Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-03 / 153. szám

6 FESZTIVÁLNYÁR SZOMBAT, 1999. JÚIÍOMB/ • Éttermek és halász csárdák - Alabárdos étterem (Oskola u. 13. 420-914); Bounty Pub (Ste fánia 4., 423-233); Botond étterem (Széchenyi tér 13., 420-435); John Bull Pub (Oroszlán u. 6., 484-217); Royal étterem (Kölcsey u. 1-3., 475-275); Roosevelt téri halászcsárda (Roosevelt tér 12-14., 424-111); Öreg Kőrössy halászkert vendéglő (Felső Tisza-part 1., 479-155); Kiskőrössy halászcsárda (Felső Tiszapart 336., 495-480); Fehértói halászcsárda (Budapesti út 161. km után, 461-044); „Csepp a tengerben" halászcsárda (Szamos u. 4., 478-520); Aranylabda étterem (Budai Nagy Antal u. 27., 495-400); Blues kert pub és étterem (Fő fasor 14., 432-183); Gödör étterem (Tisza Lajos krt. 103., 420-130); Mix szerb étterem (Makai út 218., 405-170); HB Bajor söröző és étterem (Deák Ferenc u. 4., 420-934); Aranykorona étterem (Victor Hugó u. 6., 425-704); Égő Arany sztékház (Oskola u. 4., 420910); Fa-Villa vendéglő (Külterület 47/B., 474156); Anno étterem (7-es főút, Tanya 53-57., 20/268-751); Doppel Adler Osztrák-Magyar étterem (Sóhordó u. 18., 426-436). • Cukrászdák - Virág cukrászda (Klauzál tér 1„ 420-459); Kis Virág cukrászda (Kelemen u. 8., 425-040); Z. Nagy cukrászda (Dugonics tér 2., 420110, illetve József A. sgt. 24., 324-510); Palánk fagylaltozó (Oskola u. 1„ 420732). • Szállodák, panziók Forrás Hotel (Szent-Györgyi A. u. 16-24., 430-822); Royal Hotel (Kölcsey u. 1-3., 475-275); Hungária Szálloda (Maros u. 1„ 480580); Alfa Hotel (Csemegi u. 4„ 424-400); Tisza Hotel (Wesselényi u. 8., 478278); Mátrix Hotel (Zárda u. 8„ 426-866); Petró Hotel (Kállay A. u. 6-10, 431428); Napfény Szálloda (Dorozsmai u. 2., 421-800); Família panzió (Szentháromság u. 71., 441-802); Kastély panzió (Algyői út 142., 480-637); Kata panzió (Bolyai u. 15., 311258); Marika panzió (Nyíl u. 45., 443-861); Mátyás panzió (Földmíves u. 7., 444-162). I Egy másik Atilla-legenda, avagy: Isten kardjának útjai a DM Irta „A nyomozó a betörőt egy rendőrre bizta és elment, hogy értesítse társait az eredményről. „Szép Józsi" egy ideig türelmesen állt a rendőr mellett, majd hirtelen kereket oldott. A rendőr az utca közönségével együtt utána eredt, és a Jókai utcában, a Oélmagyarország szerkesztősége előtt utolérte." 1948. július 9. Életkép az Atilla szabadtéri próbáiról. (Fotó: Nagy László) Ma másról szál Atilla törtenete, mint hét-nyolc esztendővel ezelőtt - nyilatkozta Pozsgai Zsolt, aki drámaírói tehetségét vetette be, hogy hozzájáruljon a Dóm térre hétnyolc év után „hazatérő" Szörényi Levente-mö sikeréhez. Miért mondjuk, hogy az idei szabadtéri premierrel az Atilla - hazaért? Nemcsak a hun uralkodót övező legendárium sajátos szegedi hiedelmei miatt, ilyenekért, hogy hármas koporsóját tán a Tisza medre rejti - és a többi... Hanem mert jelenkori színháztörténeti tény, hogy az István, a király hatalmas szegedi sikere nyomán a szabadtéri szerződést kötött a Szörényi-Bródy szerzőpárral egy új, nevezetesen a hun vezérről szóló rockopera megírására. „Megállapodtunk 1988 elején, hogy az Atillát ide íiják, a 90-es szezonban mutatjuk be" - emlékezik dr. Nikolényi István, az akkori igazgató. A darab azonban nem készült el. S amikor elkészült, már nem Bródy János, hanem Lezsák Sándor verseivel, 1992-ben, hamarosan kiderült, hogy mégsem a szegedi szabadtérin, hanem Koltay Gábor produkciójában a Margitszigeten mutatják be. A két igazgató, a szegedi meg a szigeti rendesen összeveszett. Az újságírók tobzódtak, mert az Atilláért vívott csatában az ellenfelek nem hízelegtek egymásnak. Koltay például nyomtatásban rögzíttette, hogy „Nikolényi folyamatosan hazudik" (mármint a Szörényi-féle szerződésről), mire a sértett is a támadó eszközével vágott vissza, mondván, Koltay ugyanúgy megrendezné az oroszok bevonulását is mint a kivonulásukat... Mindazonáltal ez a purparlé is olyan volt, mint általában a színházi veszekedések: nem túl komoly. Párhuzamosan tárgyalások folytak a kompromisszumos lehetőségekről: oké, legyen a Szigeten először a hun vezér, de azért jöhessen a Tisza partjára is még azon a nyáron. Nem így lett. A következő nyár is az Isten kardja nélkül telt a dómszfnpadon. A szegedi Varga Mátyás díszletében lovak és hun harcosok masíroztak a Margitszigeten, legalább 16 alkalommal, plusz az előadást felvette és leadta a tévé, veszve látszott a szegedi bemutató-jelleg. Teltek az évek, a szabadtérin Szörényi-darab nélkül, mígnem eljött a '97-es esztendő, s az összebékülni látszott szerzőpár, Szörényi és Bródy újabb történelmi figurát tettek színpadra, Kun Lászlót. A kiátkozott a következő évben is visszajött a térre és űj tárgyalások indultak a gyümölcsöző együttműködés módozatairól. Szóba került az öreg István királyról szóló, Veled, uram című új Szörényi-produkció és persze az is, hogy az Atillát „haza kell hozni". Nikolényi szerette volna a szabadtéri valamely szokásos partnerszínházát együttműködésre bírni, mert úgy találta, a nyári színháznak egyedül túl sokba lenne a szuperprodukció. A Nemzeti Színház hajlamot mutatott, végül mégis kiszállt... De akkor már nem Nikolényi volt az igazgató. A Szegedre ilyen előzmények után, most „hazaért" Atilla az ősbemutató idején politikai polémiába is keveredett. Szerzőinek nyilatkozatai nem hagytak kétséget afelől, hogy rehabilitálni óhajtják a hun királyt, mint a felfogásuk szerinti magyar küldetéstudat és európai gondolat történelmi személyiségét, azaz egy új Atillaképet teremtenek. A magyarrokon és küldetéstudatos Európa-barát Atilla képét, az ideológikus rockoperát szarkasztikus mosolyok fogadták: történelmi hazudozással vádolták, ráadásul több kritika szakmailag is ízekre szaggatta, dramaturgiailag szétesőnek, zeneileg igénytelennek, összességében lankasztóan unalmasnak bélyegezve. Azóta Pozsgai Zsolt „megkezelte" a szövegkönyvet, hírek szerint Szörényi is írt új dalokat, „feszesebb lett" és rövidebb, állítják a darabról a jól értesültek. Sulyok Erzsébet • A Szegedi Szabadtéri Játékok története Hont és Klebelsberg álma A Szegedi Szabadtéri Játékok kialakulásának krónikája gazdag, a keletkezését végigkísérő hangulatok skálája pedig meglehetősen széles. Haragvás és túláradó elragadtatás, lelkesedés és az örökre temetés gondolata szakadt fel egyremásra körülötte. Ezeket a gondolatmeneteket igyekszünk összebékíteni a kultúrhistória valóságos tényeivel Sz. Simon István: A Játékok krónikája című összefoglaló gyűjteménye alapján. A szabadtéri ötletét két embernek tulajdonítják: Hont Ferenc rendezőnek, és Klebelsberg Kunó kultuszminiszternek. Hont Párizsban tanult és dolgozott asszisztensként Firmin Gémier, az Odéon színház igazgatója mellett. Gémier még a század elején szervezett és rendezett hatalmas szabadtéri tömegjátékokat Párizs utcáin. Hont Ferencben ekkor merült fel a Szegedi Szabadtéri Játékok létrehozásának ötlete. (Magát a gondolatot a Pesti Műsor, a Szegedi Ünnepi Hetekre megjelenő különszámában írta meg 1977-ben). Hont ötletét azonban mindenhol kisemmizték. Az ügyet az mentette meg, hogy az akkori kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó kezébe került a Hont-féle kézirat, akinek megtetszett az elJelenet a Szegedi Szabadtéri Játékok első előadásából. (Voinovich Géza: Magyar Passió - 1931, június 13.) gondolás, és megírta a Pesti Hírlapba - mint saját ötletét. Az ötlet leírásától a Dóm téri első bemutatóig hat év telt el. 1931-ben ugyan már voltak kezdeti próbálkozások, ám azok nem jártak sem szakmai, sem anyagi sikerrel. Újabb néhány évig tartó szünet következett tehát. Időközben a város - az idegenforgalmi üzleti haszon reményében - újra a szabadtéri mellé állt. Az eredeti elgondolás azonban, hogy a dóm előtt csak vallásos tárgyú művek bemutatása jöhet számításba, az új elképzelések tükrében már nem állta meg a helyét. Szintén bekapcsolódott a „lenni, vagy nem lenni" vitába a szegedi sajtó. Móra Ferenc (1930) szenvedélyes hangú publicisztikáiban a Délmagyarország hasábjain nyíltan vágta Klebelsberg szemébe, hogy az a „kultúrfölény", amelyet a kormányzat hirdet, nem más, mint irredentizmusl. Juhász Gyula ezzel szemben mint a sazburgi szellemet üdvözli a szabadtérit írásaiban. Napra is érdemes megjegyezni a játékok igazi kezdetét: 1933. augusztus 26-án volt Az ember tragédiájának Dóm téri bemutatója. Mintegy 300 főnyi tömeg hullámzott a színpadon. A rendezés olyan újdonságokkal is élt, amit azóta másutt is átvettek: itt alkalmaztak először táncjátékot az előadásban. Az olasz zeneszerző és karmester, Mascagni szegedi vendégszereplése (1934) a Szegedi Szabadtéri Játékok egyik legnagyobb jelentőségű zenei eseménye volt. Azóta is büszkén emlegetjük a mester szavait, amelyeket a Parasztbecsület előadása után egy fogadáson mondott: „A Dóm tér akusztikája és helyzete olyan pompás, hogy Szeged egész jövőjét innen fogja nyerni." ... és valóban sikeres évek következtek, mígnem 1939ben a szegedi nyári rendezvénysorozatot is eltörölte az egész Európát beárnyékoló háború. Húsz évig nem építettek ettől kezdve színpadot a Dóm téren. A felújítás gondolata 1946. október 6-án hangzott el először Balázs Bélától, ám 1959. július 25-éig kellett várni arra, hogy a Dóm téren felhangozzék Vaszy Viktor zenei szignálja: a Szeged hírős város. Mező Éva Ördögűzés gz S

alzburg ren m ninden a ncsokat 'zegedre n 'izony, tov furkolatos Rajna-, iyolcvan I zőlők, a p Helyekben zerkeszte, •galább / rgedipo, <tt boro ípzelet gj ztikai vi Á Strassbi francia int a püs Izászi boi <gy a he •érnek, „, érő átült érrel, a ékhelly, incsbe és Lapozgi izony óri kok polf. arra g ^^adtmáTái ogy Széf örnyezet s_a vásár gy aztá • Te, Attilái Ez a sámán miért csinálja a purpaHf. c Ók szponzorálták a mi kalandozásainkat is.' . en " (Németh György karikatúrája) "" Eztehá Mától '•gészségi 7 Kristó Gyula hatvanéves • Munkatársunktól Hatvanadik születésnapja alkalmából a SZAB székházban rendezett középkorász PhD konferencián köszöntötték Kristó Gyula professzort, a modern szegedi középkorkutató iskola megteremtőjét. A konferencia megnyitójában Makk Ferenc professzor a SZAB Magyar Történeti Munkabizottságának elnökeként is üdvözölte a JATE Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék medievisztikai PhD programjának ötéves évfordulóját, kiemelve, hogy a Kristó Gyula által vezetett program révén a szegedi iskola Széllel szembei Vaszy Viktor próbálta a Dóm téren az Aidát Margaret Times néger énekesnővel a főszerepben. Egyszer csak hatalmas szélvihar kerekedett, és az történt, ami egyébként ilyenkor természetes. Az énekesnő féltette a hangját, és lemondta a próbát. No, de ki mondja meg Vaszy nak? Nagy keservesen Tari János ment oda hozzá, az még nagyobb hírnévrf szert. | A szegedi egyetí már a kolozsvári élődi1 mény 192l-es idemen< i se óta komoly középk' M | tatás folyt, melyben a háború utáni évtized^otalmc állt be törés, 1968-től * aratv ban éppen Kristó törtököl fesszor tevékenység" Blues köszönhetően ismét '' Magy rágzott a kutatás. tszerübl A Szegedi Középk' ° Ben Műhely egyike lett A lei gyar medievisztika fí^nuzsi várainak, jelenleg 4''9 meg fesszor és 6 kandidátuöb, d gozik itt, illetve a sz*t'vóln műhely történeti és f®1^ gyűjteményi kiadvány' listája is imponáló. ,lues Kei J Színház Jelet kö; ányi, L ó ldarir n játsz. hangul Kertb i legutó togatá I töltött: akkori szabadtéri iga'-f terI ^ iőbe, ah' - FőzeneigazgatÓ "term< A művésznő nem váll''bacsi P< ebben a hatalmas szf megh harban a próbát! '®tte kli Vaszy egy kicsit ?cs,t -d gatott, majd elüvöll"\ magát. - Legközelebb sztf' tessenek nekem olyan1 kest, aki széllel szemb tud énekelni! MEGBESZÉLÉSEK, ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TOLMÁCS^ EsmMSaw^ „„^j rWiiHM ri Szeged, József Attila sgt. 67/A. Telefon: