Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-14 / 162. szám

JÚL. 14 SZERDA, 1999. JÚL. 14. SZEGED 5 itarifa ílis szerződést él-szláv állam­lőkészítése ér­cét kezdődöli jelentek a me­z ipar és a ke­dekképvisele­öttel. (1924) >vjet film meg' ubereket arra. szabadok csal ípességeiket a ilgálatába állít­k szenvedély®' kat. (1949) Pavlov a buszon A régebbi buszablakokat még úgy hatástalanították az ügyes kezű szakemberek, hogy csavart dugtak az ablaksínbe, a tolóablak végéhez. A kedves utas egy da­rabig taszigálta az ablakot, majd néhány füstbe ment löket után rájött, hogy át van verve, és piros fejjel izzadt tovább. Ma már keményebb időket élünk, az ablaklezárási módszerek is követik a férfiasabb stílust. A modern to­lóablakzár könnyedén, két ujjunk csippentésére nyílna. Am a leleményes mester csillagfejű csavart döf át ol­dalról a nyitókán, amely jótékonyan elrejti a csavar tűhegyes végét. Az átforrósodott agyú utas odakap, hogy tán' egy kis levegőhöz jutna. De már rántja is vissza a praclit, s dugja a szájába, így aztán nem bír még káromkodni se. A végeredmény mindkét esetben ugyanaz: a feltéte­les reflex gyors kialakítása. A saját (és tömegesen köz­lekedő társai) levében fövő utas legközelebb már hozzá se nyúl az ablakhoz, mivelhogy két dolgot egyáltalán nem szeretne: 1. ragtapaszt az ujjára; 2. hülyét csinálni magából a többiek előtt. Pavlov pedig elégedetten kacsint odafentről a csava­ros eszű (és kezű) buszosra. Nyilas Péter ittság entés szerzői le következte­ök bűnösségé­tatlanságával i, de a stílusa ilönbözik attól [értéktartó y elyet a képvi­gyi bizottsá] a Watergate ánosságra 1* (1974) • Útközben illant el Szökött fogoly Hóbel István Q* előzetesből szökött •"ég. (Rendőrségi fotó) Munkatársunktól Hétfőn délután megszökött :y előzetesen letartóztatott akit szegedi rendőrök ki­Kecskemétre. Mielőtt a éves Hábel Istvánt a kecs­érdekü prol apasztalabri' iával, ügyelel kai oszthatjáteméti büntetés-végrehajtási 8 és 10 óra Intézetben helyezték volna el, között a 06-Worházj vizsgálatra szállították. 1n_ek során azonban az őt ki­:r° őrök figyelmetlenségét ki­isználva Hábel elszökött, s kelőre zámon hívhal só, illetve tali ékozó olva: jukat. Hirdel zöld számon, iáinkban. nem találja a rendőrség. Hábel nem először tűnik el a rendőrök elől. Ko­rábban lopás és garázdaság mi­att indítottak ellene Szegeden büntetőeljárást, s mivel nem találták meg, körözést adtak ki ellene. Ennek köszönhetően idén februárban került rács mögé, azonban ekkor sem volt egyszerű eset a férfi. A Szege­di Fegyház és Börtönben az egyik őrt megtámadta, tgy ezt követően már hivatalos sze­mély elleni erőszak gyanúja miatt is folytattak ellene eljá­rást. Hábel István körülbelül 160-165 centiméter magas, ki­gyúrt testalkatú, fehér bőrű, szeplős, haja vörös színű. Ba­juszt, szakállt visel, haja hosszú, hullámos. Elképzel­hető, hogy haját, bajuszát időközben levágta. A rendőrség kéri, hogy aki Há­belt látta, tudomása van tartóz­kodási helyéről, hívja a 107-es számot. faángó népművészet 5 a vásáron 10 ezer emb t nem elegem y e kérdéss® kozzon az A' ság? - kérde; sef. Olvasó®' Munkatársunktól ősek, például' A Szegedi Nemzetközi érdekei elK «Won a magyar népi kul­sadalombiztos' ra legarchaikusabb szele­astásokra bíz® - a csángók népművésze­i nyugdíjak mutatták be a romániai iem bankszái® ezséről Somoskáró, ér_ L , s b a vendégek a múlt hé­kéijenek a K A hamisítatlan népvise­ínyzati pénzb® °e öltözött asszonyok iga­nkább jó ját n ude színfoltjai voltak a k rá szurkol'®' esőbe hajló, hol megnő­jék meg a d Vedett látogatottságú vá­gyeket, így V "ak. Az eseményhez kap­: egyesületet! tóiódóan ad(m tájékoztatót eményt Mak* — íjanich utcábm nak folyamat®1 :ása ellen )zik olvasóul etetleníti az a® Még 1982-8 i teljes szeg®" ^ álózat kidolgf L., aki azért ® y a mai v: azottak figy1 ja arra, érdéi í irattárban­> híveinek ci céne tömörül dekeiket ér"1 k - vetette Utalunk kövei igát" számos Igái a kerékl ájának meg" s. a magyar nyelvű sajtó hely­zetéről a hét közepén a sza­badkai Szabad Hét főszer­kesztője, Dudás Károly. Az összevont rendezvényhez kötődően sajtótájékoztatót is tartottak a Szegedi Nemzet­közi Vásár U pavilonjában, a Magyarok Világszövetsége standon, melynek házigazdá­ja a vendégeket meghívó Balogh László országgyűlési képviselő, az MVSZ Csong­rád Megyei Szervezetének elnöke volt. • Aszfaltban mozog a detektor Piroslámpás „hurokcsapda" Cseleibe öltözött asszonyok a kiállításon. (Fotó: Nagy László) A hurok elszakad, a forgalom torlódik. (Fotó: Nagy László) Autósok panaszolják, hogy a Jakab Lajos ut­cából csak hosszas vá­rakozás után jutnak ki a Nagykörútra. A pirosat mutató lámpa azért ra­gad be, mert elmozdult az úttestbe ágyazott for­galomérzékelő detektor, amely a jármüvek észle­lése után zöldre állítaná a rendórlámpát. Pirosat kapni nem csak a futballban, de a közlekedés­ben is kellemetlen. A vára­kozás nehéz percei a szoká­sosnál is hosszabbnak tűnnek a szegedi Jakab La­jos utca és a Nagykörút sar­kán, ahol kitartóan pirosat mutat a közlekedési lámpa. A gyakorlott autósok tudják, hogy az orgonalila barakk­abc melletti szemafor műkö­dését az úttestbe épített, mozgásérzékelő detektor szabályozza: a járművek ér­kezését észlelő műszer állítja zöldre a rendőrlámpát. Egy rutinos gépkocsive­zető szerint a detektor akkor mondja föl a szolgálatot, ha a kocsi éppen „beleáll". Má­sok cselt vetnek: kiugranak a kocsiból, és megnyomják a gyalogátkelőhely lámpájá­nak gombját - a „zebrazöld­del" a kocsik is szabad jel­zést kapnak. Gádzser Gábor, a Csong­rád Megyei Állami Közútke­zelő Közhasznú Társaság munkatársa megerősítette a Jakab Lajos utcai forgalo­mérzékelő működési zava­rairól szóló híreket. Mint mondta, a karbantartó szak­ember szerint a detektor időnként „beragad", így a lámpa valóban sokáig piro­sat mutat. A forgalomérzékelő vol­taképpen egy négyszög ala­kú fémszál, amely az útbur­kolatba ágyazva érzékeli a ráhajtó járművet, majd zöld jelzést ad az utcából kifelé tartó forgalomnak. A fémhu­rok szerepe az, hogy csak in­dokolt esetben állítsák meg a Nagykörúton haladó jármű­veket - ha nincs zöldre váró kocsi, a Jakab Lajos utcai lámpa piros marad. Az üzemzavar oka az, hogy a nyári forróságban képlékennyé válik az útbur­kolat, amelynek fölső rétege, a járművek kerekeinek nyo­mására, kissé el is mozdul. Az úttestbe épített érzé­kelőhurok akár el is szakad­hat ilyenkor. Persze a kocsik akkor sem maradnak a piros lámpa fog­lyai, ha a detektor fölmondja a szolgálatot. Ekkor ugyanis az automatikus rendszer „fix üzemre" állítja a lámpák működését, s mintegy más­fél perc várakozás után kap­csol zöldre. A süllyesztett forgalomér­zékelők általában egy-két évig bírják a terhelést. Gá­dzser Gábortól megtudtuk, hogy a tervek szerint a jövő héten megjavítják a Jakab Lajos utca sarkán rakoncát­lankodó detektort. Nyila* Péter • Törvénymódosítás, Csongrád megyeiek javaslatára Romlik a „gyorstermelök" esélye? Még tavaly augusz­tusban 18 önkormány­zat kérésére az Ingat­lantulajdonosok és Bir­tokosok Csongrád Me­gyei Egyesülete kezde­ményezte, hogy az Al­kotmánybíróság vizs­gálja felül a mezőőri szolgálatról szóló tör­vényt, mivel annak egyes részletei alkot­mánysértőek. A Csong­rád megyeiek észrevéte­lének helyességét iga­zolja, hogy az Alkot­mánybíróság közelmúlt­ban meghozott határo­zatával - részben - mó­dosította a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és me­zei őrszolgálatról szóló 1997. évi törvényt. Mórahalom, Kistelek, Szentes, Csongrád, Sándor­falva, Dóc, Mártély, Algyó, Pusztamérges, Deszk, Zá­kányszék, Ullés, Csengele, Öttömös, Kiszombor, Amb­rózfalva, Csanádalberti és Magyarcsanád önkormány­zata az elmúlt esztendőben indítványozta, hogy - jogaik védelme érdekében - az Al­kotmánybíróság utólagosan vizsgálja felül a mezőőri szolgálatra vonatkozó jog­szabályt. Miklós Mátyás, az Ingatlantulajdonosok és Bir­tokosok Csongrád Megyei Egyesületének ügyvezető al­elnöke elmondta: az egyesü­let már létrejöttekor célul tűzte ki a birtokvédelmet elősegítő mezei őrszolgálat megszervezését, illetve haté­kony működtetését. Ezért a mezőőri munkacsoport ­Nógrádi Zoltán alelnök irá­nyításával - megbízta az egyesület tanácsadó testüle­tét, hogy az ezzel kapcsola­tos jogi feltételeket vizsgálja meg. Ennek során derült fény arra, hogy a fegyveres biztonsági őrségről, a termé­szetvédelmi és mezőőri szolgálatról szóló 1997. évi törvény, illetve a mezei őrszolgálat megalakításához és fenntartásához nyújtandó állami hozzájárulást megha­tározó 1998-as FM-PM egy­üttes rendelet nem szolgálja teljes mértékben sem az in­gatlantulajdonosok, sem a települési önkormányzatok érdekeit. A törvény szerint ugyanis a település jegyzőjének - aki állami fel­adatokat lát el, munkáltatói joga pedig a köztisztvi­selőkre teljed ki - utasításá­ra tevékenykedhetnének a mezőőrök. A mezőőri szol­gálat létesítése és annak működtetése viszont önkor­mányzati és nem állami fel­adat. A felmerülő költségek­nek is csupán felét viseli az állami költségvetés, a másik részét a földhasználó, vagy tulajdonos mezőőri járuléká­ból kell fedezni. Ennek mér­tékét és módját a települési önkormányzat rendeletben határozza meg. A kifogásolt jogszabály - amelyre vonat­kozó beadványt, külső sza­kértőként, dr. Bobvos Pálné, a megyei önkormányzat al­jegyzője készített el - éppen ezért ellentétes volt az ingat­lantulajdonosok érdekeivel, mert a mezőőri járulék kive­tésével fizetésre kötelezettek lettek, ugyanakkor a saját tulajdonuk védelmére létre­hozott mezei őrszolgálat működésébe - a polgármes­teri hivatali keretek között ­nem avatkozhattak be. Sőt Darázs Sándor, Sándorfalva polgármestere azt is kiemel­te: a törvény ráadásul kizár­ja a mezőóri szolgálat létesí­téséből azokat a települése­ket, így községüket is, ame­lyeknek termőföldjei rész­ben vagy egészen védett ter­mészeti területre esnek. Ezen rendelkezést a lakos­ság diszkriminatívnak tekin­ti, hiszen terményeik, ezzel értékeik védelme szenved csorbát, de az önkormányza­tok hatáskörét is indokolat­lanul korlátozza. Sajnálatos, hangsúlyozta a polgármes­ter, hogy az Alkotmánybíró­ság az erre vonatkozó kérel­müket elutasította, így a jövőben sem tudják garan­tálni a mezőgazdaságból élők számára, hogy ne az úgynevezett „gyorster­melők" szedjék le, jogtala­nul, földjeiken a termést. Az Alkotmánybíróság az­zal viszont egyetértett - és ez alapján módosította is a korábbi jogszabályt -, hogy a továbbiakban a mezőőr a feladatát ne a jegyző, hanem az őrszolgálatot létrehozó települési önkormányzat utasítása szerint végezze, szakmai felügyeletét pedig a megyei földművelésügyi hi­vatal és az illetékes rendőrkapitányság lássa el. Miklós Mátyástól megtud­tuk azt is, hogy felvetődött: a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szak­mai Kamaránál kezdemé­nyezik majd - hiszen annak egyik vezetőségi tagja Mol­nár Sándor, egyben egyesü­letük alelnöke is - a mezőőri szolgálat ellátására vonatko­zó esetleges együttműködés feltételeinek kidolgozását. N. Rács Judit Kiállítás az emlékparkban • Munkatársunktól Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban 15­én, csütörtökön nyitják meg Németh József festőművész gyűjteményes kiállítását. Az 1928. és 1994. között élt vá­sárhelyi művész korábban ­Bécs, Párizs, Moszkva, Új­Delhi és Zágráb mellett ­több hazai kiállításon is be­mutatkozott. Az emlékpark Honfoglalás-termében ez év végéig látható kiállításon ­11 órakor - dr. Dömötör Já­nos művészettörténész em­lékezik majd a neves alkotó­ra. Hogyan írjunk önéletrajzot? • Munkatársunktól Az önéletrajzlrás techni­káiba bevezető rövid tré­ningre várják az ér­deklődőket a Csongrád Me­gyei Munkaügyi Központ tanácsadói ma, szerdán dél­után 4 órakor, és holnap, csütörtökön délelőtt 9 óra­kor a központ épületében, a Bocskai utca 10-12. szám alatt. A tréning helye az alagsor 12-es terem. Lovasnap Algyén • Munkatársunktól Lovasnapot rendeznek jú­lius 17-én, szombaton dé­lelőtt 9 órától az algyői be­kötőút mellett felállított lo­vaspályán. A résztvevők két ugrószámban és két fogat­hajtó versenyen mérhetik össze tudásukat. A pálya melletti sátorban pedig bog­rácsban főtt pörköltet kós­tolhatnak meg az ér­deklődők. Nyári Fesztivál Pusztamérgesen • Munkatársunktól Nemzetközi Töltöttká­poszta-főző Versenyt ren­deznek július 24-én Puszta­mérgesen. Az V. Nyári Fesztivál ezen programjára Németországból, Szlovákiá­ból, Jugoszláviából, Romá­niából, Franciaországból, valamint Dániából érkeznek vendégek. Az egyedi gaszt­ronómiai és turisztikai kíná­lata miatt népszerű esemény és az egész fesztivál célja a Dél-Alföld értékeinek be­mutatása és a falusi turiz­mus kiszélesítése. A ver­senyre Sólya Zoltánná prog­ramszervezőnél lehet jelent­kezni, aki részletekről is pontos tájékoztatást ad a 62/286-702-es vagy a 30/9784-029-es telefonszá­Vándorgyülés Szatymazon • Munkatársunktól őszibarack vándorgyűlést tartanak holnap, csütörtökön délelőtt fél tízkor a szatyma­zi művelődési otthonban. Az immár nyolcadik alkalom­mal megszervezett gyűlés Gavallér József igazgató megnyitójával kezdődik, majd dr. Lengyel Istvánné polgármesterasszony mutat­ja be a szatymazi tájkörze­tet. Ezután többek közt dr. Eke István, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisz­térium főosztályvezetője tart tájékoztatót az aktuális nö­vényvédelmi kérdésekről. A rendezvényt területi bemuta­tó zátja.

Next

/
Thumbnails
Contents