Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-03 / 153. szám

JÚL.ZOMBAT, 1999. JÚL. 3. FESZTIVÁLNYÁR 7 éslSzeged bora S alzburgban az érseki templom és palota előtti té­ren nem túl szép a burkolat, mondhatni porzik ninden a kegytárgyakat, Mozart-tallért és osztrák l ncsokat kínáló vásári sátrak körül, s ha az ember 'zegedre meg az emelkedetten szép Dóm térre gondol, 'izony, tovább lódul a fantázia a városmarketing dísz­'urkolatos gondolati síkján. Rajna-Pfalzban, valahol Mannheim közelében iyolcvan kilométeres weinstrasse (borút) kanyarog a zőlők, a pincék és a kicsiny, hangulatos falvak között, nelyekben - egy elegánsan, de német takarékossággal zerkesztett ismertető szerint - nincs hétvége, hogy galább három borfesztivált ne tartanának, s ha a .egedi polgár arra az egyetlen, eleinte támadott és vi­őtt boros rendezvényre gondol, bizony, meglódul a ípzelet gyönyörű városunk, no meg a bortermő és tu­isztikai vidékeink térképén. Strassbourgban, s kicsit keletebbre, ahol a német és francia nevű települések úgy váltogatják egymást, int a püspökkenyérben a mazsola és a dió, szóval, az Izászi borvidéken csodálatos hangulatú nyarat ígér, >gy a helyi termelők és a turisztikai irodák mindent érnek, „ami szem-szájnak ingere", s ahogy a képze­érő átülteti mindezt a csongrádi borvidékre Ópuszta­errel, a Fehér-tóval, s magával a befogadó megye­ékhellyel, bizony, belefásul a fantázia az itthoni 'ncsbe és alig-aligba. Lapozgatom a régi Délmagyart, s látom, 1933-ban izony óriási csatát folytattak elődeink a szabadtéri já­kok polgárjogáért és az ipari vásár fölemeléséért, s \a arra gondolok, hogy ebben a városban valahogy hindig meg kellett küzdeni a jó és hasznos ügyek elfo­' ádtatásáért, mindenféle képzelgés nélkül állíthatom, ogy Szegedet a tudomány, a művészet és az épített örnyezet mellett ez a két jelentős esemény, a fesztivál s,a vásár emelte igazán városi rangra e században. -r gy aztán azt is ki merem mondani, hogy az élnivá­ja a purpan eyás' a tettrekészség és az önfeledtség szimbóluma­ásainkat is/"' én a holnaP»t ígérő mámornak nevezem mindazt, úrája) ml a szeSediekért és az idelátogató vendégseregért zerveződik ezekben a napokban, hetekben. Ez tehát Szeged bora. Mától naponta töltögetünk kedves olvasóinknak. Egészségükre! res esztiválnyitány yobb hírnévr/­I igedi egyete1 lozsvári élődi1 2l-es idemen* _ • • ,moiy közép* - Benkoékkal A, melyben c'. " itáni évtizede*«»t<»lmas közönségsi­" aratva koncertezett rés, 1968-től * pen Kristó förtökön este az újsze­tevékenységí' Blues Kert vendéglő­etően ismét í1 Magyarország leg­kutatás. tszerübb dixie-zeneka­;gedi Középi" a Benkó Dixieland egyike lett A lendületes ameri­dievisztika fe muzsika egy új, az k, jelenleg 4Üg megszokottnál per­:s 6 kandidátust/ dinamikusabb t, illetve a sZat'válnyár nyitányát történeti és fMíe> ényi kiadvány1 imponáló. ,lues Kert, Dóm tér, Nem­Színház. A szegedi dixie­—4élet központjai. Bár Joe "ányi, Louis Armstrong ő klarinétosa mindhárom n játszót már New Orle­hangulatát talán csak a s Kertben fedezte föl. Joe legutóbbi magyarorszá­togatása során hosszú töltött Szegeden, és gya­•zabadtéri igdtf^rt be 32 újszegedi ven­lőbe, ahol mindig jó zene Szeneigazgató f természetesen élőben. sznó nem váHf>™si pedig sokszor nem r hatalmas sziu meghazudtolni magát, a próbát! 'ette klarinétját, és beállt Jegy kicsit /"kicsit, jamelni". majd elüvöK1 gközelebb sze c nekem olyan i széllel szem kelni! • Vasárnap estig tart a Liget-fesztivál A bőség zavara Újszegeden Jól fogalmazott Benkó Sándor, amikor azt mondta, a szegedi dixie-zenekarok re­mek közönséget neveltek a Tisza-parti városban. Értő fü­lek nélkül mit sem ér a jó ze­ne. Ma azonban nemcsak Benkóék, de a többi, ismert hazai dixie-együttes is el­mondhatja, hazajön Szegedre. A csütörtök esti koncerten - ahogyan az már a dzsesz műfajában szokás - elsősor­ban a tradicionális, standard számok kaptak főszerepet, természetesen az együttes egyéni stílusában átdolgozva. Benkóék huszonöt órányi koncertanyaguk legjavát mu­tatták be a közönségnek, ter­mészetesen saját számaikkal megspékelve. „Ha Magyaror­szágon dzsesszről beszélünk, annak mindenképpen Szeged a fellegvára" - jegyezte meg Benkó Sándor, ám akkor talán még nem tudta: ebben a vá­rosban támogatás hiányában kétségessé vált egy nagyszerű kezdeményezés, a nemzetközi hírű Szeged Jazz Napok léte. K. B. Minden korosztály megtalálja a neki valá programot a Ligetben. (Fotó: Gyenes Kálmán) Javában tart a Liget­fesztivál rendezvényso­rozata, már eddig is szegediek ezrei voltak kíváncsiak a progra­mok sorára. Az idén harmadjára megrende­zett Liget-fesztiválon a bőség zavara legna­gyobb gond: vajon ho­gyan is dönthetné el, tegyük föl, egy tizen­éves, hogy sportprog­ramba szálljon-e be, zenekart hallgasson, vagy éppen?... Azért többnyire megoldják. Helyszín: az újszegedi szabadtéri színpad és kör­nyéke. A csütörtöki nyitó­napról már írtunk, bár nem eleget, hisz például a KREM Divatszínház tagjai is fölléptek a Ligetben. Ju­hász Nórinak - egyik pilla­natban csodás szempilla-le­sütés, a másik pillanatban cicásan kihívó pillantás, klasszikusan érzéki arc, csábos mozdulatok - sze­rintem nem szabadna föl­lépnie divatbemutatón: a közönség nem a bemuta­tandókat nézi, hanem ellen­ben őt. Az eltiltás, persze, csak azon esetekre lenne érvényes, ha a ruhásboltok szempontjait tartjuk szem előtt. Ha a közönségnek akarunk jót, akkor Nórit a minél sűrűbb föllépésre A kicsiknek is számtalan műsor szól. (Fotó: Gyenes Kálmán) Benkó Sándorék Szegedre is hazajönnek. (Fotó: Kornok Csaba) egyenesen kötelezni kell. Ugyanez a Kleopátra-frizu­rás Szerencsés Gabrielláról is elmondható; nála csak én vagyok szerencsésebb, hogy mellette ülhettem. Sajnos, nem sokáig: a csoport pakol, indul haza. Az est leszáll, kigyúlnak a ligeti lámpák. Csak úgy dől a nép az Irigy Hónaljmi­rigy-koncertre. A koncerten aztán elszabadul a humor. „Evetke, a bombanőőőő / Ó, és Tompika!"), hangzik a nagyszínpadról, a közön­ség pedig - telt ház van ­fetreng a röhögéstől. Szú­nyog sehol. Éjfélközelig tart a koncert, de aztán sem akar hazamenni senki. A büféből platnin sütött pljes­kavica és scsevap illata száll. Másnap, péntek délelőtt. Pörögnek a műsorszámok, Kerekes Ákos műsorveze­tőnek még arra is akad gondja, hogy ha valamely fellépés csúszik, rögtönzé­sekkel szórakoztassa a ki­csinyekből álló közönséget. Újabb divatbemutató kö­vetkezik, a hölgyek rózsá­kat hintenek a közönség közé. Horváth Viktor és Sztipity Róbert az egészsé­ges életmódot népszerűsí­tik, Rapcsányi Nikolett, Dér Natália és Dér Viktó­ria kimondottan ezt az elő­adást meghallgatni jöttek ki a ligeti fák alá. Diáklányok, szőkék, szépek, triójuk a jellegzetesen ifjúságifeszti­vál-közönség. Délután suli­fesztivál: általános iskolá­sok adnak elő műsorokat. Szereplés nélkül - az élet mit sem ér. Süki Gyön­gyi és Kocsis Judit szerve zők épp fesztiválplakátot rajzolnak-írnak. Vajon mire gondolnak, miközben írják színes-vastag filccel, a szö­veget: „föllép a Pa-dö-dö"? Saját föllépésükre gondol­nak, Gyöngyi az Édes Né­gyes zenekar tagja (további tagok: Czutor Anett, Pintér Anita és Kerekes Ákos), és a csapat ma, délután 6-tól fel is lép a kisszínpadon. Mindenki saját föllépésére gondol, közben teszi, amit tennie kell. A Liget-fesztiválon teg­nap színházi előadás is volt: a békéscsabai Jókai színház gyermekelőadása, az Alice, felnőtteknek is szólt. Voltaképpen: min­denkinek, mint amiként mindenkinek szól e kötet­len-laza, zenés rendezvény, a százéves fák alatt. „Az élet napos oldala", akartam írni tegnap délután; kinéz­tem az ablakon: zuhogott Ma és holnap A Liget-fürdőben ma 20 órától éjszakai fürdőzés a PRT zenekarral. • Liget-fesztivál: 9 órától a Ligetben ovi-suli fesztivál, játszóház, street ball verseny és kondi felmérés, a nagyszín­padon 21 órától Bikini lemez­bemutató koncert; holnap 9 órától ovi-suli fesztivál, csalá­di váltóversenyek és házi pati­ka, 20 órától záróbuli a Pa-dö­dö-vel. • A Szegedért Alapítvány ti­zedik évfordulóján ma 11 óra­kor a Helyőrségi Klubban a Weiner Leo kamarazenekar és Isabelle Oehmichen fellépésé­vel rendeznek gálaműsort. • A Juhász Gyula Művelődé­si Házban Jójáit Erzsébet ke­ramikusművész és Palotás Mária festőművész kiálHtása. Állandó rendelvények A Móra Ferenc Múzeum­ban Móra Ferenc emlékkiál­lítás, „Szegedi Kincskere­sők" matinétörténeti kiállítás. Ohio és környéke képzőmű­vészetének bemutatója, Lucs Ferenc képgyűjteménye, pa­tikatörténeti, természettudo­mányos, régészeti, magyar szobrászati és néprajzi kiállí­tás, Móra-emlékszoba és a múzeum törzsanyaga látható. A Horváth Mihály utcai kép­tárban Vadász Sándor termé­szetfotós kiállítása. A Kass Galériában Kass János grafi­kusművész alkotásai, Orosz István és Keresztes Dóra gra­fikusművészek kiálHtása. A Fekete-házban Csongrád és Csanád megyék társadalma 1867-1945 és Buday György grafikusművész élete és munkássága című kiálütások. Varga Mátyás színháztörté­neti kiállítása (Bécsi körút 1 l/A.). A szegedi csillagvizsgáló kedden és pénteken 19 órától látogatható. A Szegedi Vadaspark 9-19 óráig látogatható. az eso. Farkas Csaba A paródiához engedély kell Telt házas koncertet tartott az Irigy Hónaljmi­rigy együttes az újsze­gedi szabadtéri színpa­don, a Liget-fesztiválon. Az országosan ismert zenekar a tíz évvel ez­előtti indulásakor nem is föltételezte, hogy dalai­ra ennyire vevő lesz a közönség. A jó paródiá­nak nincsen titka: humo­ros legyen, ennyi az egész. Megjelentetés előtt azonban nem árt írásos engedélyt besze­rezni a parodizáltaktól. Ambrus Tiborral, az Irigy Hónaljmirigy egyik tagjával a minapi fellépés után be­széltünk. • Ezekben a dalparódi­ákban, a hangszereléstől az szövegekig, rengeteg energia van. Ennyi erő­vel teljesen új zenéket is létrehozhatnátok. Megéri ezt csinálni? - Persze, hogy megéri, hi­ánypótlók vagyunk, rajtunk kívül ilyen nincs. Ezt most már könnyen mondhatjuk, de amikor elkezdtük, egy év­tizede, nem gondoltuk vol­na: ennyi embert érdekel. Klubokban, zártkörű rendez­vényeken adtuk elő a jósze­rével saját magunk szóra­koztatására megírt paródiá­kat, amelyekkel váratlanul nagy sikert arattunk. Kilenc­vennégyben jelent meg az első lemezünk, azóta ezt az irányvonalat visszük tovább. • Hogyan születnek ezek a dal-átiratok? Voltakép­pen hogyan kell paródiát írni? - A legfontosabb: minél ismertebb dalokat parodizál­junk, a közönség csak ekkor tudja, hogy miről van szó. Egyébiránt különösebb titka nincs a paródiaírásnak; ma Magyarországon, az ismert mentális és gazdasági körül­mények között mindenre ve­vő a közönség, ami humor. • A közönség veszi a la­pot, ez tény. A parodizált zenekarok mit szólnak hozzátok; hányan jelen­tettek föl benneteket? - Sehányan, mert a paro­dizált együttesek írásos en­gedélye nélkül nem is rak­hattuk volna a dalokat a le­mezre. Aki kíváncsi a dal­átiratra, annak előtte meg­mutatjuk a szöveget, s ha kí­vánja, módosítunk. Erre egyébként alig egy-két példa volt, a többség kedvezően fogadta a dalokat. • Ami egyébként érthe­tő; ha valakit parodizál­nak, részint az ismertség jele, részint tovább fokoz­za a parodizált ismertsé­gét. - Olyannyira: volt, hogy a már-már lefelé menő csil­lagzatú csoportnak újra föl­felé ívelővé tette pályáját az Irigy Hónaljmirigy-paró­dia. • Léteznek-e olyan együttesek, olyan dalok, melyek „szent tehenek", nem parodizálandók? - Ilyenek nincsenek, azaz csak akkor, ha személyes kötődésűek, valaki emlékére íródtak, vagy valakihez szól­nak. Az ilyet ízléstelenség lenne parodizálni, és ez az Irigy Hónaljmirigytől igazán nem várható el. F. Cs. a DM irta „A szegedi ünnepi játékokat, amelyeknek sikeréről zengenek ha­sábokon kerezstül az új­ságok: újságírók terem­tették meg. És róluk nem irtunk eddig. Pedig az az igazság, hogy Az ember tragédiájának mostani nagy sikere 1931 augusztus 7-én dőlt el. Salzburgban, a Salzach partján. Pász­tor onnan vitte magával a szent elhatározást, hogy a többi szegedi Pásztorral valamit csi­nál, amely - Reinhardt­nak ad majd igazat. „Szeged nevét ismerni fogja a világ " - mondta a Professzor és a jóslás valóra vált. Két eszten­dei szakadatlan munka kellett hozzá és én tu­dom, hogy - ezernyi akadályt kellett leküz­deni. Akadályokat, amelyek ott tornyosul­tak, ahol nem várta őket senki." PaálJób, 1933. szeptember 3.

Next

/
Thumbnails
Contents