Délmagyarország, 1999. augusztus (89. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-13 / 188. szám

6 FESZTIVÁLNYÁR PÉNTEK, 1999. AUGJ PÉNTEK, 199 vendéglátás • Éttermek és halászcsár­dák - Alabárdos étterem (Os­kola u. 13., 420-914); Bounty Pub (Stefánia 4., 423-233); Bo­tond étterem (Széchenyi tér 13., 420-435); John Bull Pub (Oroszlán u. 6., 484-217); Ro­yal étterem (Kölcsey u. 1-3., 475-275); Roosevelt téri ha­lászcsárda (Roosevelt tér 12-14., 424-111); Öreg Kő­rössy halászkert vendéglő (Fel­ső Tisza-part 1., 495-481); Potyka Csárda (Csap u. 71-73., 426-681.); Kiskőrössy halászcsárda (Felső Tisza-part 336., 495-480); Fehértói ha­lászcsárda (Budapesti út 161. km után, 461-044); „Csepp a tengerben" halászcsárda (Sza­mos u. 4., 478-520); Aranylab­da étterem (Budai Nagy Antal u. 27., 495-400); Blues kert pub és étterem (Fő fasor 14., 432-183); Gödör étterem (Ti­sza Lajos kit. 103., 420-130); Mix szerb étterem (Makai út 218., 405-170); HB Bajor sörö­ző és étterem (Deák Ferenc u. 4., 420-934); Aranykorona ét­terem (Victor Hugó u. 6., 425­704); Vendéglő a régi hídhoz (Oskola u. 4., 420-910); Fa­Villa vendéglő (Külterület 47/B., 474-156); Anno étterem (7-es főút. Tanya 53-57., 20/ 268-751); Doppel Adler Oszt­rák-Magyar étterem (Sóhordó u. 18., 426-436) Kastély étte­rem (Algyői út 142., 480-637). • Cukrászdák - Virág cuk­rászda (Klauzál tér 1., 420­459); Kis Virág cukrászda (Ke­lemen u. 8., 425-040); Z Nagy cukrászda (Dugonics tér 2., 420-110, illetve József A. sgt. 24., 324-510); Palánk fagylal­tozó (Oskola u. 1., 420-732). • Szállodák, panziók - For­rás Hotel (Szent-Györgyi A. u. 16-24., 430-822); Royal Hotel (Kölcsey u. 1-3., 475­275); Hungária Szálloda (Ma­ros u. 1., 480-580); Alfa Hotel (Csemegi u. 4., 424-400); Ti­sza Hotel (Wesselényi u. 8., 478-278); Mátrix Hotel (Zár­da u. 8., 426-866); Petró Ho­tel (Kállay A. u. 6-10, 431­428); Napfény Szálloda (Do­rozsmai u. 2., 421-800); Fa­mília panzió (Szentháromság u. 71., 441-802); Kastély pan­zió (Algyői út 142., 480-637); Kata panzió (Bolyai u. 15., 311-258); Marika panzió (Nyíl u. 45., 443-861); Má­tyás panzió (Dobó u. 47., 445­164). a DM irta „Már a gyülekezés szín­helyén, az új bérházak sor­fala között nagy gyermek­és felnőttsereg fogadta az érkezők ötletes csoportjait. Megnyíltak az ablakok, megteltek az erkélyek, s a nagykörútra sietett a mező­gazdasági kiállítás sok lá­togatója is. A nagy forga­tagban alig tudott megin­dulni a vidám, látványos menet. A karnevál hercegi pár kocsizott az élen, s üd­vözölte az érdeklődők ezre­it végig a városon. Az utak mentén végig és a Széche­nyi téren sűrű tömegekben álltak az emberek, legalább ötvenezren nézték a színes menetet." 1960. augusztus 2. A napfogyatkozás idején Szegeden végzett kísérleteket Greguss Pál, a Budapesti Műsza­ki Egyetem professzor emeritusa, NASA-díjas űrkutató, akinek talál­mánya, a panoráma­lencse volt a Marsra küldött robot szeme. A hetvenkilencedik évé­ben járó tudóst nem kü­lönösebben érdekelte a napfogyatkozás fizikai része, hiszen megfelelő műszerekkel a jelensé­get akár mindennap elö tudja idézni. » á Milyen kísérleteket végzett Szegeden? - A füvészkertben és a vadasparkban olyan optikát tettünk videokamerára, amely 360 fokban képes látni, nem kell körbe pász­tázni. Ezt a találmányt több helyen használják, például műholdaknál. Az egyik ilyen most is itt kódorog a fejünk fölött. Az eredmé­nyeket számítógépen kell majd kiértékelnünk. Felesé­gem elmondása szerint a vadasparkban megkapó él­ményt nyújtott a totális el­sötétedés. Állt a levegő és csend honolt. Amikor újra megjelent a vékony fény­csík és rohamosan kezdett világosodni, belehasított a némaságba a nyitnikék hangja. Talán úgy gondolta, hajnal van. # Milyen személyes él­ményt jelentett a napfo­gyatkozás? - A füvészkertben vol­tam, ahol a botanikusok ál­tal kiválogatott növényeket vizsgáltuk a felszerelt opti­kákkal. Egy-kettő összehúz­ta szirmait, de vigyázzunk: a levegő áramlásától is be­• Mars-kutatás: a Füvészkert, űrbázis Greguss Pál professzor: Ha a kutatók nem tudnak eredményt elérni, sajtótájékoztatót tartanak. (Fotó: Miskokzi Róbert) következhetnek ezek a vál­tozások. Egyénileg - tu­dom, ezért haragszanak rám a csillagászok - nem na­gyon érdekel a napfogyat­kozás, hiszen ezt a jelensé­get megfelelő műszerekkel mindennap elő tudom idéz­ni. Jó, most a természet vé­gezte el mindezt. Amire kí­váncsi voltam, az a bioló­giai hatás. # Minek tulajdonítja azt, hogy az állatok megmagyarázhatatlan viselkedéséről, a várat­lanul feltámadó viharról szóló jóslatok nem vál­tak be? - Mindezek mendemon­dákra épültek. Az ok és oko­zat közötti összefüggéseket szeretik összekeverni az em­berek. Van erre egy példám, az úgynevezett biológiai Hooke-törvény. (Róbert Ho­oké, angol fizikus és kémi­kus törvénye a rugalmasság­ról szól - a szerk.) Az egy­szeri biológus fog egy bol­hát és a tenyerére teszi. Azt mondja neki: huk. És a bol­ha elugrik, majd fog egy másikat,'kitépi az összes lá­bát, és ismét azt mondja ne­ki: huk. A bolha ott marad. A jegyzőkönyvbe pedig be­íija: ha a bolha lábait kitép­jük, akkor megsüketül... Áz egyszeri biológus azonban nem éri be ennyivel. Egyesé­vel tépi ki a bolha lábait és minden egyes amputációnál rászól, hogy huk. Ebből kap egy grafikont a bolha hallá­sáról a lábak függvényében, és a témából megír egy szép, hosszú doktori disszertáci­ót. # A tudományról nincs valami jó véleménnyel... zívéb&n 5xü/ef/Ac a c/cr/ Tűrni vagy tiltani? Sillye Jenó harminc éve írja dalait, öt tekintik a vallásos könyúzenei mű­faj apostolának. Az a stí­lus, amelyet Magyaror­szágon meghonosított, hol megtűrt, hol tiltott ze­ne volt, a fiatalok köré­ben ugyanakkor sokan rajongtak érte. Sillye Jenő több évtizede a könnyű­zenét lopta be a templo­mokba. Kezdetben a beat miséken, ma viszont már egyre nagyobb közönség előtt játszik. Nem oly rég Szegedre is ellátogatott, a Laudate egyházzenei fesztiválon lépett fel. á Hitét, amely meghatáro­zója zeneszerzői munkájá­nak tudatosan vállalta? - Katolikus keresztény em­ber vagyok. Számomra a hit óriási erőt jelentett, egészen pici gyerek voltam, amikor édesapám elhagyott. Anyám a nagymamámmal együtt nagy szegénységben nevelt fel bennünket bátyámmal együtt egy angyalföldi szoba-kony­hás lakásban. Örökké köve­tendő példa számomra az ö szeretetük, akik feltétel nélkül hajlandóak voltak az életüket feláldozni azért, hogy mi ket­ten, ez a „két büdös kis fickó" boldog emberként élhessünk. Felnőttként, amikor választa­nom kellett, hogyan éljem az életem, nem választhattam a cserbenhagyó, a másikon át­gázoló apai példát. • Elindítója volt Magyar­országon a beat mise moz­galomnak, ami a 60-es években fiatalok százait vonzotta a templomokba. Hogyan kezdődött? - A tinédzser koromhoz Sillye Jenó: Egy pici közegben komolyan tudjuk befolyásolni a világot. (DM-fotó) kötődik a beat hőskorszaka. Mi sem természetesebb tehát, hogy megtanultam gitározni. Mindig azt öntöttem dalba az érzéseimen keresztül, ahol épp tartottam, és amit épp megéltem. Kezdetben csak a barátaimnak énekeltem, aztán egyre több helyre hívtak. Vé­gül befogadtak pap barátaim, énekeljek a templomokban, így aztán szépen lassan beköl­tözött ez a zene a hittanórákra, a lelkigyakorlatokra, később az istentiszteletekre. 9 Könnyűzene az egyház­ban, és az egyházi zene. Harminc évvel ezelőtt mindkettő rögös útnak számított. Ön szerint me­lyik volt a nehezebb: a templomokban elfogadtat­ni az új stílust, vagy ellen­állni a politikai nyomás­nak? - A kétezer éves egyház egy hatalmas történelmi intéz­mény, ami nehezen mozdul, nehezen fogad be újat, és ép­pen az az én napi küzdelmem, hogy az a közeg, amelyben írom dalaimat, kivet magá­ból. Nemcsak velem fordult ez elő persze, mindenki, aki újítani akart, hasonló sorsa ju­tott. Tudom, méltatlan a pél­da, de nézzük Szent Ferencet. Mindenki bolondnak tekintet­te a maga korában azt az assi­si-béli fiatalembert, aki lelkü­letével és egyszerűségével, a társadalmi torzulások elleni kemény kiállásával új irány­zatot vitt az egyházba. Akkor nem a díszes ruhába öltözött főpapok, püspökök és a jómó­dú keresztény polgárok alakí­tották át a kor szellemét, ha­nem az apai vagyont a szegé­nyek között szétosztó, a bete­geket ápoló, a szegénységet vállaló mezítlábas csuhás kis szerzetes. Az igazi forradal­mat, a lélek forradalmát hozta az egyházba. Kicsiben nekem is ez a sorsom. Az egyháznak gazdag évezredes zenei kultú­rája van, a gregoriánoktól Ba­chon keresztül egészen a múlt századi nagyszabású kórus művekig. Ezek azonban nem szóltak a fiatalokhoz. Az az őszinte imádság, ami a mi da­lainkból áradt, irritálta a ha­talmat. Ezek a kis dalok vesz­élyesek voltak. Kisebb cso­portokba szerveződő fiatalok­nak pengettük a gitárunkat, énekeltünk, és ezekből olyan lelki élmények születtek, amelyek a szeretet útjára te­relték a hallgatókat. Ezek a kis csoportok valóságos men­tő szigetek voltak, amelyek védettséget adtak a társada­lom torzuló jelenségeivel szemben. J. Mező Éva - Nehéz erre válaszolni, mert mit nevezünk tudo­mánynak? Szerintem azt, ha keresünk valamit. Tudo­mány az is, amikor megis­mert jelenségeket igyek­szünk átültetni a gyakorlat­ba, de amikor ebből techno­lógiát akarunk csinálni, az már mesterség. Ez a kü­lönbség - rangsorolás nél­kül - a mérnök és a tudós között. Más a gondolkodás­módjuk. • Gyakran keveredik a kettő? — Igen, és ez korunkban a legveszélyesebb. Ezért ta­lálkozhatunk annyi áltudo­mányos jelenséggel. Jel­lemző, ha a kutatók nem igazán tudnak eredményt elérni egy témában, akkor sajtótájékoztatót hívnak össze, és az úgynevezett tu­dományos felfedezésüket megosztják a közvéle­ménnyel. Ilyen esetekben már többször kiderült, hogy felismerésük nem állja meg a helyét. Annál a tudomá­nyos eredménynél, amelyet előzőleg nem publikáltak szakfolyóiratban, hanem azonnal kiléptek vele a nyilvánosság elé, valami bűzlik. Az áltudományos­ság, a kóklerség ellen nem mernek fellépni azok, akik­nek joguk lenne hozzá. Nagy veszélyt jelent a szá­mítógép is. Egyetemisták, fiatal kutatók gyakran azt hiszik, hogy amit a számí­tógépen létrehoznak, az a valóság. Én csak akkor hi­szem el, ha kísérletileg be­bizonyítják. A gep az ember táplálja be a f métereket. És lehet," ott van a hiba. I • Dolgozik-e oly" tatáson, amelyei rikai kormány út*? si hivatala, a N?* tudna használni ? -Már nemcsak aN' val vagyok kapcsod hanem az európai tokkal is. Az egyik amellyel a növény"" sérleteket végeztük Sj den, egy tervezés al3»l műhold modellje. Ari lomáson kibocsátják irányítással vizsgálj3* kívülről a bázist ' 2003-2004-re lesz " valami. Meg több dolog foglalkoztat" ahol a gépi látást' szükség. • Hogyan érté Marsra szállást eltelt idő tükrébe* - Mi már akkor" hogy a Mars-kutatás det kezdetének a k«" van. Értelmetlen!1' pénzpocsékolásnak v azokat a terveket, "j Marsra küldjünk em^ miközben robotok 's gezhetik ugyanazt a pontosabban és olcs" nem kell fenntartani" dollármilliókért egy 0 séges földi környék technika ma még gf ban fejlődik mintáz'1 gondolkodásmód, alt* diktálja: hiszem, afln' Értelmetlennek tartó"1 lary mondását,, aki kérdésre, hogy szik hegyet azt felel" ott van. Tessék ven" helikoptert, és lesz" Mount Everesten. AZ alább olyan nehéz. Tőtk-Szonesi E® utca névtábl [gymás mellé Szem haa gyerekek ennei "teájuknak a törtéi "elmünk egészéről i a "eéyismeretből h "étből magyar törté, A szegedi nagytáj "" Eiskunmajsára s°m van bármikor b Helytörténeti Múze <em egy csomó isk tuba vezeti. Tavaly "táborukat. . Manapság nem . evvel ezelőtt, hál' L lZ útt<>rőmozgalom, na csak azt nem szó Megpróbáltak a cse, U"nL A rendszervá "ékig tartott - és t, l^nyzik hozzá, vagy ezdeményező, vagy A vállalkozó kedv országos átlagnó "fogót csinálnak, U , a templomion Kocsma, és eközbe 'Mely tekintetüket n J'"e emeli. És ha fel JJ talán megfelelni felmenyeknek: ostromló kérdések p"sfuló magyarság 'ha helyesnek ta An9liai v. usical C/v7f Sándor János a levél­tárban akadt az 1934-es Az ember tragédiája előadásának emlékeire. Ebben írták le a követ­kező epizódot. Abban az évben az Úr hangját a Nemzeti Színház kiválósága. Fe­hér Gyula játszotta. A színpadon nem jelent meg, csak a hangját kölcsönözte, így tehát utcai ruhában sietett a szünetben öltözőjébe. Vtv-terasz • Munkatársunktól A hét utolsó élő Feszti­vál-teraszában részleteket láthatnak Rossini: A török Itáliában című vígoperájá­ból. A műsor készítői meg­emlékeznek a világosi fegy­Megállította őt a őre: - Ide civil nem , be! Fehér Gyula sértő ten kérte ki magának - Nem tudja, hog1 rir»cess és olasz tár vagyok az Úristen? \ A rendőr komoll ;Musjea| éjszal vette feladatát, és'.M showműsor jottányit sem engedeö n>*it fej pr;nce9 - Az meglehet, <*T®*ander szerdán őt még sohasem láttáig szabadtéri szíi Az angliai J* v^íáték telt h -r^ott. LA „Musicaléjsza I Beteges és nem b M kiérdemelt sike mennyire h verletétel évfordulóján^tatj; lamint felelevenítenOU máf a közönsé beszélgetést Temesi íróval. Aki kedveli Sándort, ízelítőt kai fürdőudvarbéli csiit' koncertjéből. A szegedi művésztelep kiállító 'üusicalslágereke Látató produkci ' "adtéri műsora e f kínált ilyen kör *®kozást a minden .kedvelt musical n 'alán ezért is volt »rnség annyira fogé 'Ihn. ... • Munkatársunktól Kiállítás nyílik augusz­tus 13-án 17 órakor az V. Szegedi Művésztelep alko­tóinak munkáiból a Kálvá­ria Galériában (dr. Boross J. u. 27.). A kiállítást Szűcs Tibor, esztéta, fotóművész nyitja meg. A tárlat megtekinthető: augusztus 13-tól szeptem­cess és Alexande , show-műsorára Ebként alacsony, szőke hajú hölg JL an attraktív a sz: ber 3-ig, hétfőtől - f bár kellemesebb kig 10 és 17 óra kÖ* M hallgatni. Az is művésztelep résztv fs«ont, hogy az élőbe Bereznai Péter, H' ^eHeklés és táncolás Imre, Imre Marian* ffe nem mjndennaf vács Dénes, Kovácf ^''ülényt kíván. Elli János, Kótai Tamás. ^Xander, a férj én Atilla, Nagy >sitniénye kiemel György, Nemes C> U a két vendégén Szabics Ágnes, Szö «V angol úriember é Ágnes. TSk hölgy) kevésl

Next

/
Thumbnails
Contents