Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-19 / 166. szám

^ 19. HÉTFŐ, 1999. JÚL. 19. FESZTTVÁLNYÁR 7 emlélve : sort! n is hallt, mint ii hőség b még a űndenki gondolvalamit >et ért a t már az Garics, s lelkileg klubban Imondta nak indlt szép a •.emlélve k sört! •., hogy a st a sztntúz hangI. M. É. napos oldal fapipo :1 fergeteg* ;. A történe1 ól, Jánost^ után ham? jjé válik. / nyra fut vagyoni li fészekl t egy furfafa ik felesége harapós fér Tóth László »z első ft'e", 1 indult két, a tjgál Eri röndi Tt etes andula onyi Haji őnőt Mii kiadó? A

magyar köztéri szobrászat egyik legnagyszerűbb alkotásáról van szó, mely a magyar közönség számára elfeledetten, hosszú évtizedek óta porosodik az aradi vár Pincéiben. Zala György országos gyűjtésből 1890 október 6-án felállított alkotása, a Szabadság szobor valamikor Arad szimbóluma volt, a város főterén állt. Aki láthatta, úgy jellemezte, hogy egyedül Kolozsvárott van párja, Fadeusz János Mátyás-emlékműve. A műalkotást 1921-ben a románok bedeszkázták, majd 1925-ben azzal az érvvel bontották le, hogy „mondanivalója sérti a román lakosság nemzeti büszkeségét". A szobor azóta a vár katakombáiban fekszik, s mivel az aradi vár és közvetlen környéke ma is szigorúan őrzött katonai terület, szerencsésnek mondhatja magát, aki akár darabokban is láthatta. A mű sorsa az utóbbi időben többször is szóba került a különböző szintű magyar-román tárgyalásokon, az aradi magyarok természetesen azt szerették volna elérni, hogy a szobrot állítsák vissza, ha nem is eredeti helyére. A románok hallani sem akarnak az aradi visszaállításról, holott "z már 1956-ban is szóba került, sőt a talapzatot is kiöntötték, ám a helyi román értelmiség tiltakozására abbakagylók a munkát. Bár a magyar fél nem egyezett bele, nemrégiben az is felmerült, hogy a várbéli tárolás helyett a románok inkább Magyarországnak, illetve egy magyarországi városnak adományoznák a történelmi nevezetességet tWa mégis így történne, Szegednek illenék résen lenni, * * hiszen nem akármilyen műemlékről van szó, és ha mégis mennie kell, hol is lehetne jobb helyen, mint az Aradhoz és Világoshoz vezető út utolsó magyarországi nagyvárosában. Szegeden, ahol egyébként valamikor egy menekülő egyetemet is befogadtak már... Panak Jóutf ebet A „kis veréb" felröppent • Megnyílt a XXX. i Nyári Tárlat I

fj mm """us Barbara Edith Piaf szerepében a fürdöudvaron. M a (Fotó: Karnak Csaba) ott, olyan alálkozni i története' kül, hogy szokásos s tartalmazfantázia ález is kerek gazán nagy pé„teken és szombaton 'erne vagy to 0 TislQ Lajoj körúti ürtenetek, a [,yórosi fürdő udvarán úja is m.n htUs Barbara e)4adá. i/asmány. A 'ba„ E<Jith piaf da)ai ízbe V? jfdöltek fel. A Párizs, ,. cimú monomusicalt a tiésznő férje, Szurdt irta és rendezte. , 'egendás francia sanzonP*t»ő pályakezdését, karnek alakulását a nálunk V ULUIVULUOUL U UU1U1UV ei Lban°k semmit sem cim; kijárata » 'kiadott visszaemlékezéyszerűseg*- JX31 ismerhetjük. Ebben kellemeseikén, szerepe, egy pla. és eltévcd-NéZe(: >iKiktói félek a ^ább? Azoktól, akik nem Tllek, és rosszat mondaolyan vilá* zép történe' • . , . —, ba ivaa+ai luunua* kéPze'l rá'am." A darab szerzője okáig érni® • sorozat rt aratott vi" formájáb* y időben f mint ArnC Eezője, Szurdi Miklós ismerheti Piaf Emlékezését, hiszen fő''re az autentikus alapítói támaszkodva állította darabját: így az előHV 4n hamar az énekesnő w'^nk>nda,aíra'történc' >, ti, Érhetünk. Jó érzékkel Baljós a ráll, a |cgnépszerűbb dalo. (önyvkwd* r bciliesztcni , szövegbe, w Val.k ... onf'"'s ei!„ toks: Ki ilkrt.43. /424-7w ;y rendezetlenül 1Zerű maradt, nem állt 08ységes képpé az előz dsősorban a darab í(esA hanyagul megírt, féri^ n' ötletszerűen megír L . ,e" szöveg miatt sok'eltelcnnek, üresnek tűnnek a színpadi gesztusok is. „A francba!" felkiáltások egy idő után már-már parodisztikussá válnak, az életkorra vonatkozó egyes szám első személyű megállapítások pedig didaktikusak, kizökkentenek. Böhm Katalin jelmeze és Konkádor Tamás díszlete egyszerűségével jól szolgálja a produkciót. Hogy a darab hibái ellenére is siker az előadás, az elsősorban a főszereplő énektudásának és az elektromos zongoránál ülő Papp Gyulának köszönhető. A remek technikával, profin éneklő Xantus Barbara szerencsére meg sem kísérli, hogy Piafot utánozza; pontosan tudja, más a hangja, alkata, habitusa. Az Uram, a Nem bánok semmit sem, a Mylord és a többi Piaf-sláger azonban annyira igaz, mély és őszinte, hogy méltó előadásban magyarul, más karakterű hangon, más stílusban is magávalragadó. Xantus Barbarára is igaz, amit a régi barát, Jean Cocteau írt Piafról: „Figyeljük csak, egy hang tör fel a bensőjéből, egy hang, amely egész lényét betölti tetőtől talpig, és óriási, fekete bársony hullámot kavar. Ez a forró hullám elborít és átjár bennünket, belénk hatol. A varázslat sikerült." Hallási Zsolt Az idö mindent helyre tesz A Szegedi Nyári Tárlat kiállításán. (Fotó: Nagy László) A Horváth Mihály utcai képtárban megnyílt a XXX. Szegedi Nyári Tárlat kiállítása. A jubiláló kiállításra idén a korábbi tárlatok díjazott képzőművészeit hívták meg. A müvekből a képtár három emeletén érdekfeszítő kiállítást nyílt, amelynek anyaga, dr. Trogmayer Ottó nyugalmazott múzeumigazgató szavai szerint akár a Nemzeti Galéria gyűjteményébe is beleférne. A Szegedi Nyári Tárlat az évek folyamán a magyar képzőművészeti élet egyik elfogadott és mértékadó intézményévé vált, bár a tárlatra soha nem elsősorben az innovatív vonás volt jellemző. A részvétel művészi elismerést, a dfjak pedig rangot jelentettek, mivel a tárlat a „legrosszabb" időkben is művészeti eseménynek számított. Díjainak a hatvanas-hetvenes években is értéke volt, mert zsűrije nem politikai hűség szerint díjazott. Ami az alkotást illeti, a szegedi nyári kiállítások inkább integrálták, mint ellentétbe állították a művészeti törekvéseket. A képzőművészek szerint volt ugyan egy-egy „díjazási elhajlás" valamelyik irányzat felé, de ez inkább a zsűriben részt vevő személyeken Csapda A jubileumi tárlat nem oszt dijakat, igaz, sértődést sem kelt. Kiírása szerint a korábbi díjazottak jöhettek el, de sem az nem volt kikötve, hogy a díjazott munkák szerepeljenek, sem az, hogy az új alkotást küldjenek. E két kritérium hiánya névlegessé tette a , jubileumi" ötletet: az ízléses rendezés ellenére a kiállítás, sem a tárlatokon átvonuló művészi törekvéseket, sem az egykori díjazottak új alkotói elképzeléseit nem tükrözi egységesen. Több esetben előfordul, hogy a nagy nevek mellett kisebb jelentőségű munka látható, s a tárlat legizgalmasabb alkotásait a nagyközönség előtt kevésbé ismert képzőművészek nyújtjákPA kiállítás így, ha bizonyos eklektikusságot hordoz is, legalább rejtett csapdát állit a sznoboknak. S. P. S. múlott. Sőt, az utóbbi tárlatokon, amikor a szponzorok megjelenésével megszaporodott a díjak száma, inkább azt nem sikerült mindig elérni, hogy a különdíjak a zsűri által javasolt alkotóknál kössenek ki. A nyári tárlatok zsűrijét a Képző- és Iparművészeti Laktorátus jelölte ki évről évre. Szuromi Pál művészettörténész úgy véli, az évek során változott a kiállítások országos jelentősége is: „A hetvenes évek elejéig a Szegedi Nyári Tárlat Szeged szempontjából kultúrateremtő esemény volt, amelyen az itt élő alkotóknak, ha nem is döntő, de komoly súlyuk volt. Az országos tárlat azért volt itt, mert jelentős képzőművészek éltek a városban. A hetvenes években aztán kultúrateremtőből kultúrafogadóvá lett a város. Pataki, Nóvák és még páran itt maradtak az országos mezőnyből, de a többiek vagy elmentek vagy meghaltak." A tárlatnak általában volt szegedi díjazottja. Egyesek szerint érvényesült a „legalább két szegedi legyen" díjazási elv, de volt olyan tárlat is, amelyen Pataki Ferencen kívül minden szegedit „kizsűriztek" a selejtezőben. A tárlat előzsűrizését gyakran sértődések követték, bár több példa mutatja, hogy Szegedi Nyári Tárlat-díj nélkül is lehet országos hírt szerezni (Cs. Pataj Mihály, Sejben Lajos). Tény viszont, hogy a téli tárlat, majd az élő galéria megszűnése után a szegedi művészeknek nincs állandó csoportos bemutatkozási lehetősége a városban. Az idők folyamán mindenesetre a nyári tárlat hitelesítette több olyan szegedi alkotó művészetét is, akik később országos jelentőségűnek bizonyultak: a festőművészek közül Pataki Ferenc, Nóvák András vagy Zombori László, a grafikus Papp György vagy a szobrász Fritz Mihály visszatérői lettek a tárlatnak. Pataki Ferenc (1971-ben, 1977-ben, 1984-ben és 1990-ben díjazott) így emlékszik vissza a nyári tárlatokra: „Nekem, mint pályakezdőnek, az 1970-es tárlat az első komoly „mázsálás" volt. Igazi nagy mesterek jelenléte adott nyomatékot ennek. Nem tagadom, a tárlatok alatt esztétikai és ideológiai viták izzottak fel, és szélsőségek csaptak össze, de a közönség nem járt rosszul. A viták lecsendesedtek, az idő bölcsen helyükre tette a dolgokat, s a tárlaton végül is jó müvek születtek. Elvégre a jó mű mindig megtalálja útját a közönséghez." Panelt Sándor Margitszigeti előadások • Munkatársunktól Munkácsi Miklós „Mindhalálig Beatles" című zenés darabjával indult a Margitszigeti Szabadtéri Színpad nyári előadássorozata, július 29-én és 30-án pedig ifj. Johann Strauss: A cigánybáró operettjét mutatják be a margitszigeti színpadon, ezt követően pedig „Keringőkirály" címmel a „Strauss-dinasztia" legnépszerűbb melódiáiból rendeznek gálaestet augusztus 1 -jén és 2-án. Augusztus 15-én és 16án Summerfest: a Nemzetközi Néptáncfesztivál részvevői adnak gálaműsort. Fesztivál - a váron kívül A harminchatodik évadot kezdte el júniusban a Gyulai Várszínház. Gedeon Józsefet, a várszínház igazgatóját a színház jelenlegi helyzetérúl és az idei évad eláadásairól kérdeztük. 9 Lassan kit ive, hogy nem játszhat a várban a színház Hogyan próbálják megtartani a várszínház előadásainak egyediségét a várbelső nélkül? - A gyulai vár belső udvara kapcsán már tfz éve húzódik a vita a színház és a műemlékvédelem között. A tfz évből sajnos négyben az előadások kiszorultak a váron kfvül felállított színpadra. A darabok tervezésekor így le kell mondani a vár jó akusztikájáról és arról a belső környezetről, ahová szinte nem is kellett díszletet tervezni, hiszen maga a vár jelentette a díszletet. 9 Mi alapján áll össze a várszínház programkínálata? - A Gyulai Várszínháznak vannak hagyományai, amiket mindenképpen figyelembe kell venni. Ezek elsősorban a történelmi darabok, magyar darabok és klasszikus drámák bemutatása. Fesztivál jellegű programsort igyekszünk összeállítani, ami azt jelenti, a legkülönbözőbb műfajokban: gyerekdaraboktól a könnyed nyári szórakozást ígérő zenés darabokon át a komoly drámákig tervezünk. 9 A nyári színház Gyulán programok MA 9 Pedagógiai Nyári Egyetem: a Szegedi Biológiai Központban ma 9 órától Kőrössy Judit egyetemi adjunktus valamint Cseres Judit és Csendes László rendőrök tartanak előadást. 9 A fürdóudvarban 20.30 órakor Emőd-Török-Eisemann: A harapós férj című vígjáték bemutatója. 9 Közéleti Kávéház: 17 órakor a Juhász Gyula Művelődési Központban „1000 est képekben" címmel kiállítás nyílik a kávéház eddigi ezer estjéről. 9 A Koch Sándor Csongrád Megyei TIT Kárász utcai termében 18 órától Kiss László csilagász tart előadást a Világegyetem felépítéséről, méretéről, történetéről. Állandó rendezvények 9 A Móra Ferenc Múzeumban Móra Ferenc emlékkiállítás, „Szegedi Kincskeresők" matinétörténeti kiállítás, Ohio és környéke képzőművészetének bemutatója, Lucs Ferenc képgyűjteménye, patikatörténeti, természettudományos, régészeti, magyar szobrászati és néprajzi kiállítás, Móra-emlékszoba és a múzeum törzsanyaga látható. A Kass Galériában Kass János grafikusművész alkotásai, Vasco Ascolini „Versailles" című fotókiállítása. Orosz István és Keresztes Dóra grafikusművészek tárlata. A Fekete-házban: A rendszerváltás miniszterelnöke (Antall Péter fotói Antall Józsefről), Huszárok, Csongrád és Csanád megyék társadalma 1867-1945 és Buday György grafikusművész élete és munkássága című kiállítások. Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása a Bécsi körút 1 l/A szám alatt található. 9 A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában: XXX. Szegedi Nyári Tárlat. 9 Egyházmegyei Kincstár és Múzeum (Dóm tér 5.) 9 A Somogyi Könyvtárban: „Bábeli nyelvzavar" kiállítás a könyvtár egzotikus nyelvű régi könyveiből. 9 A Szög-Art Galériában Sigrid Siegele darmstadti szobrászművész kiállítása. 9 Az újszegedi füvészkert mindennap 10 és 18 óra között tart nyitva. 9 A szegedi csillagvizsgáló kedden és pénteken 19 órától látogatható. 9 A Szegedi Vadaspark 9-19 óráig látogatható. hamarabb kezdődött, mint Szegeden. Hogyan értékelné az elmúlt hónap előadásait? - Az idei évad nagyon jól indult, még az időjárás is kegyes volt. Bár most a felhők bekényszerítették a jazzfesZtivált a művelődési házba, szerencsésnek mondhatjuk magunkat. Szép közönségsikerrel indultunk, a zsámbéki színház Szentivánéji álom című produkciója nemcsak a közönség, de a szakma elismeréséi is kiérdemelte. A Madách Színház Macskák-előadására persze már hónapokkal ezelőtt elfogytak a jegyek, és szintén telt házak előtt játszottuk a várszínház saját produkcióját, az Othellót. J. R. a DM irta „A magyar kisfilmgyártás új filmekkel lép a dolgozók elé. A most elkészített négy kisfilm hazánk életének örömteli napjait, dolgozó népünk munkájának különböző területeit, a békéért folytatott harc nagy ütközeteit eleveníti meg. A négy kisfilm szervesen összefügg egymással, mert mindegyik alkotóját egyazon cél vezette: megmutatni a magyar dolgozók munkájának eredményeit, a dolgos hétköznapokat és a nagyszerű ünnepnapokat." 1951. július 7.