Délmagyarország, 1999. augusztus (89. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-21 / 194. szám

M. AUG2J SZOMBAT, 1999. AUG. 21. FESZTI VÁLNYÁR 7 F/Ó Udvart*Merre tovább? is nyilvánvalóvá ví or Józseffel elo» , és Dulcamara k® Margit Ékszer t nagy sikert T/égére jár a szegedi nyári fesztivál. A meghirdetetlenül is a inyítják es bangf \ S2űhní,tM „J, , _ , u:„„ elelő szerepeké' t, idővel a társul® művészei közé k pozsonyi zeneaft végzett fiatal ®® án, Palacka Adfi lella áriája után fi izismert műsorsz® álasztott: Verdi ° 51 Cuniza, majd " Juj Az orléans-i operájából R áriáját. Muzikajf izültsége, énekt®* imponáló, a gj1 , : áriával - a re d'Arc a szá»I :s tájaktól búc sikert aratott. fi* ajnos azonban a vivőereje, scí napos oldal szabadtéri játékok alatt tartó nyári programsorozat hivaffjosan ugyan nem vette fel a fesztivál" nevet, de az elmúlt ttevad alapján úgy látszik: a kilencvenes évek végére a városban olyan rendezvénynaptár alakult ki (vagy éledt újjá), ffely kerete lehetne egy hét héten át tartó nyári fesztiválnak. szegedi fesztivál egyelőre azonban nem több egy jobban fen'ezett programsorozatnál. Mindenekelőtt nem tisztázott: ffesztivál alakul belőle, akkor kinek szól majd? Az idegenforgalomnak? A szegedieknek? A szórakozni vágyóknak? A •""részét értőinek? Sokszor hallható, hogy a szegedi nyárnak turistacsalogató_ kell lennie; csak az nem világos még, hogy milyen renezvények révén. Több idegenforgalmi szakember állítja, _ fi a gazdag nyári szegedi programkínálatból egyedül a zabadtéri játékok némely előadásával hozható Szegedre befő turizmus. A többi rendezvény közül a legszínvonalasab" cs"k kísérőprogramként ajánlhatók az ideérkezőknek, .fijelöl, ha Szegedre jut is az idegen, legalábbis kérdéses, °gy a nyári időszakban megszaporodó haknik és helyi jellegű művészeti események felkeltik-e érdeklődését. Aki egy ki"ffis nyitott szemmel járt a nyári Szegeden, meg kellett, hogy f lapítsa: a bőséges kulturális kínálat egy része hullámzó a v.vuc.tJvy „ s3nvonalú, helyét kereső vagy éppenhogy csak megszervezett hátrány t jele i Programokból állt, amelyekre aligha várható vendégözön. A n. A szekeste ^ jokent helyi művészeti eseményekre alapozott szegedi nyár r Géza eloszor { egy^ tanulsága, hogy a kulturális vonzerő nem teljesen azoáját énekelte fi. fos a turisztikai vonzerővel S ha már az idegenforgalomnál :ímű Bellim <'r f műnk, várat még magára egy olyan műsorfüzei megjelenteti Porgy ésWfil fie, amely kiemelt rendezvényként jelöli meg az ellenőrizhető lát, végül Gr« . ^vonalú programokat, és nem vegyit közéjük külvárosi tá1 32 orok sfififi Z0kat« a nyárra amúgy is elmaradó találkozókat. i Pasquale Haü^ U" tehát Szeged idegenforgalmat vonzó fesztivált akar, ahA fiatal bass JL hoZ a programkoordináció után a rendezvények tartalszínpadi rutint . fiatját kell gondolnia. A városnak előbb-utóbb fel kell majd lan legyőzheti ^ ""ftm „ nyárra szervezett kulturális eseményekkel szembeni és így éneklése b, kifejezőbb^ alkalmasprogramokat. yenlősdivel, és M fj fokoz alkalmas régig odaadással, sek egyéniségé^ ízkodva játszó fi Péter kíséretévé' 5zsef ráadásként í-áriát énekelte 3 zokott humofi mussal. íibiztos kézzel kell támogatnia a fesztivál épíSáfár Mól* nusictf ai. Amikor az el leültem az öltözd >z, azt kérdeztem' Jl, most milyent* nagam? Hozzá v® a a nagy kontyokl1 khez, a kesztyű pedig belelépek' Jmbe, nadrágot >t húzok, és meb° adra. Ez most efi aturálisabb, min' Jdig hozzászoktn'' .n élvezem. Gyöm zámomra, hogy ' at énekelhetek, ' gész világát szét® éppen nekem ibbet, mint egy kiskosztümös nr :m. Azt mondja, m"' 1973-ban mut* először. in az előző SZÍ „ ihez szoktam, az'' larab, az operák, világához képest» kz eredeti Popfes^ ként még én is izban, igaz, akkoí iltam, és szinte s* a emlékszem belé" Milyen élményei lek ahhoz, hog1 tse Bevertyt? íz egy olyan sZ* ;n felmegyek a * . és el kell mon<r én a dolgokat, fú c ugyan emberi s® ek inkább moza' Időnként feltűnik kiderül róla valam olytatődik is tov'^ vál, más emberek : előtérbe. Nincs mélysége, foly nás daraboknak. Panek Sándor szabadtéri történetek Mosotyszünet A ... . . ... A szabadtéri hőskorá hak mondott 1959-es éven Mentes József, a sze]edl színház doyenje játfiotta a Budai Nagy An7b(rn Szőke Dánielt. A e tefifg vidám Mentes az gyík szünetben búskomotai a büfébeti egy aszk "dl. Odament hozzá to"a András: ~ Mi van veled Józsikám, m ^merek rád! Mentes csak legyint: - A múltkor, amikor kimaradtam hajnalig, megesküdött a feleségem, hogy nem szól hozzám egy álló hónapig. Katona próbálja vigasztalni barátját: - És te ezen még bánkódsz? - Hát persze - mondja Mentes -, ma telik le a hónap! I Bemutatták a Popfesztivált a Dóm téren Röhögjük ki Amerikát? Az amerikai alternatív életformát idézve, motorosok is feltűntek a Popfesztivál szabadtéri előadásában. (Fotó: Miskolczi Róbert) Déry-Presser-AdamisPós Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című sikermusicaljének csütörtök esti bemutatója volt az idei szabadtéri szezon legnagyobb érdeklődéssel várt premierje. Kovalik Balázs sok látványos ötletet tartalmazó produkciója azonban csak szerény sikert aratott. Jobbról hatalmas Mick Jagger-poszter takarja a kapszulalakásokat tartó vasállványzatot, amelynek legtetején két Walt Disney-figura reklámokat játszó televíziót ölelget; balról átlátszó glóbusz, benne a zenekar, tetején pedig a Csillagok háborúja két hőse, Luké Skywalker és Darth Vader két neoncsőből eszkábált „lézerkarddal" küzd egymással; elöl gyeptéglázott kifutó, a színpad előtt szeméttenger autógumiból és hasonló civilizációs hulladékokból. Az első pillanatokban ennyit mutat Horgas Péter díszlete. Benépesül a színpad, a hátul középen álló mozivásznon megjelenik a napraforgótáblákat átszelő, Montanába vezető kihalt úton a stoppoló fiú, majd a visszatolató autóban feltűnik József is. A filmen játszódó jelenethez a hangot a színpadon heverésző két szereplő - Mészáros Tamás és Kamarás Iván - mondja. Hatásos megoldás - amíg szinkronban tudnak maradni. Borlai Gergely és zenekara (Kaltenecker Zsolt, Sipeki Zoltán és Papesch Péter) szerencsére izgalmasan, friss dinamizmussal, amikor lehet finom líraisággal játszik, megteremtve ezzel a zenei alapot a produkció felépítéséhez. Ez annál is fontosabb, mivel egyre nyilvánvalóbb a ma is ható, érvényes dalok és a darab prózai szövete közötti minőségi különbség. Az irodalmi alapanyagul szolgáló Déry-regényt ma már aligha nevezhetjük remekműnek, ráadásul idősíkjainak bonyolultsága, az elbeszélő részek monotonitása reménytelenné teszi hatásos dramatizálását. Hogy a musical mégis évtizedek óta siker, elsősorban a Presser-Adamis szerzőpáros dalainak, a zenei anyagnak köszönhető. Bár Kovalik Balázs mindent megpróbált, hogy egyéni színekkel, tovább gondolható ötletes asszociációkkal gazdagítsa a szövegkönyvben rejlő értelmezési lehetőségeket, rendezésének mégis a dalok maradtak a legsikerültebb részei annak ellenére is, hogy nem minden szerepre sikerült megtalálnia a megfelelő előadót. Leginkább a két főszereplő, a Józsefet és Esztert játszó Kamarás Iván és Schell Judit éneklése kérdőjelezhető meg, s,ez akkor is rányomja bélyegét az előadásra, ha egyébként mindketten jó színészek. Manuelből genetikailag szabad, örökké vibráló, több szerepből összegyúrt mefisztói figurát teremtett Nóvák Péter, aki nagyszerű éneklésével és stílusosan robbanékony mozgásával valóságos katalizátora a produkciónak. A férjét elkísérő orvosnő szerepét játszó Kútvölgyi Erzsébet nem törődik az előadás következetlenségeivel, a sokszor mechanikus, l'art pour 'art ötletsziporkák közepette sem felejti el, hogy az átélhető érzelmek mindennél fontosabbak. Amikor rá kerül a sor, tehetségével, szuggesztivitásával egyedül is színházat tud teremteni. A leszbikus Beverlyből a talán kissé operásan éneklő Sáfár Mónika gyötrődó, emberi figurát formált. A további szereplőgárdából a Bírót hideg szigorral alakító Balogh Cecília és a Franciseket exhibicionista vonásokkal életre keltő Janik László tűnt ki. A második résjben a széteső mozaikszerű jeleneteket a tévéhíradós dramaturgiai szál igyekezett összetartani. A bejátszásokban bizarr volt látni és hallani a hírolvasóként amatőr nyugállományú operadívát, a Szegeden is ismert Szilfai Mártát. Ha épp nem Juronics Tamás koreográfiája kötötte le a figyelmet, esetlegesnek tűnt a kábítószeres mámorban ringó tömeg mozgása. Alaposabb elemzés tárgya lehetne, hogy az általános érvényű dalok és a darabban lehetőségként benne rejlő szürrealisztikus víziók felerősítése helyett érdemes volt-e az amerikai életforma közhelyeinek paródiájává tenni a produkciót. Hallási Zsolt Búcsú *9y évre A Dé|magyarország fel i' hagyományait le|evenítve lapunk 0|íolc héten át kiemelt a "lakon tájékoztatott lé|78edi nyár fesztiváa ff eről. A kulturális és jú|i"Ór°Vat munkatársai [f 3. és augusztus 21. cín!Ótt Fesztiválnyár sJteel 49 oldalpárt kétettek. Remélve, hogy yari összeállítások elsyer,ék olvasóink tets,.Stt, a Délmagyarorá következű évekj "' js hasonlóan kívánkÖvetni a színesedő 0| —-i fesztivált Utolsó i„ a'párunkban olvasója figyelmét köszöni a jj^tiválnyár stábja: 3»k Erzsébet, J. Meű .Fva, Jenéi Rita, Holj-;1 Zsolt, Panek József, jjtekas Csaba és Kéri iyarnabás újságírók, László, Karnok j^aba, Miskolczi Rój rt és Gyenes Kálmán a "Üporterek, valamint jj-^erkesztű: Panek ttdor. • Presser Gábor a Popfesztivál próbáin „A nagy tér lenyűgözött ## Presser Gábor maga sem tudja, hányféle feldolgozásban látta már a Popfesztivált. A Vígszínház tíz éven keresztül körülbelül négyszázszor játszotta, és a vidéki színházak közül is majd mindegyik bemutatta. Sikeresek voltak a német, a finn, a cseh és a lengyel előadások, és talán a legizgalmasabb az, amikor a darab „hazakerült" Amerikába. Presser Gábor nem hagyta ki a Dóm téri feldolgozást sem, a főpróba előtti estén Szegeden járt. • Magától értetődőnek tartotta, hogy Szegedre utazzon megnézni a próbát. Még mindig szívén viseli a darab sorsát. Hogy tetszik a szegedi előadás? - Nem udvariasságból mondom, de a szegedinél izgalmasabb darabot még nem láttam. Különös volt az az élmény is, amikor Amerikában dolgoztunk a Popfesztiválon, de ez a hatalmas tér most lenyűgözött. Szenzációs a zenekar, kitűnő a rendezés, a színészek jók, és e beszélgetéskor hátra van még 15 órányi próba. • Idén mutatták be Kern Andrással közösen készttett legújabb musicaljét, a „Szent István krt. 14."-et. A Vígszínháznak azokról az éveiről szól, amikor a Popfesztivált is bemutatták. Valóban ennyire meghatározóak voltak ezek az évek? - Úgynevezett hosszú hajú fiatalok voltunk, akik éppen a tiltott és megtűrt zenei kategóriák határán játszottunk. Hirtelen léptünk be a Vígszínház életébe. Újszerű folyamat kezdődött akkor a színházban, és ennek hatására tömegek álltak sorba a jegypénztárak előtt, pedig akkor tripla árakon árulták a jegyeket. Az volt az a pillanat, amikor a rockzene Magyarországon bekerülhetett a művészetek közé. 9 Ugyanakkor sokan támadták Marton Lászlót, a színház igazgatóját, hogy önt választotta a Déry-darab zeneszerzőjének. Egész sor Lisztdíjast soroltak fel neki, akik közül választhatott volna. A korabeli sajtó is azt írta, hogy ellenséges légkörben készültek az előadásra. - Nyilvánvaló volt, hogy a sajtó politikai sugallatokra támadott bennünket. Érdekes volt számomra, hogy Kern András a „Szent István krt. 14." című musicalhez kigyűjtött egy kritikasorozatot, amelyet ugyanaz az ember írt egy-háromnégy-hét év elteltével a darabról. Először lepocskondiázta, a következőben azt írta, megérdemelte a darab, hogy megérte a 100. előadást. Néhány év elteltével már az volt róla a véleménye, hogy „forradalom van Prágában, mert a Vígszínház bemutatta a Popfesztivált", legutolsó írásában pedig egyenesen klasszikus darabnak titulálta. Marton a visszafogott ízlése miatt nem engedte beletenni ezeket a részleteket a „Szent István körútba", pedig szerintem ez jellemezte legjobban azt a világot. • A 73-as bemutató és a mostani között 26 év telt el. Lehet ezt a darabot aktualizálni? - Furcsa volt, hogy egy napon megjelent nálam egy fiatal rendező, aki a fiam lehetne, és akinek generációja - teljesen normálisan - zsigerből utasít el minket. Ez a rendező ráadásul azt mondta, hogy ez a darab jó, és ő tudja, hogyan kell bemutatni a szegedi Dóm téren. Megnéztem most a próbát, és azt láttam, hogy Kovalik Balázs nem aktualizál. Az túl olcsó lenne tőle. Kovalik messze fölötte van ezeknek a dolgoknak. A történet lévén egy zseniális író, Déri Tibor írta - valószínűleg még sok év elteltével az eredeti formájában is aktuális lehet. • Beszéljünk most már önről: nemrég az Aranyzsiráf életműdíját vehette át. Ilyen díjat az emberek 70 éves korukban kapnak, amikor már összegzik munkásságukat. Ön hogy Ítéli, mennyire jött időben ez az elismerés? - Azt hiszem, nagy szó, hogy ezen a pályán ezt az időt megélhettem. Amikor átvettem a díjat, megköszöntem a szakmának, hogy életben maradt, de ezen a filmet és a színházat is értettem. Bízom benne, rajtunk is sok múlott, hogy ez így van. A díjról egyébként az a véleményem, hogy nem több. mint egy megtisztelő gesztus, amit az érett korával egyszer csak elér az ember. J. Mező Éva programok MA • Szegedi Szabadtéri Játékok: ma és holnap 20.30 órától Déry-Presser-Adamis-Pós: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musical. A Liget-fürdőben ma 20 órától „Nyársirató éjszaka", zenés fürdőzés a PRT zenekarral. • Stefan Frank (Németország) ad hangversenyt holnap 19 órakor a Dómban. Közreműködik: Gyimesi Kálmán (bariton) és Simon Tamás (orgona). O A tarjánvárosi Szent Gellért templomban holnap 10 órakor a Szöllősy-vonósnégyes ad hangversenyt, közreműködik: Szécsi Edit (ének) és Deák Tibor (orgona). Állandó rendezvények • A Móra Ferenc Múzeumban Móra Ferenc emlékkiállítás, „Szegedi Kincskeresők" matinétörténeti kiállítás, Ohio és környéke képzőművészetének bemutatója, Lucs Ferenc képgyűjteménye, patikatörténeti, természettudományos, régészeti, magyar szobrászati és néprajzi kiállítás, Móraemlékszoba és a múzeum törzsanyaga látható. A Kass Galériában Kass János grafikusművész alkotásai, Vasco Ascolini „Versailles" című fotókiállítása. A Fekete-házban: A rendszerváltás miniszterelnöke (Antall Péter fotói Antall Józsefről), Huszárok, Csongrád és Csanád megyék társadalma 1867-1945 és Buday György grafikusművész élete és munkássága című kiállítások. Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása a Bécsi körút 1 l/A szám alatt található. • A Juhász Gyula Művelődési Házban a népi díszítőművészeti szakkör kiállítása. • A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában: XXX. Szegedi Nyári Tárlat. 9 A Somogyi-könyvtárban: „Bábeli nyelvzavar" kiállítás a könyvtár egzotikus nyelvű régi könyveiből. • A Bartók Béla Művelődési Központban a budapesti Planetárium hologram kiállítása. • A Kálvária galériában az V. Szegedi Művésztelep alkotóinak kiállítása. a DM irta „Munkatársai elmondották, hogy Erzsike néhány hónapja dolgozik a Szegvári Kendergyárban. KISZ-tag, hatan vannak testvérek, valamennyi nős és férjezett, csak ő, a legkisebb, hajadon még. Valószínű azonban, hogy nem sokáig, mert - amim elmesélte barátainak - az autót el akarja adni, hogy az árából kelengyét, bútort, ruhát vásároljon. Márpedig a kelengye házassághoz szükséges... Erzsikének van is vőlegénye, Luli János, Szegvár község párttitkára, aki most vele együtt örül hogy a 17. heti I 321 530-as számú lottószelvénnyel ilyen szerencse érte őket." 1957. július 12.