi .fi ul> a büfében eg filn<ál. Odament I katona András: - Mi van veled Józ m ismerek rád! Búcsú évr 4 Délmagyarors lel i°r' hagy°máni 'elevenítve lapi 0i. c héten át kien 4 aa|akon tájékozta „ hegedi nyár feszti 'eteről. A kulturáli júh rovat munkatá ij. "s 3. és augusztus *ö«t Fesztiváln tehnel 49 oldalpárt Tettek. Remélve, h hyári összeállítások vték íését % olvasóink a Délmagyai *8 h következő év j,® js hasonlóan kív követni a színes .Jtedi fesztivált Ut '0; fesztivál, más embere^ bg rülnek előtérbe. Nincs "i bitd| ' 1 iím . I f"? es Gyenes Káli - r i ,.,rfi' a °r'Porterek, valar olyan melysege;/0K .kzerkeSZtő: Pa mint mas daraboknak. I ^nd()r