Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-16 / 164. szám

6 FESZTIVÁLNYÁR PÉNTEK, 1999. JÚL.JÓ pgNTFK o ui N t/l ü ? o o • Éttermek és halászcsárdák - Alabárdos étterem (Oskola u. 13., 420-914); Bounty Pub (Stefánia 4., 423-233); Botond étterem (Széchenyi tér 13., 420-435); John Bull Pub (Oroszlán u. 6., 484-217); Royal étterem (Kölcsey u. 1-3., 475-275); Roosevelt téri halászcsárda (Roosevelt tér 12-14., 424111); Öreg Kőrössy halászkert vendéglő (Felső Tiszapart 1., 479-155); Kiskőrössy halászcsárda (Felső Tiszapart 336., 495-480); Fehértói halászcsárda (Budapesti út 161. km után, 461-044); „ Csepp a tengerben " halászcsárda (Szamos u. 4., 478520); Aranylabda étterem (Budai Nagy Antal u. 27., 495-400); Blues kert pub és étterem (Fő fasor 14., 432183); Gödör étterem (Tisza Lajos krt. 103., 420-130); Mix szerb étterem (Makai út 218., 405-170); HB Bajor söröző és étterem (Deák Ferenc u. 4., 420-934); Aranykorona étterem (Victor Hugó u. 6., 425-704); Vendéglő a régi hídhoz (Oskola u. 4., 420-910); Fa-Villa vendéglő (Külterület 47/B., 474-156); Anno étterem (7-es főút, Tanya 53-57., 20/ 268-751); Doppel Adler Osztrák-Magyar étterem (Sóhordó u. 18., 426-436). • Cukrászdák - Virág cukrászda (Klauzál tér 1., 420459); Kis Virág cukrászda (Kelemen u. 8., 425-040); Z Nagy cukrászda (Dugonics tér 2., 420-110, illetve József A. sgt. 24., 324-510); Palánk fagylaltozó (Oskola u. 1., 420-732). • Szállodák, panziók Forrás Hotel (Szent-Györgyi A. u. 16-24., 430-822); Royal Hotel (Kölcsey u. 1-3., 475-275); Hungária Szálloda (Maros u. 1., 480-580); Alfa Hotel (Csemegi u. 4., 424-400); Tisza Hotel (Wesselényi u. 8., 478-278); Mátrix Hotel (Zárda u. 8., 426866); Petró Hotel (Kállay A. u. 6-10, 431-428); Napfény Szálloda (Dorozsmai u. 2., 421-800); Família panzió (Szentháromság u. 71., 441802); Kastély panzió (Algyői út 142., 480-637); Kata panzió (Bolyai u. 15., 311-258); Marika panzió (Nyíl u. 45., 443-861); Mátyás panzió (Dobóu. 47., 445-164). • dmma „Szombaton este negyed 9 órakor kezdődik az első előadás, a népi táncbemutató, amelyet impozáns, újszerű felvonulás előz majd meg. Több mint ezer főből álló menet vonul el a tribün előtt élen a rendőrség disz beöltözött lovasosztagával, utána következik az ötventagú, kibővitett rendőrzene kar, amelyet allegorikus csoport követ: egy munkás, egy paraszt és egy értelmiségi dolgozó, hirdetve ezzel a káron: dolgozó osztály összefogásának szükségességét." 1948. július 30. • Égből pottyant beszélgetés Gryllus Vilmossal Napsütötte Daloskönyv Gryllus Vilmos két kazettás Daloskönyvével a kilencvenes évek egyik legnagyobb gyermekdalos sikere volt. A Kaláka együttes alapító tagja és jelenleg „állandó törzsvendége" Levente Péterrel és Döbrentei Ildikóval együtt készített Égből pottyant mesék című sorozatával is népszerű lett a gyerekek körében. • Vilmos, tudod-e, hogy az óvodákban és elemi iskolában a dalaid sok helyen megújították a közös éneklést? - Ennek szívből örülök: az is volt a célom, hogy e dalokat jó kedvvel énekeljék. A tanárok néha tapasztalják, a régebb óta használt dalok valahogy nem állnak elég közel a gyerekek szívéhez. Nem zenei probléma van velük, csak nem szólnak eléggé hozzájuk. Kodály Zoltán gyűjteménye zenei tekintetben ma is kitűnő az óvodákban és az iskolákban, csakhogy Kodály úgy gondolta, a gitár a zenetanulás ellensége. Meglehet, a maga korában igaza volt, de hát az élet megváltozott. • Mit gondolsz, mi változott meg? - Akár akarjuk, akár nem, a gyerek egy televíziós-számítógépes kultúrán nevelkedik. Semmi értelme olyan énekekkel kiállni, amit meg sem hallgat. Hiába szeretnénk szép, nemes beállításban verseket énekelni: a gyerek keze a nyomógombon van, eltelik öt másodperc, amibe annyi fér bele, hogy „Hazádnak rendületle...", és már az Eurosportot vagy a Music televíziót nézi. Nem lehet fedetlen mellel kiállni, hogy „ide lőjetek", mert nemhogy nem lőnek oda, de oda sem figyelnek. t Meséld el, hogyan készült a Daloskönyv? - Gyermekdalaim és műsoraim legtöbbje visszavezethető a Levente Péterrel és Gryllus Vilmos ismét a Kalákával lép fel. (Fotó: Karnok Csaba) Döbrentei Ildikóval való találkozásomig. A hetvenes évek vége óta a munkakapcsolatból személyes barátság alakult ki közöttünk, s nem is hiszem, hogy nélkülük ugyanígy alakul a pályám. A Daloskönyv darabjai is Döbrentei Ildikó kérésére születtek, aki akkoriban lett a Dörmögő Dömötör főszerkesztője. A sorozat dalait lemezen azonban már senki nem akarta kiadni. Mármár lemondtam róla, amikor végre felszabadult a lemezkiadási monopólium. A Hungarotonnak ugyanis nem számított a munkám. 1992-ben saját kiadásban jelentettem meg a Daloskönyvet. Ekkor kezdődött a tévében az „Égből pottyant mesék" is, s ekkor már legalább annyit tudtak rólam, hogy: „Ááá, dehogy!". • Ki találta ki az ,/áá, dehogy"-ot? - Természetesen Döbrentei Ildikó. Mint mindent, az égből pottyantástól kezdve. Az ő ötleteit dolgoztuk ki aztán mi, Levente Péterrel. • Készültök-e új televíziós gyermekműsorral? - Készülnénk, ha keltenénk. A műsoridő-szabályozással minket is kiakolbólltottak a televízióból. Két éve nincs műsorunk. Akik ott ülnek, nyilván úgy gondolják, nyugodtan kimaradhatunk a gyerekek életéből. De azért bizakodom: a Daloskönyv felvett anyaga is három évig ült a fiókban. • Elárulod, miért váltál ki annak idején a Kalákából? - Elsősorban azért, mert Dániel bátyámmal másként gondolkoztunk a munkáról. Művészileg egyetértettünk, az életvitelről alkotott elképzelésük azonban megváltozott. Én szerettem volna egyebet is csinálni: földet túrni a kertben, süttetni a'hasam a Nappal. Őt pedig a munka foglalkoztatta elsősorban. Egy három hetes turné után is képes volt elvállalni másnapra a televíziós fellépést. így hát nem voltam megbízható partnerük, állandó ellenzéki pedig nem akartam lenni. A kiválást azonban kihevertük. Dániellel elkezdtünk kettesben dolgozni, először Kányádi Sándor erdélyi jiddis dalain, majd a Dániel által elkezdett bibliai témájú lemezeken. 9 Most mégis mint állandó törzsvendég szerepelsz a Kaláka-konc erteken - Mióta Huzella Péter abbahagyta a Kalákával közös zenélést, a zenekar válaszút elé került. Végül Dániellel abban maradtunk, hogy szívesen a Kalákával, de ez csak úgy lehetséges, ha a gyermekkoncerteken megtarthatom saját zenei stílusomat. így abban maradtunk, hogy felnőtt előadásokon mindig velük lépek fel, a gyermekközönség előtt pedig saját utamat járom. • Népszerű francia sanzonok magyarul Párizs, Piaf, fürdöudvar Ma és holnap tűzik műsorra a Tisza Lajos körúti fürdőudvarban Szurdi Miklós rendezésében a Párizs, Piaf című monomusicalt. A legendás francia sanzonénekesnöt Xantus Barbara kelti életre, akivel az előadás kapcsán telefonon beszélgettünk. 9 Alkatilag, külsőre nem igazán hasonlít a francia sanzon királynőjére... - Külsőre tényleg feltűnő a különbség köztem és Edith Piaf között, ezért nagy bátorság kellett hozzá, amikor Szurdi Miklóssal úgy döntöttünk, hogy létrehozzuk ezt a közel nyolcvanperces produkciót. Tavaly december 19-én, Edith Piaf születésnapján tartottuk a bemutatót a budapesti Komédiumban. A darab nem a befutott, sok mindenen átment nagy énekesnőről és az érett asszonyról, hanem a tizenhét esztendős, kirobbanó tehetségű, szerencsétlen sorsa ellenére is mindig optimista lányról szól. így talán Piaf figurája Xantus Barbara Edith Piaf szerepében. (DM-fotó) és a történet is közelebb áll hozzám. 9 Korábban is szerette Piaf dalait? - Mielőtt színésznő lettem, francia szakra jártam az egyetemen, ismertem és imádtam ezeket a sanzonokat. Sokat meg is tanultam közülük franciául. Ebben az előadásban azonban valamennyi híres Piaf-számot magyarul énekek, ami azért nagyon fontos, mert tulajdonképpen a sanzonok köré íródott a szöveg, és elengedhetetlen, hogy pontosan értse őket a közönség. A nyolc legnépszerűbb dalt válogattuk be a darabba, mégis gyakran előfordul, hogy a nézők hiányolják belőle egyik-másik kedvenc Piafslágerüket. Én valamennyi dalt nagyon szeretem, a legkedvesebb talán az Uram című. 9 Mi volt a legnagyobb kihívás ebben a szerepben? - Minden! Már az félelmetesnek tűnt, hogy ennyi ideig egyedül vagyok a színpadon, közben senkire se • Hangverseny a dómban Testvérvárosi orgonaest Új hangversenysorozat indult útjára július 14-én a fogadalmi templomban „Testvérvárosok orgonistái a szegedi dómban" címmel. A zenebarát közönség eddig „Nyáresték a dámban" című rendezvénysorozatot kísérhetett figyelemmel, mely már négy éve színesítette Szeged kulturális életét. A testvérvárosi sorozatban szerdán a finn Erkki Alikoski adott koncertet. Erkki Alikoski 1934-ben született, 1968-tól a turkui dóm orgonistája és a konzervatórium professzora. Műsorán az orgonairodalmat meghatározó föntosabb korszakok ismert és kevésbé ismert zeneszerzőinek művei szerepeltek. Elsőként egy a kora barokkot képviselő Couperin-mű hangzott fel, melyet a nagy barokk mester, J. S. Bach egy korálelőjátéka, valamint a-moll prelúdium és fúgája követett. Sajnos az 1930-ban készült, sokat magasztalt" gona valóban tiszteletet francsoló korából fakadói besípolásokat, néhol zW ket produkált, így csöki" tette az elhangzott raúv zenei élményét. Az a* sem mindig szerencsé? megválasztott regiszte' miatt pedig nélkülöző® kellett a Bachnál egyéb*" magától értetődő tiszta," gasztos hangzást. A barf művek után két finn mod" zeneszerző művei követi' tek: Salonen nemcsak ad1 ben, de a zenei anyag td1 tetében is hű maradt a3 rokk kedvelt műformája" a partitához, melynek té"1 jául egy népszerű finn 1" dallamát használta fel. S> nen 1970-ben írt műve3] viselte a kortárs zenét, b dekes regisztrálásával emelkedett a műsorszí® közül. Záró számként3 mantika korában all1 Mendelssohn c-moll sz"' tája hangzott el. A dón* hangversenyt több mint J házas" közönség követte k Vtv-terasz • Munkatársunkfái Ma este a Fesztivál-terasz adásában az evezős-bajnokságról láthatnak összefoglalót, de az est legérdekesebb pillanatainak a kamionos találkozó eseményei tűnnek. Az idei attrakció a kamionosok gyermekkeresztelő eseménye. Az adás vendégei lesznek keresztszülők, anyukák és apukák, valamint e sajátos világ és életstílus képviselői. A műsor ki betekintenek a Fürdői ba is, ahol Edith Piaf próbálnak. Az itt kés: szélgetést is megné: főszereplővel Xantus BÚ rával és a rendezővel Sí Miklóssal. Sokat emled hogy szépek a szegedig Hogy valóban így van miért, erről kérdezik a n? vezetői világlátott férfi' dégeiket. Fölt S

zóltam é járói ab fiúként jött visszaidézne az már Szatj Az akkor fohászra, aj Embernek s kisebb volt, vö útbaigaz egész téren, begördült eg megnézték., szállt ki beló Köcsögki ugyanabban egyik úr erő szön a szegé ja, azt hitte, egy rendőr i kor elmente. nak, és megl ~ Tudja-e, - Nem vaj - A kultm A

szegedi, ma, és, meg a fülük, gi eset. Volt, °'yan grófi, nem átallott, 'ér is az 6 f, gondolata is Kunó volt a i Jótékonysági e • Munkatársunktól Az épülő balástyai hindu kultúra házának javára rendeznek jótékonysági estet ma 19 órakor a Bartók Béla Művelődési Házban. Az est műsorán fellépnek: Dobos Katalin, Markovits Borbála, Topolcsányi Laura színművészek, Andrejcsik István, Pusker Viktória, Vajda Júlia és Bárdi Sándor (éi Gabriele Johanna Fali tár), Váray László (ütoW szerek), Ittzés Gergely ' vola), Roskó Bernadett ' ' j fa), Váray László (vibrál] valamint Mladonyiczkj és Cseh Attila (tánc), műsorvezetője Mórok' . "Kotórsu más lesz, zongorán ^ ma8yar di Koczka Ferenc. L ftóározó öre inar Díx számíthatok. Eleinte az is furcsa volt, hogy egészenközei vagyok a nézőkhöz. A szöveg - Szurdi Miklósnak, a darab szerzőjének és rendezőjének hála - nagyon nekem valóra sikeredett. Sok segítséget kapok a zenei vezetőtől, Papp Gyulától, aki egyben a zongoraklsérőm is a produkcióban. Bár valamennyi dalt ismertem már korábban is, nehéz volt őket profi szinten megtanulni. 9 Gondolom, mostanában az anyaszerep a legfontosabb az életében... •- Noha még csak kétéves a kislányom, soha ennyi munkám nem volt, mint épp az elmúlt évadban. Májusban például két bemutatóm is volt: az Operettszínházban az Egy bolond százat csinál című zenés bohózatot állította színpadra Balázs Péter, a Fiatalok Színházában, a Stefánián pedig a Katonadolog című darabot rendezte Szurdi Miklós. Azt hiszem, az anyaszerepnek is akkor tudok legjobban megfelelni, ha közben dolgozom és kiegyensúlyozott maradok. Hallási Zsolt MJ Molnár Di szabad város jazz í Aida-riadó RiS SrA szabadtéri tömegjeleneteihez statisztáknak régen rendszeresen a katonákat vezényelték ki, Sándor János emlékei szerint velük próbálta Mikó András rendező is heteken keresztül az Aida híres nagyjelenetét, a bevonulási indulót. Elérkezett a premier napja. Délután nagy volt az izgalom, lelkileg már mindenki az esti bemutatóra készült, amikor Mikónál megjelent egy tiszt, és szabályosan lejelentkezett nála: - Rendező Úrnak jelentem, a szabadtérire kivezényelt száz katona parancs szerint előállt! Mikó András nézett rá, mint aki rémálmot lát. - Kik maguk? És hol vannak azok a katoh akikkel hetek óta prói tam? A tiszt még mindig f ^^ 3 tepert szes vigyázzban állt a J3 két, ej dező előtt. - Jelentem ma haj' ö evüttes j, t" „, 7S -meg m uJSZeged ban riadóztatták őket, >ó8azi elfog Dunántúlon vannak gf en |e|eren csak í korlaton. A te® Mikó fogta u fejét, els mindenkit mozgósított, fi H(j| K 'épnek ismerte a darabot. Egrpt g 32z Band tomi ruhába öltözöl'fá^^10re a L"4ra is titok rendező, a segédrei de még az öltöztető is, álltak a katonák közé< adták a parancsot: - Katona most job' nézz, balra lépj! Ne j> ra, balra! Menj háti most állj, pihenj! gytitt, :esek ugyan i Í^otérsu, 1962-ben Így mert'iö//^01105®az Aida bemutató. J. kZIT1- 1 f) adhan ^ angverser akora7,,gverser ^P'oam^nVedté oan. Műs