Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-19 / 166. szám

vendéglátás a DM Irta „A város históriáját, utcáinak, tereinek rajzát, szerkezetét persze jól is­meri Latinovits Zoltán, hiszen építészmérnök­ként diplomázott, s az árvtzmosta és most ár­vlzfenyegette városról sok szó esett az egyetemi évek alatt. - Valami errefelés szokatlan pannon nyuga­lom árad az utcák simo­gató arányaiból. Törté­nelmiek és kedvesek ezek a szemnek oly szép ará­nyok, s éppen ezért bán­tó az hogy a felújítások ügyeinek intézői a szí­nekkel bántak." Akácz László, 1970. július 25. 6 FESZTIVÁLNYÁR HÉTFQ, 1999. JÚL. 19. HÉTFŐ, 19 • Színház Újszegeden Maugli és a többiek Modern Mogyorul is megjelent az egyik legnépszerűbb modern mese, a Csilla­gok háborúja regényvál­tozata, mely egyenesen George Lucas forgató­könyve alapján készült. A világ legnézettebb és legnépszerűbb legendáját veheti kézbe a magyar olva­só is: természetesen a Csilla­gok háborúja modernkori modem meséjéről van szó, amelyet George Lucas világ­hírű forgatókönyve alapján a sikeres író. Tény Brooks írt izgalmas olvasmánnyá. A regény - mint általában az olvasmányélmény - semmi­vel kevésbé nem érdekfe­szítő, mint a háromrészes filmeposz. Ha hasonlítani le­hetne, a Lucas-Brooks-féle regény talán a Jules Verne­féle kalandregényhez áll leg­közelebb, azzal a különbség­gel, hogy a képzelet itt nem ismer határokat és a regény megengedi, hogy a filmről jól ismert történet amúgy is fantáziadús alakjai körül szabadon szárnyalhasson a képzeletünk. O Éttermek és halászcsár­dák - Alabárdos étterem (Oskola u. 13., 420-914); Bo­unty Pub (Stefánia 4., 423­233); Botond étterem (Szé­chenyi tér 13., 420-435); John Bull Pub (Oroszlán u. 6., 484-217); Royal étterem (Kölcsey u. 1-3., 475-275); Roosevelt téri halászcsárda (Roosevelt tér 12-14., 424­111); Öreg Kőrössy halász­kert vendéglő (Felső Tisza­part 1., 479-155); Kiskőrössy halászcsárda (Felső Tisza­part 336., 495-480); Fehértói halászcsárda (Budapesti út 161. km után, 461-044); „ Csepp a tengerben " halász­csárda (Szamos u. 4., 478­520); Aranylabda étterem (Budai Nagy Antal u. 27., 495-400); Blues kert pub és étterem (Fő fasor 14., 432­183); Gödör étterem (Tisza Lajos krt. 103., 420-130); Mix szerb étterem (Makai út 218., 405-170); HB Bajor sö­röző és étterem (Deák Ferenc u. 4., 420-934); Aranykorona étterem (Victor Hugó u. 6., 425-704); Vendéglő a régi hídhoz (Oskola u. 4., 420­910); Fa-Villa vendéglő (Külterület 47/B., 474-156); Anno étterem (7-es főút, Ta­nya 53-57., 20/ 268-751); Doppel Adler Osztrák-Ma­gyar étterem (Sóhordó u. 18., 426-436). • Cukrászdák - Virág cuk­rászda (Klauzál tér 1., 420­459); Kis Virág cukrászda (Kelemen u. 8., 425-040); Z Nagy cukrászda (Dugonics tér 2., 420-110, illetve József A. sgt. 24., 324-510); Palánk fagylaltozó (Oskola u. 1., 420-732). • Szállodák, panziók ­Forrás Hotel (Szent-Györgyi A. u. 16-24., 430-822); Ro­yal Hotel (Kölcsey u. 1-3., 475-275); Hungária Szálloda (Maros u. 1., 480-580); Alfa Hotel (Csemegi u. 4., 424­400); Tisza Hotel (Wesselé­nyi u. 8., 478-278); Mátrix Hotel (Zárda u. 8., 426-866);. Petró Hotel (Kállay A. u. 6-10, 431-428); Napfény Szálloda (Dorozsmai u. 2., 421-800); Família panzió (Szentháromság u. 71., 441­802); Kastély panzió (Algyői út 142., 480-637); Kata pan­zió (Bolyai u. 15., 311-258); Marika panzió (Nyíl u. 45., 443-861); Mátyás panzió (Dobó u. 47., 445-164). Négerek játszották e zenék őseit, illetve fehér emberek fe­ketének maszkírozták magukat az amerikai Délen, a század­fordulón, amikor ezekkel lép­tek föl. E tény számunkra, ma­gyarok számára elgondolkoz­tató: semmi nem lehetetlen, ha Faulknertól ismerős, mély-déli gyapotszedők zenéje meghó­díthatta a planétát. A Benkó Dixieland Band játszotta New Orleans Traditional Jazz ki­mondott néger zene. (Egyéb­ként Ronald Reagan amerikai elnök 1987-ben kitüntető elis­merésben részesítette Benkó Sándorékat, akik „az amerikai jazzt a legmagasabb szinten képviselik a világban.") A szintén e tájról származó dixie „fehérré lett", ezt az ugyan­csak kitűnd Molnár Dixieland A „dómdixie", éppúgy, mint tavaly, most is óriási sikert aratott. (Fotó: Nagy László) Band, és a Hot Jazz Band kép­viselte a bemutatón. A két irányzat közti különb­ség jól érzékelhető. A tradicio­nális New Orieans-i jazz sokat megőrzött a néger spirituálék­ból, viszonylag lassú, érzelem­mel, feszültséggel telt. A Ben­kó Dixieland Band előadása számomra a valahai New Orle­ans-et idézte meg: vasárnap van, estébe hajló délután, rög­tönöz az alkalmi, fekete zenészcsapat, a közönség összegyűlt már, néger gyerekek szteppelnek, ébenfekete lányok ingfölhúzva lebegtetik mellü­ket, miközben gyapotpelyhet, gyilkos párát, hajókültszót s al­ligátorhangot hoz a Mississip­pi-delta felől a fonó szél... - A Molnár Gyula fémjelezte nevű Molnár Dixieland Band, és a Hot Jazz Band a voltaképpeni dixie-t műveli. Szabadnapos néger munkások helyett ko­rommal feketévé maszkírozott, hivatásos (ár tíz dollár, a dix; New Orleans francia negyedé­ben vagyunk, a tízdolláros mu­zsika földjén) fehér zenészek képe villant be nekem, e ritmi­kus-gyors, „fehér" zene halla­tán. (Dániel Huck, s Daliéi Baida vendégművészek mind­három csapattal fölléptek.) Akár fekete, akár fehér ere detű e kétarcú, egylényegű - és persze a magasművészet szint­jére emelt - zene: mindenkép­pen ötömzene. Ez örömet, mint szombaton észlelhettük, érzi s átveszi a közönség, aminek magyar hasznosításra szánt ol­vasata is lehet. Amennyiben hatást akarunk gyakorolni kör­nyezetünkre kulturális téren, ahhoz az is szükséges, hogy e kultúra örömteli, tehát vonzó legyen. F. Cs. Szegeden bizonyára so­kan emlékeznek az 1967­es Hamlet előadására, amelynek címszerepét a fe­lejthetetlen Gábor Miklós játszotta. Akik látták, talán emlékeznek még a főpróba utolsó jelenetére is, min­denesetre Sándor János fe­lidézi nekünk. Fortinbrast Garics Já­nos, a nagy nevettető ját­szotta. A darab végén sze­repe szerint bejött a szín­padra, körülnézett, meg­látta a sok hullát, Hamle­tet, a királyt, a királynőt, és azt mondta: - Négy százados emelje Hamletet, mint katonát a ravatalra: mert belőle, ha megéri, nagy király vált volna még. Megy tovább a darab: - Ily látomás szép a mezőn, de itt szemlélve más. Menj, lőjenek sort! Abban az évben is ha­sonló kánikula volt, mint az idei. A szörnyű hőség nem hagyott alább még a főpróbán sem, mindenki csak egyre tudott gondol­ni: inni, mielőbb valamit inni. Lassan véget ért a darab, kiengedett már az előadás izgalma. Garics, alias Fortinbras is lelkileg inkább a Szote klubban érezte magát. Elmondta szövegét, majd útnak indí­totta a katonákat: - Ily látomás szép a mezőn, de itt szemlélve más. Menj, lőjenek sört! Még szerencse, hogy a kirobbanó nevetést a szín­falak mögötti sortűz hang­ja elnyomta. i. m. é. • Az ipafai papi pipa - papi fapipc A harapós férj • Munkatársunktól Tavaly nyáron olyan nagy sikere volt a Tisza Lajos kör­úti ftirdőudvarban A harapós férj című zenés játéknak, hogy a rendezők az idei a sze­zonra is visszahozták, s mától négy estén át látható. „Az ipafai papnak fa pipája van, tehát az ipafai papi pipa - papi fapipa..." - sokan is­merik ezt a beszédtechnikai gyakorlatokon sűrűn citált slá­gert, de azt kevesen tudják, hogy Emőd-Török-Eise­mann: A harapós férj című zenés játékából való, amit im­már hatvan éve Dajka Margit, Kabos Gyula és Feleki Kamill főszereplésével mutattak be a Fővárosi Operettszínházban. A komédiából később Jávor magyar közt fásáról van Í feledetten, hoss Pincéiben. Zala 6-án felállított < Árad szimbólum úgy jellemezte, h torz János Mát) fománok bedes: bontották le, hog nemzeti büszkesi bon fekszik, s n ma is szigorúai mondhatja maga A mű sorsa a; különböző szinti magyarok terméi szobrot állítsák v nok hallani sem oz már 1956-bar 'ölték, ám a hel bogyták a munk nemrégiben az is o románok inkái országi városnál séget. JJa mégis Igy hiszen nem mégis mennie k, togyvárosában, . menekülő egyetei Pál főszereplésével fergete] filmet is forgattak. A történd az ipafai pap fiáról, Jánosról Aradhoz és Vilá szól, aki nősülése után harnaj rosan harapós férjjé válik. f\ házassága zátonyra fut, s| hogy kifüstölje a vagyonjogi per végét a családi fészekbe® váró első feleségét egy furfaft gos fiatal második felesé] visz a házhoz... A harapós fi szerepéhen Tahi Tóth láthatjuk, Linát, az első séget a Szegedről indult vács Zsuzsa, Cilikét, a dik feleséget Sajgál Tónit, a költőt Böröndi T alakítja. A tiszteletes sze Mucsi Sándor, Mandula ci színésznőt Rátonyi Haj Katit, a házvezetőnőt Mi Mariann játssza. legenda •tájs Barbara E I .Gyűlésbe, farkasok!" Az előtérben: Jakab Tamás. (Fotó: Miskolczi Róbert) Jó gondolatnak bizo­nyult az újszegedi sza­badtéri színpad haszná­latba vétele újra, s még­jobb, hogy a minden korosztály számára fo­gyasztható sikerdara­bot, A dzsungel könyve musicalváltozatát „tették ra • Bár a musical-siker általá­ban csapatmunka eredmé­nye, nem árt, ha a kulcssze­replők sokoldalú profik. Mé­száros Tamás ilyen. Maugli­ja nagy siker. A fiatal szí­nész énekelni is tud, mozgás­kultúrája pedig első osztályú. Egyszerűen elkápráztatja nézőit a közkedvelt Kipling­hős, a dzsungelben nevelke­dett fiú számára kialakított, gondosan koreografált, akro­batikus mutatványokkal dú­sított egyéni mozgásstílussal. Sodró lendületű alakítása vi­szi az egész produkciót. Na­gyon jó Erdős Borcsa Ká, a kígyó „bőrében": ő is kitűnő ének- és mozdulatművész. Rengeteg tapsot kap Rácz Ti­bor, aki valósággal lubickol Csil, a keselyű szerepében: pontos, kiforrott alakításából fölényes mesterségbeli tudás sugárzik. Jakab Tamás fe­gyelmezett-kidolgozott sze­repformálásán olyan bölcs derű és önirónia süt át, hogy Baluja, a dzsungel öreg med­ve-tanítója őszinte, szívbéli rokonszenvet ébreszt a nézősereg minden generáció­jában. Fekete Gizi Bagirája érzelmes-bölcs „anyapár­duc". A helyén van a többi énekes-színész is: korrekt alakítás Szalma Tamásé (Sir­kán), Borovits Tamásé (Ake­la). Somló Gábor kacagtata­tóan bunkó „törzsfőnök"­Buldeo. Szép, naiv, tiszta és életörömös Rácz Rita Tuná­ja, a fiatal színész-jelölt rá­adásul kiválóan énekel. A szereplőkkel „szegedie­sített" musical mozgásvilá­gát, táncait Ladányi Andrea koreografálta. Táncosainak profi előadásában komplett, ötletes, helyenként kifejezet­ten szellemes és látványos ez a mozdulatvilág. Partneri vi­szonyban van Dés László méltán népszerű zenéjével. Geszti Péter páratlanul lele­ményes versezeteivel. Bal József rendezőnek majdnem sikerült a lehetet­len: észrevétlenné tenni a helyszín erősen fogyatékos színháztechnikáját. Az ilyes­mi nem megy másként, csak ha a rendező szinte fanatizál­ni képes a szereplőgárdát. A dzsungel könyve újszegedi előadásain látszik a rettentő akarás, az áldozatos odaadás, a kiegyensúlyozott és önzet­len csapatmunka. A profiz­mus áttör az amatőr körül­ményeken. A musical a mos­toha viszonyok között - nem egy csúcstechnikás hangosí­tással, alulvilágítva, aluldísz­letezve, táncosnak rémisztő padlózaton - is élvezhető színház. Alig várjuk, hogy méltó közegben, a kőszfn­házban újra megelevenedjen a bölcs gyerekeknek és a gyermeki vonásokat szeren­csésen őrző felnőtteknek va­ló, régi-új kiplingi mese. A sortűz en es sz< f 0 Tisza Laja úrosi fürdő i '>s Barbara Edith Pic Akárcsak az igazán nagy mesemondók. Verne vagy Tolkien által írt történetek, * Csillagok háborúja is min­denkinek való olvasmány. A regényt bátran kézbe veheti 'idültek fel A gyerek és felnőtt, olya®*" könyvvel fog találkozni' amely nagyszerű története1 mesél el, anélkül, hogy a napjainkban szokásos A ie c,'niű monom i>**nó férje, írta erősrakosságot is tartalmi' ^<5 pályakezd na. Mint minden fantazia al-"jen»L .. . ,, , es ren< gendás franci íjfnek alakulását ^ bánok semmit visszae tal szült történet, ez is kerek és egész, nincs kijárata kiad,m íxtífcrs lehet bolyongani és eltéved-fl-id^j ni benne: Lucas olyan vil«-Nább'> Azoktól got t^mt^a^ törtéo^kek, és rossza tet kedvelő emberi képzel®1 p „ ^ dara|, számára, mely sokáig erol®^'idézője, Szúrd kezetes marad. A jól ismert sorozat el® része nagy sikert aratott vr lágszerte, könyv formáját*® pedig szinte egy időben £ lent meg itthon, mint An® likában. (Terry Brooks: St°'\ Wars, I. rész. Baljós ár­nyak, Aquila Könyvkii 1999). Radnóti Miklós Szeged, Tisza L krt. TeL/fcut: 61/414-789 P°San ismerhf , —ékezését, h ^ az autentil íjré <ámaszkodv; e darabját: igy hamar az t mondataira '["térhetünk. Jó ^alegnépszen ^illeszteni a s —«iogy rend V maradt, —^ ^égésképp 'ja A cls<5sorban A hanyagulm ötletszerű szöveg n lennek, • Jazz- és dixie-óríások a Dóm téren Örömzene, feketén-fehéren A jazz, a dixie az a ze­ne, amelyből a magyar­ság is erőt meríthet. Hogy miként született e mon­dat, arra később kité­rünk; tény: óriási sikert ért el a Benkó Dixieland Band, a Hot Jazz Band, s a Molnár Dixieland Band szombati koncertje a sza­badtérin. A tradicionális, New Orleans-i „fekete" jazz, és a „fehér" dixie, e két improvizatív, ugyan­akkor szabályokkal zsú­folt, nagyon nehéz könnyűzene képviselői egymást váltották a Dóm­színpadon.

Next

/
Thumbnails
Contents