Délmagyarország, 1999. augusztus (89. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-13 / 188. szám

999. Auo] PÉNTEK, 1999. AUG. 13. FESZTIVÁLNYÁR 7 / ü T programok 1 Ma O A Kálvária Galériában 17 órakor az V. Szegedi Művésztelep részvevőinek alkotásaiból nyílik kiállítás. O Közéleti Kávéház: a Bálint Sándor Művelődési Házban 18 órakor „Demeter-világtalálkozó Kanadától Hollandiáig". Demeter Ferenc kertész halálának 50. évfordulója alkalmából a kávéház vendégei: az újszegedi Demeter kertészdinasztia mai leszármazottai. O Muzsikáló udvar: a városháza udvarán 20.30 órakor Rossini: A török Itáliában című vígoperájának bemutatója. Állandó rendezvények 0 A Móra Ferenc Múzeumban Móra Ferenc emlékkiállítás, „Szegedi Kincskeresők" matinétörténeti kiállítás, Ohio és környéke képzőművészetének bemutatója, Lucs Ferenc képgyűjteménye, patikatörténeti, természettudományos, régészeti, magyar szobrászati és néprajzi kiállítás, Móraemlékszoba és a múzeum törzsanyaga látható. A Kass Galériában Kass János grafikusművész alkotásai, Vasco Ascolini „Versailles" című fotókiállítása. A Fekete-házban: A rendszerváltás miniszterelnöke (Antall Péter fotói Antall Józsefről), Huszárok, Csongrád és Csanád megyék társadalma 1867-1945 és Buday György grafikusművész élete és munkássága című kiállítások. Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása a Bécsi körút 1 l/A szám alatt található. O A Juhász Gyula Művelődési Házban a népi díszítőművészeti szakkör kiállítása. O A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában: XXX. Szegedi Nyári Tárlat. O A Somogyi-könyvtárban: „Bábeli nyelvzavar" kiállítás a könyvtár egzotikus nyelvű régi könyveiből. • Az újszegedi füvészkert mindennap 10 és 18 óra között tart nyitva. • A szegedi csillagvizsgáló kedden és pénteken 19 órától látogatható. • A Szegedi Vadaspark 9-19 óráig látogatható. a DM irta „A legjobbnak az újszegedi általános iskola díszítése bizonyult. Az épület felett hatalmas vörös betűs drapéria hirdeti keresztül a Tiszán: „Éljenek az államosított iskolák!" „Tanulj többet!" A verseny második helyezettje a Margit-utcai általános iskola, amelynek kapuja mellett grafikonszerü rajz mutatja a dolgozók iskoláinak kiépítését a tanyavilágban. A rókusi iskola a harmadik, helyezett, díszítése rendkívül gonodos, művészi, látni, hogy az adott lehetőségeket a legjobban kihasználták." 1948. augusztus 4. • A közönség szavazhat a szabadtérin Emlékgyürü a legjobbaknak A Szegedi Szabadtéri díjjal jutalmazza. Az elis- évadban kiemelkedő művé- lehet bedobni, esetleg postán Játékokért Közalapít- merő emléklap mellett tárgyi szeti teljesítményt nyújtott vagy személyesen is eljuttatvóny ez évtől minden ajándékként a Szegedi Sza- valamelyik Dóm téri pro- hatók a Szabadtéri Játékok évben emlékgyűrűvel ju- badtéri Játékok emblémájá- dukcióban. A díjazottakra a Igazgatósága elmére: Szetalmazza a közönség val díszített arany em- közönség a szabadtérin kap- ged, Deák F. u. 28-30. A két szavazatainak alapján lékgyűrű (vagy nyaklánc ható vagy a lapunkban alább legtöbb szavazatott kapott legjobbnak ítélt köz- medállal) jár a díjazottnak, közreadott szavazólapon ad- művésznek a szabadtéri játéreműködőt. A díjat bárki Az elismerést egyaránt meg- hatja le voksát a művész ne- kok következő évi programmegkaphatja, aki művé- kaphatja színész, énekes, vének és az előadás címének jának hivatalos meghirdetészi teljesítményével hoz- karmester, táncos, koreográ- feltüntetésével. A szavazóla- sekor, legkésőbb a szilveszzájárult valamelyik pro- fus, jelmez- vagy dlszletter- pokat az előadások idején a teri színházi gálán ünnepédukcióhoz. vező, bárki, aki az adott Dóm téren felállított urnákba lyes keretek között adják át a díjat. A Szegedi Szabadtéri Já- p —— — — — — — — — — — — — — — — — — -. A Szegedi Szabaíltéri Játékokért Közalapítvány . /acnAAAA nAn Ar I tékokért Közalapítvány, s működésével nemcsak pro- J j7/A //\7/.0)\ I .''Aj * ! rajta keresztül maga a Dóm dukciók létrehozását kívánja 1 fÉln / -W—l -t-r-éJ" | téri rendezvénySorozat idén támogatni, hanem feladatá- I I is élvezi a helybeli cégek tának tartja az előadásokon I Az 1 999-eS DÓITI téri CVCld I mogatását, akik iparűzési nyújtott művészeti teljesít- W legkiemelkedőbb T fdTk "r fcélra feHjÍnl" menyek elismereset is. Ezért fi „,.,.,, A hato részét szívesen adjak a az alapítvány kuratóriuma - | ITlUVeSZI teljesitmenye! | szabadtérinek. így idén is amelynek elnöke dr. Kürtösi . S ' . több millió forinttal támoKatalin egyetemi docens - | ' SS 'ff * ^ "* ° •. - < • gajja a játékok megrendezéúgy határozott, hogy minden ' .y. A , sét például a Pick Rt., a Mol évben a két legjobb köz- I nev előadas | Rt. és a Déltáv Rt. rernűködő művész munkáját L — — — ____ — — — — _ — — — — — — J H. Z*. •nyitják. A gép « mber táplálja be aj® ereket. És lehet,» ran a hiba. »Dolgozik-e olya* dóson, amelyet ad kai kormány i hivatala, a NA* \dna használni? Már nemcsak a N' vagyok kapcsol®' ;m az európai " al is. Az egyik - | llyel a növény*® íteket végeztük egy tervezés aW old modellje. Ari íson kibocsátják j /itassa! vizsgálj^, ilről a bázist3-2004-re lesz K mi. Meg több » >g foglalkoztál I a gépi látás* ség. 1 Hogyan értti torsra szállást * telt idő tükrében Mi már akkor r a Mars-kutatás kezdetének a k< Értelmetleni"1 :pocsékolásnak " :at a terveket, ira küldjünk eiJojJ izben robotok ' étik ugyanazt a r. osabban és olcs kell fenntartani írmilliókért egy1 s földi környez^ lika ma még gr fejlődik mintáz"1 lolkodásmód, aff" Íja: hiszem, anU1 metlennek tartó®1 mondását, aki ésre, hogy mi"" hegyet azt feleli" an. Tessék ven®1-:optert, és lesz® nt Everesten. AZ > olyan nehéz. fMh-SzOltOsi A Busa kocsma horizontja Egy utca névtáblái sorba rakva, s teljes joggal kerül eSy*nás mellé Szent Erzsébet meg Rákosi Mátyás - és Jagyerekek ennek a szomorú párosnak, egy utcának, ónjuknak a történetével ismerkednek, rögvest törté"olmünk egészéről kapnak múlhatatlan képet. így lesz " "olyismeretből honismeret, az aprólékos helytörténe'ből magyar történelem. b 4 hegedi nagytájban karistolva betévedtem a napokon Kiskunmajsára, ahová nekem származásilag isjus°n van bármikor betérni, és éppen a Konecsni György t eVtörténeti Múzeum honismereti táborába csöppenem, egy csomó iskolás gyerek közé. A tábort Kozma u"" vezeti. Tavaly is, tavalyelőtt is megszervezték már "táborukat. . Manapság nem könnyű gyereknek lenni. Vagy tíz jvel ezelőtt, hál' istennek, országosan kiment alóluk } uttörőmozgalom, és utána szinte semmi se történt, osak azt nem számítjuk, hogy elbutult, buzi bácsikák "gpróbáltak a cserkészmozgalom felélesztésének élére év"'\ A rendszerváltási ájulás a gyerekek ügyében is be.g tartott - és tart még sokfelé ma is. Vagy a pénz yzik hozzá, vagy a megfelelő felkészültségű, elszánt Weményező, vagy mindkettő. A vállalkozó kedvű majsai gyerekek szerencsésebbek Jj "rszágos átlagnál. Tüzet raknak, pörköltöt főznek, neLg0t csinálnak, lovas kocsin járják a határt, fölmena templomtoronyba, megnézik hol volt a Busa CjWö> és eközben csupa olyan dolgot tanulnak, e y tekintetüket messze városi jogú falujuk határain k» melL És ha felnőnek, és szerencse kíséri az életü' fián megfelelnek majd az Illyés Gyula állította könnyeknek: >yA ti feladatotok, barátaim, hogy az romló kérdések falanxában helyet szorítsatok a n sftuió magyarság kérdésének és az égető megoldás' ha helyesnek találjátok és elfogadjátok". Zolei Miklós - Angliai vendégjáték ^Musicalfogyalkozás íllította őt a f* Ide civil nt hér Gyula írté ki magi Vem tudja, ,k az Úristen ? rendőr komolft *Musieal éjszakák feladatát, showmüsorával ,yit sem engedetlen fe| prinee$$ és \Z meglehet, 'e*ander szerdán este g sohasem láttaJ®g,slabadtér. SIÍnpa_ Az angliai ven9ióték telt házat *ott. ^JS étel évfordulójá , it feleleveníten"T°'t lgetést Temesi I. Aki kedveli ort, Ízelítőt kai •udvarbéli csiit1 itjéből. '6r „Musicaléjszakák" ^Beteges és nem biztos, f kiérdemelt sikere jól atja, di liállíl -ig, hétfőtől 0 és 17 óra köí isztelep részt® znai Péter, 0 Imre Marian'1', Dénes, Kovád ;, Kótai Tamás, Nagy £ a, gy. Nemes ics Ágnes, Szel r. és olasz táncpartnere. (FotótGyenes Kálmán) vezhető előadása mellett. Ami viszont egyformán zavaróan hatott, az az egyes dalok német nyelvű előadásmódja. Ez az Elizabeth részleteinél talán még érthető, ám a többi esetben is csak reménykedni lehetett, hogy nemcsak a német anyanyelvű érdeklődők tudják értékelni a „gesztust". A feldolgozások néhol túl modernre sikeredtek, nem véve figyelembe az eredeti zene sajátosságait, így néha kifejezetten komolytalan módon vált táncközpontúvá az előadás. Sajnos a táncot előtérbe helyező számoknál sem szűnt meg az „eltévesztették a házszámot" érzés. S azt, aki ilyen jellegű gondokkal küzdött, nem kárpótolta a látványos fényshow, a sok füst és a tűzijáték sem, nem beszélve a show-végi „Teremtsünk bensőséges hangulatot !"-ripacskodásról. Hála Alexander magyar nagymamájának, aki megtanította neki az „Az a szép, az a szép..." kezdetű, előítéletektől mentes nótát, a nagyérdemű sírt a gyönyörűségtől. K. 1. mennyire hiány. már a közönségnek . "tusicalslágereket felsj'tató produkció. A • idtéri műsora eddig ? kínált ilyen könnyed I "akozást a mindenki álkedvelt musical műfaj• talán ezért is volt a köi,.- ség annyira fogékony £acess és Alexander zeshow-műsorára. Az *'ebként alacsony, filig^ szőke hajú hölgy va(aü attraktív a színpaj • bár kellemesebb nézni t hallgatni. Az is igaz , ,0lít, hogy az élőben vaebeklés és táncolás egy-^e nem mindennapi telj,lröényt kíván. Ellenben |6>tander, a férj énekesi 0jesltménye kiemelkedő e a két vendégénekes t angol úriember és egy rák hölgy) kevésbé él• Rossini vígoperája a Muzsikáló Udvarban A török Itáliában - Szegeden A török Itáliában próbája a városháza udvarán: az alkalmi társulat Bárdi Sándor társrendező instrukcióira figyel. (Fotá: Miskolczi Róbert) Az elmúlt évek sikeres Donizetti-sorozata után ma és vasárnap este fél 9-től Gioacchino Rossini A török Itáliában című ritkán játszott vígoperáját hallhatja a közönség a városháza Muzsikáló Udvarán. Az összeszokott „kisoperás" gárda a szokásos lelkesedéssel készült a ma esti premierre. Francis Toye, a neves angol zenetudós monográfiájából tudjuk, hogy Rossini 1813-as velencei diadalmenete után - amit a Tancred és az Olasz nő Algírban című operáinak köszönhetett - kapott meghívást Milánóba egy új darab bemutatására. A török Itáliában a Scala 1814-es őszi szezonnyitójára készült, ám ott a kiváló szereposztás ellenére sem arátott sikert. A milánói közönség ugyanis megsértődött, mert úgy érezte, olyan darabot kapott, ami tulajdonképpen az előző évben a velenceieknek komponált opera utánzata. Holott az Olasz nő Algírban legfeljebb csak annyiban hasonlított az új operára, hogy mindkettőben van egy-egy török szereplő. A kedvezőtlen fogadtatásnak inkább az lehetett a valódi oka, hogy Rossini korábbi librettistája, Angelo Anelli bosszúból kifütyülő, búgó klakkot szervezett a premierre, mert a komponista egy fiatal kezdőtől, Felice Romanitól rendelte meg a darab szövegkönyvét. A török Itáliában végül akkor aratott tomboló sikert, amikor 1821-ben felújították a Scalában. Ugyanebben az évben a pesti Német Színház is műsorára tűzte, majd 1976ban a Magyar Állami Operaház is bemutatta. A mostani szegedi bemutatóra az eredeti két felvonást az 1988-ban megjelent Rossini-összkiadás alapján húzásokkal egy felvonásra rövidítették. A Muzsikáló Udvar hagyományainak megfelelően az olasz operák talán legjobb hazai szakértője, Pál Tamás dirigálja a közreműködő Salieri Kamarazenekart és a Gyüdi Sándor vezette Rossini Kamarakórust. Az előadást ketten rendezték: Bárdi Sándor a darab átdolgozásában, fordításában és a muzsika színpadra ültetésében vállalt nagyobb szerepet, míg Toronykőy Attilára maradt a szituációk, a játék, a színpadkép kidolgozása. A maszk Bodnár György, a jelmez Eperjesi Ferencné munkája. Szelim, a török herceg szerepét Altorjay Tamás énekli, Donna Fiorilla Vajda Júlia, Don Geronio Szilágyi Béla, Don Narciso Böröcz László és Zaida Szonda Éva lesz, a költőt - a narrátort Andrejcsik István alakítja. A próbák az elmúlt napokban a tikkasztó hőség ellenére is rohamtempóban folytak. Többen is érdekeltek voltak a szabadtérin a Hoffmann meséiben, így szinte az egész színpadi felkészülést erre a hétre kellett sűríteni. A közönség már megszokhatta, hogy a Muzsikáló Udvaron nincsenek drága jelmezek, látványos díszletek, ezeket többnyire a színház táraiból veszik kölcsön, vagy olcsón, saját kezűleg állítják elő. Mégis szereti a közönség ezeket a különleges légkörű produkciókat, mert szórakoztató az önfeledt bohóckodás és a könnyed örömmuzsikálás. A darabról az egyik próbán Bárdi Sándort kérdeztem, aki a következőket mondta: „Nagyon jó az opera zenéje, véleményem szerint mozarti magasságokba ér. Más kérdés, hogy Rossini nem az a zeneszerző, aki jellemeket is ábrázol a muzsikájával, inkább csak egy hangulatot ragad meg, s ez a hangulat kitart este héttől kilencig. Az énekesek általában nem nagyon szeretik ezt az operát, mert szinte csak együttesekből áll, így nem igazán tudják megmutatni, hogy egyenként mire képe-sek. Az ilyen szabadtéri előadások mindig sok dolgot meggátolnak, nincs mód az énekszólamok aprólékos cizellálására, nem lehet a finom pianókat úgy megcsinálni, mint egy színházban. Ilyen szempontból A török Itáliában nem ide való, viszont jellegénél fogva mindenképp, mert könnyű, nyáresti szórakozást ígér. Kicsit olyan, mint a Hat szerep keres egy szerzőt című Pirandello-darab. Van benne egy baritonista poéta, aki egy vígoperát ír, s tulajdonképpen maguk a szereplők írják a darabot. Ez meglehetősen modern megoldásnak számított 1814-ben, a bemutatása idején. Rossini ezzel a darabbal már meghaladta a Cimarosa képviselte átlagot, a műfaja sem opera buffa, hanem dráma buffa." Hollóai Zsolt