Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-28 / 174. szám

9. JÚL 28 SZERDA, 1999. JÚL. 28. FESZTIVÁLNYÁR 7 iy lybcí mindennapjai­ra érdekelt P* orgyáros vei fonódott W .0 György «lví: ;yáros egyik ít. A vásznon» zdával szem/ ota. (Beugrik a" könyvéből W r. Erdélyi M mának - Eva/ nnen kellett kik* ,es korában, mef ízták. Vilma ef zülővárosát, i az itteni múv® likásaként. t. Alig egy Áj özése utan, tg. Itthon tem* időnkét kimé?" y fej bekarik/' yik közremá"1 hangon közi*1 úk munkatáb® iós táborban 5 vagy mikor'1. Pető György' i nunkatárborbf az apró terme/ la bácsi mas"' zad élén). Az j nár nem. A v j működők elén"! ények szöveg2 ább a kereszt/ nékre hasonl'1 elmeket meg1 hol egy vád'0 : mutató utal/ sságukban len képek, z® mtrasztja • napos oldal Utánam a vízözön A 1 "lei Medárd túllőtt a célon, azaz túlesett. „Medárd f* u'ón negyven napig esik", ez még elfogadható, de "°gy Medárd után folyamatosan, egyvégtében, kétszáz­"yolcvankilenc napig essék, s utána még ötszázhúszig, ez "Wességtelen üzleti verseny, amit az esernyőgyártó lobby "nibuldázott ki, összejátszva a Hal Terméktanáccsal, az "Esik eső, csepereg / Lecsepeg az ereszen..." kezdetű dal kedvelőivel, és az asztrológusokkal, akik kitalálták, hogy a vízöntő évében vagyunk. Az is elképzelhető: ennek már semmi köze nincs Medárdhoz, ennek az ítéletnapi özönvízhez van köze, s az tej/' sZoros összefüggésben lévő, egyébkéni is esedékes VUagvéghez, amit Nostradamuson túlmenően Stanci néni B megjósol, naponta, az eső áztatta gangon. Annyi biztos, a szűuáció nagyban hasonlít a Gábriel García Márquez Száz ev Magány című, világhírű regényében leírtakhoz: először 'Menetes aszály sújtja a vidéket, aztán pedig jő a mindent E>.ntó> szűnni nem akaró csapadék. A mágikus realizmus . 'Múlhatatlan képviselője e művében írta le a világ­'j°dalom legesőízűbb mondatát. ,jkureliano - kopogta oséArcadio szomorúan a távírón -, Macondóban esik". A "7 csupán a következő: nemcsak Macondóban esik, "neM többek közt Szegeden is, ami nem igazán illik a elePülés imázsához; persze, még mindig jobb annál, mint "Mikor a Napfény Városának a fő idegenforgalmi ""Zereje a napfogyatkozás. Zt még nem tudni, mit szólnak az esőhöz a kisgazdák, *• Mindenesetre várható: az MTI-nek napokon belül 'yre kell igazítania önmagát, ha az agrártárcával napi ""kakapcsolatot tartó levelibéka körmönfont breke­teseftöí „zt hallotta ki, hogy nemsokára eláll, vagy azt, Sy nem áll el. Utánam a vízözön. Farkas Csaba hegedlek a dómszínpadon • Munkatársunktól A dómszínpadon is fel­az idén a Szeged Tánc­együttes, de az évadzáró j.'gálaműsoruk óta már [ább külföldi utat lebonyo­lítok, augusztusban pe­különleges helyszine­szerepelnek. nöke. A nézők1] iiuftu. n i ^'uuctt, at v.gjuiivo 'odmaniczky (0.//'SZet' vezetője arról tájé­;tét is arról, b® ' /ár a vízparto?' ', valamint :rzők és Éne/ •vezete vállal® a dalai nyom1]] 1883-ban je'"* kori kiadáshol] et is zongora* t tartalmazza késségé, hog' : tartozó dal® adások fedóWj ikciója válás; fa8y Albert, az együttes "ztatott, hogy az ősztől szer­setetileg önállóan működik a teged Táncegyüttes: az ala­P'/ányuk saját alapfokú a űvészeü iskolát hozott létre, 4 SZegedi gyerkek és fiatalok te^űl tehát ebben a szerveze­f°rmában tanulhatják a nép­^cművészetet és fejleszthetik ^'g megszerzett tudásukat. Az évadzáró gálaműsor óta Eben-guba csoport vendé­if kedett Németországban, Ij teiihausenben vettek részt az te"1' ifjúsági fesztiválon. Az /Vüttes 120 fős gárdája adott ,^Us°rt június 26-án Opuszta­•i., re". a Hunniálison. Július eKn szintén az Eben-guba ioPort utazott, mégpedig a "gországi Larissa városba: a 42 táncos és zenész a görög vasutas szakszervezet meghí­vásának tett eleget. Jelenleg sűrű próbákon ké­szül csapat a dómszínpadi sze­replésre. Az Állami Népi Egy­üttes július 31-i szabadtéri előadásában önálló blokkot ad a Szeged méhkeréki táncok­ból, emellett a hivatásos buda­pesti táncosok több számában is fellépnek. Ki sem alhatják magukat a szombati előadás után, hiszen másnap, augusz­tus 1-én indul a felnőtt csoport Rigába, Lettország fővárosába. Nem először vesznek részt a szegedi táncosok azon a nagy­szabású találkozón, amelyet a riagaiak a Tengermelléki Né­pek Nemzetközi Fesztiváljá­nak neveznek. A nyári itthoni szereplések sora a napfogyatkozás napján, augusztus 11-én folytatódik Opusztaszeren: a Magyar Te­levízió élőben közvetíti innen a Napfogyatkozás című pro­dukciót, amelyben fellépnek. Augusztus 20-án 120 főnyi csoportjuk ismét Opusztasze­ren, a hagyományos Szent Ist­ván napi ünnepségen táncol. ^hetséggondozó-tábor % ^"nkatársunlctól enete ít 9 í51c1 ötödik alkalommal tárt­ig !"eg Szegeden a nemzet­b / matematika-fizika te­z t^/sgondozó-szaktábort és • A /konferenciát. A tábort a rOZr f Cabban vácott lebonyoll­v .Matematika Tanárok VI. r ellenfényel' /''fi Egyetemével együtt teresték egy-^n^^zik meg. A találkozón '.lyét. Már tfVMcsak az ország ez évi fezte, mindé''}' ült, amikor lézett, és ösS'­ildökét: az a barom. >da azt a refi1 lámpa nem " versenyein legeredménye­sebben szerepelt diákok és tanáraik vesznek részt, ha­nem csallóközi, kárpátaljai, erdélyi és vajdasági tanulók is. A tábort a Csongrád Me­gyei Matematika- és Fizika­tanárok Szegedi Alkotó­műhelye rendezi meg au­gusztus 7. és 12. között az Ady Endre Kollégiumban. •sítók egymát1 szólaljon f1 ur, mar haj* tel fel éppé" J. M­Háry receptje 1975, a Háry János nyilvá­1°5 főpróbája. „Végy egy hé­esZtendős gyíkot, szárítsd vágd össze, mint a törött "rs<>t, de kockára, keverd "SsZe friss hájjal, de kilenc­sem többször, sem keve­Sebbszer, tartsd néhány napig Pincében, s máris fogyaszt­- meséli Háry János a "jóban közismert receptet a császárnénak, azaz Fónay Mártának Eközben a nézőté­ren barátnője fülébe siígja egy középkorú asszony: „ Valahol azt olvastam Fónayról, hogy nagyszerűen tud főzni, renge­teg ételreceptje van. Könnyű neki, a színpadon is recepteket hallgat..." Délmagyarország, 1975. augusztus 10. • Több antikváriumot is elbír a szegedi piac Könyv helyett könyvet Fiatalok „böngésznek" a Kárász utcai antikváriumban. (Fotó: Miskolczi Róbert) Az 1879-es szegedi nagy-árviz nemcsak a házak nagy részét sem­misítette meg, hanem az ingóságokat, így a könyveket is - mondja Monostori Dezsó, a Ká­rász utcai antikvárium üzletvezetője, aki hozzá­teszi: már addig is nagy károkat szenvedett a szegedi állomány. Antikváriumnak könyvet eladni nem tartozik a legsze­rencsésebb dolgok közé. Ha­csak nem Romana regényúj­ságtól igyekszünk ily módon megszabadulni, melyből leg­feljebb Janet tépelődését kö­vethetjük nyomon: Robertet választja, aki egy-egy alka­lommal négyszer juttatja or­gazmusig vagy Bilit, aki csak egyszer, viszont a bankszámláján ötszázezer dollár figyel. A bocsánatos bűnök közé tartozik még egyetemi jegyzeteket felkí­nálni, hiszen mindenképpen humánusabb az égetésnél vagy az árokba hajításnál. Ez utóbbi módszer áradások­nál külön gondot jelent, mint láttuk az elmúlt hetekben. A Kárász utcai antikvárium ve­zetője, Monostori Dezső kis­sé másképp vélekedik erről. - Mi sohasem kérdezzük ügyfeleinket, miért adják el könyveiket, de sokszor el­mondják maguktól. Gyakori indok a pénzszűke; a köny­vet tőkeként kamatoztatni még mindig jobb, mint zava­ros kölcsönökbe bonyolódni. Később akár pótolhatják is az eladott kötetet, hiszen ná­lunk is működik az előjegy­zési rendszer. Vannak, akik könyvük helyett újabb köny­vet vásárolnak, nem céljuk a gyűjtés. A legtöbb használtkönyv bolt ugyan antikváriumnak nevezi magát, mégis cél­szerű különbséget tenni a két kereskedés között. Míg az előbbi minden városban akad, addig az utóbbi csak kevés helyen, leginkább Bu­dapesten található. A gyűj­tők számára az egyik legis­mertebb a fővárosi Borda antikvárium, amely egy hé­ten kétszer van nyitva, kizá­rólag jegyzéken keresztül ér­tékesítenek, és meglehetősen magas árakon szerzik be a régiségeket. Szegeden ha­sonló kereskedés fenntartása nagy nehézségekbe ütközne, melynek okai több száz évre nyúlnak vissza. - A városban jelentős pusztítást okozott az 1879-es árvíz, amely nemcsak a há­zak nagy részét semmisítette meg, hanem az ingóságokat, így a könyveket is - említi Monostori Dezső. - Igaz, már addig is nagy károkat szenvedett a szegedi állo­mány, hiszen az Alföld a tö­rök időkben átjáróház volt, ahol raboltak, gyújtogattak, fosztogattak az átvonuló se­regek. Monostori Dezsó 1960­ban kezdte a szakmát. Az antikvárium akkor még a Dugonics tér és a Kárász utca sarkán, a későbbi ide­gennyelvű könyvesbolt he­lyén működött. A mai épü­letbe 1966-ban költöztek. 1989-ben az ott dolgozók vásárolták meg a boltot és alakultak kft.-vé. Azóta több új antikvárium is nyílt Szegeden, igazi konkuren­ciát mégsem jelentenek egymásnak; a forgalom nem csökkent. A könyv­diszkontokkal viszont ne­héz lépést tartani. Ötven­hatvan-nyolcvan százalék­kal árulják olcsóbban az új köteteket, ami csak úgy le­hetséges, hogy eleve félárú könyveket gyártanak. Zen­tai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvter­jesztők Egyesületének egyik korábbi nyilatkozata szerint a vásárlókat más módon is becsapják: az úgynevezett lexikonok egy részét például ötven-hatvan évvel ezelőtti könyvekből, szinte szóról szóra másol­ták, sőt: mindössze a címet változtatják meg, és más ki­adót tüntetnek fel. Egyszer persze ezek a könyvek is antikváriumokba kerülnek majd. Remél­hetőleg a romantikus re­gényújságokkal egy szint­re. Térti-Szenesi Attila • Két megye vallásos gyűjteménye Egyházi kincsek - közelről Mátyás király által adott palástból készült miseruha, gazdag díszí­tésű barokk ötvösmun­kák, mindennapi egyhá­zi használati tárgyak láthatók azon a kiállítá­son, mely a szeged-csa­nádi egyházmegye val­lásos kincseit mutatja be. Az egyházi tárgyak valódi kis kincsestárat találja a láto­gató, aki betér a szegedi Dóm tér 5. szám alá. A sze­ged-csanádi egyházmegye négy éve alapította a kis mú­zeumot, mely lassan kinövi eredeti termét, mint ahogy a kiállítás is régen több már egyszerű egyházi bemutató­nál. A tárlat célja az, hogy a nagyközönség is megnéz­hesse azokat az egyházi tár­gyakat, melyeket hosszú ide­ig nap mint nap használtak Csongrád és Békés megye településeinek templomai­ban, de már szolgálaton kí­vülre kerültek. így a régi da­rabok is megmaradnak az A látogatók közelről is megnézhetik a szép művű darabokat. (Fotó: Karnok Csaba) utókor számára, és a hívek ­főként a fiatalok - is köze­lebbről megcsodálhatnak egy-egy gyönyörű megmun­kálású barokk monstranciát vagy tömjénezőt, amelyet a templomban amúgy csak messzebbről láthatnának. Az igazi meglepetés ak­kor éri a látogatót, amikor a kiállított tárgyak származási helyét böngészi, hiszen a ki­sebb településekről is olyan szép darabok érkeztek ­mint Apátfalva gyönyörű ba­rokk kelyhei - , hogy egy vatikáni kiállítás is megiri­gyelné őket. A tárlat legérté­kesebb történelmi darabja az a miseruha, melyet Mátyás király palástjából készítet­tek. Mátyás a palástot akkor adományozta a szegedi régi Dömötör templom papjai­hoz, amikor Szegeden tartot­ta uralkodása első or­szággyűlését, a miseruha az­tán az alsóvárosi ferencesek­hez került, akik sok más ér­tékes darabbal egyetemben a török időkön keresztül is megőrizték (Alsóvárosról került ide egy 16. századi kehely is). A miseruház iránt ér­deklődők amúgy sem fognak csalódni, hiszen különböző korokból és településekről származó magyar, francia, osztrák készítésű szép kézi hímzésű darabokat láthat­nak. Ugyancsak kedvére gyönyörködhet aki kedveli a szép ötvösmunkát: ereklye­és tömjéntartók, kelyhek, ci­bóriumok, gyertyatartók vannak kiállítva, illetve kü­lönböző barokk szobrok, mint például egy 19. századi jellegzetesség, a makói öl­töztetés Mária vagy a szin­tén a régi vártemplomból származó faragott szobrok. P. J. programok Ma • A fürdőudvarban 20.30­kor Marc Camoletti: Négy meztelen férfi. Főszereplők: Kállai Ilona, Böröndi Tamás, Zubornyák Zoltán, Nyertes Zsuzsa, Straub Dezső. • Thealter-fesztivál: A Kis­szfnházban 18 órától a bereg­szászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház: Madách ­Az ember tragédiája. A régi zsinagógában 21 órától Alek­szej Merkusev: Páros-páratlan. 24 órától Metanoia Különít­mény: Védett állatok. 23 órá­tól a régi Hungária szállóban Szkéné Színház: Népi rablét. • A Juhász Gyula Mű­velődési Központban Mester Béla festőművész kiállítása nyílik 17 órákkor. • Konferencia az 1849-es nemzetiségi törvényről a vá­rosháza dísztermében. 10 órakor megnyitó, az előadá­sok 10.30-tól kezdődnek. Állandó rendezvények • A Móra Ferenc Múzeum­ban Móra Ferenc emlékkiállí­tás, „Szegedi Kincskeresők" matinétörténeti kiállítás, Ohio és környéke képzőművészeté­nek bemutatója, Lucs Ferenc képgyűjteménye, patikatörté­neti, természettudományos, régészeti, magyar szobrászati és néprajzi kiállítás, Móra­emlékszoba és a múzeum tör­zsanyaga látható. A Kass Ga­lériában Kass János grafi­kusművész alkotásai, Vasco Ascolini „Versailles" című fo­tókiállítása. A Fekete-házban: A rendszerváltás miniszterel­nöke (Antall Péter fotói Antall Józsefről), Huszárok, Csong­rád és Csanád megyék társa­dalma 1867-1945 és Buday György grafikusművész élete és munkássága című kiállítá­sok. Varga Mátyás színház­történeti kiállítása a Bécsi kö­rút 11/A szám alatt található. • A Juhász Gyula Művelődé­si Központban R. Papp Piros­ka festőművész kiállítása. • A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtá­rában: XXX. Szegedi Nyári Tárlat. • A Somogyi-könyvtárban: „Bábeli nyelvzavar" kiállítás a könyvtár egzotikus nyelvű régi könyveiből. • A Szög-Art Galériában Sigrid Siegele darmstadti szobrászművész kiállítása. « DM irta „Munka után édes a pi­henés - tanulás után a szórakozás. A fiatalok nyári pihenését és szóra­kozását több szerv számos intézkedése szolgálja, kezdve az úttörőktől, akik táborokba utaztak vagy a helybeli napközis tábor­ban töltik az időt, folytatva a középiskolásokon, akik munkatáborokban, túrá­kon, üdüléseken vesznek részt. E számtalan le­hetőség mellett most a KISZ egy újabb, és bizto­san nagyon népszerű terv­vel állt elő: táncklubot szervez a Magyar Tanács­köztársaság útján lévő If­júsági Házba." 1963. július 17.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents