Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-19 / 166. szám
vendéglátás a DM Irta „A város históriáját, utcáinak, tereinek rajzát, szerkezetét persze jól ismeri Latinovits Zoltán, hiszen építészmérnökként diplomázott, s az árvtzmosta és most árvlzfenyegette városról sok szó esett az egyetemi évek alatt. - Valami errefelés szokatlan pannon nyugalom árad az utcák simogató arányaiból. Történelmiek és kedvesek ezek a szemnek oly szép arányok, s éppen ezért bántó az hogy a felújítások ügyeinek intézői a színekkel bántak." Akácz László, 1970. július 25. 6 FESZTIVÁLNYÁR HÉTFQ, 1999. JÚL. 19. HÉTFŐ, 19 • Színház Újszegeden Maugli és a többiek Modern Mogyorul is megjelent az egyik legnépszerűbb modern mese, a Csillagok háborúja regényváltozata, mely egyenesen George Lucas forgatókönyve alapján készült. A világ legnézettebb és legnépszerűbb legendáját veheti kézbe a magyar olvasó is: természetesen a Csillagok háborúja modernkori modem meséjéről van szó, amelyet George Lucas világhírű forgatókönyve alapján a sikeres író. Tény Brooks írt izgalmas olvasmánnyá. A regény - mint általában az olvasmányélmény - semmivel kevésbé nem érdekfeszítő, mint a háromrészes filmeposz. Ha hasonlítani lehetne, a Lucas-Brooks-féle regény talán a Jules Verneféle kalandregényhez áll legközelebb, azzal a különbséggel, hogy a képzelet itt nem ismer határokat és a regény megengedi, hogy a filmről jól ismert történet amúgy is fantáziadús alakjai körül szabadon szárnyalhasson a képzeletünk. O Éttermek és halászcsárdák - Alabárdos étterem (Oskola u. 13., 420-914); Bounty Pub (Stefánia 4., 423233); Botond étterem (Széchenyi tér 13., 420-435); John Bull Pub (Oroszlán u. 6., 484-217); Royal étterem (Kölcsey u. 1-3., 475-275); Roosevelt téri halászcsárda (Roosevelt tér 12-14., 424111); Öreg Kőrössy halászkert vendéglő (Felső Tiszapart 1., 479-155); Kiskőrössy halászcsárda (Felső Tiszapart 336., 495-480); Fehértói halászcsárda (Budapesti út 161. km után, 461-044); „ Csepp a tengerben " halászcsárda (Szamos u. 4., 478520); Aranylabda étterem (Budai Nagy Antal u. 27., 495-400); Blues kert pub és étterem (Fő fasor 14., 432183); Gödör étterem (Tisza Lajos krt. 103., 420-130); Mix szerb étterem (Makai út 218., 405-170); HB Bajor söröző és étterem (Deák Ferenc u. 4., 420-934); Aranykorona étterem (Victor Hugó u. 6., 425-704); Vendéglő a régi hídhoz (Oskola u. 4., 420910); Fa-Villa vendéglő (Külterület 47/B., 474-156); Anno étterem (7-es főút, Tanya 53-57., 20/ 268-751); Doppel Adler Osztrák-Magyar étterem (Sóhordó u. 18., 426-436). • Cukrászdák - Virág cukrászda (Klauzál tér 1., 420459); Kis Virág cukrászda (Kelemen u. 8., 425-040); Z Nagy cukrászda (Dugonics tér 2., 420-110, illetve József A. sgt. 24., 324-510); Palánk fagylaltozó (Oskola u. 1., 420-732). • Szállodák, panziók Forrás Hotel (Szent-Györgyi A. u. 16-24., 430-822); Royal Hotel (Kölcsey u. 1-3., 475-275); Hungária Szálloda (Maros u. 1., 480-580); Alfa Hotel (Csemegi u. 4., 424400); Tisza Hotel (Wesselényi u. 8., 478-278); Mátrix Hotel (Zárda u. 8., 426-866);. Petró Hotel (Kállay A. u. 6-10, 431-428); Napfény Szálloda (Dorozsmai u. 2., 421-800); Família panzió (Szentháromság u. 71., 441802); Kastély panzió (Algyői út 142., 480-637); Kata panzió (Bolyai u. 15., 311-258); Marika panzió (Nyíl u. 45., 443-861); Mátyás panzió (Dobó u. 47., 445-164). Négerek játszották e zenék őseit, illetve fehér emberek feketének maszkírozták magukat az amerikai Délen, a századfordulón, amikor ezekkel léptek föl. E tény számunkra, magyarok számára elgondolkoztató: semmi nem lehetetlen, ha Faulknertól ismerős, mély-déli gyapotszedők zenéje meghódíthatta a planétát. A Benkó Dixieland Band játszotta New Orleans Traditional Jazz kimondott néger zene. (Egyébként Ronald Reagan amerikai elnök 1987-ben kitüntető elismerésben részesítette Benkó Sándorékat, akik „az amerikai jazzt a legmagasabb szinten képviselik a világban.") A szintén e tájról származó dixie „fehérré lett", ezt az ugyancsak kitűnd Molnár Dixieland A „dómdixie", éppúgy, mint tavaly, most is óriási sikert aratott. (Fotó: Nagy László) Band, és a Hot Jazz Band képviselte a bemutatón. A két irányzat közti különbség jól érzékelhető. A tradicionális New Orieans-i jazz sokat megőrzött a néger spirituálékból, viszonylag lassú, érzelemmel, feszültséggel telt. A Benkó Dixieland Band előadása számomra a valahai New Orleans-et idézte meg: vasárnap van, estébe hajló délután, rögtönöz az alkalmi, fekete zenészcsapat, a közönség összegyűlt már, néger gyerekek szteppelnek, ébenfekete lányok ingfölhúzva lebegtetik mellüket, miközben gyapotpelyhet, gyilkos párát, hajókültszót s alligátorhangot hoz a Mississippi-delta felől a fonó szél... - A Molnár Gyula fémjelezte nevű Molnár Dixieland Band, és a Hot Jazz Band a voltaképpeni dixie-t műveli. Szabadnapos néger munkások helyett korommal feketévé maszkírozott, hivatásos (ár tíz dollár, a dix; New Orleans francia negyedében vagyunk, a tízdolláros muzsika földjén) fehér zenészek képe villant be nekem, e ritmikus-gyors, „fehér" zene hallatán. (Dániel Huck, s Daliéi Baida vendégművészek mindhárom csapattal fölléptek.) Akár fekete, akár fehér ere detű e kétarcú, egylényegű - és persze a magasművészet szintjére emelt - zene: mindenképpen ötömzene. Ez örömet, mint szombaton észlelhettük, érzi s átveszi a közönség, aminek magyar hasznosításra szánt olvasata is lehet. Amennyiben hatást akarunk gyakorolni környezetünkre kulturális téren, ahhoz az is szükséges, hogy e kultúra örömteli, tehát vonzó legyen. F. Cs. Szegeden bizonyára sokan emlékeznek az 1967es Hamlet előadására, amelynek címszerepét a felejthetetlen Gábor Miklós játszotta. Akik látták, talán emlékeznek még a főpróba utolsó jelenetére is, mindenesetre Sándor János felidézi nekünk. Fortinbrast Garics János, a nagy nevettető játszotta. A darab végén szerepe szerint bejött a színpadra, körülnézett, meglátta a sok hullát, Hamletet, a királyt, a királynőt, és azt mondta: - Négy százados emelje Hamletet, mint katonát a ravatalra: mert belőle, ha megéri, nagy király vált volna még. Megy tovább a darab: - Ily látomás szép a mezőn, de itt szemlélve más. Menj, lőjenek sort! Abban az évben is hasonló kánikula volt, mint az idei. A szörnyű hőség nem hagyott alább még a főpróbán sem, mindenki csak egyre tudott gondolni: inni, mielőbb valamit inni. Lassan véget ért a darab, kiengedett már az előadás izgalma. Garics, alias Fortinbras is lelkileg inkább a Szote klubban érezte magát. Elmondta szövegét, majd útnak indította a katonákat: - Ily látomás szép a mezőn, de itt szemlélve más. Menj, lőjenek sört! Még szerencse, hogy a kirobbanó nevetést a színfalak mögötti sortűz hangja elnyomta. i. m. é. • Az ipafai papi pipa - papi fapipc A harapós férj • Munkatársunktól Tavaly nyáron olyan nagy sikere volt a Tisza Lajos körúti ftirdőudvarban A harapós férj című zenés játéknak, hogy a rendezők az idei a szezonra is visszahozták, s mától négy estén át látható. „Az ipafai papnak fa pipája van, tehát az ipafai papi pipa - papi fapipa..." - sokan ismerik ezt a beszédtechnikai gyakorlatokon sűrűn citált slágert, de azt kevesen tudják, hogy Emőd-Török-Eisemann: A harapós férj című zenés játékából való, amit immár hatvan éve Dajka Margit, Kabos Gyula és Feleki Kamill főszereplésével mutattak be a Fővárosi Operettszínházban. A komédiából később Jávor magyar közt fásáról van Í feledetten, hoss Pincéiben. Zala 6-án felállított < Árad szimbólum úgy jellemezte, h torz János Mát) fománok bedes: bontották le, hog nemzeti büszkesi bon fekszik, s n ma is szigorúai mondhatja maga A mű sorsa a; különböző szinti magyarok terméi szobrot állítsák v nok hallani sem oz már 1956-bar 'ölték, ám a hel bogyták a munk nemrégiben az is o románok inkái országi városnál séget. JJa mégis Igy hiszen nem mégis mennie k, togyvárosában, . menekülő egyetei Pál főszereplésével fergete] filmet is forgattak. A történd az ipafai pap fiáról, Jánosról Aradhoz és Vilá szól, aki nősülése után harnaj rosan harapós férjjé válik. f\ házassága zátonyra fut, s| hogy kifüstölje a vagyonjogi per végét a családi fészekbe® váró első feleségét egy furfaft gos fiatal második felesé] visz a házhoz... A harapós fi szerepéhen Tahi Tóth láthatjuk, Linát, az első séget a Szegedről indult vács Zsuzsa, Cilikét, a dik feleséget Sajgál Tónit, a költőt Böröndi T alakítja. A tiszteletes sze Mucsi Sándor, Mandula ci színésznőt Rátonyi Haj Katit, a házvezetőnőt Mi Mariann játssza. legenda •tájs Barbara E I .Gyűlésbe, farkasok!" Az előtérben: Jakab Tamás. (Fotó: Miskolczi Róbert) Jó gondolatnak bizonyult az újszegedi szabadtéri színpad használatba vétele újra, s mégjobb, hogy a minden korosztály számára fogyasztható sikerdarabot, A dzsungel könyve musicalváltozatát „tették ra • Bár a musical-siker általában csapatmunka eredménye, nem árt, ha a kulcsszereplők sokoldalú profik. Mészáros Tamás ilyen. Mauglija nagy siker. A fiatal színész énekelni is tud, mozgáskultúrája pedig első osztályú. Egyszerűen elkápráztatja nézőit a közkedvelt Kiplinghős, a dzsungelben nevelkedett fiú számára kialakított, gondosan koreografált, akrobatikus mutatványokkal dúsított egyéni mozgásstílussal. Sodró lendületű alakítása viszi az egész produkciót. Nagyon jó Erdős Borcsa Ká, a kígyó „bőrében": ő is kitűnő ének- és mozdulatművész. Rengeteg tapsot kap Rácz Tibor, aki valósággal lubickol Csil, a keselyű szerepében: pontos, kiforrott alakításából fölényes mesterségbeli tudás sugárzik. Jakab Tamás fegyelmezett-kidolgozott szerepformálásán olyan bölcs derű és önirónia süt át, hogy Baluja, a dzsungel öreg medve-tanítója őszinte, szívbéli rokonszenvet ébreszt a nézősereg minden generációjában. Fekete Gizi Bagirája érzelmes-bölcs „anyapárduc". A helyén van a többi énekes-színész is: korrekt alakítás Szalma Tamásé (Sirkán), Borovits Tamásé (Akela). Somló Gábor kacagtatatóan bunkó „törzsfőnök"Buldeo. Szép, naiv, tiszta és életörömös Rácz Rita Tunája, a fiatal színész-jelölt ráadásul kiválóan énekel. A szereplőkkel „szegediesített" musical mozgásvilágát, táncait Ladányi Andrea koreografálta. Táncosainak profi előadásában komplett, ötletes, helyenként kifejezetten szellemes és látványos ez a mozdulatvilág. Partneri viszonyban van Dés László méltán népszerű zenéjével. Geszti Péter páratlanul leleményes versezeteivel. Bal József rendezőnek majdnem sikerült a lehetetlen: észrevétlenné tenni a helyszín erősen fogyatékos színháztechnikáját. Az ilyesmi nem megy másként, csak ha a rendező szinte fanatizálni képes a szereplőgárdát. A dzsungel könyve újszegedi előadásain látszik a rettentő akarás, az áldozatos odaadás, a kiegyensúlyozott és önzetlen csapatmunka. A profizmus áttör az amatőr körülményeken. A musical a mostoha viszonyok között - nem egy csúcstechnikás hangosítással, alulvilágítva, aluldíszletezve, táncosnak rémisztő padlózaton - is élvezhető színház. Alig várjuk, hogy méltó közegben, a kőszfnházban újra megelevenedjen a bölcs gyerekeknek és a gyermeki vonásokat szerencsésen őrző felnőtteknek való, régi-új kiplingi mese. A sortűz en es sz< f 0 Tisza Laja úrosi fürdő i '>s Barbara Edith Pic Akárcsak az igazán nagy mesemondók. Verne vagy Tolkien által írt történetek, * Csillagok háborúja is mindenkinek való olvasmány. A regényt bátran kézbe veheti 'idültek fel A gyerek és felnőtt, olya®*" könyvvel fog találkozni' amely nagyszerű története1 mesél el, anélkül, hogy a napjainkban szokásos A ie c,'niű monom i>**nó férje, írta erősrakosságot is tartalmi' ^<5 pályakezd na. Mint minden fantazia al-"jen»L .. . ,, , es ren< gendás franci íjfnek alakulását ^ bánok semmit visszae tal szült történet, ez is kerek és egész, nincs kijárata kiad,m íxtífcrs lehet bolyongani és eltéved-fl-id^j ni benne: Lucas olyan vil«-Nább'> Azoktól got t^mt^a^ törtéo^kek, és rossza tet kedvelő emberi képzel®1 p „ ^ dara|, számára, mely sokáig erol®^'idézője, Szúrd kezetes marad. A jól ismert sorozat el® része nagy sikert aratott vr lágszerte, könyv formáját*® pedig szinte egy időben £ lent meg itthon, mint An® likában. (Terry Brooks: St°'\ Wars, I. rész. Baljós árnyak, Aquila Könyvkii 1999). Radnóti Miklós Szeged, Tisza L krt. TeL/fcut: 61/414-789 P°San ismerhf , —ékezését, h ^ az autentil íjré <ámaszkodv; e darabját: igy hamar az t mondataira '["térhetünk. Jó ^alegnépszen ^illeszteni a s —«iogy rend V maradt, —^ ^égésképp 'ja A cls<5sorban A hanyagulm ötletszerű szöveg n lennek, • Jazz- és dixie-óríások a Dóm téren Örömzene, feketén-fehéren A jazz, a dixie az a zene, amelyből a magyarság is erőt meríthet. Hogy miként született e mondat, arra később kitérünk; tény: óriási sikert ért el a Benkó Dixieland Band, a Hot Jazz Band, s a Molnár Dixieland Band szombati koncertje a szabadtérin. A tradicionális, New Orleans-i „fekete" jazz, és a „fehér" dixie, e két improvizatív, ugyanakkor szabályokkal zsúfolt, nagyon nehéz könnyűzene képviselői egymást váltották a Dómszínpadon.