Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-14 / 162. szám

6 FESZIVÁLNYÁR SZERDA, 1999. JÚL. 14 SZERDÁ • Arcképek a Szegedi Nyári Tárlat albumából Nemes dolgok egy cinikus világban vendéglátás • Éttermek és halász­csárdák - Alabárdos étterem (Oskola u. 13., 420­914); Bounty Pub (Stefánia 4., 423-233); Botond étterem (Széchenyi tér 13., 420-435); John Bull Pub (Oroszlán u. 6., 484-217); Royal étterem (Kölcsey u. 1-3., 475-275); Roosevelt téri halászcsárda (Roose­velt tér 12-14., 424-111); Öreg Kőrössy halászkert vendéglő (Felső Tisza-part 1„ 479-155); Kiskőrössy halászcsárda (Felső Tisza­part 336., 495-480); Fehér­tói halászcsárda (Budapesti út 161. km után, 461-044); „Csepp a tengerben" ha­lászcsárda (Szamos u. 4., 478-520); Aranylabda étterem (Budai Nagy Antal u. 27., 495-400); Blues kert pub és étterem (Fő fasor 14., 432-183); Gödör étterem (Tisza Lajos krt. 103., 420-130); Mix szerb étterem (Makai út 218., 405-170); HB Bajor söröző és étterem (Deák Ferenc u. 4., 420-934); Aranykorona étterem (Victor Hugó u. 6„ 425-704); Égő Arany szték­ház (Oskola u. 4., 420-910); Fa-Villa vendéglő (Külterü­let 47/B., 474-156); Anno étterem (7-es főút, Tanya 53-57., 20/ 268-751); Dop­pel Adler Osztrák-Magyar étterem (Sóhordó u. 18., 426-436). • Cukrászdák - Virág cukrászda (Klauzál tér 1., 420-459); Kis Virág cuk­rászda (Kelemen u. 8., 425­040); Z. Nagy cukrászda (Dugonics tér 2., 420-110, illetve József A. sgt. 24., 324-510); Palánk fagylalto­zó (Oskola u. 1., 420-732). • Szállodák, panziók ­Forrás Hotel (Szent-Györ­gyi A. u. 16-24., 430-822); Royal Hotel (Kölcsey u. 1-3., 475-275); Hungária Szálloda (Maros u. 1., 480­580); Alfa Hotel (Csemegi u. 4., 424-400); Tisza Hotel (Wesselényi u. 8., 478­278); Mátrix Hotel (Zárda u. 8., 426-866); Petró Hotel (Kállay A. u. 6-10, 431­428); Napfény Szálloda (Dorozsmai u. 2., 421-800); Família panzió (Szenthá­romság u. 71., 441-802); Kastély panzió (Algyői út 142., 480-637); Kata panzió (Bolyai u. 15., 31 1-258); Marika panzió (Nyíl u. 45., 443-861); Mátyás panzió (Dobó u. 47., 445-164). a DM irta „Hat és tizennégy év közötti iskolaköteles kislá­nyok és kisfiúk indultak el csütörtökön reggel a „nagy útra", a városta­nyai erdőkbe, életüknek talán az első szép élménye felé. Hetven fiu és lány, hetven kis proletárgyerek szállt fel a kisvasúira, hogy elinduljon a város szürke, egészségtelen ut­cáiból, a sokszor szűk és nedves lakásokból a ter­mészetbe, beton- és tégla­falakkal határolt bör­tönből a messzi horizont­tal övezett szabadságba." 1948. július 2. Nóvák András fes­tőművész harminc éve költözött Szegedre, az­óta belvárosi műtermé­ben él. Itt születnek fest­ményei, amikkel a sötét­séget, vagy éppen a női szépséget fogalmazza meg. A szépséget azon­ban szavai szerint olyan világban kell megtalál­nia, amely inkább a ste­ril civilizációt választja. • Meglepődött, amikor a nyári tárlatról akartam kér­dezni. - Arra számítottam, hogy elmondom a dörgedelmeimet, mert sok bajom van ezzel a mechanikus, cinikus, technok­rata világgal. Rengeteg jele van, hogy ha akarom, ha nem, nincs rám szükség. Jóllehet már korábban Mondrian és so­kan bebizonyították, hogy a művészet, a manuális jellegű művészet kihal és a helyét va­lami más tölti be, legfőképpen maga az élet. De mi az, amit ma életnek nevezünk? Nem tu­dunk értékelni. Megjelent a művészeti szabadpiac, ahol a tollas barbibabától kezdve ön­magáig bárki eladhat bármit. Bizonytalanná váltak az érték­ítéletek. A nemes dolgoknak is csökken az értéke, mert ha megveszik is, nem mindegy, hogy szemétdombra kerül, vagy az értékének megfelelő helyre. A szemétdombon nem emlékeztethet olyan dolgokra, mint erkölcs és etika. • A festészetre gondol? - Az egész társadalomra. A civil társadalom betegsége, hogy minél mobilabbá válik, annál kevésbé fordít gondot a bonyolultabb dolgok megérté­sére, annál silányabbá válik a Nóvák András: Jobban félek a valóságtól, mint a fiatalok. (Fotó: Karnok Csaba) Szépség „Már sokan csúfoltak azért, hogy „Te hülye, te még mindig idealizálod a nőket?!". Igen, bennem megmaradt a szeretet, a vonzalom a női szépség iránt. Valami bűbájos vi­lágnak tartom. Belekalku­lálom persze azt is, hogy az eszemet elvesztem a látványtól. Szókratész ki­fejti, hogy az embert bo­londnak tartják, ha bele­vész abba a szépségbe, amit ő az egyetlen érzé­kekkel felfogható és elvi­selhető eszmeformának tart. Az megint más kér­dés, hogy az ábrándos kó­válygás után az ember ne­kimegy-e a falnak, szem­besül-e a gyönyör után a valósággal. Akkor már én sem érzem magam olyan jól. Ami bennem arról a gyönyörűségről élt, az az én saját szüleményem, hi­ába próbálom ráhúzni, a nő nem az. Ilyenkor jön a zuhanás. A szépség és a gyönyörűség, amit én lá­tok és érzek, végül persze becsalinkázik ebbe az üz­letté vált cinikus világba." gondolkodása. A számítógép is arra jó, hogy primitívebbé te­gye a gondolkodást. Valójában nem oldja meg a problémákat, csak felgyorsítja az emberi ész által kínált megoldások végre­hajtását és leszűkíti az ingere­ket. Ebből a szempontból ugyanannyit ér, mint a ceruza. Az én felelősségem, hogy mire használom. 0 És mire használja? - Festek most már én is mindent, még hócipőt is. Meg­próbáltam a techno zenét, a dübörgő motor élvezetét is fel­fogni. Megérteni, hogy valójá­ban miről szól, mit jelenthet, hogyan lehetne érzékletesen ki­fejezni. Ennél azonban nem ju­tottam tovább. Az eszem meg­áll attól, hogy mi mindent el nem vállalok annak érdekében, hogy életben maradhassak. Saj­nos ennek visszája is van: ha az ember feladja, vagy átmeneti­leg szünetelteti az eszményeit, azzal sem a külvilágnak, sem önmagának nem használ. • Milyen képek születnek ezekből az élményekből? - Most leginkább az ,.Ami­kor a sötétség eljön..." foga­lomköre foglalkoztat. Még a nyolcvanas években egy felké­résre készítettem száz, vagy an­nál is több vázlatot. Innen ered­nek a sötétség vonalai, az a gondolat, hogy mindenben ott van valami sötétség, ami betü­remkedik az ember agyába és mindent elhomályosít. Emögött sejtelemek vannak, bonyodal­mak, amiket fel kell kutatnom. Legtöbbször ki is derül, hogy van mögötte valami. Ezt először az örökké félbehagyott építkezésekben találtam meg. Úgy láttam, hogy az egész élet ezek között a félbehagyott épít­kezések között zajlik. Adott volt egy struktúra, ami min®1 képpen értelmezést akart nf ni. Leginkább kuplerájra sonlított, ezért először magi' kuplerájnak neveztem ® kuplerájnak két oldala vaí belső oldalt soha nem látja i» az ember, de ha bement, a® belevész, maga is olyanná( lik. Én igazából #zt keres:' milyen ha valaki se kint n® se bent nincs. A képeim ál" dóan változnak, van amik0' struktúra része dominál.vl amikor az erotikus vonala. í rog az egész körbe körbe, ® egy verkli és én megpróbálni elkapni erről a magam által í gorúan megszabott helyről. • Elég kevés a bizakodó mondataiban, amikot jövőről beszél. - Az elkövetkező szári egyébként csodákra lehet I pes. Vagy nem. Én jobban lek a valóságtól, mint a fi® ság. A steril civilizáció' hetősége fáj. Amikor a h® méves gyerekből intézet''' amerikai típusfiatalt nevel"3 Van ennek valami falansz1] jellege, de a kölykök imádj' jobban, mint a szüleiket. N3 ítélhetem persze el, mert ® tudom megállapítani, h°-' rossz-e vagy jó. Majd a köyí kezmények döntenek. Cs] annyit érzek, hogy kínos e'j steril konstrukció, ami ráte'í szik a világra. Nem tudhat"1 hogy a következő gener® mit választ: a mi általunk nj1 tott jószagú kis trágyádon® vagy ezt a civilizált mobil ví got. Biztos vagyok abban, 1® nem fog velem együtt eln ni az én kis puha trágyadoi mon. A kérdés, hogy mi le] az, amit én erről a helyrt merészelhetek nyújtani nel Jenai > JYégen tú A kázato k megeshe felbőszített, szomszédbt dúlt. Nemk kor Triano százados h egyetem, ai godt, ámbá sékhez kép, Tattal jár s annak len hagynánk. Talán a van, melyn lem itthag egyik pesti ben »egyeit »parasztvát szerzők zav beleszédül, ba, s a mag nesszire vil kis cukrász< H ogy a i csak ( nem tudom tosan sokat bői. Ki-kik, sik imázsán Szegedre jó • A tűzrőlpattant szubrett: Oszvald Marika A lelkemből táncolok" ff Nagyszabású operett­gálát rendeztek hétfőn a fürdóudvarban, amely­nek egyik közreműködője Oszvald Marika volt. A Fővárosi Operettszínház szubrettje fergeteges tánctudásával és kirobba­nó jókedvével rögtön meghódította a közönsé­get. # Jól tudom, hogy Szege­den kezdte a pályáját? - Érettségi után felvételiz­tem a főiskolára, de nem vet­tek fel, mert kicsi is voltam, ráadásul a hangom is vékony volt. Édesapám - aki a Fővá­rosi Operettszínház bonviván­ja volt - megbeszélte Lendvay Ferenccel, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatójával, hogy felvesz gyakornoknak. Nem tudták, tehetséges vagyok-e vagy sem, ezért betettek a kó­rusba. A Luxemburg grófja volt az első előadás, amiben néhány mondatos szerepet is kaptam. Felfigyeltek rám, az évad vége felé már bedobtak a mélyvízbe: megkaptam a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabban Birike szere­pét. Csodálatos élmény volt Dajka Margittal és Nagy Atti­lával együtt játszani. 0 Mire volt jó a szegedi egy év? - Megtanultam az összes műsoron lévő operett szubrett szerepét. Szerettem volna megmutatni az oroszlánkör­meimet. A segítőkész szegedi kollégáktól kitartást, szorgal­mat tanultam, ami az egész pályámon elkísért. A diploma Oszvald Marika: Amint meghallom a csodálatos muzsikát, rögtön tűzbe jövök. (Fotó: Nagy László) után is visszahívtak, A mosoly országában játszottam és a Mágnás Miska Marcsáját ala­kítottam. Óriási sikerem volt, szép kritikákat kaptam, jól éreztem Szegeden magam. • Honnan van a hihetet­len vitalitása? - Születési adottság, a gén­jeiben hordozza az ember. Apukám is csupa tűz és tem­peramentum, és anyukám is csupa vidámság. Fontos az is, hogy a szüleim mindig inspi­ráltak, sohasem majomszere­tettel szerettek, sok építő kriti­kát kaptam tőlük, és maxima­iizmusra neveltek. Bennem is erős szeretetigény alakult ki, ami arra ösztönöz, hogy adjak az embereknek, mert akkor vissza is kapok. • Szinte mind eljátszotta a legnépszerűbb szubrett szerepeket. Milyen új fel­adatokra vágyik? - Olyan szerencsés voltam, hogy adottságaimmal mindig nagyon jól gazdálkodott a színházam. Olyan primadon­naszerepeket is elénekelhet­tem - például a Boccaccio Fiamettáját vagy A denevér Adélját amelyekre nagyon vágytam. Az eredeti szerepkö­römet sem tudom megunni, mert amint meghallom a cso­dálatos muzsikát, rögtön tűzbe jövök. A jövőben azért komi­kaként is szeretném magam kipróbálni. • A fergetegesen táncol. Hogyan tartja a kondíció­ját? - A lelkemből táncolok, nem a testemmel, ezért nincs szükségem különleges torna­gyakorlatokra. A mozgáshoz az alapokat még gyerekko­romban szereztem meg, ami­kor szertornász és toronyugró voltam. Ma pedig folyamato­san tréningben vagyok, mert partneremmel, Csere Lacival állandóan próbálunk. • Hogyan tölti a nyarat, mire készül? - A Gyulai Várszínházban a Csárdáskirálynőben játszom, utána a Margitszigeten a Ci­gánybáróban lépek fel. Ugyan­ezt a darabot augusztus ele­jétől szeptember közepéig Münchenben is játsszuk. Ok­tóber közepétől hatvan előadásból álló sorozatot csi­nálunk a Csárdáskirálynőből Nyugat-Európa öt országában. Utána Münchenben karácso­nyi és szilveszteri gálakoncer­teken lépek fel, majd januártól hat héten át Japánban vendég­szerepelünk a Víg özveggyel és a Csárdáskirálynővel. Hollóst Zsolt Vtv-terasz • DM-információ A Basteille lerombolásának évfordulóján a magyar kultúra francia nagykövetével, dr. Cser­nus Sándorral beszélgetnek a műsor vezetői a magyar - francia kulturális és gazdasági kapcsola­tokról. Bepillantást nyerhetnek a nézők a rövidesen nyíló XXX. Szegedi Nyári Tárlat legjobb al­kotásaiba, amely az elmúlt 30 év díjazott műveit mutatja be. Meg­ismerkedhetnek még a szabadtéri színfalai mögött zajló életképek­kel, a fodrászok, a sminkesek és az öltöztetők munkájával. A végi Dómdixie vendégei H Benkő Sándor mondja el, hog indult útjára Magyarország® dixiezene, és hódította meg"' zai zenebarátokat az egykor3 szűkkörű klubmozgalom- j adás kezdési időpontja est: óra. VTV SZEGED V Alapítva: 1986 v A szerelmes loHós embei Sándor János szerint ma Magyarországon a legtöbben a „lottós embert", azaz Szilá­gyi Istvánt ismerik. Annál ke­vesebben emlékeznek azonban arra, hogy Szilágyi Pityi, merthogy baráti körben erre a becenévre hallgat, szintén itt színészkedett főiskolás hallga­tó korában a szabadtérin. Szilágyi végtelenül színes egyéniség volt. A színészet mellett például festészetből is élt, éveket töltött Franciaor­szágban, más festők társa­ságában festegetett embere­ket, tájképeket a Montmartre­on. Mint művészlelkületű em­ber pedig hősszerelmes híré­ben állt, az 196l-es évadban például fülig szerelmes volt a primadonnába, Németh Mari­kába. Közös vacsorákon Pityi igyekezett Marika társaságá­ba férkőzni, figyelte, hogy* hajol előre, előszeretettel M zegette dekoltázsát. a tápai boki bem uh ?et oka v, ütányórző 9ss*ejövete a H Muvelödési fésűiét eg , « Bokré rég tért fa'yudvarh. ottani h 'oszt! na9> ^yanakko nyárok l .6k küldött: Sotott hoz: a> ^n, akinél Egyik este a főiskolások ® s 'Cíie okoz c I Át saosvr, 1Q k mét csoportosan indultak szegedi éjszakában, Pityi s"J relmi búskomorságba es'1 ment velük, végig a Somop utcán. A Fekete Háznál j<>[ tak, amikor Pityi lemaradt­többiek keresni kezdték, gyorsan a földbe gyökereZ® lábuk, amikor meglátták rútjukat, mint mászik pus'J" kézzel kapaszkodva fel a fi. Ion. Meg sem merték szólítJ csak amikor már fenn volt" erkélyen: - Pityi, megbolondult1 mit csinálsz ott fenn ? Szilágyi kihajolt az erű Erika lyen, s csak ennyit mondott-J^/^ Művelő - Gyerekek! Én úgy szefC. j^őnzött mű tem a Marikát! 1 'mámé i A lna rész­SQrkaz's- h; c > az, ha c JnaE zenéin. yfaek a Ti í>rz°' eg) e] 'K szfvvel-h ^ 32 ősi, táp; ^"latokat fi6'" kiferö Chet, de ha fi láthatóan, C <gy teszi, jjfahéz hely SCst alkalm ^.yekent múl C ve on

Next

/
Thumbnails
Contents