Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-16 / 164. szám

1 SÚL'L PÉNTEK, 1999. JÚL. 16. FESZTIVÁLNYÁR 7 osi 5Í at magasztalt'1 in tiszteletet? .ráből fakadó­at, néhol Jt, így csöld® langzott mű' íyét. Az at* g szerencsé® tott regiszter • nélkülözni chnál egyébé ;tődó tiszta, i" gzást. A bárt két finn mo* művei köved® i nemcsak a e" :nei anyag te* íű maradt a t műformáj"] , melynek té® jszerű finn k® sználta fel. aj :n írt műve* [társ zenét, éfi sztrálásával' a műsorszal® 3 számként > órában al*' in c-moll sz* tt el. A dórt!1 A több mint J ínség követte t> I SZ A műsor késá­k a Fürdői idith Piaf Az itt kés; s megné: el Xantus endezővel Sokat emle| k a szegedi ián így van kérdezik a iglátott férfi napos oldal Főlelkem a téren S zóltam én már Jenei Gábor bácsi szegedi kaland­járól abból az időből, amikor még mezitlábos kis­fiúként jött el édesanyjával a Dóm térre, de érdemes visszaidéznem még egyszer. Zsombóinak írtam, pedig az már Szatymaz. Az akkor még új kéttornyú templomba tértek be egy fohászra, aztán megnézték a szintén új tér szobrait. Embernek se égimeszelő Gábor bácsi, gyerekként még kisebb volt, ágaskodott tehát, hogy a szobrok alján lé­vő útbaigazítást is el tudja olvasni. Ketten voltak az egész téren, senkit nem zavartak vele, egyszer aztán begördült egy autó. Ilyet se láttak addig még, azt is jól megnézték. A kocsi is megállt, és három cilinderes úr szállt ki belőle. Ők is a szobrokat nézték. Köcsögkalapos urak és ágrólszakadt szegények ugyanabban fáradoznak? Létezik ilyen? Ráadásul az egyik úr erősen meghajol az édesanyja felé. Az úr kö­szön a szegénynek? Rémületében hátranézett az any­Ja> azt hitte, mögöttük áll valaki. Volt a három úrral egy rendőr is, díszruhában, karddal az oldalán. Ami­kor elmentek a többiek, ő is biccentett az édesanyjá­nak, és megkérdezte: - Tudja-e, Főlelkem, ki volt az az úr? - Nem vagyunk összeösmerkedve vele. -A kultuszminiszter. A szegedi tanyán a kultuszminiszter se volt napi té­ma, és a Főlelkem se azelőtt, se azóta nem ütötte meg 0 fülüket. Két bizonyítékkal azonban szolgál a ré­gi eset. Voltak kultúrára éhes szegények akkor is, és olyan grófi ember is akadt a miniszterek között, aki nem átallotta kalapot emelni a mezítlábasok előtt. A 15 az 6 fejében született meg, és a tanyai iskolák gondolata is. Mondanom is fölösleges: Klebelsberg Kunó volt a neve. Horváth Dezső w Sándor (éi illanna Fali László (üt zés Gergely ó Bernadett 'jászló (vibi 'ladonyiczky1 """"ár Dixiland Band. ila (tánc). Wp ^ tőié Máról* Unk«dársunktól itoje zongorán enc. neghat; magyar dixie zene két enete FS M*°ZÓ öresie- a Benkó JL ár Dixiland Band Ja találkozóját szombaton -dás d' szabadténn. Az elő­;|mü(||n fel|ép rajtuk kívül az .. evekben számos nem­pand£ssíkcrt e'ért hot jazz ~~Z |e Aé Város jazz értő közönsé­dó játéishkfy°ltamár'h°sy wM WW sVobb kaP°san kapjon na­jv m-fteret ez az imProv'za­ok a katonóK ataj is. Korábban, mint ek óta próbő6 adtéri játékok kiegészf­l,Puezvénye évente szere­a repertoárban, mi egykor rivális it" -.megvívta párba­ja z "jszegedi színpadon, tég mir, a rep, zbanálltar/^zkét, em ma haji n vannak gf \tatták őket, ió^gazi elfogadtatásra a terén csak az elmúlt év­'eltek A gta a fejét, íenkómus?r első részében nozgósított, uQ | lépnek a színpadra, larabot. Egfat Jazz Band-del. A mű­fia öltözöl'! ám -yelöre a házigazdák j/j„. "ara i segédrend^y^'" " titok. A fellépő öltöztető is, H ek ugyanis az előadá­tonák közé. (Fotó: Miskolczi Róbert) sig külön-külön próbálnak. Szombaton, a fellépés előtti délutánon lesz az első talál­kozó, s lévén zenéjük is imp­rovizatív, azt vallják, miért ne lenne műsorválasztásuk is az. Szünet után következnek Molnárék a szegedi közönség számára egészen új program­mal. Meglepetésnek tartogat­ják még két francia fúvós be­mutatkozását; Dániel Barda harsonás és Dániel Huck alt szaxofonos először mutatko­zik be a magyar közönség­nek. Mindketten hazájukban tradicionális zenészek, Bényi Tamás, a Hot Jazz Band ve­zetője fedezte fel őket egy nemzetközi fesztiválon. A koncertet hagyományo­san „örömzene" zárja, tizen­hat válogatott dixis ad ráadást egyszerre a színpadon, meg­fűszerezve némi látványmeg­lepetéssel. S akinek még ez sem volt elég, a buli a SZOTE-klub­ban folytatódik koncert után félórával - hajnalig. ancsot: I a most jobl>\ » » ^ "fúiiL vonós ' Menj hal') Mu , ihenj! a s atafsunktól Bach-, G. Fr. Hándel-, W. A. •n így mel' >Jö//0- Zo"dsy-vonósnégyes Mozart-, Faúré-, Chopin-, B. nutató. i. Kúd - ^ Besenyi Etel- Britten-, R. Leoncavallo-, J. 'íl Ur -Jolán és Csánvi Ildi- Havdn-. G. Bizet- és P. Mí j. m >1 ad h" " akor "u gVersenyt ma l9 3° iinl„lu°nvéd téri református u'°mban. Műsorukon J. S. Haydn-, G. Bizet- és P. Mas­cagnini-művek szerepelnek; közreműködik: Szécsi Edit (ének) és Deák Tibor (orgona). • Naplórészlet: „színésznő leszek" „Mit szeretnék? Mindent!" A kisszínházi Hamupi­pőke címszerepében el­bűvölte a közönséget énekhangjával, illúzió­keltő megjelenésével. A jövő évadban megint fő­szerepben találkozha­tunk vele, hiszen a mos­tani újszegedi musical, A dzsungel könyve, amelyben Tunát alakít­ja, „bemegy" majd a színházba. Rácz Ritát a júniusi meghallgatáson választották ki a szerep­re a darab színreállitói. „Nem voltunk túl sokan a meghallgatáson, talán nyol­can-tízen énekeltünk és a tánctudásunkat is nézték. Ez utóbbiban vannak hiányos­ságaim, jól tudom. Az az igazság, hogy csak néhány hónapig tanultam táncolni, többet nem nagyon engedett meg a zongorázás, amire sok idő kell. Zongora tanszakon érettségiztem a konziban, jö-» vőre pedig ének szakon fo­gok. Szécsi Edit a tanárom, és Karikó Teréz is foglalko­zik velem, különösen amikor szerepre készülök. A Hamu­pipőkét édesapám, Rácz Ti­bor rendezte; tény, hogy ak­kor ő hívta fel rám a direk­ció figyelmét, de a mostani Tuna-meghallgatáson már nem nyomott semmit a lat­ban, hogy a szüleim színé­szek. Szerintem természetes és érthető, ha egy színész­családba született gyerek a szülei mesterségét akarja folytatni. Az a nehéz benne, hogy külön meg kell küzde­ni az önállóságért. Hogy ter­mészetes legyen: ezt meg ezt Rácz Rita: Kezdeni sejteni, mivel jár a színészélet. (Fotó: Miskolczi Róbert) az eredményt én, Rácz Rita értem el, azért, mert ezt meg ezt tudom, és nem azért, mert Fekete Gizi és Rácz Ti­bor lánya vagyok. De persze azért is. Hiszen ebben nőt­tem fel. Szóval, elég bonyo­lult ez a dolog... Anyukám sokáig azért küzdött, hogy válasszak „normális" mes­terséget. Talán nem akarta, hogy én is megtapasztaljam ennek a pályának a kegyet­lenségeit. Csakhogy én sem­mit sem tudtam ezekről, hú­szén a szüleim otthon soha­sem panaszkodtak. Mostaná­ban kezdem sejteni, hogy igazából mivel jár a szlné­szélet. Régebben csak azt láttam, milyen jó nekik, hogy annyiféle életük lehet... Kiskoromban naplót írtam. Abból kiderül, hogy mindig is színésznő akartam lenni. Egyszer volt olyan, hogy nő­gyógyász... De hamar el­múlt. Hogy most mit szeretnék? Mindent! Sikerüljön Tuna. Esetleg más szerepet is kap­hatnék... Szeretnék leérettsé­gizni ének szakon, tanulni tovább énekelni, megtanulni rendesen táncolni. Jól fölvé­telizni. Jövőre harmadszor megyek neki a színifőiskolai fölvételinek. Persze, jobb lett volna, ha már az idén sikerült volna, de nem ke­seredtem el, mert hala­dok... Az első évben már a második vizsgán kiros­táltak, az idén csak a har­madikon... Bocsánat, mennem kell a színpadra és még Mátét is meg akarom keresni, állítólag hozott ne­kem vizet, ő az öcsém. He­gedül. Vonósnégyest akar alapítani. Vagy karmester lesz. Mit csináljunk, ez egy ilyen család..." Sulyok Erzsóbut • Arcok a Szegedi Nyári Tárlat albumából A természetelvű piktor Zombori László festő­művész ismét kiállít majd a Szegedi Nyári Tárlaton. A szegedi művész, aki a tárlatok történetében négy díjat is kapott, szí­vesen emlékszik vissza az eseményekre, legkedve­sebb díja pedig az „újko­ri" 1995-ös. - Számomra valamennyi Szegedi Nyári Tárlat örömet okozott, és nemcsak azért, mert díjakat nyertem. Ezek a tárlatok rendre lehetőséget nyújtottak a szegedi művészek számára, hogy országos kö­zegben mérettessenek meg, egy ilyen mezőnyben pedig könnyebben fény derül mind az eredményekre, mind a hi­bákra. Mindez nagyon inspi­ráló volt - mondotta a művész a tárlatok hagyományáról. 0 Mi volt ön számára a legemlékezetesebb mo­mentum a tárlatok történe­tében? - Koromnál fogva majd­nem kezdetek óta részt vettem a nyári tárlatokon, így láthat­tam az idáig vezető útját. A kezdet kezdetén egy szűkebb vidék, Szeged és a Dél-Alföld volt a bázisa, később e terület kitolódott, mégis komoly sze­repet kapott benne a szom­szédvár, Hódmezővásárhely részvétele. Ebben történt for­dulópont a hetvenes évek vé­ge táján, amikor lázas töpren­gések kezdődtek, hogy milyen profilja is legyen a Szegedi Nyári Tárlatnak. Ekkor vett részt a rendezésben és a zsűri­ben Szamosi Ferenc budapesti művészettörténész, aki nem­igen pártolta a természetelvű Zombori László: A szegedieknek jobban tetszett a természetelvű festészet. (Fotó: Miskolczi Róbert) piktúrát. Emiatt a vásárhelyi­ek elmaradtak, s helyettük egy avantgard irányú fordulat szü­letett a tárlatokon. Meg kell mondanom, ez többünknek nagyon fájt, én ezt a karaktert a felfogásommal ellentétesnek éreztem és jobbnak láttam tá­vol maradni. Tíz évig nem je­lentkeztem emiatt. 0 1995-ben viszont díjjal tért vissza. - Igen, s ez nagyon kelle­mesen meglepett. A hosszú kihagyás után a rendszerválto­zás utáni tárlaton újabb szem­léletű munkákkal neveztem és legnagyobb örömömre ismét díjat nyertem. Talán ez a díj a legkedvesebb az összes többi közül: ez inkább kapcsolódik a mai korhoz. 0 Távolabb vagy közelebb van ma a közönség a Nyá­ri Tárlathoz? - A hatvanas években a szegedi közönség számára a tárlat nagyon vonzó esemény volt. Emlékszem olyan adat is megjelent, hogy egy évben tízezren is megnézték. Nem tudom, ez mennyire reális, ta­lán beleszámolták a kifelé me­nő nézőket is... 0 Még a fele is sok... - Tény, hogy a szegediek­nek jobban tetszett a termé­szetelvű festészet. A fordulat utáni elvont, avantgard irányzat már nem vonzott annyi látogatót. A szegedi közönségről jól tudjuk, hogy mindig „óvatos fajta" volt, és a jó értelmű konzervatív íz­lés talán közelebb állt hozzá. Hogy újabban a látogatottság hogy alakul, nem tudom, biztosan újabb közönségré­teg is megjelent, amely már fogékonyabb az újdonságok­ra is. 0 Bemutató vagy eladó tárlatot látna jónak? - A nyári tárlatok soha nem voltak üzleti jellegűek. Minden művésznek megvan az a vágya, hogy bemutassa a munkáit a nézőknek, és ezt a célt a Szegedi Nyári Tárlat mindig kitűnően ellátta. A vásárlással kapcsolatban pe­dig hovatovább ott tartunk, hogy a tárlatról való képvétel a szokatlan. Ma már a kép­ügynökök a rendőrkapitány­ságtól a kórházig mindenüvé gyakorlatilag a vevő elé vi­szik a portékát... Pansk József programok MA 0 Pedagógiai Nyári Egyetem: a Szegedi Biológiai Központ­ban 9 órától Jekkel Antal, a Nemzeti Szakképzési Intézet főigazgatója, Forray R. Kata­lin egyetemi docens és Balogh I^ászló egyetemi tanár tart elő­adást. 0 Az újszegedi szabadtéri színpadon 20 órától Dés László-Geszti Péter-Békés Pál: A dzsungel könyve című musical bemutatója. 0 A fürdőudvarban 20.30 óra­kor a „Párizs, Piaf' című da­rab bemutatója. 0 A Honvéd téri református templomban 19.30 órakor a Szöllősy-vonósnégyes, Szécsi Edit és Deák Tibor hangverse­nye. 0 A Bartók Béla Művelődési Házban 19 órakor jótékonysá­gi est a hindu kultúra háza ja­vára. Állandó rendezvények 0 A Móra Ferenc Múzeum­ban Móra Ferenc emlékkiállí­tás, „Szegedi Kincskeresők" matinétörténeti kiállítás, Ohio és környéke képzőművészeté­nek bemutatója, Lucs Ferenc képgyűjteménye, patikatörté­neti, természettudományos, régészeti, magyar szobrászati és néprajzi kiállítás, Móra­emlékszoba és a múzeum tör­zsanyaga látható. A Kass Ga­lériában Kass János grafikus­művész alkotásai, Vasco As­colini „Versailles" című fotó­kiállítása, Orosz István és Ke­resztes Dóra grafikusművé­szek tárlata. A Fekete-házban: A rendszerváltás miniszterel­nöke (Antall Péter fotói Antall Józsefről), Huszárok, Csong­rád és Csanád megyék társa­dalma 1867-1945 és Buday György grafikusművész élete és munkássága című kiállítá­sok. Varga Mátyás színháztör­téneti kiállítása a Bécsi körút 1 l/A szám alatt található. 0 Egyházmegyei Kincstár és Múzeum (Dóm tér 5.) 0 A Szög-Art Galériában Sig­rid Siegele darmstadti szob­rászművész kiállítása. 0 A Juhász Gyula Művelődé­si Házban Jójárt Erzsébet ke­ramikusművész és Palotás Mária festőművész kiállítása. 0 Az újszegedi füvészkert minden nap 10 és 18 óra kö­zött tart nyitva. 0 A szegedi csillagvizsgáló kedden és pénteken 19 órától látogatható. 0 A Szegedi Vadaspark 9-19 óráig látogatható. a DM irta „A szegedi üzletek áruellátása - a többszöri ellenőrzések megállapí­tásaként mondhatjuk ­jó, a bolthálózat is meg­felelő. De mindjárt vall­juk be férfiasan: ha Cur­voasier-konyaktól egé­szen a citromig minden van is - elegendő sört nem sikerült előteremte­ni. Nem a helyi kereske­delem az oka, ezért még a legtikkadtabb torokkal se hibáztassuk őket! " F. K„ 1968. július 18.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents