Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-07 / 156. szám

6 FESZTIVÁLNYÁR SZERDA, 1999. JIPRDA, IS a DM irta „Reich Mór: - A ki­válóan sikerült szabad­téri játékok jelentősége mérhetetlenül nagy és feltétlenül gondoskodni kell ezeknek a játékok­nak az állandósitásáról. Félni lehet azonban at­tól, hogy Szeged sike­rén felbuzdulva, más városokban is kísérle­teznek szabadtéri játé­kok rendezésével, hogy utánozzák Szegedet, ami az érdeklődés szét­forgácsolását jelentené. Gondoskodni kellene valamilyen formában arról, hogy Szeged mb­nopóliumot kapjon az itt olyan nagyszerűen bevált szabadtéri pro­dukciók rendezésére. Azt hiszem, hogy a jö­vőben ha ismét sor ke­rül a szabadtéri előadá­sokra - jóvátehetetlen bün volna megállni ezen az uton - a Dóm­téri játékokat valamivel korábban kellene meg­rendezni." A DM munkatársá­tól, 1933. szeptember 7. vendéglátás e Éttermek és halászcsárdák - Alabárdos étterem (Oskola u. 13., 420-914); Bounty Pub (Stefánia 4., 423-233); Botond étterem (Széchenyi tér 13., 420-435); John Bull Pub (Oroszlán u. 6., 484-217); Ro­yal étterem (Kölcsey u. 1-3., 475-275); Roosevelt téri ha­lászcsárda (Roosevelt tér 12-14., 424-111); Öreg Kő­rössy halászkert vendéglő (Fel­ső Tisza-part 1., 479-155); Kis­kőrössy halászcsárda (Felső Ti­sza-part 336., 495-480); Fehér­tói halászcsárda (Budapesti út 161. km után, 461-044); „Csepp a tengerben" halász­csárda (Szamos u. 4., 478­520); Aranylabda étterem (Bu­dai Nagy Antal u. 27., 495­400); Blues kert pub és étterem (Fő fasor 14., 432-183); Gödör étterem (Tisza Lajos krt. 103., 420-130); Mix szerb étterem (Makai út 218., 405-170); HB Bajor söröző és étterem (Deák Ferenc u. 4., 420-934); Arany­korona étterem (Victor Hugó u. 6., 425-704); Égő Arany szték­ház (Oskola u. 4., 420-910); Fa-Villa vendéglő (Külterület 47/B., 474-156); Anno étterem (7-es főút, Tanya 53-57., 20/ 268-751); Doppel Adler Oszt­rák-Magyar étterem (Sóhordó u. 18., 426-436). # Cukrászdák - Virág cuk­rászda (Klauzál tér 1., 420­459); Kis Virág cukrászda (Ke­lemen u. 8., 425-040); Z Nagy cukrászda (Dugonics tér 2., 420-110, illetve József A. sgt. 24., 324-510); Palánk fagylal­tozó (Oskola u. 1., 420-732). • Szállodák, panziók - For­rás Hotel (Szent-Györgyi A. u. 16-24., 430-822); Royal Hotel (Kölcsey u. 1-3., 475-275); Hungária Szálloda (Maros u. 1., 480-580); Alfa Hotel (Cse­megi u. 4., 424-400); Tisza Ho­tel (Wesselényi u. 8., 478-278); Mátrix Hotel (Zárda u. 8., 426­866); Petró Hotel (Kállay A. u. 6-10, 431-428); Napfény Szál­loda (Dorozsmai u. 2., 421 ­800); Família panzió (Szenthá­romság u. 71., 441-802); Kas­tély panzió (Algyői út 142., 480-637); Kata panzió (Bolyai u. 15., 311-258); Marika panzió (Nyíl u. 45., 443-861); Mátyás panzió (Dobó u. 47., 445-164). • Kristó Gyula professzor újabb ünnepre készül Szellemi kaland a millenniumra Vtv­• Szerda este tíz mét jelentkezik a Városi Televízió és di Körzeti Stúdió műsora a Fesztivál Tjogyan jön ide A tegnap adáshoz A val, a stresszt lóan ma is a Szegtttkad, de ne feszi badtéri Játékok i<*"" le< amtt Bah bemutatójáról, az Pfe napján: anná mű zenedrámáró' alkotó energiái majd a legtöbb szí Világosabb bes dégünk lesz a darám elmondhatju zője, Iglódi István,?"" dolgozó ort a szegedi bemutat®" eredményeke csán az Attila aktf,"tów' attól fél ról beszélgetünk, pdményt, még után a múltban kf szőtt el az ide zunk kotó munkában. Vendégül \át}^ebész soha ne Mátyás Kossuti" " maKam éle díszlettervezőt, aki subádon nem , gedi Dóm téren az*""* is hat zs több mint fél évsTTkböl> károm ht AZ ember tragédi"20"""' hipátrc többször is megtel"" van­díszleteit. RészletáAkar at is föstl hatnak az 1933-asm tudónak nem bői és bemutatfömjhez halóvá 1983-as előadás <P: főnőkénél se, színét. Hamarosaf™ embernek h kezdődnek a Fürd'*"'0" tengelyt estek is ' akü ha " A szervezők Jeherala loghi Dániel lesz a Szedek,g fiókba günk, aki ajánlja aa.,mzont nek az egyhónapi*"7 n°m ,nő? ramsorozatot. A jfáenkinek a ft sorból sem hiányzft^. a játék Addig-addig ri Kérdéseink az F***™ elhangzott ripo? ' lesznek kapcsolat' ' ma> nyeremény pedig egy-egy fürdőudv' dukcióra. Este tíz' vtv csatornáján váí zőket a két műsof /f\ Kocsor Erika és. ~ Tamás apfo MHA természet yTl/ közül a leg Z. az egyik SZEGED ebb a telje A ri Varga Miklós dala Kaláka­fesztivál • Munkatársunktól Huszadik alkalommal ren­deznek három napos folkfeszti­vált július 9-1 l-e között a Diós­győri Várban. A fesztivál előze­teseként július 8-án 22 órától Szomjas György: Kopaszkutya című filmjét vetítik a Miskolci Béke moziban. Július 9-én Di­ósgyőrben egyszerre három helyszínen nyílik meg a feszti­vál: a várszínpadon, az árok­színpadon és a sörsátrakban is. A várszínpadon 18 órától töb­bek között a Mistrál együttes, Gryllus Vilmos, a Kaláka egy­üttes, Huzella Péter, a Merlin Kommandó, és a Kosbor együt­tes váija az érdeklődőket. Július 10-én az árokszínpadon 10.30 órától a gyerekeket szórakoztat­ja Huzella Péter, Gryllus Vil­mos és a Kaláka együttes, a vár­színpadon 15 órától pedig a ver­senyezni vágyókat váiják érde­kes programok. 17 órától foly­tatódik a fesztivál, fellépók: a Laokoón együttes, a Gábos Bar­na trió, Maneszes Márton és ze­nekara (Románia), Sárközy Gergely, a Zeleziár együttes (Szlovákia), a Muzsikás együt­tes, a Channe Nussbaum and Spielniks (Dánia) és a Kárpátia Band. Július 11-én a várszínpa­don 15 órától versenyprogram, majd 17 órától fesztivál Kiss Eszter-Mari Kata, a Romani Rota, Nyeső Mária, Bródy Já­nos, a Kaláka együttes, Misa Baranova (Ukrajna), a Budapest Ragtime Band, a The Inchtabo­katables (Németország) és a Re­ce-fice együttes szereplésével. A fesztivál programját július 12-én 19 órától jótékonysági koncert zárja. Kristó Gyula hatvan­éves. A neves középkor­kutatót, Szeged díszpolgá­rát a napokban egy medi­evisztikai konferencián köszöntötték az egyete­men, ahol szó esett arról is, hogy a közelgó állam­alapítási milleniumon is­mét kitesz magáért a Sze­gedi Középkorász Műhely. • Isten éltesse professzor úr, azt hiszem egy közép­korász nem is kívánhat szebb lehetőséget a 60. szü­letésnapjára, mint a ma­gyar államalapítás közelgő ezeréves évfordulóját. Ho­gyan készülnek az ünnep­re? - Köszönöm szépen, a ma­gyar honfoglalás három évvel ezelőtti 1100. évfordulója és az államalapítás mostani eze­réves évfordulója valóban sze­rencsés egybeesés, hiszen rá­irányítja a figyelmet a rég­múltra, számunkra pedig fo­lyamatos készenlétet jelent. A Szegedi Középkorász Műhely derekasan kivette a részét az 1996-os ünnepségekből is. Az ünnep tiszteletére kiadtuk pél­dául a honfoglalás korának írott forrásait, amely minden eddiginél bővebb terjedelem­ben, 70 szerző munkáiból adott válogatást, én írtam meg a Magyar honfoglalás - Hon­foglaló magyarok című mo­nográfiát, amely - bármilyen hihetetlen - 100 év óta az első szisztematikus monográfia a magyar honfoglalásról, angol nyelven publikáltam a IX. szá­zad történetét, mely 830-tól 900-ig mutatja be a magyar történelmet, Újvidéken részt vettünk nemzetközi tudomá­nyos konferencián, ahol a Vaj­dasággal kapcsolatos őstörté­neti kutatásainkról adtunk szá­Kristó Gyula professzor: Októberre megjelenik az államalapítás forrásgyűjteménye. (Fotó: Gyenes Kálmán) mot, és se vége se hossza nem volt azoknak a rendezvények­nek, ahol szerepeltünk. • Mi várható az ezredfor­dulóra? - Körülbelül ugyanez várha­tó el tőlünk a 2000. évforduló kapcsán is. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy két meghatározó munkát szeret­nénk megjelentetni. Az egyik­ben közzétesszük a magyar ál­lamalapítás 955-tól 1050-ig teijedő korának írott forrásait, amely lényegében folytatása lesz a honfoglaláskori írott for­rások gyűjteményének. Ilyen munka soha nem készült még: 50 forrást, 1500 jegyzetet tar­talmaz és a legmodernebb ha­zai és nemzetközi kutatási eredményeket teszi közzé an­nak érdekében, hogy bemutas­sa, milyen volt Magyarország helyzete és korabeli megítélé­se. Azt hiszem, ezzel a művel sokat teszünk az évforduló megünneplésének tisztasága ér­dekében, hiszen többé nem le­het majd azt mondani, hogy nem álltak rendelkezésre a for­rások. Szeretném, ha ez a könyv eljutna tanárok, egyete­mi hallgatók, politikusok, új­ságírók kezébe is, hogy ha az államalapításról szólnak, bele­nézhessenek, hogy mindez ho­gyan is történt a valóságban. A másik könyvet Makk Ferenc professzorral közösen szer­kesztjük, ez egy tanulmánykö­tet lesz, mely a Csongrád me­gyei közgyűlés nagyvonalú tá­mogatásával Európa és Szent István király címmel jelenik meg. • A megyei támogatás után ítélve ebben a régió történe­te is szerepet kap... - A kötet 20 szerző közre­működésével három metszet­ben ad történelmi betekintést. Az egyik metszet lesz az euró­pai, vagyis Izlandtól a sztyep­péig, Oroszországtól a hispáni­ai félszigetig megnézzük, hogy milyen volt Európa 1000 táján. Hazai és külföldi szakértőket kértünk fel, hogy saját kutatási területükről íijanak: ez áll majd össze egy nagy európai tabló­ként. A második nagy metszet a Kárpát-medencéről szól majd: az európai helyzetet ismerve meg lehet majd keresni a Kár­pát-medence helyét is az ezred­fordulón, a harmadik pedig a Tisza-Maros régiót, vagyis szű­kebb vidékünk helyzetét tár­gyalja. Ez azért lesz izgalmas, mert ahogyan haladtunk a helyi történelem felé, úgy volt egyre inkább módunk a nagy össze­függések után a mikrotörténe­lemmel is foglalkozni. Ebben a részben Blazovich László pro­fesszor a régió természetföld­rajzát írta meg, Vály Katalin azt foglalta össze, hogy a régé­szeti emlékek mit mondanak erről az időről, Szegfű László pedig - a kötet zárótanulmá­nyában - Szent Gellért filozó­fiájáról írt. Elmondhatom, hogy még a magamfajta szakembernek is izgalmas ezt három képet együtt látni, ígérhetem, hogy a sokféle térképpel együtt na­gyon érdekes szellemi kaland lesz. Panek József Varga Miklósra harma­dik éve a szegedi szabad­térin a rendező „egydaios" szerepeket oszt. Aéciusz, római hadvezér nagysága azonban - az énekes sze­rint - nem azzal mérhető, hogy az ember mennyi időt tölt a színpadon. Varga Miklós tizenöt éve szerepelt először a szegedi sza­badtérin. A rendező, Koltai Gá­bor akkor is egy Szörényi-da­rabhoz hívta. István király sze­repét azonban Pelsőczy László játszotta, ő csak a hangját köl­csönözte. - Rég túl vagyok rajta, hogy azon keseregjek, ellentétes a hangom és a termetem. Egyéb­ként sem volt túlzott jelentősé­ge, hogy csak a hangom kel­lett. Néhány év elteltével Koltai éppen itt Szegeden már rám osztotta a szerepet, s én voltam István király a Népstadion-béli filmben is. A kárpótlást mindenekelőtt Szeged adta meg számára 1984­ben a János, a vitéz főszerepével. A színház akkori vezetői a dara­bot búcsúztató banketten úgy kö­szöntek el tőle, hogy viszontlát­ják jövőre a Jézus Krisztus szu­persztár címszerepében, ám a tör­ténet másként alakult. Az elő­adást a Rockszínház állította színre, így a szerepet másnak osztották. - Nem sokkal ezután Sándor János keresett meg, hogy a kő­színházban akarja megrendezni a rockoperát, enyém a főszerep. Óriási sikere volt a darabnak, kellemes évadot töltöttem Sze­geden. Bánatunkra azonban ép­Varga Miklós legközelebb szeptemberben szervez Szegeden musical estet barátaival. (Fotó: Schmidt Andrea) pen abban az évben történt fő­rendező váltás a színháznál, és a darab egy év után lekerült a repertoárból. Varga Miklós nevét ország­világ előtt mégis az Európa cí­mű dal tette ismertté. Talán ke­vesen tudják, hogy ezt a dalt egy svájci popsztár is megked­velte, mi több, a sajátjának val­lotta. Óriási karriert futott be vele, Svájcban több alkalom­mal az év énekesének válasz­tották, mi több, Amerikában le­mezfelvételt készítettek vele. - Steve Thompson egy film­re programozta be videóját, ám a műsorban csúszás volt, így került az 6 videószalagjára az én dalom. Megtetszett neki, és az elmondása szerint kereste a szerzőt, de nem találta. A dolog úgy derült ki, hogy svájci bará­taim gratuláltak, én vezetem náluk a slágerlistát, csakhogy ezzel a dallal én soha nem jár­tam Svájcban! így kezdtem el nyomozni. Iglódi István az idei Atilla darabban egyetlen dal erejéig számított Varga Miklósra - Aé­ciusz, római hadvezér szerepét játsza. Találkozik a galliai csa­tamezőn Atillával, és engeszte­lő ajándékot visz neki. Megölt testvéröccsének, Budának bo­hócát, a nyomorék Zerkónt. - Ennek az egy dalnak is ko­moly jelentősége van. Maga a dal nagyon jó, és hangsúlyos pontja a darabnak. A történet folyamán egyetlen méltó ellen­fele akad Atillának, Aéciusz, akivel egyébként gyermekkori pajtások voltak. Nem biztos, ha más szereppel kerestek volna meg, azt is elvállalom. Mtii Éva eltakarj csodálatos nakkor r esemény, helyré csak 400 i ineto meg. • napfogyatko _ # _ # ;Jának ismere történeten/:;; zásában. A b történhetett volna b krónikása fi künkkel, és ez a ty 891. augu; század végének i®"űs napfogyai ban bőven elég ah látó. Ez után 4­az olvasót a könyngyarok honfoj tartsa. iátyás király A Borges-elbe'*- március 16­amúgy négy köti 3 perces tel majd ötven évnyi v°lt. Az 1.' nek át 1935-től 1^'Jességi sáv j hosszú idő alatt a s®tte Szegedet, gig hű maradt tört^gyarország lóságosságához, f Íúli"s 8-án sorsának változás®1 s "apfogyatk érdekelték 1935-berszeg-Bud< később, pályája V|J fele"i, minti írásainak tömör, la8 sávban. , választékossága s®lfl Sandor páp; zott. 32 Reményt. Az olvasó, aki *sanak elle"® szi a Tükör és a mű elbeszélés-gy biztos lehet benn® Borjges-történet® egyike eléri az c nyélménynek azt^ küszöbét, melyen feledhető könyvei1 (Jorge Louis f tükör és a maszk lések, Európa Ki®1 Jorge Louis Borges válogatott műveinek második kötete az Euró­pa Kiadó egyik legjob­ban sikerült kiadványa a nyári könyvpiacon. A tükör és a maszk című elbeszélésgyűjtemény a korábban megjelent A halál és az iránytű foly­tatása. Igazi csemege a magyar olvasónak az Európa Kiadó Borges-sorozata, nagyon ht­ján volt a magyar könyvpi­ac egy olyan elbeszélés gyűjteménynek, amely (végre) tájékozott és a világ dolgaiban jártas írótól szár­mazik. Hogy Jorge Louis Borges ennek köszönheti hírnevét, nem vitás: kivéte­les ábrázolóképessége nem a leírásban, hanem a szem­élyes benyomások él­ménnyé asszimilálásában van. A történetek között egy sincs, amely „megéletlen" volna, akármilyen furcsán hangzik, mindegyik meg­RADNÓTI M' SZAKKÖNY^^hc kttnyv TANKÖNYVC^ 6720 Szeged, Tisza L. krt. 34. Teizr.*: medi

Next

/
Thumbnails
Contents