Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-28 / 174. szám

6 FESZTIVÁLNYÁR SZERDA, 1999. JÚL. 28 SZERDA, vendéglátás • Éttermek és halász­csárdák - Alabárdos étterem (Oskola u. 13., 420­914); Bounty Pub (Stefánia 4., 423-233); Botond étterem (Széchenyi tér 13., 420-435); John Bull Pub (Oroszlán u. 6., 484-217); Royal étterem (Kölcsey u. 1-3., 475-275); Roosevelt téri halászcsárda (Roose­velt tér 12-14., 424-111); Öreg Kőrössy halászkert vendéglő (Felső Tisza-part 1., 479-155); Kiskőrössy halászcsárda (Felső Tisza­part 336., 495-480); Fehér­tói halászcsárda (Budapesti út 161. km után, 461-044); „Csepp a tengerben" ha­lászcsárda (Szamos u. 4., 478-520); Aranylabda étterem (Budai Nagy Antal u. 27., 495-400); Blues kert pub és étterem (Fő fasor 14., 432-183); Gödör étterem (Tisza Lajos krt. 103., 420-130); Mix szerb étterem (Makai út 218., 405-170); HB Bajor söröző és étterem (Deák Ferenc u. 4., 420-934); Aranykorona étterem (Victor Hugó u. 6., 425-704); Vendéglő a régi hídhoz (Oskola u. 4., 420­910); Fa-Villa vendéglő (Külterület 47/B., 474-156); Anno étterem (7-es főút, Ta­nya 53-57., 20/ 268-751); Doppel Adler Osztrák-Ma­gyar étterem (Sóhordó u. 18., 426-436). • Cukrászdák - Virág cukrászda (Klauzál tér 1., 420-459); Kis Virág cuk­rászda (Kelemen u. 8., 425­040); Z. Nagy cukrászda (Dugonics tér 2„ 420-110, illetve József A. sgt. 24., 324-510); Palánk fagylalto­zó (Oskola u. 1., 420-732). • Szállodák, panziók ­Forrás Hotel (Szent-Györ­gyi A. u. 16-24., 430-822); Royal Hotel (Kölcsey u. 1-3., 475-275); Hungária Szálloda (Maros u. 1., 480­580); Alfa Hotel (Csemegi u. 4., 424-400); Tisza Hotel (Wesselényi u. 8., 478­278); Mátrix Hotel (Zárda u. 8., 426-866); Petró Hotel (Kállay A. u. 6-10, 431­428); Napfény Szálloda (Dorozsmai u. 2., 421-800); Família panzió (Szenthá­romság u. 71., 441-802); Kastély panzió (Algyői út 142., 480-637); Kata panzió (Bolyai u. 15., 31 1-258); Marika panzió (Nyíl u. 45., 443-861); Mátyás panzió (Dobó u. 47., 445-164). a DM irta „Ahogy végignéztem az árjelző táblácsákat szembeötlött, hogy „fo­rintot" alig látni rajtuk. Hatalma van már a fillér­nek is. A kis fekete pala­táblákra egyre több gör­csös fillért rajzol a kréta. A vásárló sem gondolko­dik sokat, hogy mit is ve­gyen. Könnyebben nyíl­nak ki a pénztárcák. Gyorsabban telnek a ko­sarak, a táskák s marad is néhány csörgő pénzda­rab, no meg „zizegő" pa­pír is cipőre, ruhára." 1948. július 29. • Szegeden klarinétozott Dunai Tamás „Botcsinálta muzsikus vagyok" Hétfőn este a Budapes­ter Klezmer Band nagy si­kerű koncertjének ven­dégszólistája Dunai Ta­más volt. A rendezvényen - amit az esö miatt a für­dőudvarból az egyik vá­sárpavilonba költöztettek - a népszerű színész nem­csak énekelt, hanem kla­rinéton is játszott. • Milyen emlékei vannak Szegedről? - 1968-tól 1972-ig egye­temista koromban éltem Sze­geden, itt ismertem meg a fe­leségemet, itt kezdtem a Paál István-féle egyetemi társulat­ban komolyabban foglalkozni a színészettel. Szegeden ettem életem legjobb halászléjét, bár meg kell jegyeznem, szülővá­rosomban, Mohácson sem csi­nálják rosszul. Ma is sokat je­lent számomra a város: a Du­gonics teret, a könyvtárat, azt a rengeteg tudást, amit itt sze­reztem. • Honnan ered zenei ér­deklődése? - Akkoriban kezdtem tan­góharmonikázni, amikor az „Ahogy lesz, úgy lesz" volt nagy sláger. Édesapám egy fúvószenekart vezetett, és nyolcadikos koromban meg­kért, hogy tanuljak meg gyor­san klarinétozni, mert május l-jén fel kell vonulniuk, de nincs elég klarinétosuk. Teli volt hangszerekkel az ottho­nunk, zenében nőttem fel, a nővéreim csellisták voltak. Apám felkérése után egy-két hónap múlva már el tudtam fújni a zenekarában a harma­dik klarinétszólamot. Később a mohácsi zeneiskolában Tor­nai Ferenctől tanultam klari­nétozni, aki ma a salzburgi Dunai Tamás: „A zene pótcselekvésként került az életembe, de igazi örömet tud okozni." (Fotó: Nagy László) Mozarteum tanára. Jó alapo­kat kaptam tőle; de ma legfel­jebb botcsinálta muzsikusnak tartom magam. 9 A színészzenekarban is muzsikált, és a Madách Színházban is sorra ját­szotta a musicalfőszerepe­ket Dr. Herztől Tevjéig... - Egyik színészkollégám, Koltay János írt egy darabot Albert Schweitzer életéről, amiben egy dögevő marabut kellett eljátszanom. Megkér­dezték, jól emlékeznek-e, hogy valaha tudtam klariné­tozni. Azzal védekeztem, hogy már több mint egy évti­zede nem volt hangszer a ke­zemben. Erre szereztek köl­csönbe egy klarinétot. Legna­gyobb meglepetésemre két­három hónapos gyakorlás után visszajöttek az alapok. Akkor jöttek rá, hogy zenei szem­pontból talán érzékenyebb va­gyok a színészek átlagánál, s attól kezdve kapom sorra a musicalszerepeket. 9 Ugyanilyen jól tudta ka­matoztatni a szegedi egye­temen szerzett francia nyelvtudását is? - Sokat köszönhettem ne­ki. Az első években Madácsy professzor úr is tanított ben­nünket, aki még József Attilá­val és Radnótival járt együtt egyetemre, és érdekes törté­neteket mesélt róluk. Egye­temistaként kaptam először három hónapos francia ösz­töndíjat Bordeaux-ba, ami meghatározta az egész élete­met. Késóíbb már színészként Párizsban és Strasbourgban tanulmányoztam a francia színházi életet. Egyre több olyan felkérést kaptam, ami a nyelvtudásomhoz kötődött, legutóbb például Vukán György kíséretével franciául énekeltem a Párizsi Magyar Intézetben. 9 Hogyan és mivel készül a következő évadra? ' - Manapság nagyon nehe­zen lehet előre kiszámítani, hogy egy színész mikor mit fog c.sinálni. Örülök annak, hogy a zene, ami tulajdonkép­pen pótcselekvésként került az életembe, igazi örömet tud okozni. A következő hetekben új CD-m anyagát játszom a Diákszigeten. A Budapest Di­xieland Band közreműködésé­vel készítettem el ezt a le­mezt, amelyen József Attilától Kányádi Sándorig több ma­gyar költő 18 versét mondom. Aki ezt meghallgatja, ponto­san tudni fogja, mit gondolok ma a világról. Hallási Zsolt • Nemzetközi reklámgrafikai alkotótelep Processzor tervezte művészet A reklámgrafikában is az ember tervez... (Fotó: Karnok Csaba) A reklámgrafikát egy­re inkább befogadja a művészet, bár az még továbbra is kérdés, hová sorolja a számítógépek agyában és a reklám­grafikai műhelyek által csoportosan létrehozott alkotásokat. A jelek sze­rint ez is egyre inkább beolvad az iparművésze­tek sorába, mint annak idején az illusztráció vagy a textiltervezés. Negyedik alkalommal ta­lálkoznak Szegeden a rek­lámgrafika ifjú képviselői az ország egész területéről, sőt határainkon túlról is. Leg­többjük több éve visszatérő vendég, de vannak már kö­zöttük időközben pályakez­dőkké váló művészek is, akik már csak egy-két napra a társaság kedvéért látogat­nak vissza az alkotótelepre. Vezetőjükkel, Szekeres Fe­renccel gyülekezés közben fényképekről éppen az el­múlt évi tábor emlékeit ele­venítik fel, mesélik egymás­nak életük változásait. Baksa Gáspár tavaly még az Újvidéki Művészeti Aka­démia hallgatója volt, a há­ború miatt azonban átvételét kérte a, budapesti Képzőmű­vészeti Főiskolára. - Az a jó ezekben a tábo­rokban, hogy olyan embe­rekkel beszélgethetek, akiket ugyanazok a dolgok foglal­koztatnak. Kifejezési eszkö­zeim is gazdagodtak attól, hogy ugyanannak a témának többféle megvalósítását is láthattam. Fazakas Barna a Temes­vári Művészeti Akadémián éppen egy hónapja diplomá­zott. Diplomamunkáját a ta­valyi grafikai táborban kezdte el. Mesélik a többi­ek, hogy Barna kezdetben csak a fénymásolóval ját­szott, aztán folyamatosan állt össze ezekből a díjazott mű. - Én csíki srác vagyok. Már Temesváron is kiütkö­zött a többiektől eltérő lá­tásmódom. Expresszívebb, durvább a vonalfelvetésem, sötétebbek a színeim. Mint általában a székelyekbe, be­lém ivódott, ha már kevesen vagyunk, erősebbnek kell lennünk. Szókimondóságom meglátszik a kifejezésmó­domon is. A tavalyi tábor után Kass János grafikus­művész felajánlott a Kass Galériában egy önálló tárla­tot. Egész évben azon dol­goztam, hogy mind stílus­ban, mind tematikában összeálljon ez az anyag. Kass János, a tábor örö­kös, tiszteletbeli vendége az idén nem tud eljönni, mert hosszú kórházi kezelés után éppen lábadozik. Várják azonban a táborba Koczor György építészt, aki a portá­lokról tart előadást. Temati­kailag az egy hét alatt azzal foglalkoznak, hogyan öltöz­tetheti fel a reklámgrafikus a házak homlokzatát. Szekeres Ferenc régóta keresi a választ: illeszkedik a művészetbe a reklám és a gépagyból előhívható ötlet. - Amikor fiatal voltam és leszálltam a Nyugati pálya­udvaron, végig a nagykörú­ton tárlatozhattam. Néztem a plakátokat a hirdetőoszlopo­kon, és már messziről meg tudtam állapítani, ki csinálta. Most a számítógépek unifor­mizálják a reklámot. Pilla­natnyilag a rácsodálkozás időszakában járunk, engem is, mást is elvarázsolt, mi minden születhet meg egy számítógép agyában. A szá­mítógépes grafika keresi a formanyelvét. Meggyőződé­sem azonban - és az előt­tünk álló héten ezt akarom a gyerekekkel elfogadtatni -, hogy nem élhetünk vissza a technikával. Az ember a sa­ját szellemével tervezzen, aztán jöhet a gép, ami kitel­jesíti azt. i. Mezé Éva Szinte csak egyetlenegy drámai művészeti eszköz hatására számít az Ör­vény című, oratóriumnak nevezett műfaj alkotópá­rosa, Forgács Péter video­és filmművész, valamint Szemző Tibor zeneszerző: a kontraszt-hatásra. Iga­zuk van. Ez a hatás elemi erejű. A Thealter '99 nyitóelőadá­sa volt a régi zsinagógában az a különleges produkció, amely a Privát Fotó- és Filmarchívum megalapítójának, Forgács Pé­ternek a filmgyűjteményéből, fotókból, korabeli híradórészle­tekből, a zsidótörvények szöve­géből és Szemző zenéiből állt össze. A vászon előtt, amelyen az amatőr felvételek peregtek, három előadó helyezkedett el, akik a szerző „vezényletével" hol hangszeres, hol vokális, máskor meg szöveges „kísére­tet" adtak a képekhez. A vász­non egy sokoldalúan tehetséges szegedi férfi, a muzsikus Pető György amatőrfilm-felvételei sorjáztak. Amolyan családi idillek. Születésnapi zsúron kártyáznak a család férfitagjai. Gyerekeket emelnek a magas­ba, büszkén megmutatják őket a felvevőnek, majd féltőn ma­gukhoz szorítják őket az anyák. Teniszeznek. Motorcsónakkal röpülnek a Tiszán, hasast ugra­nak az úszóházról. Vadásznak Baktóban. Esküvőre mennek, visszafordítják a fejüket a fel­vétel kedvéért a zsinagóga ka­pujából. Boldogok. Szegedi képek a harmincas évek végéről, egy jómódú pol­• Thealter-fesztíválnyitány Privát örvénybeit gári család mindennapjai®'; pénzvilágban érdekelt Pe» élete a bútorgyáros Leni! család életével fonódott amikor Pető György ®|ví feleségül a gyáros egyik W Lengyel Évát. A vásznon a rág cukrászdával szei# Lengyel-palota. (Beugrik0 ter László könyvéből m történet: dr. Erdélyi/"' Lengyel Vilmának - Bv»!J vérének - innen kellet' töznie 89 éves korában, ®{ házat tatarozták. Vilma % életében a szülővárosát, S» det szolgálta az itteni mu'veí' ti élet krónikásaként. K® újságíró volt. Alig egy Pestre költözése után, ban halt meg. Itthon te®* el.) . A képek időnkét kimef' nek, egy-egy fej békánk®2® és valamelyik közrem"" tárgyilagos hangon köz'1' kor és melyik munkatábo" koncentrációs táborban meg az illető vagy mikor a Dunába. Pető György szombori munkatárborm. „forgatott" (az apró terme'11 ebmann Béla bácsi más"" a munkaszázad élén). Az fogságban már nem. A v® alatt a közreműködők elé"® a zsidótörvények szöveg stílus leginkább a kereszté"! turgikus zenékre hasonlít­hol egy érzelmeket meg1 mondat, sehol egy vádi" hang, bűnre mutató utal®5 a tárgyilagosságukban m®. dőjelezhetetlen képek, ze" szövegek kontrasztja - eb hetetlen. s' A Z idei Medá "tán negy\ h»gy Medárd u "yolcvankilenc tisztességtelen ü "mbuldázott ki, „Esik eső, csép, k«dvelőivel, és a Vízöntő évében i ÁZ is elképz Medárdhoz, enn ezzel szoros öss "dágvéghez, am K negjósol, nap, szituáció nagyba ev magány clmi fettenetes aszály elöntő, szűnni n Mülmúlhatatla /dalom leges, JoséArcadioszo "oj csupán a k hanem többek / település imázsá "mikor a Nap• v°nzereje a napf /4 a még nem , mindenesei iyce kell igazi "ttfukakapcsola Réséből azt hall nem áll el. Vtv-terasz A Városi Televízió szokásos nyár esti kulturális ajánlóműso­rában ma este is beszámol a Thealter Fesztiválról. Részletet láthatnak a nézők a Fürdőudvar­ban most játszott komédiából a Négy meztelen férfiből. A Te­rasz vendége lesz Kötő József romániai oktatási államtitkár és Pomogáts Béla a Magyar író­szövetség elnöke. A nézők' tekinthetik Podmaniczky ™ képes jegyzetét is arról, le­folyik el a nyár a vízpaito"­VTV SZEGED V Alapítva: 1986 J Nótafüzet • Munkatársunktól Válogatás Dankó Pista da­laiból címmel kottásfüzet je­lent meg a nótaköltő halálá­nak 96. évfordulója alkalmá­ból. A füzet korabeli kiadáso­kon alapul, melyeket még dr. Csongor Győző, az országo­san ismert Dankó-kutató gyűj­tött össze. Amit ő nem való­síthatott meg, azt most a ki­adó, a Dankó Pista Emlékéért Alapítvány, valamint gyarnótaszerzők és Énekl Önálló Szervezete vállal13 Dankó Pista dalai nyom" fogedii •munkatársunk l dómszínpai S^idénasz* ^»esf de az "'amüsoruk ^külföldi uta ,Jj?k' auguszt , 9 különleges s*®repelnek JHy Albert, a , Uveszeti vezetőjí Jutott, hogy az sfe'eg önállóan ged Táncegyüt lányuk saját a UVeszeti iskolát 1 e>Üegedi gyerkek tettül tehát ebben '""mában tanulh; ^művészetet és i '8 megszerzett t évadzáró gál Se 7 n"guba cso] v németl tefihausenben vet es™ 'qkfeági fesz ttes 120 fős g; i^criirxvz 1 iaia uaiai ujw- ^ * juiuuű zaj-d ban először 1883-ban je'®'e|/en, a Hunniáli meg. Az akkori kiadásho® szintén az en ez a füzet is zongora1 Port utazott, n rettel együtt tartalmazza3 i tákat. Érdekessége, hol egy füzetbe tartozó dal"' korabeli kiadások fedői® nak reprodukciója válasW ttifl. ISOrt június 26-á "gországi Laris Tehets< szabadtéri történetek A hosszú próbé Vámos László, színház­történetünk nagy alakja nem kevesebb, mint tizen­kétszer rendezett a szegedi szabadtérin. Volt közötte zenés darab is, tragédia is, amikor e történet játszódik, az 1967-es év nyarán, ép­pen a Hamletet állította színpadra. Vámos tanár úr rendkívül munkabíró, ke­mény ember hírében állt, mindemellett egytől egyig szerették, akik vele dolgoz­tak. Egyik próba után színé­szeit elengedte, és világító próbát tartott. Állítgatták a fényeket és ellenfényeü hosszasan keresték egy-l\ reflektor helyét. Már rfl'f denki úgy érezte, mindé" helyére került, amikor F mos körülnézett, és ösS­húzta szemöldökét: - Ki volt az a barom, beállította oda azt a refle tort! Az a lámpa nem ü nekem! A világosítók egymás1 néztek, ki szólaljon V' először: - Tanár úr, már haj"' lodik, ott kel fel éppé" nap. J. Hl­Munkatársun j/fetodik alkalo ly* "teg Szegeden he/' matematika­t^teggondozó-sz; t konferenciát. ; 'ábban Vácott Matematika T afi Egyetemé­H^ezik meg. A ^csak az orsz Hár '975, a Háry J< / főpróbája. „V esztendős gylkt (teg, vágd össze, > rsot, de kocka °/Ze friss hájjal, 'ter, sem többszoi /bszer, tartsd m Pincében, s má? /['> " - meséli H, Hóban közisme i

Next

/
Thumbnails
Contents