Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-03 / 153. szám

JÚL.ZOMBAT, 1999. JÚL. 3. FESZTIVÁLNYÁR 7 éslSzeged bora S

alzburgban az érseki templom és palota előtti téren nem túl szép a burkolat, mondhatni porzik ninden a kegytárgyakat, Mozart-tallért és osztrák l ncsokat kínáló vásári sátrak körül, s ha az ember 'zegedre meg az emelkedetten szép Dóm térre gondol, 'izony, tovább lódul a fantázia a városmarketing dísz'urkolatos gondolati síkján. Rajna-Pfalzban, valahol Mannheim közelében iyolcvan kilométeres weinstrasse (borút) kanyarog a zőlők, a pincék és a kicsiny, hangulatos falvak között, nelyekben - egy elegánsan, de német takarékossággal zerkesztett ismertető szerint - nincs hétvége, hogy galább három borfesztivált ne tartanának, s ha a .egedi polgár arra az egyetlen, eleinte támadott és viőtt boros rendezvényre gondol, bizony, meglódul a ípzelet gyönyörű városunk, no meg a bortermő és tuisztikai vidékeink térképén. Strassbourgban, s kicsit keletebbre, ahol a német és francia nevű települések úgy váltogatják egymást, int a püspökkenyérben a mazsola és a dió, szóval, az Izászi borvidéken csodálatos hangulatú nyarat ígér, >gy a helyi termelők és a turisztikai irodák mindent érnek, „ami szem-szájnak ingere", s ahogy a képzeérő átülteti mindezt a csongrádi borvidékre Ópusztaerrel, a Fehér-tóval, s magával a befogadó megyeékhellyel, bizony, belefásul a fantázia az itthoni 'ncsbe és alig-aligba. Lapozgatom a régi Délmagyart, s látom, 1933-ban izony óriási csatát folytattak elődeink a szabadtéri jákok polgárjogáért és az ipari vásár fölemeléséért, s \a arra gondolok, hogy ebben a városban valahogy hindig meg kellett küzdeni a jó és hasznos ügyek elfo' ádtatásáért, mindenféle képzelgés nélkül állíthatom, ogy Szegedet a tudomány, a művészet és az épített örnyezet mellett ez a két jelentős esemény, a fesztivál s,a vásár emelte igazán városi rangra e században. -r gy aztán azt is ki merem mondani, hogy az élnivája a purpan eyás' a tettrekészség és az önfeledtség szimbólumaásainkat is/"' én a holnaP»t ígérő mámornak nevezem mindazt, úrája) ml a szeSediekért és az idelátogató vendégseregért zerveződik ezekben a napokban, hetekben. Ez tehát Szeged bora. Mától naponta töltögetünk kedves olvasóinknak. Egészségükre! res esztiválnyitány yobb hírnévr/I igedi egyete1 lozsvári élődi1 2l-es idemen* _ • • ,moiy közép* - Benkoékkal A, melyben c'. " itáni évtizede*«»t<»lmas közönségsi" aratva koncertezett rés, 1968-től * pen Kristó förtökön este az újszetevékenységí' Blues Kert vendéglőetően ismét í1 Magyarország legkutatás. tszerübb dixie-zeneka;gedi Középi" a Benkó Dixieland egyike lett A lendületes ameridievisztika fe muzsika egy új, az k, jelenleg 4Üg megszokottnál per:s 6 kandidátust/ dinamikusabb t, illetve a sZat'válnyár nyitányát történeti és fMíe> ényi kiadvány1 imponáló. ,lues Kert, Dóm tér, NemSzínház. A szegedi dixie—4élet központjai. Bár Joe "ányi, Louis Armstrong ő klarinétosa mindhárom n játszót már New Orlehangulatát talán csak a s Kertben fedezte föl. Joe legutóbbi magyarorszátogatása során hosszú töltött Szegeden, és gya•zabadtéri igdtf^rt be 32 újszegedi venlőbe, ahol mindig jó zene Szeneigazgató f természetesen élőben. sznó nem váHf>™si pedig sokszor nem r hatalmas sziu meghazudtolni magát, a próbát! 'ette klarinétját, és beállt Jegy kicsit /"kicsit, jamelni". majd elüvöK1 gközelebb sze c nekem olyan i széllel szem kelni! • Vasárnap estig tart a Liget-fesztivál A bőség zavara Újszegeden Jól fogalmazott Benkó Sándor, amikor azt mondta, a szegedi dixie-zenekarok remek közönséget neveltek a Tisza-parti városban. Értő fülek nélkül mit sem ér a jó zene. Ma azonban nemcsak Benkóék, de a többi, ismert hazai dixie-együttes is elmondhatja, hazajön Szegedre. A csütörtök esti koncerten - ahogyan az már a dzsesz műfajában szokás - elsősorban a tradicionális, standard számok kaptak főszerepet, természetesen az együttes egyéni stílusában átdolgozva. Benkóék huszonöt órányi koncertanyaguk legjavát mutatták be a közönségnek, természetesen saját számaikkal megspékelve. „Ha Magyarországon dzsesszről beszélünk, annak mindenképpen Szeged a fellegvára" - jegyezte meg Benkó Sándor, ám akkor talán még nem tudta: ebben a városban támogatás hiányában kétségessé vált egy nagyszerű kezdeményezés, a nemzetközi hírű Szeged Jazz Napok léte. K. B. Minden korosztály megtalálja a neki valá programot a Ligetben. (Fotó: Gyenes Kálmán) Javában tart a Ligetfesztivál rendezvénysorozata, már eddig is szegediek ezrei voltak kíváncsiak a programok sorára. Az idén harmadjára megrendezett Liget-fesztiválon a bőség zavara legnagyobb gond: vajon hogyan is dönthetné el, tegyük föl, egy tizenéves, hogy sportprogramba szálljon-e be, zenekart hallgasson, vagy éppen?... Azért többnyire megoldják. Helyszín: az újszegedi szabadtéri színpad és környéke. A csütörtöki nyitónapról már írtunk, bár nem eleget, hisz például a KREM Divatszínház tagjai is fölléptek a Ligetben. Juhász Nórinak - egyik pillanatban csodás szempilla-lesütés, a másik pillanatban cicásan kihívó pillantás, klasszikusan érzéki arc, csábos mozdulatok - szerintem nem szabadna föllépnie divatbemutatón: a közönség nem a bemutatandókat nézi, hanem ellenben őt. Az eltiltás, persze, csak azon esetekre lenne érvényes, ha a ruhásboltok szempontjait tartjuk szem előtt. Ha a közönségnek akarunk jót, akkor Nórit a minél sűrűbb föllépésre A kicsiknek is számtalan műsor szól. (Fotó: Gyenes Kálmán) Benkó Sándorék Szegedre is hazajönnek. (Fotó: Kornok Csaba) egyenesen kötelezni kell. Ugyanez a Kleopátra-frizurás Szerencsés Gabrielláról is elmondható; nála csak én vagyok szerencsésebb, hogy mellette ülhettem. Sajnos, nem sokáig: a csoport pakol, indul haza. Az est leszáll, kigyúlnak a ligeti lámpák. Csak úgy dől a nép az Irigy Hónaljmirigy-koncertre. A koncerten aztán elszabadul a humor. „Evetke, a bombanőőőő / Ó, és Tompika!"), hangzik a nagyszínpadról, a közönség pedig - telt ház van fetreng a röhögéstől. Szúnyog sehol. Éjfélközelig tart a koncert, de aztán sem akar hazamenni senki. A büféből platnin sütött pljeskavica és scsevap illata száll. Másnap, péntek délelőtt. Pörögnek a műsorszámok, Kerekes Ákos műsorvezetőnek még arra is akad gondja, hogy ha valamely fellépés csúszik, rögtönzésekkel szórakoztassa a kicsinyekből álló közönséget. Újabb divatbemutató következik, a hölgyek rózsákat hintenek a közönség közé. Horváth Viktor és Sztipity Róbert az egészséges életmódot népszerűsítik, Rapcsányi Nikolett, Dér Natália és Dér Viktória kimondottan ezt az előadást meghallgatni jöttek ki a ligeti fák alá. Diáklányok, szőkék, szépek, triójuk a jellegzetesen ifjúságifesztivál-közönség. Délután sulifesztivál: általános iskolások adnak elő műsorokat. Szereplés nélkül - az élet mit sem ér. Süki Gyöngyi és Kocsis Judit szerve zők épp fesztiválplakátot rajzolnak-írnak. Vajon mire gondolnak, miközben írják színes-vastag filccel, a szöveget: „föllép a Pa-dö-dö"? Saját föllépésükre gondolnak, Gyöngyi az Édes Négyes zenekar tagja (további tagok: Czutor Anett, Pintér Anita és Kerekes Ákos), és a csapat ma, délután 6-tól fel is lép a kisszínpadon. Mindenki saját föllépésére gondol, közben teszi, amit tennie kell. A Liget-fesztiválon tegnap színházi előadás is volt: a békéscsabai Jókai színház gyermekelőadása, az Alice, felnőtteknek is szólt. Voltaképpen: mindenkinek, mint amiként mindenkinek szól e kötetlen-laza, zenés rendezvény, a százéves fák alatt. „Az élet napos oldala", akartam írni tegnap délután; kinéztem az ablakon: zuhogott Ma és holnap A Liget-fürdőben ma 20 órától éjszakai fürdőzés a PRT zenekarral. • Liget-fesztivál: 9 órától a Ligetben ovi-suli fesztivál, játszóház, street ball verseny és kondi felmérés, a nagyszínpadon 21 órától Bikini lemezbemutató koncert; holnap 9 órától ovi-suli fesztivál, családi váltóversenyek és házi patika, 20 órától záróbuli a Pa-dödö-vel. • A Szegedért Alapítvány tizedik évfordulóján ma 11 órakor a Helyőrségi Klubban a Weiner Leo kamarazenekar és Isabelle Oehmichen fellépésével rendeznek gálaműsort. • A Juhász Gyula Művelődési Házban Jójáit Erzsébet keramikusművész és Palotás Mária festőművész kiálHtása. Állandó rendelvények A Móra Ferenc Múzeumban Móra Ferenc emlékkiállítás, „Szegedi Kincskeresők" matinétörténeti kiállítás. Ohio és környéke képzőművészetének bemutatója, Lucs Ferenc képgyűjteménye, patikatörténeti, természettudományos, régészeti, magyar szobrászati és néprajzi kiállítás, Móra-emlékszoba és a múzeum törzsanyaga látható. A Horváth Mihály utcai képtárban Vadász Sándor természetfotós kiállítása. A Kass Galériában Kass János grafikusművész alkotásai, Orosz István és Keresztes Dóra grafikusművészek kiálHtása. A Fekete-házban Csongrád és Csanád megyék társadalma 1867-1945 és Buday György grafikusművész élete és munkássága című kiálütások. Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása (Bécsi körút 1 l/A.). A szegedi csillagvizsgáló kedden és pénteken 19 órától látogatható. A Szegedi Vadaspark 9-19 óráig látogatható. az eso. Farkas Csaba A paródiához engedély kell Telt házas koncertet tartott az Irigy Hónaljmirigy együttes az újszegedi szabadtéri színpadon, a Liget-fesztiválon. Az országosan ismert zenekar a tíz évvel ezelőtti indulásakor nem is föltételezte, hogy dalaira ennyire vevő lesz a közönség. A jó paródiának nincsen titka: humoros legyen, ennyi az egész. Megjelentetés előtt azonban nem árt írásos engedélyt beszerezni a parodizáltaktól. Ambrus Tiborral, az Irigy Hónaljmirigy egyik tagjával a minapi fellépés után beszéltünk. • Ezekben a dalparódiákban, a hangszereléstől az szövegekig, rengeteg energia van. Ennyi erővel teljesen új zenéket is létrehozhatnátok. Megéri ezt csinálni? - Persze, hogy megéri, hiánypótlók vagyunk, rajtunk kívül ilyen nincs. Ezt most már könnyen mondhatjuk, de amikor elkezdtük, egy évtizede, nem gondoltuk volna: ennyi embert érdekel. Klubokban, zártkörű rendezvényeken adtuk elő a jószerével saját magunk szórakoztatására megírt paródiákat, amelyekkel váratlanul nagy sikert arattunk. Kilencvennégyben jelent meg az első lemezünk, azóta ezt az irányvonalat visszük tovább. • Hogyan születnek ezek a dal-átiratok? Voltaképpen hogyan kell paródiát írni? - A legfontosabb: minél ismertebb dalokat parodizáljunk, a közönség csak ekkor tudja, hogy miről van szó. Egyébiránt különösebb titka nincs a paródiaírásnak; ma Magyarországon, az ismert mentális és gazdasági körülmények között mindenre vevő a közönség, ami humor. • A közönség veszi a lapot, ez tény. A parodizált zenekarok mit szólnak hozzátok; hányan jelentettek föl benneteket? - Sehányan, mert a parodizált együttesek írásos engedélye nélkül nem is rakhattuk volna a dalokat a lemezre. Aki kíváncsi a dalátiratra, annak előtte megmutatjuk a szöveget, s ha kívánja, módosítunk. Erre egyébként alig egy-két példa volt, a többség kedvezően fogadta a dalokat. • Ami egyébként érthető; ha valakit parodizálnak, részint az ismertség jele, részint tovább fokozza a parodizált ismertségét. - Olyannyira: volt, hogy a már-már lefelé menő csillagzatú csoportnak újra fölfelé ívelővé tette pályáját az Irigy Hónaljmirigy-paródia. • Léteznek-e olyan együttesek, olyan dalok, melyek „szent tehenek", nem parodizálandók? - Ilyenek nincsenek, azaz csak akkor, ha személyes kötődésűek, valaki emlékére íródtak, vagy valakihez szólnak. Az ilyet ízléstelenség lenne parodizálni, és ez az Irigy Hónaljmirigytől igazán nem várható el. F. Cs. a DM irta „A szegedi ünnepi játékokat, amelyeknek sikeréről zengenek hasábokon kerezstül az újságok: újságírók teremtették meg. És róluk nem irtunk eddig. Pedig az az igazság, hogy Az ember tragédiájának mostani nagy sikere 1931 augusztus 7-én dőlt el. Salzburgban, a Salzach partján. Pásztor onnan vitte magával a szent elhatározást, hogy a többi szegedi Pásztorral valamit csinál, amely - Reinhardtnak ad majd igazat. „Szeged nevét ismerni fogja a világ " - mondta a Professzor és a jóslás valóra vált. Két esztendei szakadatlan munka kellett hozzá és én tudom, hogy - ezernyi akadályt kellett leküzdeni. Akadályokat, amelyek ott tornyosultak, ahol nem várta őket senki." PaálJób, 1933. szeptember 3.