Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-24 / 171. szám

8 ÉVFORDULÓ SZOMBAT, 1999. JÚL. 24. SZOMBAT, • Első volt Európában A szegedi nemzetiségi törvény Százötven éve, hogy a szabadságharc utolsó hónapjaiban Szegeden ülésező magyar nemzetgyűlés Európában elsőként nemzetiségi törvényt fogadott el. A döntés előzményeiről és a dokumentum tartalmáról szól írásunk. A nemzetgyűlés - az országgyűlés képviselőháza a szegedi városháza közgyűlési termében 1849. július 28-án fogadta el hazánk, egyszersmind Európa első nemzetiségi törvényét. Mivel ez már a szabadságharc huszonnegyedik órájában történt, értékelésében mind a kortársak, mint a történészek eltérő véleményeket alakítottak ki. Voltak, akik még a törvényhozók őszinteségét is kétségbe vonták; mások hirtelen összetákolt törvényműnek, a nemzetiségek - elsősorban az erdélyi románok és a délvidéki szerbek megnyerésére irányuló, hiábavaló, kétségbeesett kísérletnek vélték. Noha az újabb tanulmányok szerzői (Für Lajos, 1974; Arató Endre, 1975; Spira György, 1980) is azt sugallják, hogy e törvény előkészítése alig két hetet igényelt csupán, hiszen végeredményben a Nicolae B„lcescuval kötött Kibékülést terv törvényi szintre emelése volt, az valójában már Debrecenben elkezdődött. A törvényhez vezető út első állomása Kossuth Lajostól Debrecenből április 26-án az Avram Iancu román felkelő vezérhez küldött Drágos János tragikus sorsú belényesi (Bihar vármegye) képviselőnek szóló nyílt levele volt; a törvény főbb elemei ebben már benne voltak. Szemere Bertalan miniszterelnök és belügyminiszter a szerbekkel való tárgyalásra Raksányi Imre őrnagyhoz intézett levelében június 15én a kormány nevében lényegében a kormányzóelnök áprilisi ígéreteit foglalta pontokba. A havasalföldi román emigránsokkal Szegeden aláírt július 14-i Kibékülési terv egyetlen fontosabb pontban lépett ezen túl: a tisztán román, vagy csak román többségű törvényhatóságokban (megyékben, székekben, vidékekben, városokban) a román nyelvhasználat szavatolásával. A Szemere Bertalan által saját kezűleg fogalmazott két törvényjavaslatból a terjedelmesebbet vitatta meg a nemzetgyűlés. A július 25-27-i zárt ülésen több kisebb módosítást is végzett rajta. A 28-i nyílt ülésen néhány radikális vagy hozzájuk húzó képviselő - többek között Madarász József és Nyáry Pál - ügyrendi vitát provokált; mint Hunfalvy Pál följegyezte „a Ház roppant nagy többsége" minden változtatás nélkül fogadta el a miniszterelnök javaslatát. Mindezt az események részese kortárs történetíróként egy évtized múltán a francia olvasóközönség számára így örökítette meg: „Szegeden csupán egy hétig ülésezett a diéta. Nem volt tehát ideje visszaszerezni azt a tekintélyt, amellyel mint a magyar nép közvetlen képviselete rendelkezhetett volna és kellett volna is, hogy rendelkezzék. Fennállásának utolsó hete azonban nem veszett kárba. Két fonSzemere Bertalan miniszterelnök, a nemzetiségi tőrvényjavaslat megfogalmazója tos törvényt teijesztettek eléje, s ezeket meg is vitatta és megszavazta. Ekkor történt, hogy a belügyminiszter egy ékesszóló és nagyon józan beszédben felvázolta azokat a szomorú egyenetlenségeket, és hogy ezeknek vége szakadjon, javasolta azt a kibékülési határozatot [...], amely az osztrák-orosz despotizmus ellen fordíthatott volna minden magyarországi erőt, ha idejében megszületik. Ez a határozat néhány képviselőben heves ellenérzéseket keltett; s sajnálattal kell megjegyeznünk, hogy a békepárt hívei mellett olyanokban is, akik nagyon is haladó liberálisoknak tartották magukat. A békepártiak egyik vezére [Nyáry Pál] úgy elragadtatta magát, hogy kijelentette: ha ennyi kedvezményt adunk a többi nemzetiségnek, eláruljuk a magyarságot. De mint említettük, a többség nem osztotta ezt a véleményt, mert a kormányhoz hasonlóan átlátta, hogy a független Magyarországon minden lakos, bármilyen származású is, igényt tarthat jogos kívánságainak kielégítésére. (Július 28-i ülés.) - Ugyanezen a napon fogadták el - szintén Szemere indítványára - a szegedi országgyűlés utolsó törvényét is. A zsidók egyhangúlag egyenjogűnak nyilváníttatták a keresztényekkel." (Irányi Dániel - Charles-Louis Chassin: A magyar forradalom politikai története. 1847-1849 (1859/60). Bp„ 1989. 2:344.) Noha törvénykénti kihirdetése nem történt meg, a Közlöny 29-i (162.) számában közölt képviselőházi naplóból országgyűlési határozatként másnap már a közönség számára is ismeretessé vált. íme az újabban Beér János és Csizmadia Andor (1954), valamint nyomukban Spira György (1980) által újra közreadott szöveg, a 2. pontbeli makacs közlési hiba helyesbítésével: „Az országban levő különféle nyelvekre s a görög szertartású egyházakra nézve, addig is, míg a kidolgozandó alkotmány szerkezetéhez képest részletes intézkedés törvényhozás útján történnék, részint a haza nem magyar ajkú polgárainak bővebb megnyugtatására, részint a kormánynak ideiglenes rendezési intézkedéseiben utasításul, határozatképi p]en kijelentetik: 1. A magyar birodalom területén lakó minden népiségek nemzeti szabad kifejlődése következőkben ezennel biztosíttatik: 2. Országlati [törvényhozási, kormányzási ó R. J.j, közigazgatási, törvénykezési, hadiügyekben, mint diplomaticai [oklevelezési ó R. J.j nyelv a magyar használtatván, az országban divatozó minden más nyelvek használatára nézve kimondatik: 3. A községi tanácskozásokban mindenki akár magyar[ul], akár anyanyelvén szólhat, a jegyzőkönyv pedig a községben divatozó nyelvek közül azon nyelven fog vezettetni, mely szabad választás szerint megállapíttatik. 4. A törvényhatósági mindenféle ülések tanácskozásaiban mindaz, ki szólásra feljogosítva van, véleményét és szavát, akár magyar[ul], akár anyanyelvén előadhatja. Mely törvényhatóságban valamely népfaj az összes lakosság számának felét túlhaladja, ott a jegyzőkönyv ó ha kívántatik ó annak nyelvén is szerkesztendő. De a levelezések a nemzetgyűléssel, kormánnyal és minden más törvényhatósággal mindig magyarul vezetendők. 5. Ha az esküdtszék vagy első bíróságú törvényszékeknél a szóbeli eljárás behozatik, a 4. pont alatt kimondott elv ezen bíróságok előtti eljárásokra is kiterjesztetik. 6. Amely nyelv községi nyelvül meg van állapítva, azon községekben a nemzetőrök ugyanazon nyelven fognak vezényeltetni. 7. Az elemi tanodákban tanítási nyelvül mindig a községi vagy illetőleg az egyházi nyelv fog használtatni. 8. Az egyházközségnek anyakönyvei és egyházi ügyei az egyházbeli község anyanyelvén fognak vezettetni. 9. Folyamodványát mindenki anyanyelvén is bárhová benyújthatja. 10. A görög szertartásúak zsinata összehivatván egyházi és tanodai ügyeikben ó mint bármely más hitfelekezetbeliek ó szabadon intézkedhetnek, püspökeiket szabadon választhatják, a román és szerb ajkúak egyházbeli egységének kérdése szinte [szintén] a zsinatra bízatván. 11. A görög szertartásúak egyházai és tanodái mindazon kedvezményekben részestttetnek, melyek az álladalom által más vallásbelieknek meg fognak adatni. 12. Tanodai és egyházi alapítványaikat a görög szertartásúak kizárólag maguk kezelendik. 13. Számukra a budapesti egyetemnél külön hittankar fog felállíttatni. 14. A hivatalra s tisztségekre alkalmazás nyelv és vallás figyelembevétele nélkül általában az érdem és képesség szerint fog történni. 15. A kormány felhatalmaztatik és illetőleg kötelességévé tétetik, ezen elvek alapján foganatosítani illető rendeleteit és intézkedéseit. 16. A kormány felhatalmaztatik, különösen a románok és rácok előadandó jogszerű klvánatainak eleget tenni, sérelmeiket orvosolni, rendelet vagy a nemzetgyűlésen hozandó törvény által. 17. A kormány felhatalmaztatik, mindazoknak, kik az általa kitűzendő idő alatt fegyvereiket letévén, megtérnek, és a függetlenségi esküt leteszik, a nemzet nevében megbocsátani." E gyakorlatban ki nem próbált törvény nyelvi-egyházi-kulturális-közéleti téren nyújtott „szabad kifejlődési lehetőséget" a Magyarországon élő nem magyar nemzetiségeknek. Nem egy rendelkezése másfél évszázad múltán is például szolgálhatna. Igaz ugyan, hogy 1848^49-i osztrák alkotmányos dokumentumok általánosságban egyenesen a nemzetiségi egyenjogúságról (Gleichberechtigung) szóltak, ezt az általános szabályt azonban nem váltották aprópénzre, s különben is hamar hatályukat vesztették. Az első hazai népképviseleti országgyűlés érdeme, hogy Európában - sőt a világon! elsőként alkotott részletes törvényt - forma szerint: házhatározatot - e máig égető kérdésről. Noha ez nem nyújtotta a másik oldalnak a hőn óhajtott nemzetiségi területi autonómiát, a „minden népiségek nemzeti szabad kifejlődése" mégis biztatóan hangzott. Ezen 1849-i törvényt ritkán szoktuk összevetni második, még mindig liberális nemzetiségi törvényünkkel, az 1868:XLIV. törvénycikkel, pedig ez sem tanulságok nélkül való. Részleteikben sok az egyezés közöttük. Az utóbbi Deák Ferenc és Eötvös József befolyása alatt született, részletesebb, alaposabb. Alapelveik eltérése viszont önmagáért beszél: 1868-ban szó sincs már a nemzetiségek szabad kifejlődésének lehetőségéről; a törvényhozók a politikailag egységes magyar nemzet elvén állanak, azaz az állampolgárok összességét tekintik a nemzetnek, persze így sem bántva, sőt istápolva a nem magyar ajkúak nyelvhasználatát, egyházi és kulturális életét, megkülönböztetéstől mentes hivatalvállalását. Hogy a gyakorlat s a későbbi törvényhozás mennyiben rontotta le a törvénybeli jogok tényleges érvényesülését, az már másik történet. Ruszoly József • Új épület a felsőoktatásnak Helyet kap > a műszaki képzés? A szegedi felsőoktatás egyik hiányossága, hogy nem folyik a városban felsőfokú műszaki képzés. Néhány szakot már elindítottak a meglévő intézményekben, és továbbiakat is terveznek. Az elképzelésekhez közelebb vihet az önkormányzat döntése, amellyel ingyen felajánlotta az egyik gimnázium épületét a műszaki felsőoktatás számára. - A városnak szüksége van olyan műszaki értelmiségre, akik segíteni tudnak a város tervezésében, Szegedhez kötődnek, és nem máshonnan kell őket idecsábítani - magyarázta dr. Benyik György, az önkormányzat egyházi és felsőoktatási főtanácsadója a közgyűlés azon döntését, amelynek alapján a város ingyen átadja az Eötvös József Gimnázium épületét műszaki felsőfokú képzés céljára. A gimnázium ugyanis augusztus elsejével kiköltözik a Brüsszeli körút 37. szám alatt lévő épületből, miután a közgyűlés korábbi határozata szerint az iskolát összevonják a Csongor téri gimnáziummal. - A polgármester azáltal is támogatni kívánja az universitast, hogy az épületet felajánlja a szegedi felsőoktatás palettájából hiányzó műszaki képzés elindításához - tette hozzá Benyik György. A közgyűlési határozat indoklásában olvasható, hogy a műszaki képzés hiánya évek óta nehezíti a gazdálkodó szervezetek szakember-utánpótlását. A Szegedi Felsőoktatási Szövetség elnöke, dr. Rácz Béla is megerősítette, hogy a munkaerőpiacon nagy szükség lenne műszaki végzettségű szakemberekre. Ezt az a felmérés is bizonyítja, amelyet a felsőoktatás hosszú távú fejlesztési terveinek kidolgozása kapcsán készítettek a várható demográfiai helyzetről és a munkaerőpiac igényeiről. Az iskoláskorú gyermekek számának asszony a busz ko*ül, miközbei ott bámészkod. Na, ezt a ki 'ollózzák össze alatt az ügyele zöl»e velem Ta Panelárnyékos e9y úr. Én pedi 01 elszáguldó egy moto csökkenése miatt a jövőben ^rzöfejü áldoz< vesebb pedagógusra lesz s# "ant - mjnt me ség, s egyebek mellett ez is* <jz Ujklinikára. kényszeríti a felsőoktatás W "akik, az ö mel zési profiljának megváltozó alla|nám, sen sát. rt ~ bónatoski Az előbbieket felismerve1 szegedi felsőoktatási intéz*2 nyek, azokon belül is a Attila Tudományegyetem Ze'encséjét, n mészettudományi Karaés' aha nem kel Élelmiszeripari Főiskolai V posztóira fek olyan új szakok elindítását(ae9edi baleseti vezi, amelyek egyrészt az* en- De milyen tézményekben folyó oktató zokra, akik n kutatási profilhoz, másrészi ^nek az Újkli munkaerőpiachoz illeszkedj patológiájává Az optikai és a kísérleti fir p9 korszerű m tanszék tudományos témáj® an a hatalma kapcsolódik a már elkezd®1 n a sok sérül műszaki optikus szakirány,*1 pohoz? Bírják a hamarosan induló tele* °s°k a hosszé munikációs szakértő képíeSL kpegpróbál Déltáv Rt.-vel való együtt*1],lekre a kérdi ködés eredménye. A gyo*; lno|unk válasz változó távközlési piacon aPOrUjnkban. lalatoknál szükség van <W. szakemberekre, akik elig2zp van, aki traur nak a különböző műszaki tó mllt- más bales oldások és ajánlatok között jjetröl beszél. És felsőoktatási intézmények a X, koztam már ol gió más ipari cégeinek igény givz uiaa ipaii v^g^inwiv >: ^gyac, is felmérik, és számos aklö* a8yeletnek hívja tált felsőfokú szakképzés ® j|yes doktorok ad zetését tervezik: például M K « csontokat, mí nyezetvédelmi technológ" ""ber is futóversei hulladékhasznosító, vegyiP1 , asnak nyilvánítta méréstechnológus, felület' aki nemes egysz •v Azti an> ha jól belej delmi technológus. Rácz kal többet neír szerint a sorból az informa® .'pstudomány e oktatás sem maradhat ki.'p'ól az, akit mé szen erre megfelelő alap '['fossz sorsa em, nyújtanak a szakterület szeg2 "patológiára, hagyományai. _ Pardon, jobb, ] A műszaki jellegű képzé= ar múlt időben t alaptárgyainak oktatására a. ,.'sznépi tudatlan lenlegi tanszékeken megfe' &anis pár évvel eszközök állnak rendelkezi értetett lakásair A gyakorlati képzéshez a/" Hal, látványos ban nem tudnának helyt biz1 plmetes tekini sítani. A telekommunikációkkal, fáradhatat menedzser képzés elképzel" kkel, no, meg ] tetlen például gyakorlásra1 jpínű medikuss kalmas telefonközpont néÜ" ' egy bizonyos ezt azonban jelenleg sehol t* p tesorozat, a Vé tudnák elhelyezni. A felsőok^bböl aztán tani tási szövetség éppen ezért e" "Vit a baleseti si gadta a felajánlott épülej?®/ az ötödik-ha amely megoldhatja a hely'' " után még a h ányt. játszadozó gy Hegedűs SzaboT^teáson gyakoro J^ztést. A misztikumtól a valóságig Ismét Negyedik Dimenzió a vtv képernyőjén! Az érdeklődök ezúttal is a témák széles skálájából választhatnak: szó lesz csodákról, mágiáról, természetgyógyászatról, s természetesen ufókról. Szepes Mária a kortárs irodalom kimagasló egyénisége. Pályafutását gyermekszfnészként kezdte, majd kereskedelmi érettségi megszerzése után művészettörténetet, irodalmat és biológiát tanult. Ezután filmgyári dramaturgként édesapja mellett dolgozott, majd férjhez ment és féijével Berlinbe költözött. Ekkor kezdett Írással foglalkozni. Több karcolata, novellája jelent meg különböző hazai és külföldi folyóiratokban ám az igazi áttörést Vörös oroszlán című regénye jelentette. Ezt számtalan kisregény, sci-fi novella, majd könyv követte, főként az ifjúsági irodalom kategóriában. Nevét mégis ezoterikával, mágiával foglakozó művei tették ismertté. A július 25-ei adásban interjút hallhatnak a 91 esztendős írónővel, aki mesél életéről, hitvallásáról, a mágia iránti érdeklődésének indíttatásáról. Nem csö a vét sokak nagy bán „tor már nem vil Soridőben Cartí pl a szépséges e'betöen másik s ''áztat bájaival, ^erikában járvt te: nem kevés ( ar turista harang "e városában, al ' adatának érzi, I Ezt követi a megszok1 Jon pár percre ufós rovat, ahol is igazi kuf 'ház mellett, ah zumként egy aktív vadászpd' a8V csatazajjal h (oktató) számol be tapaszt2"; tebéli hősök a bt tairól a nemzetközi légtereken. \ baleseti történt ufó-észlelésekkel V, Pszerűsége tehát csolatban, valamint elmofl1 "'cagóban. D azt is, miért nem mondják e e"nyire megbecsi pilóták, ha valami különö1 * övék a Tisza pi látnak odafenn. Megismer* '"Ul érzik maguka hetünk néhány olyan eset' "Veikben a mi d> amelyet mégis nyilvánossá! '"dúltam esti faj hoztak: olyan sokan látták —' pegedi Újklinika zöttük civil polgárok is - h? .Siai ügyeletére e már nem volt értelme titokl "k legelső napján tartani... Természetesen 1' Máris lebeszéle Terápia rovat, benne dr. Jt* vűbbi olvasásán Petrov ajánl különböző hí °st látványos, vi kony gyógymódokat a né#teak számító műi nek s a kedvelt jósnő, Heged j* váija ettől a cik né Vera is várja hívásaikat yan beszámolóba adás alatt, július 25-én este cüi)c> amelyből i órai kezdettel a vtv képern; jén. A 4. Dimenzió Baráti' &Vanis ezen a augusztus 2-án hétfőn, 19 d 'fű estén a véss kor váija az érdeklődőket a S ^''"gésekhez kéj gedi Fren Clubban, a nyugalom l K. utca 20. szám alatt. e't a klinika fol «Ö Ppen majd 1