Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-29 / 175. szám

CSÜTÖRTÖK. 1999. JÚL. 29. FESZTIVÁLNYÁR 7 vá vált. A rég :okhoz hűen askarások is ézés keretéi tűz köré gy® mesélő sám* .n, árnyjáték?, eg. így vált ogy az eksz» történetet elé"! ve más dim® ,zék. A sáff* ztül tárult a ? Nap és a H°» lyeknek személyes" iaskodtak eg) az állatsziff/ ütt megjelen1' em, az elóa®j isának jelkéfH ak nélkül tój itos, élő zeni t. Kevés haflí ak, a hangs® n és a felha" ilapuló ázs"j tokon volt, "* \ ritmuskísé> neg. Egy p" ni tba varázsol1' ony a mis a nézőtér ? út nem jelöl® négis külön t szimból"11'1 i világa. Az al lett több h játéka eg! tál: utazás f lkében éló, tmányba. * napos oldal Lófej az interneten f\lyan szépen kitalálták, hogyan lehet könny en-gyor­^ san pénzhez jutni Rendszeres járandóságátküldesse "úndenki pénztakarékossági műintézetbe, váltson kártyát, w " csodagép éjjel-nappal Madogatja neki Ez a világszfn­i'onai Hallom, már tanyára is így akarja kigyűrűztetni va­tó*' a nyugdíjat. Sejteni lehetett, előbb-utóbb rákap erre az alvilág is. ert "eki is egy vágya van: könnyen-gyorsan pénzhez jut­J A Más pénzéhez. És a latrok esze egy tófejjel mindig etöbbre jár, mint az üldözésükre szakosodott hivatásosoké. . Rágódtam én is rajta, szabad-e kikotyognom, amit az 'Mernetről kaptam, ahogy az is rágódott, aki oda tette. Muita lehet a gazemberek előtt. Terjesszem a ragályt, ami­''r védekeznünk kellene ellene? De hogyan védekezzen, neM is tudja, hogy benne van az már a gépben? / mondja tehát a jótétlélek az interneten - neve, címe JoUünietve -, hogy pofonegyszerű módját eszelték ki más Pe"ze bezsebelésének. Megy a jámbor atyafi a csodálatos "Msinához, bedugja kártyáját, beüti a gépbe, amit kell, nyul is érte, de a pénz nem jön ki Elönti a harci idegesség, Mögeti a guta, de mindig van kéznél jóindulattal rogyásig /grakott ember. Hívja föl ezt, hívja föl azt. Amíg elmegy iefonálni, addig szépen kipöckölődik a pénzkiadó résből "z " kicsi nyavalya, amit beletetek. Kétoldali ragasztóval /ák el, húzza magával azt a teljes summát, amit az előbb "ertek a géptől Ahogy a madarat lépvesszővel fogták meg regen, ragasztós csalival fogják most a palimadarat is. I "ti az internet a balga pénzfölvevőt, nézzen bele a gépbe, Mint Babarczi a tehénbe: be van-e dugva a nyílása? Jó a segUség, nagyon jó, de lehetne jobb is. Ha az összkomfor­csodaketyerét föltalálta már az emberiség, kis igazítással yoghatna, mint a saskeselyű, ha valaki elzárja a kijáratát, süröghetne a rendőrségnél is. Vagy a biztonsági szolgálat­• Elcsípni a tettest? Akár hetet egycsapásra. Horváth Dezsá Idegenforgalmi találkozó Munkatársunktól Nagyszabású idegenfor­;almi munkatalálkozót ren­:z szeptember 20-án és 21­, Szegeden a Forrás Szálló­n az Alföld Tours utazási A konferencián, ^ 'ynak egyik célja a város a régió idegenforgalmi le­cégeinek szélesebb körű ^ismertetése, olyan elő­vesznek majd részt, mint dr. Kraft Péter, a Gaz­dasági minisztérium turiz­mus főosztályának helyettes államtitkára, dr. Tokaji Fe­renc, a Dél-alföldi Regioná­lis Idegenforgalmi Bizottság elnöke, valamint dr. Megy­gyes István, a Turizmus Rt. vezérigazgatója. A work­shop-on elsősorban a regio­nális beutaztatás témái lesz­nek terítéken. « DM írta tyi téren. HJRIST tál tér 7. ÍL 5 900 Ft-tól ? 900 Ft-tól ? 900 Ft-tól ztéka ••Ha semmi másról nem 'ennénk említést, csak arról, /gy 1959 óta közel félmil­'ó ember ült a szegedi játé­°k lelátóin - elegendő bi­yttékot nyújtanánk ha­nk kiegyensúlyozott gaz­dasági és társadalmi viszo­"yuinak bizonyítására. Mert az ember, aki nem biztos " holnapban, nem tud leülni és önfeledten hódolni a ze­nének. Örökösen a holnapo­kon jár az esze, idegeiben vibrál a bizonytalanság ér­zete. Vagy a rendes kereset labilitása idegesíti. A politi­kailag iskolázottabbakat pe­dig a nagyobb kérdések iz­gatnák: „Jaj, fordul-e a po­litika, az lesz-e még holnap, ami ma?" (...) Milyen jó, hogy nekünk nem ilyen a gondunk!" K„ 1963. július 21. m wsm 00 foged, József Attila sgt. 67/A. Telefon: 481-550 5JI® HYunoni SSs™ A HYUNDAI CSONGRÁD MEGYEI KÉPVISELETE 4729 Szeged, Szabadkai út 96. Tel.: 62-427-309, 427-483 Kényelem, teljesítmény, megbízhatóság. fékban, ri út 2. i). alloper 4WD Hyundai Galloper 2,5 TDI 4WD már 3 349 000 Ft + áfától + ajándék. foxuskivitelű terepjáró áruszállítók rövid és hosszított kivitelben is! hitel, tartós bérlet, részletfizetési lehetőség.' Használtautó-beszámítás.' ^hyunani • Katona Tamás a kisszerűség végét várja A történelem nem szolga A politikának köteles­sége okulnia a történe­lemből, hiszen csak így le­het elkerülni a múlt buk­tatóit - mondotta Katona Tamás történész azon a konferencián, melyet az 1848-as magyar nemzeti­ségi törvény megszületé­sének 150. évfordulóján tartottak a városházán. • A konferencián több előadó is említette, hogy talán vége lesz az erőszak­kal teli korszaknak és új időszámítás kezdődik az európai nemzetiségek tör­ténetében. Osztja ezt az op­timizmust? - Meggyőződésem, hogy a politikának tanulnia kell a tör­ténelemből, különben ugyan­azokat a hibákat konok követ­kezetességgel újra és újra el fogja követni. Jelentős előrelé­pés, hogy bizonyos emberi és közösségi jogok lábbal tiprá­sát Európa immár nem tűri to­vább, és még nemzetközi jogi felhatalmazás nélkül is hajlan­dó volt beavatkozni például Koszovó ügyében. Tekintsük úgy, hogy ez volt az a beavat­kozás, amire 1849-ben vagy 1956-ban Magyarország hiába várt. Mindkét alkalommal egyik oldalról gyér tapsot, üd­vözlő szavakat és a menekül­tek lovagias befogadását kap­tuk, a másik oldalról pedig mindkétszer jöttek az oro­szok... Úgy tűnik, ennek az ál­lapotnak lassan vége szakad, és valóban reménykednünk le­het benne, hogy egy kicsit jobb idők következnek a nem­zeti kisebbségek számára. • Hogyan segíthet ebben a történelem? - A történelemtudomány sokat segíthet, de csak akkor, ha nem lesz szolgálólánya a politikának. Magyarországon ez a „létező szocializmus" Katona Tamás: A koszovói típusú beavatkozásra Magyarország 1849-ben és 1956-ban is hiába várt. (Fotó: Gyenes Kálmán) összeomlásával megszűnt, más országokban azonban a történelem még mindig némi alátámasztást akar adni a poli­tikának, illetve a politika ezt elvárja tőle. Kívánatos, hogy mindez véget érjen, amihez persze történelmi eszmecserék és főleg a történelmi ismeretek terjesztése szükségeltetnek. Ebből a szempontból a törté­nelem tényleg arra való, hogy az élet tanítómestere legyen. Kérdés persze, hogy a politika mennyire kíván okulni belőle. Nálunk a rendszerváltozás utáni kormányokban annyi történész kapott helyet, hogy biztosan megvolt a jó szándék. Az az érzésem, hogy más or­szágok kormányaiba is több történészt kellene bevonni... • Mi lehet a követendő taktika ahhoz, hogy a kia­lakuló modern európai ki­sebbségi politika meggyö­keresedjen a szomszéda­inknál is? - A környező országok előtt is van egy vonzó cél: az Európai Unióhoz való csatla­kozás, aminek persze politikai előfeltételei vannak. Sajnos, amint több szomszédunknál láthattuk, ennek egy részét, a jogállamiságot el lehet játsza­ni, s nem igazán szükséges megvalósítani, a nyitott piacot azonban igen. Véleményem szerint ez rendkívüli hatással lesz a társadalmi viszonyokra is. Úgy vélem, a nyitott piac fel fogja oldani azokat a mar­xista-nacionalista dőreségeket, amelyek egyes országokban még divatoznak. • Elégedett lenne vele, ha a határon kívüli magyar­ság helyzetéi olyan kisebb­ségi törvények szabályoz­nák, mint amilyen az 1848-as magyar törvény volt? - Biztos vagyok benne, hogy az 1848-as magyar nem­zetiségi törvény nem egy or­szágban előrelépést jelentene, azzal együtt, hogy másfél év­század után bizonyos dolgokat természetesen másként szokás fogalmazni. • Ha a román ígéret igaz, hamarosan ismét Aradon fog állni Zala György al­kotása, a vértanúkra emlé­kező Szabadság szobor. Milyen érzései vannak ez­zel kapcsolatban? - Gesztusokra mindkét fél részéről nagyon nagy szükség van. Pillanatnyilag a vértanú tábornokok egyetlen em­lékműve az obeliszk, amelyet futballpályákkal és libale­gelőkkel vettek körül, hogy ne legyen könnyű odatalálni. A kisszerűség után eljöhetne már egyszer a nagyszerűség korsza­ka is, ennek reményében én a megbékélési park gondolatát jó ötletnek tartom, sokkal jobb­nak, mintha a románok vissza­adnák az alkotást és mi elfo­gadnánk azt. A magyar törté­nelem emlékeit semmiképpen nem szabad kihozni Erdélyből. Panelt József Nemzetiségi jogok 150 évvel ezelőtt Kisért a múlt? Kétnapos tudományos konferencián emlékeznek meg arról, hogy százöt­ven évvel ezelőtt Szege­den fogadta el az or­szággyűlés a nemzetiségi törvényt és a zsidóság polgári egyenjogúságát. - Büszkeséggel tölt el ben­nünket, hogy Szegeden fogad­ták el százötven évvel ezelőtt a nemzetiségi törvényt, amelyet az életben már nem tudtak ki­próbálni, mivel nem léphetett hatályba - mondta dr. Ványai Éva alpolgármester a városhá­zán, annak a kétnapos konfe­renciának a megnyitóján, amelynek résztvevői az 1849 júliusában elfogadott, a nem­zetiségek emancipációjáról, il­letve a zsidók polgári egyenjo­gúsításáról szóló törvényre emlékeznek. Az előadók közül Diószegi István történészprofesszor ki­jelentette, hogy a nemzetiségi politika lényege a többség ki­zárólagos jogának érvényesíté­se a kisebbségekkel szemben. A múlt században alkalmazott nemzetiségi politikákat négy kategóriába sorolta. A diszkri­minatív vagy hátrányosan megkülönböztető politika leg­inkább az Oszmán Birodalmat jellemezte, a destruktív vagy korlátozó politika pedig Fran­ciaországot, ahol Diószegi megfogalmazása szerint nyelvi inkvizíció uralkodott. Egyed Ákos kolozsvári ma­gyar történészprofesszor arról beszélt, hogyan jelenik meg a magyar forradalom és a nem­zetiségi kérdés a román törté­netírásban. Ebből a szempont­ból három vonulatot különített el. A ma is elő „keményvo­nal", amely a románok tudatá­nak formálójává vált, kétségbe vonja a forradalom vívmánya­it, A másik, a román forradal­mi politikus Balcescu elméle­téhez visszanyúló marxista irányzat bírálja ugyan a ma­gyar vezető réteget nemzetisé­gi politikájáért, de elfogadja a társadalmi vívmányokat. A kettő között pedig meghúzódik a történetírás liberális vonula­ta. Katona Tamás történész ar­ról, a szakemberek előtt kevés­bé ismert utat mutatta be, amely elvezetett a nemzetiségi törvény elfogadásáig. A nem­zetiségi jogok kiteljesedésének kiindulópontjaként Kossuth szavait idézte: a házi tűzhely­nél mindenki úgy beszél, ahogy akar, vagyis az anya­nyelv használata a községi közigazgatásban megenged­hető. A politikusok egy része azonban felismerte, hogy Ma­gyarország akkor tudja maga mellé állítani a nemzetisége­ket, jogokban pedig többet nyújt nekik, mint amennyit Bécstől kaphatnak. A konfe­rencia résztvevői délután be­pillanthattak a magyar nemze­tiségi politika részle-teibe. o ui n i/t LÉ % v®/ <0 jo programok Ma O A fürdőudvarban 20.30-kor Marc Camoletti: Négy meztelen férfi. Főszereplők: Kállai Ilona, Böröndi Tamás, Zubornyák Zoltán, Nyertes Zsuzsa, Straub Dezső. • Értelmiség '99 Nyári Egye­tem: 9.30 órakor megnyitó a JA­TE aulában, 10 órától Hankiss Elemér, Lengyel László, Pomo­gáts Béla, Ágh Attila; 15 órától Szecsei Mihály (Jugoszlávia), Birtalan Ákos és Kötő József (Románia); 17 órától Berényi József (Szlovákia) és Dupka György (Ukrajna) tart előadást. O Konferencia az 1849-es nem­zetiségi törvényről; előadók: Ruszoly József, Hermann Ró­bert, Csikány Tamás, Haraszti György, Schweitzer Gábor, Marjanucz László, Szabad György. • Thealter fesztivál: 17 óra, régi zsinagóga, Hattyúdal Színház: Kékszakállú; 19 óra, a Móra múzeum előtt, Krétakör Szín­ház: Szerelem, vagy amit akar­tok (vásári komédia); 19 óra, Kisszínház, Újvidéki Színház: Cselédek; 21 óra régi zsinagóga, Picaró Művészeti Műhely: Hol­lófemyiges; 22 óra, régi Hungá­ria szálló, Ágnes koncert. • Lázár Pál festőművész kiállí­tása a Bartók Béla Művelődési Központban 18 órától. Állandó rendezvények 0 A Móra Ferenc Múzeumban Móra Ferenc emlékkiállítás, .Szegedi Kincskeresők" matiné­történeti kiállítás, Ohio és kör­nyéke képzőművészetének be­mutatója, Lucs Ferenc kép­gyűjteménye, patikatörténeti, természettudományos, régészeti, magyar szobrászati és néprajzi kiállítás, Móra-emlékszoba és a múzeum törzsanyaga látható. A Kass Galériában Kass János .grafikusművész alkotásai, Vas­co Ascolini „Versailles" című fotókiállítása. A Fekete-házban: A rendszerváltás miniszterelnö­ke (Antall Péter fotói Antall Jó­zsefről), Huszárok, Csongrád és Csanád megyék társadalma 1867-1945 és Buday György grafikusművész élete és mun­kássága című kiállítások. Varga Mátyás színháztörténeti kiállítá­sa a Bécsi körút 1 l/A szám alatt található. • A Juhász Gyula Művelődési Központban R. Papp Piroska festőművész kiállítása. • A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárá­ban: XXX. Szegedi Nyári Tárlat. • A Somogyi-könyvtárban: „Bábeli nyelvzavar" kiállítás a könyvtár egzotikus nyelvű régi könyveiből. éb« illó **'ak X /dam \ mér 2.399.000* formnol v\ Nagyobb érték a pénzéért. „ . _ „ HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, Táncsics M. út 10. CITROEN Tel./fax: 62/242-555. TARG0NCAK Bolgár, nyugat-európai. Japán gyártmányok - helyszíni és nagy javitása - kedvezményes alkatrészellátás - biztonságtechnikai vizsgálatok - új és használtgép­kereskedés Héd-Agroszer Kft. 6800 Hódmezővásárhely. Kutasi út 20. Tel.: 62-241-317. 6724 Szeged. Fonógyári út 24. Tel.: 62-474-780,

Next

/
Thumbnails
Contents