Délmagyarország, 1999. augusztus (89. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-13 / 188. szám

999. Auo] PÉNTEK, 1999. AUG. 13. FESZTIVÁLNYÁR 7 / ü T programok 1 Ma O A Kálvária Galériában 17 órakor az V. Szegedi Mű­vésztelep részvevőinek alko­tásaiból nyílik kiállítás. O Közéleti Kávéház: a Bál­int Sándor Művelődési Ház­ban 18 órakor „Demeter-vi­lágtalálkozó Kanadától Hol­landiáig". Demeter Ferenc kertész halálának 50. évfor­dulója alkalmából a kávéház vendégei: az újszegedi De­meter kertészdinasztia mai le­származottai. O Muzsikáló udvar: a vá­rosháza udvarán 20.30 órakor Rossini: A török Itáliában című vígoperájának bemuta­tója. Állandó rendezvények 0 A Móra Ferenc Múzeum­ban Móra Ferenc emlékkiállí­tás, „Szegedi Kincskeresők" matinétörténeti kiállítás, Ohio és környéke képzőművészeté­nek bemutatója, Lucs Ferenc képgyűjteménye, patikatörté­neti, természettudományos, régészeti, magyar szobrászati és néprajzi kiállítás, Móra­emlékszoba és a múzeum tör­zsanyaga látható. A Kass Ga­lériában Kass János grafi­kusművész alkotásai, Vasco Ascolini „Versailles" című fotókiállítása. A Fekete-ház­ban: A rendszerváltás minisz­terelnöke (Antall Péter fotói Antall Józsefről), Huszárok, Csongrád és Csanád megyék társadalma 1867-1945 és Bu­day György grafikusművész élete és munkássága című ki­állítások. Varga Mátyás szín­háztörténeti kiállítása a Bécsi körút 1 l/A szám alatt találha­tó. O A Juhász Gyula Művelő­dési Házban a népi díszí­tőművészeti szakkör kiállítá­sa. O A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtá­rában: XXX. Szegedi Nyári Tárlat. O A Somogyi-könyvtárban: „Bábeli nyelvzavar" kiállítás a könyvtár egzotikus nyelvű régi könyveiből. • Az újszegedi füvészkert mindennap 10 és 18 óra kö­zött tart nyitva. • A szegedi csillagvizsgáló kedden és pénteken 19 órától látogatható. • A Szegedi Vadaspark 9-19 óráig látogatható. a DM irta „A legjobbnak az újsze­gedi általános iskola díszí­tése bizonyult. Az épület felett hatalmas vörös betűs drapéria hirdeti keresztül a Tiszán: „Éljenek az ál­lamosított iskolák!" „Ta­nulj többet!" A verseny második helyezettje a Margit-utcai általános is­kola, amelynek kapuja mellett grafikonszerü rajz mutatja a dolgozók iskolá­inak kiépítését a tanyavi­lágban. A rókusi iskola a harmadik, helyezett, díszí­tése rendkívül gonodos, művészi, látni, hogy az adott lehetőségeket a leg­jobban kihasználták." 1948. augusztus 4. • A közönség szavazhat a szabadtérin Emlékgyürü a legjobbaknak A Szegedi Szabadtéri díjjal jutalmazza. Az elis- évadban kiemelkedő művé- lehet bedobni, esetleg postán Játékokért Közalapít- merő emléklap mellett tárgyi szeti teljesítményt nyújtott vagy személyesen is eljuttat­vóny ez évtől minden ajándékként a Szegedi Sza- valamelyik Dóm téri pro- hatók a Szabadtéri Játékok évben emlékgyűrűvel ju- badtéri Játékok emblémájá- dukcióban. A díjazottakra a Igazgatósága elmére: Sze­talmazza a közönség val díszített arany em- közönség a szabadtérin kap- ged, Deák F. u. 28-30. A két szavazatainak alapján lékgyűrű (vagy nyaklánc ható vagy a lapunkban alább legtöbb szavazatott kapott legjobbnak ítélt köz- medállal) jár a díjazottnak, közreadott szavazólapon ad- művésznek a szabadtéri játé­reműködőt. A díjat bárki Az elismerést egyaránt meg- hatja le voksát a művész ne- kok következő évi program­megkaphatja, aki művé- kaphatja színész, énekes, vének és az előadás címének jának hivatalos meghirdeté­szi teljesítményével hoz- karmester, táncos, koreográ- feltüntetésével. A szavazóla- sekor, legkésőbb a szilvesz­zájárult valamelyik pro- fus, jelmez- vagy dlszletter- pokat az előadások idején a teri színházi gálán ünnepé­dukcióhoz. vező, bárki, aki az adott Dóm téren felállított urnákba lyes keretek között adják át a díjat. A Szegedi Szabadtéri Já- p —— — — — — — — — — — — — — — — — — -. A Szegedi Szabaíltéri Já­tékokért Közalapítvány . /acnAAAA nAn Ar I tékokért Közalapítvány, s működésével nemcsak pro- J j7/A //\7/.0)\ I .''Aj * ! rajta keresztül maga a Dóm dukciók létrehozását kívánja 1 fÉln / -W—l -t-r-éJ" | téri rendezvénySorozat idén támogatni, hanem feladatá- I I is élvezi a helybeli cégek tá­nak tartja az előadásokon I Az 1 999-eS DÓITI téri CVCld I mogatását, akik iparűzési nyújtott művészeti teljesít- W legkiemelkedőbb T fdTk "r fcélra feHjÍnl" menyek elismereset is. Ezért fi „,.,.,, A hato részét szívesen adjak a az alapítvány kuratóriuma - | ITlUVeSZI teljesitmenye! | szabadtérinek. így idén is amelynek elnöke dr. Kürtösi . S ' . több millió forinttal támo­Katalin egyetemi docens - | ' SS 'ff * ^ "* ° •. - < • gajja a játékok megrendezé­úgy határozott, hogy minden ' .y. A , sét például a Pick Rt., a Mol évben a két legjobb köz- I nev előadas | Rt. és a Déltáv Rt. rernűködő művész munkáját L — — — ____ — — — — _ — — — — — — J H. Z*. •nyitják. A gép « mber táplálja be aj® ereket. És lehet,» ran a hiba. »Dolgozik-e olya* dóson, amelyet ad kai kormány i hivatala, a NA* \dna használni? Már nemcsak a N' vagyok kapcsol®' ;m az európai " al is. Az egyik - | llyel a növény*® íteket végeztük egy tervezés aW old modellje. Ari íson kibocsátják j /itassa! vizsgálj^, ilről a bázist­3-2004-re lesz K mi. Meg több » >g foglalkoztál I a gépi látás* ség. 1 Hogyan értti torsra szállást * telt idő tükrében Mi már akkor r a Mars-kutatás kezdetének a k< Értelmetleni"1 :pocsékolásnak " :at a terveket, ira küldjünk eiJojJ izben robotok ' étik ugyanazt a r. osabban és olcs kell fenntartani írmilliókért egy1 s földi környez^ lika ma még gr fejlődik mintáz"1 lolkodásmód, aff" Íja: hiszem, anU1 metlennek tartó®1 mondását, aki ésre, hogy mi"" hegyet azt feleli" an. Tessék ven®1-­:optert, és lesz® nt Everesten. AZ > olyan nehéz. fMh-SzOltOsi A Busa kocsma horizontja Egy utca névtáblái sorba rakva, s teljes joggal kerül eSy*nás mellé Szent Erzsébet meg Rákosi Mátyás - és Jagyerekek ennek a szomorú párosnak, egy utcának, ónjuknak a történetével ismerkednek, rögvest törté­"olmünk egészéről kapnak múlhatatlan képet. így lesz " "olyismeretből honismeret, az aprólékos helytörté­ne'ből magyar történelem. b 4 hegedi nagytájban karistolva betévedtem a napok­on Kiskunmajsára, ahová nekem származásilag isjus­°n van bármikor betérni, és éppen a Konecsni György t eVtörténeti Múzeum honismereti táborába csöppen­em, egy csomó iskolás gyerek közé. A tábort Kozma u"" vezeti. Tavaly is, tavalyelőtt is megszervezték már "táborukat. . Manapság nem könnyű gyereknek lenni. Vagy tíz jvel ezelőtt, hál' istennek, országosan kiment alóluk } uttörőmozgalom, és utána szinte semmi se történt, osak azt nem számítjuk, hogy elbutult, buzi bácsikák "gpróbáltak a cserkészmozgalom felélesztésének élére év"'\ A rendszerváltási ájulás a gyerekek ügyében is be.g tartott - és tart még sokfelé ma is. Vagy a pénz yzik hozzá, vagy a megfelelő felkészültségű, elszánt Weményező, vagy mindkettő. A vállalkozó kedvű majsai gyerekek szerencsésebbek Jj "rszágos átlagnál. Tüzet raknak, pörköltöt főznek, neLg0t csinálnak, lovas kocsin járják a határt, fölmen­a templomtoronyba, megnézik hol volt a Busa CjWö> és eközben csupa olyan dolgot tanulnak, e y tekintetüket messze városi jogú falujuk határain k» melL És ha felnőnek, és szerencse kíséri az életü­' fián megfelelnek majd az Illyés Gyula állította kö­nnyeknek: >yA ti feladatotok, barátaim, hogy az romló kérdések falanxában helyet szorítsatok a n sftuió magyarság kérdésének és az égető megoldás­' ha helyesnek találjátok és elfogadjátok". Zolei Miklós - Angliai vendégjáték ^Musicalfogyalkozás íllította őt a f* Ide civil nt hér Gyula írté ki magi Vem tudja, ,k az Úristen ? rendőr komolft *Musieal éjszakák feladatát, showmüsorával ,yit sem engedetlen fe| prinee$$ és \Z meglehet, 'e*ander szerdán este g sohasem láttaJ®g,slabadtér. SIÍnpa_ Az angliai ven­9ióték telt házat *ott. ^JS étel évfordulójá , it feleleveníten"T°'t lgetést Temesi I. Aki kedveli ort, Ízelítőt kai •udvarbéli csiit1 itjéből. '6r „Musicaléjszakák" ^Beteges és nem biztos, f kiérdemelt sikere jól atja, di liállíl -ig, hétfőtől 0 és 17 óra köí isztelep részt® znai Péter, 0 Imre Marian'1', Dénes, Kovád ;, Kótai Tamás, Nagy £ a, gy. Nemes ics Ágnes, Szel r. és olasz táncpartnere. (FotótGyenes Kálmán) vezhető előadása mellett. Ami viszont egyformán za­varóan hatott, az az egyes dalok német nyelvű elő­adásmódja. Ez az Elizabeth részleteinél talán még ért­hető, ám a többi esetben is csak reménykedni lehetett, hogy nemcsak a német anyanyelvű érdeklődők tudják értékelni a „gesz­tust". A feldolgozások né­hol túl modernre sikered­tek, nem véve figyelembe az eredeti zene sajátossága­it, így néha kifejezetten ko­molytalan módon vált tánc­központúvá az előadás. Sajnos a táncot előtérbe helyező számoknál sem szűnt meg az „eltévesztet­ték a házszámot" érzés. S azt, aki ilyen jellegű gon­dokkal küzdött, nem kárpó­tolta a látványos fény­show, a sok füst és a tűzijá­ték sem, nem beszélve a show-végi „Teremtsünk bensőséges hangulatot !"-ri­pacskodásról. Hála Ale­xander magyar nagymamá­jának, aki megtanította ne­ki az „Az a szép, az a szép..." kezdetű, előítéle­tektől mentes nótát, a na­gyérdemű sírt a gyönyö­rűségtől. K. 1. mennyire hiány­. már a közönségnek . "tusicalslágereket fel­sj'tató produkció. A • idtéri műsora eddig ? kínált ilyen könnyed I "akozást a mindenki ál­kedvelt musical műfaj­• talán ezért is volt a kö­i,.- ség annyira fogékony £acess és Alexander ze­show-műsorára. Az *'ebként alacsony, filig­^ szőke hajú hölgy va­(aü attraktív a színpa­j • bár kellemesebb nézni t hallgatni. Az is igaz , ,0lít, hogy az élőben va­ebeklés és táncolás egy­-^e nem mindennapi tel­j,lröényt kíván. Ellenben |6>tander, a férj énekesi 0jesltménye kiemelkedő e a két vendégénekes t angol úriember és egy rák hölgy) kevésbé él­• Rossini vígoperája a Muzsikáló Udvarban A török Itáliában - Szegeden A török Itáliában próbája a városháza udvarán: az alkalmi társulat Bárdi Sándor társrendező instrukcióira figyel. (Fotá: Miskolczi Róbert) Az elmúlt évek sikeres Donizetti-sorozata után ma és vasárnap este fél 9-től Gioacchino Rossini A török Itáliában című ritkán játszott vígoperá­ját hallhatja a közönség a városháza Muzsikáló Udvarán. Az összeszo­kott „kisoperás" gárda a szokásos lelkesedéssel készült a ma esti premi­erre. Francis Toye, a neves an­gol zenetudós monográfiájá­ból tudjuk, hogy Rossini 1813-as velencei diadalme­nete után - amit a Tancred és az Olasz nő Algírban című operáinak köszönhetett - ka­pott meghívást Milánóba egy új darab bemutatására. A tö­rök Itáliában a Scala 1814-es őszi szezonnyitójára készült, ám ott a kiváló szereposztás ellenére sem arátott sikert. A milánói közönség ugyanis megsértődött, mert úgy érez­te, olyan darabot kapott, ami tulajdonképpen az előző év­ben a velenceieknek kompo­nált opera utánzata. Holott az Olasz nő Algírban legfeljebb csak annyiban hasonlított az új operára, hogy mind­kettőben van egy-egy török szereplő. A kedvezőtlen fo­gadtatásnak inkább az lehe­tett a valódi oka, hogy Rossi­ni korábbi librettistája, Ange­lo Anelli bosszúból kifü­tyülő, búgó klakkot szerve­zett a premierre, mert a kom­ponista egy fiatal kezdőtől, Felice Romanitól rendelte meg a darab szövegkönyvét. A török Itáliában végül akkor aratott tomboló sikert, ami­kor 1821-ben felújították a Scalában. Ugyanebben az év­ben a pesti Német Színház is műsorára tűzte, majd 1976­ban a Magyar Állami Opera­ház is bemutatta. A mostani szegedi bemu­tatóra az eredeti két felvonást az 1988-ban megjelent Ros­sini-összkiadás alapján húzá­sokkal egy felvonásra rövidí­tették. A Muzsikáló Udvar hagyományainak megfe­lelően az olasz operák talán legjobb hazai szakértője, Pál Tamás dirigálja a közre­működő Salieri Kamarazene­kart és a Gyüdi Sándor vezet­te Rossini Kamarakórust. Az előadást ketten rendezték: Bárdi Sándor a darab átdol­gozásában, fordításában és a muzsika színpadra ültetésé­ben vállalt nagyobb szerepet, míg Toronykőy Attilára ma­radt a szituációk, a játék, a színpadkép kidolgozása. A maszk Bodnár György, a jel­mez Eperjesi Ferencné mun­kája. Szelim, a török herceg szerepét Altorjay Tamás énekli, Donna Fiorilla Vajda Júlia, Don Geronio Szilágyi Béla, Don Narciso Böröcz László és Zaida Szonda Éva lesz, a költőt - a narrátort ­Andrejcsik István alakítja. A próbák az elmúlt napok­ban a tikkasztó hőség ellené­re is rohamtempóban folytak. Többen is érdekeltek voltak a szabadtérin a Hoffmann me­séiben, így szinte az egész színpadi felkészülést erre a hétre kellett sűríteni. A kö­zönség már megszokhatta, hogy a Muzsikáló Udvaron nincsenek drága jelmezek, látványos díszletek, ezeket többnyire a színház táraiból veszik kölcsön, vagy olcsón, saját kezűleg állítják elő. Mégis szereti a közönség ezeket a különleges légkörű produkciókat, mert szórakoz­tató az önfeledt bohóckodás és a könnyed örömmuzsiká­lás. A darabról az egyik pró­bán Bárdi Sándort kérdez­tem, aki a következőket mondta: „Nagyon jó az ope­ra zenéje, véleményem sze­rint mozarti magasságokba ér. Más kérdés, hogy Rossini nem az a zeneszerző, aki jel­lemeket is ábrázol a muzsi­kájával, inkább csak egy hangulatot ragad meg, s ez a hangulat kitart este héttől ki­lencig. Az énekesek általá­ban nem nagyon szeretik ezt az operát, mert szinte csak együttesekből áll, így nem igazán tudják megmutatni, hogy egyenként mire képe-­sek. Az ilyen szabadtéri előadások mindig sok dolgot meggátolnak, nincs mód az énekszólamok aprólékos ci­zellálására, nem lehet a fi­nom pianókat úgy megcsi­nálni, mint egy színházban. Ilyen szempontból A török Itáliában nem ide való, vi­szont jellegénél fogva min­denképp, mert könnyű, nyá­resti szórakozást ígér. Kicsit olyan, mint a Hat szerep ke­res egy szerzőt című Piran­dello-darab. Van benne egy baritonista poéta, aki egy vígoperát ír, s tulajdonkép­pen maguk a szereplők írják a darabot. Ez meglehetősen modern megoldásnak számí­tott 1814-ben, a bemutatása idején. Rossini ezzel a darab­bal már meghaladta a Cima­rosa képviselte átlagot, a műfaja sem opera buffa, ha­nem dráma buffa." Hollóai Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents