Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-14 / 162. szám

:túra, ami min*' nézést akait nf )b kuplerájra l» rt először mag!' neveztem e' két oldala van oha nem látja* ha bement, att ga is olyanná' iból^tzt keres* laki se kintn* . A képeim áll*' ak, van amik"' ;ze dominál,ví rtikus vonala.1 körbe körbe, én megpróbálj a magam által * :abott helyről. vés a bizakodó' iban, amiko' izél ivetkező szá2J .ódákra lehet t :m. Én jobban fól, mint a fia" 1 civilizáció 1 Amikor a há" ;kből intézet®' isfiatalt nevel* alami falanstfj kölykök imádj® a szüleiket. N< •sze el, mert * állapítani, jó. Majd a kö" döntenek. C*1 hogy kínos * kció, ami rál r. Nem tudl itkező generá' mi általunk n) ds trágyádon!® /ilizált mobil vi igyok abban, b'* m együtt el uha trágyadoi is, hogy mi le] írről a helyri c nyújtani nel Jenei Vanélia négert túl vagyunk azokon az időkön, amikor koc*v kázatos volt a város irányultságáról dönteni, s az ls megeshetett, hogy a nemes városi atyafiak annyira fiibőszítették a török szultánt, hogy az abbahagyta a szomszédban elkezdett ostromot és Szeged ellen fordult. Nemkülönben volt ez így a modern időkben, amikor Trianon után arról kellett határozni, kell-e az évszázados hagyományokkal bíró menekült kolozsvári egyetem, avagy avagy a város élje tovább a maga nyugodt, ámbár egyszerű paraszti életét. A hasonló döntésekhez képest a mai globalizált világban kisebb kockázattal jár sokszínű, megújuló Szegedet csinálni. Sőt, innak lenne nagyobb kockázata, ha egyszínűnek hagynánk. Talán a Kárpát-medencében is kevés olyan hely von, melynek karakterét az adja meg, hogy a történelem itthagyott üledéke nem keveredik. Nemrég az egyik pesti lap két Szegedről szóló írásából az egyikbe" »egyetemi és kulturális központnak", a másik meg >,Parasztvárosnak" nevezték Szegedet. Én megértem a szerzők zavarodottságát. Még a tapasztalt látogató is beleszédül a Dóm téri Pantheon szellemi felsorolásába, s a magyar civilizáció eme fellegvárától nem is kell "tesszire villamosozni, hogy egy (különben nem rossz) k,s cukrászda igy hirdesse fagylaltját: „vanélia". TTogy a vanélia része-e a szegedi folklórnak, avagy csak a kultúrváros kontrasztját akarja erősíteni, "em tudom, a városban jobban körülnéző vendég biztosan sokat találna még az el nem keveredés eme jeleiből. Ki-ki kedve szerint bosszankodjon hát a város másik imázsán, a török szultán emiatt már nem fog újra Szegedre jönni. Panak József • Székelyudvarhelyen szerepeltek Tápaiak, toledóiak ÍZ munkájával. A ] ie vendégei kW mondja el, hog Magyarország0' hódította meg a' ikat az egykor t jbmozgalorn. j időpontja este ^ A *ópai Bokréta Együttes bemutatta tudását. Nem egy, de rögvest oka volt annak, tva: 1986 embel így el te. hogyA lőszeretettel«'' 'ázsát. a főiskolások * tsan indultak1 úban, Pityi s"J •s* >ak. i egbolondultó \tfenn? ihajolt az erk' nnyit mondott: í' Én úgy sze'1 •I °.9y a Tápai HagyoTtányörzö Egyesület s«*ejövetelt tartott a „"táp a Heller Ödön ^üvelödési Házban. Az . 9yesület egyik csoportla' « Bokréta Együttes oirég tért vissza Szétá'yudvarhelyről, ahol ottani hagyományozó fesztiválon vett ü Slfi nagy sikerrel Syanakkor a toledái bQ9yarok baráti köréküldöttsége is ellá9atott hozzájuk. ,an, akinek nem a zene er>ek hallgatása, a tánc Se okoz örömet - per- kat ^rb. az is hanem legelsőan az, ha ők maguk tánzenélnek, énekelnek. „Jnek a Tápai Hagyo"yőrző Egyesület tagjai, h ] szívvel-lélekkel adják morságba eS /égig a Soműfi ete Háznál 'ityi lemaradt• sni kezdték, dbe gyökerez^ r meglátták W t mászik puS'if ikodvafelaj' merték szólító" lc0p _ 8y teszi, amit tesz, aknár fenn volt * th 32 ősi, tápai dallamokat^zdu' 'gúlátokat. E „szívvel-létd r- kifejezés túlzásnak ^ | et, de ha valaki szemig1 'áthatóan, füllel hallhaor h jc? -nehéz helyette más kifee ®st alkalmazni - jutott • embe az egyesület szék/vVeként működő, Bodóné (j !" Erika vezette Heller Művelődési Házban. JStonzött műsor keretében r Elmárné Horváth Magfész-önkormányzati jpolna a toledói magyaroknak is (Fotó: Karnok Csaba) képviselő beszéde, és Biacsi Orsolya középiskolás tanuló hagyományőrzésről szóló előadása után - be is mutatták az együttes tagjai, hogy mit tudnak. - A Tápai Hagyományőrző Egyesület két csoportot működtet, egyik a fönnállásának az idén hatvanötödik évfordulóját ünneplő Bokréta, a másik az új generáció képviselőit tömörítő Topogó Együttes - mondta Szálkai János, az egyesület elnöke. Alig győzte sorolni a jubiláló Bokréta eredményeit: 1985-ben a Magyar Televízió felvette Disznóbál című, a disznóölés hagyományát feldolgozó műsorua Magyar Rádió pedig, ugyanabban az évben, a Pünkösdölő című népdalcsokrot. Elnyerték az örökös kiváló együttes címet, aranyérmük van már számtalan. S hogy milyen eredményekkel tértek vissza Székelyudvarhelyről, egy ottani, nagyszabású hagyományőrző fesztiválról? Sírtak az emberek, ahogy elénekeltük a székely himnuszt - mondták az együttes tagjai. A szintén fellépő lipovánok pedig, akiknek dalait-táncait azonmód megtanulták a tápaiak, máris meghívták a hírős város szomszédjának hagyományőrzőit Constantába, jövőre. F. Cs. a DM írta „Az orosz frontszinház vasárnapi bemutatkozása olyan kirobbanó sikert eredményezett, hogy az együttesnek kedden este meg kellett ismételnie előadását. A keddesti zsúfolt nézőtér közönségének legnagyobb része magyar volt s a frontszinház tagjait olyan lelkes, forró ünneplésben részesítette, amely sokáig emlékezetében kell hogy maradjon az orosz katonaszinészeknek. A műsor legfőbb érdekessége és vonzereje az a közvetlenség és egyszerűség volt, amellyel a művészek előadták számaikat. Úgy mozogtak a színpadon, mint jókedvű, játékos gyermekek s mégis, amit produkáltak, egészen elsőrangú volt." 1945. július 12. ) JÚL. 14 SZERDA, 1999. JÚL. 14. FESZTIVÁLNYÁR 7 programok MA • Pedagógiai Nyári Egyetem: a Szegedi Biológiai Központban 9 órától Loránd Ferenc egyetemi tanár és S. Molnár Edit demográfus tart előadást, • A szegedi dómban 19.30 órakor Erkki Alikoski, a turkui dóm orgonistájának hangversenye. • A régi zsinagógában 21 órától a Metanoia Különítmény Védett állatok című produkciója. Állandó rendezvények • A Móra Ferenc Múzeumban Móra Ferenc emlékkiállítás, „Szegedi Kincskeresők" matinétörténeti kiállítás, Ohio és környéke képzőművészetének bemutatója, Lucs Ferenc képgyűjteménye, patikatorté neti, természettudományos, régészeti, magyar szobrászati és néprajzi kiállítás. Móraemlékszoba és a múzeum törzsanyaga látható. A Kass Galériában Kass János grafikusművész alkotásai, Vasco Ascolini „Versailles" című fotókiállítása, Orosz István és Keresztes Dóra grafikusművészek tárlata. A Fekete-házban: A rendszerváltás miniszterelnöke (Antall Péter fotói Antall Józsefről), Huszárok, Csongrád és Csanád megyék társadalma 1867-1945 és Buday György grafikusművész élete és munkássága című kiállítások. Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása a Bécsi körút 1 l/A szám alatt található. • Egyházmegyei Kincstár és Múzeum (Dóm tér 5.) • A Szög-Art Galériában Sigrid Siegele darmstadti szobrászművész kiállítása. • A Juhász Gyula Művelődési Házban Jójárt Erzsébet keramikusművész és Palotás Mária festőművész kiállítása. • Az újszegedi füvészkert mindennap 10 és 18 óra között tart nyitva. • A szegedi csillagvizsgáló kedden és pénteken 19 órától látogatható. • A Szegedi Vadaspark 9-19 óráig látogatható. • A kisfarkasok dacolnak és dalolnak A dzsungel könyve a ligetben • Megnyílt a a 36. Pedagógiai Nyári Egyetem Az életre tanítson az iskola? Jakab Tamás (Balu), Fekete Gizi (Bagira) és Mészáros Tamás (Maugli). (Fotó: Miskolczi Róbert) A legtöbb iskola a kolumbuszi-elvek alapján működik ma Magyarországon. Kolumbusz sem tudta, amikor elindult, hová tart, amikor megérkezett, hol van, és azt sem tudta, honnan jött, amikor hazaérkezett. E megállapítás kapcsán a 36. Pedagógiai Nyári Egyetem első napján az előadók a reform iskolák buktatóival, illetve az iskolai minőségbiztosítás lehetőségeivel foglalkoztak. Tőkéczky László, a Protestáns Iskolák Alapítványának elnöke megkérdőjelezett minden olyan törekvést, amely az iskolák modernizálásával kapcsolatos. Szerinte nem lehet „iskolátlanítani" az iskolát arra hivatkozva, hogy a gyereket az életre kell felkészíteni. Mert honnan tudhatná a reformpedagógus, hogy utólag, a felnőttkorban milyen élethelyzetekbe kerülnek tanulói? Veszedelmes tévhit az is, Az idei Pedagógiai Nyári Egyetem témája a család és az iskola hogy az iskola azt sulykolja a gyerekbe (a menő tévésorozatokkal karöltve persze), hogy más lesz a világ vele, mint amilyen volt szüleivel. így kerülnek ki a gyerek látóköréből, az elesettek, a betegek, az öregek, s azzal, hogy az iskola csak a pozitív életre készít fel, a gyereknek valójában egy fiktív világot mutat be. Nem erkölcstelen ez a mai magyar társadalom, állapítja meg végül Tőkéczky, hanem egész egyszerűen erkölcs nélküli. Erkölcstelen akkor lenne, ha tudná, hogy megsérti a rendet, de a mai iskolákban az etikai oktatás nélkül úgy nőnek fel a gyerekek, hogy az alapvető erkölcsi szabályokat meg sem tanulják. Pőcze Gábor, a Gallup Intézet minőségbiztosítási igazgatója felhívta a pedagógusok figyelmét, hogy az ország évente 500 milliárd forintot költ a közoktatásra, mi sem természetesebb tehát, hogy ezzel a pénzzel - minőségbiztosítás címén - el kell számolni. Az ipari világban már jól ismert kulcsszót lefordította az oktatás területére. Szerinte a rendszer akkor működik jól, ha az iskola kialakította eszköz és célrendszerét, belső folyamatait szabályozta, majd a létrejövő minőséget kellően kielemezve értékelte. A kutató, mint mondta, eredményeit ellenőrizni ezen a ponton ment el az iskolába, és kénytelen-kelletlen látta, hogy amíg a ,folyamatok hozzáigazítása a tervekhez" tétel megállja helyét az ipari világban, nem stimmelt nála a valóságban. Elméletét tehát rugalmasan továbbfejlesztette: amennyiben az iskolákban a folyamat hozzárendelése a tervekhez nem megy, úgy a terveket kell alakítani a folyamatokhoz. J. Mező tva Úgy kell ez a darab a szegedi közönségnek, mint falat kenyér az éhezőnek. A dzsungel könyve musical változata az újszegedi szabadtéri színpadon, majd a kőszínházban sikerre van Ítélve — annyira ritka ez a műfaj minálunk. A gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt élvezhető, amolyan valódi családi darabot néhány előadásban, a kecskeméti színház produkciójában lehetett már itt látni az őszi szezonban. Nagy ötlet volt, hogy a nyári fesztivál idején „szegediesítsék" és a ligeti színpadon adják. Csakhogy: bár a rendező, Bal József, vagy a koreográfus, Ladányi Andrea személye nem változott, ez azért egy egészen más, teljesen új produkció, új szereplőkkel, új helyszínen, s ennek a ténynek vannak következményei. A szegedi színészekkel a kamaraszínházban kezdett el próbálni a rendező és a koreográfus, ám a kulcsfontosságú első szabadtéri próbát hétfőn elmosta az eső. Tegnap Bal József rendező, Ladányi Andrea koreográfus. (Fotó: Miskolczi Róbert) délelőtt foglalhatták el először a ligeti színházat és kezdték el küzdelmeiket az ottani, erősen fogyatékos feltételekkel. Az évek óta zavartalanul enyésző színpadot ugyan sikerült - ajándék padlattal - befedni, de ennek minősége hagy kívánnivalót. Ajándék lónak ne nézd a fogát - mondogatja Quintus Konrád, az újszegedi színpad művészeti vezetésével is megbízott színész, de ő tudja legjobban: járni még csak lehet ezen a padlaton, viszont táncolni... Legalábbis nem veszélytelen. A még hiányzó díszletelemeket egyelőre a rendező „bemondása" alapján kell elképzelni a szereplőknek, s így próbálni a sokmozgásos előadást. Nem lehet irigyelni őket. - Maugli, menj be a gyökér alá! - utasítja Bal József Mészáros Tamás színművészt, a nézőtéren pedig megszólal egy gyerek: - Még szerencse, hogy Maugli kisebb, mint Balu! A gyerekszáj mosolyra készteti a felnőtteket. (Balut a hórihorgas Jakab Tamás adja, a dzsungelt jelképező színpadi fa gyökerei között viszont tényleg szűk a kuckó.) A darabban szereplő öt kisfarkast kisiskolások közül válogatták, az anyukák ott vannak velük az egész próbafolyamat során. A kisfarkasok egyike Babinyecz Tímea, a Madách iskola harmadik osztályos tanulója. Öt éve táncol a Százszorszép Gyermekházban, modell-képző stúdióba jár, szeptembertől zeneiskolás lesz. Az ország tíz legjobb gyermekmodellje között van, egyáltalán nem idegen számára a színpad, gyakorlott tévészereplőnek számít és a fotója címlapon is volt már. - Mi leszek, ha nagy leszek? - kérdez vissza huncut mosollyal. - Színésznő vagy tánctanárnő. Vagy manöken. Az jut eszembe, Rácz Rita is így kezdte, el se tudta képzelni, hogy más mesterség is van a világon, mint a színészet. És most ő Tuna, ott táncol, énekel Maugli oldalán, a kisfarkasok pedig csillogó szemmel figyelik a kényelmetlen gyökérkuckóból... S. E.