Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-03 / 153. szám

9. JÚL. ZOMBAT, 1999. JÚL. 3. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 an e nem sürgi tuszminiszti ;etés ellené: ilogatta az elj ged még csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémái­kat, észrevételeiket, tapasztalataikat Rafai Gábor újságíró munkatársunkkal oszthat­ják meg, aki munkanapokon 8 és 10 óra, va­sárnap 14 és 15 óra között hfvható a 06-20­9432-663-as rádiótelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. jyermek ebbdrdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld szá­i. A korm< hogy létezés ik, Szegedi 5 ország.. (192 n, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Hínár-válasz. Tegnapi len repülőt sem láttak ezen a részen. A dorozsmai csator­na partján pedig már áldatlan állapotok uralkodnak: a gaz­ik irögös panaszunkban ír­hogy a sziksósi szörftó almatlan a fürdésre a sok ár miatt. Mészáros Gábor, ürdő és Hőforrás Kft. lyvezető igazgatója tele­nválaszában maga is elis­n függ attólerte, bár milliókat költöttek jen tud a szétó hínártalanítására, akad­sor, főleg «k még ilyen jellegű gond­megbirkózni »k. Az is igaz, ez a vízfelü­1. Grosicsnal nem is fürdésre szolgál. A t rúgni, csaban ugyanis rengeteg a he­lyzetből lőnakadt horog, így nem is ta­;edi védelefficsolja az abban való für­Mindent egyst, mert veszélyes. Inkább gólos szegeBzomszédos strandot java­árunk . Iná panaszos olvasónknak. (1949) Dorozsmai szúnyogok, egeden, olvasóink vélemé­e szerint, jól sikerült az Cek in a szúnyogok irtása, ám nem mondható el Kiskun­az utolsó foftozsmáról. Ott lakó telefo­:het ennek mállónk, Dávidné sérelmezi, tösebb jelentó-gy őket „kifelejtették" az A Münchenbúsból, hiszen eddig egyet­zal, náddal teli területre ugyanis ezrével költöztek be a szúnyogok. Két szék közt a pad alatt? Cs.-né általunk is kér­dezi, vajon meddig érvénye­sek a diákigazolványok? Az történt ugyanis, hogy közép­iskolát végzett lányától bizo­nyítványosztáskor bevonták az igazolványt mondván, így szól a rendelet. Lánya legkö­zelebb csak ősszel, a sikeres felvételi után juthat diákiga­zolványhoz. Az anyuka úgy tudja, nyáron is érvényes a sok kedvezményre jogosító irat. Lánya most kénytelen teljes áron utazni, bérletet vásárolni, holott még mindig diák. .I„mI. 1 • A megoldás negyvenmilliárdba kerül Deszki csúcsforgalom csapat ugyanit­tban: Hollandi) I B CSOPORTBAI^ECRCRŰJ lesz bazársor? ngyelország. -A Kárász ú[ arca Tlk'ÖdrÖk és rek|ámtáb­utcai árusok és kére­Sk, száguldó bicikli­és gyorséttermek te­ez a Kárász utca inság. Amint azt Iá­ik csütörtöki számá­éi olvashatták, Szeged 'ik legforgalmasabb ián káosz uralkodik. j önkormányzatnak nak rendezési tervei, legvalósításra azon­még várnunk kell. rtvélyesi Csaba, a sze­polgármesteri hivatal giai irodájának vezető­ttese a csütörtöki lá­bán megjelent cikkre re­va elmondta: pontosan ák, hogy valamit tenni t, az adriai kadt az új, nidt Andrediü Kárász utca rendjét il­m. Éppen ezért az elmúlt onkurencia cse» az összes illetékes iroda íonló utak me^ezet képviselői bejár­ak az oroszors*z idegenforgalmi szem­, a Dnyeperen'1'01 'egfontosabb helye­zagy a törökőrt városban. Elsőként a ra is számos tulfumiot ve»ék szemügyre, sét várják. A ÉSallaP<tották azt, amit ;lynek tulajdoi4en járókelő már régóta dicic-hosszú'sok tekintetben kaotikus gyományosan, )ot°k uralkodnak. Ezért íos hotelekbe S^rvezik' hogy egy átfogó it a Távol-Kel'ezest kezdenek, ami a a tradíciókat ^ parkolástól a reklámokon és a közlekedési táblákon keresz­tül a rendezvényekig minden­re vonatkozik. Néhány apró intézkedés, például a viráglá­dák megfelelő elhelyezése, már megtörtént, de sok egyébre még várni kell. A reklámokkal és az utcai árusítással kapcsolatban las­sabban haladnak a beavatko­zások, hiszen össze kell han­golni a már meglévő rendele­teket, és újakra is szükség van - az érdemi munka csak ezután kezdődhet. A végső cél az, hogy a szegediek és a turisták egyaránt szívesen sé­táljanak a Belvárosban, ami nem ér véget a Kárász utcá­val és a Széchenyi térrel. A rendezési terv ugyanis az egész városkép átalakítására vonatkozik. Elképzelések tehát vannak. Es mi lesz addig, amíg min­dent mindennel összehangol­nak, az új rendeletek megszü­letnek? Addig - jobb híján ­kerülgetjük a hajléktalanokat és a gödröket, félreállunk a biciklisek elől, és próbálunk minél hamarabb kikerülni vá­rosunk egyetlen bevásárló ut­cájából. Szögi Andrea Bár a NATO légicsapá­sainak vége, mégsem ajánlatos Jugoszlávia fe­lé venni az utat. A forga­lom növekedése termé­szetesen nem korlátozó­dik a határátkelőhelyek­re, az odavezető utak terhelése is jelentősen megnő. A Deszken átve­zető 43-as számú főút forgalma még „béke­időben" is súrolja az el­viselhetetlenség határát, a közelmúltban pedig a megnövekedett áru- és turistaforgalom mellett a hazafelé igyekvő török vendégmunkások egy részét is át kellett vezet­nie a községen. A deszki polgárok jó ré­sze szerint folyamatosan romlik a helyzet a községet kettéhasító 43-as számú főút mentén. A falubeliek nyolc esztendővel ezelőttre, az első balkáni háború kitörésének idejére teszik a problémák kezdetét, amikor is turisták, és ami még nagyobb baj, ka­mionok ezrei választották a jugoszláv helyett a kevésbé kockázatos román utakat. Ez azt eredményezte, hogy bár az 55-ös, pesti út Csongrád megyei forgalma ugyan nem enyhült, ám időről-időre zsú­folttá vált a 43-as, és a nagy­laki határátkelő is. Bár a mo­dernizált átkelőn ma már ke­vesebb a torlódás - a szak­emberek a törökinvázió ide­jére a legnagyobb csúcsban így is ötórás várakozást prognosztizáltak - a Szeged és Nagylak között húzódó főút tehermentesítése nem megoldott. A deszkiek azonban szinte az egész esztendőben folya­matosan szenvednek a meg­növekedett forgalomtól. Egyesek magánszorgalomból forgalomszámlálást is végez­tek, szerkesztőségünkbe el­juttatott adataik alapján hét­végén, azaz kamionstop ide­jén is percenként öt és tíz kö­zötti számú teherautó dübö­Veszélyes látványosság linlrntnrciinl#»AI . . a u auiviv/ivui ­Adriára kikacsf ik a cég vezeti tőén. A körül® Átriumban, eb1 an adottak. I nkatársunktól ilósztnűleg megismé­"tetlen élményben lesz -Ák 1999. augusztus Il­lóknak, akik hazánk­Jlnek vagy turistaként 14-től 16 óráiíír'°zkodnak> ugyanis ' tapiai részér® ev múlva lesz is­• / xL, veszetyt, ha nem a irm^TA p>feleld eszközökkel fi­)CIALISTA ra,. mp„ „ ,nel kémlelni az eget, előtte és utána a legkisebb el nem takart korongfelület nézése is veszélyes. Ekkor csak a célra megfelelőnek minősí­tett eszközzel, és csak a ter­méken feltüntetett ideig szabad a napfogyatkozást nézni. A kormozott üveglap és a hegesztőszemüvegek nem nyújtanak elegendő védelmet - a káros sugara­kat ugyanis csak részben ÍCIALISTA "" szűrik ki« s ez maradandó , (Tisza L. kit 2 T tel es n^nf károsodást okozhat ­Bálint János ^ideje^ ÍSi ^j^koztatta lapunka, a t2h !' u ? Fogyasztóvédelmi Főfel­g lehet szabad szem- ügyelőség. A 43-as főút mentén megszokott kép: egymást érik a gépkocsik. (Fotó: Karnok Csaba) rög végig a falun, figyelmen kívül hagyva még a sebes­ségkorlátozást is. A falubeli­ek szerint a hivatásos sofőrök szolidaritása miatt a rendőrök sem sokat tehetnek, sok esetben éppen a helybé­lieket büntetik, igaz, őket is jogosan. A deszkiek szerint igazi megoldást csak egy elkerülő út megépítése jelenthetne, ám erre, a vélhetőleg milliár­dos nagyságrendű beruhá­zásra a településnek nincs pénze. Simicz József polgármes­ter - aki az út mentén lakva maga is elszenvedője az emelkedő forgalom okozta terhelésnek - megerősítette: különösen a koszovói válság kirobbanása óta érzékelhető az út zsúfoltsága. „Sok eset­ben, főképp a reggeli csúcs­forgalomban, akár perceken át kell várakozni, mire egy polgár átjuthat a túló oldal­ra" - hangsúlyozta a polgár­mester. Simicz József szerint azonban a végső megoldás nem az elkerülő út. Erre nincs is reális esély, hiszen a település a Mol Rt. új helyia­dó-fizetési rendszere miatt jelentős bevételtől esett el a közelmúltban, és pénzügyi gondokkal küzd, és sem az országos, sem a megyei terü­letfejlesztési koncepcióban nincs említés az elkerülő szakaszról. A polgármester tudpmása szerint ugyanakkor a 2000. évi költségvetésben kétmilliárd forintot szándé­koznak elkülöníteni a Tiszát Algyőnél átívelő M 43-as el­kerülő út megépítésének előkészületeire, azaz a tervek elkészítésére, és az esetleges kisajátításokra. Az M 43-as a megépülő M5-öst kötné össze a Nagylakra vezető 43­as főúttal, mégpedig úgy, hogy Makó környékén csat­lakozna a főútba, így a Ro­mániába irányuló forgalom nagy részét úgy vezetné át, hogy nemcsak Deszket, de a 43-as által érintett legtöbb települést tehermentesítené. A beruházásra ütemezési ter­ve egyelőre nem ismert, de vélhetőleg tíz esztendőn be­lül elkészül az átkötő út. Hétszázmillió forint. Ennyibe kerül mai árakon számolva - kilométerenként - a tervezett M 43-as út. Ez annyit tesz, hogy az össz­költségek a Tiszán átívelő híd építésével együtt elérik a negyvenmilliárd forintot ­tudtuk meg Rigó Mihálytól, a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság főmérnökétől. Szükség lenne az elkerülő útra, még annakelőtte, hogy gazdaságos lenne a szaka­szon autópályát üzemeltetni. A 43-as főút tíz településan halad keresztül, szegedi sza­kaszán napi húszezer, nagy­laki szelvényén napi ezer­hétszáz, Deszket is érintő szeletén pedig hatezer-há­romszáz autó közlekedik. Ráadásul a Szegedtől Nagy­lakig húzódó betoncsík tel­jes hosszának közel fele át­kelési szakasz. Azaz az út nagy része belterületen ha­lad, ahol jelentős gyalogos­forgalom keresztezi. Rigó Mihály szerint az M 43-as építésének megfelelő üteme­zésével enyhíteni lehetne a gondokon. Az első ütemben nem lenne szükség azonnal autópályára, egy kétsávos főút is jelentős forgalmat tudna átvenni a 43-as főút­tól, így az út menti tíz tele­pülés közlekedési gondjai, és a környezet terhelése is enyhülne. Kéri Barnabás • Kiállítás és divatbemutató a Sonia szalonban Elválaszthatatlan művészetek Bálint János tanácsadást között. • Munkatársunktól Az öltözködés művészete legfeljebb abban különbözik más, képzőművészeti ágak­tól, például a festészettől, hogy itt az alkotás hordozója nem érzéketlen vászon, ha­nem maga az ember. Egy festmény csak a művész üze­netét befogadó szemlélő szá­mára nyújt élményt, ám egy művészi kreáció viselése kö­zel hozza egymáshoz a kész alkotást, és annak hordozóját. Szabó Pálma, a Sonia di­vataszalon tulajdonosa az öl­tözködés művészetét nem tudja, és nem is akarja ki­emelni a nagybetűs művésze­tek közül. Éppen ezért időről-időre együtt igyekszik bemutatni egy-egy tehetséges képző- és ruhatervező mű­vész alkotásait. A közeli na­pokban Magyar Anikó ama­tőr festőművész és Horváth Ilona divattervező alkotásai­val ismerkedhetett meg az immáron hagyományos So­nia-divatbemutató közönsé­ge. Magyar Ildikó képei, me­lyeket a közeljövőben karita­tív célú árverésre bocsátják, legalább akkora sikert arat­tak, mint Horváth Ilona ti­zennyolc darabból álló kol­lekciója. Öltözködni, bizony, tudni kell. (Fotó: Nagy László) Vásár és véradás • DM-információ A SZOTE Vértranszfúziós Állomása véradó napokat szervez a Szegedi Nemzetközi Vásár területén a jövő héten: július 5-én, hétfőn és 6-án, kedden délután 1 órától este 6 óráig, 7-én, szerdán délelőtt 10 órától délután 4 óráig, 8­án, csütörtökön és 9-én, pén­teken, valamint 10-én, szom­baton és 11-én, vasárnap dé­lelőtt 10 órától este 6 óráig. A véradóknak vas-, vércukor-, illetve koleszterinszint-mérést is végeznek. Vasúti fényképek • DM-információ A Szegedi Vasúti Fotókör vezetője, Nagy József MÁV­alkalmazott a Vasúttörténeti Alapítvány tagjaként is kép­viseli a szegedi vasutas fotó­sokat. Ők nem csak egy­szerűen megörökítik és archi­válják a jelen vasútját, techni­káját, a vasutat szolgáló em­bereket, hanem meglátásuk­kal, ráérzésükkel ennél többet láttatnak és mutatnak be. A nemzetközi vasutas kulturális kapcsolatok révén a közel­múltban a franciaországi Strasbourgban egy vasutas fotópályázaton 22 művész 85 alkotása közül a zsűri értékes különdíjjal ismerte el Nagy József vasúti témájú fotóit.

Next

/
Thumbnails
Contents