Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-02 / 152. szám

6 KITEKINTŐ PÉNTEK, 1999. JÚL. ÍÉNTEÍ —I— • Kistelek: épül a rendőrség háza Kapitány az emeleten Kistelek rendőrkapitá­nya Szörényi Endre ezre­des. Másfél eve került a kisvárosba. Mivel „nem ült magas lovon" - kez­detben lovas rendőrként szolgált, később városi osztályt is vezetett ­megért egyet s mást a falurendóri szolgálatból. Érkezésekor a környék­nek rendet, Rákóczi utcai kapitányságának pedig új házat, s fegyelmet ígért. A kisteleki rendőrkapitány­ság emberei nemcsak a kisvá­rosban vigyázzák a rendet, fa­luőrző szolgálatuk lényegében Balástyától - Csengelén, Pusztaszeren, Bakson, Puszta­szeren, Kisteleken át - Balás­tyáig tart, nem kevés a napi fi­gyelnivaló. A járőrök útjai ki­számíthatatlanok ugyan a ta­nyai nép szemében, de a szol­gálati beosztás pontosan meg­határozza azokat. Az összes bejárnivalót majdnem mind a kiteijedt tanyavilág adja. Mi­vel erre megyei program is született (főkapitányi javallat­ra föltérképezték a mezei bű­nök lehetséges gócait), az ed­diginél több rendőrt irányítot­tak a dűlóutakra. A mostani­hoz hasonló vizes esztendő il­ló kérdést kíván: • A jó járőrnek nem lehet akadály, hogy a földutak télen a hó, tavasszal a víz, nyáron a homok miatt szinte járhatatlanok?! - Felénk a bűncselekmé­nyek csaknem mindegyike, tavalyi statisztikával a 78 szá­zaléka, a tanyavilágban törté­nik. Makó környékén a hagy­malopás a jellemző, itt a ta­nyák föltörése, gazdás tanya kirámolása, szivattyúlopások a gyakoriak. Volt olyan két hónap az elmúlt esztendőben, hogy 57 szivattyút emeltek el. 9 Amint hallhattuk, gyak­ran fülön is csípték a tol­vajt... - Részben. Nehéz a tettest vagy tetteseket földeríteni. Mire a lopás híre hozzánk el­Ordöge volt Kisteleknek az Ordögh Team-mel: újjáöltöztetett sarki épület szeptembertől már teljes díszben szolgálhatja a kisvárost. Képünkön: Szörényi Endre rendőrkapitány a megújulóban lévő épület előtt. (Fotó: Gyenes Kálmán) ér, a tanyai nyomok már el­tűnnek. mindemellett még ke­vesen tesznek felismerhető je­let ezekre a használati eszkö­zökre - mondja kicsit bele­nyugvón a pusztai kapitány, majd hozzáteszi - A rablások tettesei viszont mind meglet­tek. • Volt ilyen is?! - Hogyne! Tavaly négy, az idén egy s majdnem mind az idős emberek sérelmére kö­vették el. 9 Hm. Nem valami biza­lomgerjesztő. És az se nyugtathat bennünket, hogy a csengelei benzin­kutas fiú gyilkosa is kézre került.. - Abba csak besegítettünk. A helyszíneléshez, a lerep be­járásához adtunk embereket. A nyomozás a megyeiek fel­adata volt. Erről sok mende­monda kering, több megala­pozatlan állítás is napvilágot látott, de a lényeg, hogy a Bács-megyei elkövető került lakat alá. Igazából nem nyugodha­tunk meg, de evezzünk béké­sebb vizekre. Nincs falu se a környékünkön, se máshol, ahol még ne veszett volna el bicikli. Nincs is annál na­gyobb fájdalom, ha valakinek épp a kenyérkereső kenyérgő­zöse tűnik el egyik pillanatról a másikra. Ezért teljesen a té­mához illőnek érezzük a kér­dést: 9 Lett már meg bicikli Kisteleken? Szörényi kapitány erre már kinyitja a páncélszekrényt, nem hétpecsétes a titok, de: - Legyünk pontosak. A kapitányság területén tavaly 12 gépjármű és 26 egyéb jár­műlopás történt, között tarjuk számon a kerékpárokat is. Is ­meretlen tettes ellen 42,30 százalékos az eredmény. Kiszámoltuk, ez nagyjából 11 biciklit jelent Más bicikli, de itt jegyezzük meg, a kerék­párok kézrekerftésében van még tennivalója a magyar rendőrségnek. Ha nem is a célra specializálódott Colom­bók, Derrickek, Kojakok, Magnumok és egyéb világhí­res hősnyomozók kellenének, de a kisemberek rendőre min­denképp hiányzik a bűnüldö­zők seregéből. Igaz, bizonyá­ra hálásabb és kifizetődőbb egy gazdag család szolgálatá­ba szegődni, mint ezer sze­gény ember bajával nap mint nap bajlódni, de a rend őrei­nek mostanában ettől nőne meg igazán az ázsiójuk. Node, visszább az agyarak­kal! A falusi rendőrök leg­többször két tűz között élnek. A kívánt és a való világ szorí­tásában. Nekik is fontos a csa­lád, nekik csak egy annyi az élet, amennyi kiszabatott és ők is a piacról élnek. Amint máshol hallottuk, az állami fi­zetség osztásakor igencsak hátra szorultak. Csoda-e, ha némelyikük nem a biciklitol­vajok nyomába ered? A rend­őri munka elhivatottságot, makulátlanságot feltételez. A vágy, hogy a rend őrének egyenruhája ne riadalmat váltson bennünk, mint tette azt évekkel ezelőtt bálban, diszkóban, vagy épp az utcán, hanem a biztos pontot, a ba­jon fölülkerekedni tudó sze­mélyt jelentse - mindnyájunk kívánalma. És, hogy pillanat­nyilag például a kisteleki rendőrkapitányságon a negye­de ember cserélődik évente, hát nem ennek a jele. Majoros Tibor Mi a dolga a falu rendőrének? Kenyeres István rendőr főtörzsőrmester, balástyai körzeti megbízott: - A kap­csolattartás. Ha bezár az ön­kormányzati hivatal, hoz­zánk, káembésekhez jönnek az emberek, hogy ezt meg azt hol intézhetik el. Nem mondhatnám, hogy Balástya balhés falu lenne, el vannak az emberek foglalva a mun­kával. Sok az idegen, sokan dolgoznak a fóliában, akik törvényesen, azokkal nem szokott baj lenni. Akinek nincs papíija, az ha pár nap­ra munkát talál is, utána he­tekig nem, ott már gondok lehetnek. A bolti meg a ter­ménylopás nem jellemző, in­kább a tanyákba törnek be, oda se rendszeresen az egyik vagy a másik tanyasorba, ha­nem inkább ide is, oda is. Gubina Tibor rendőrfő­törzsőrmester, pusztaszeri körzeti megbízott: - A leg­fontosabb tán, hogy „lea­kasztható" legyen, mindig készenlétben álljon és tudja, hogy mi történik körülötte. Az én területem 41 ezer négyzetkilométer, csaknem kétezer ember lakja, de a fa­luhatár egy rendőrnek se az igazi határ. A bűn nyomai sokszor túlmennek azon. A polgárőrökkel, erdészekkel együtt ügyeljük a rendet, ve­lük közös a szolgálat. Általá­ban kerékpárral járok, meg szolgálati kocsival. Ismerek majdnem mindenkit a falu­ban, annak ellenére, hogy Kistelekre nősültem, Kalo­csán szereltem föl rendőr­nek, előtte meg Balástyán szolgáltam. Molnár Mihály törzs­zászlós, csengelei körzeti megbízott: - Ami közösségi élet zajlik Csengelén, abban benne vagyok. Focizni nem focizok, mert azt a közönsé­ge miatt nem szeretem, de pingpongozok, tollaslabdá­zok. Egy időben ment a röp­labda is, de elfogytak tőle az emberek. Ez jó volt a fiata­loknak, kár, hogy abbama­radt. A kocsmába is be kell menni, nem inni, a kapcsola­tok tartása miatt. Sok mun­kát adott a tavaszi emberö­lés, a polgárőrökkel 10-15 kilométereket gyalogoltunk, mikor az összes utat végig jártuk. Csengelén kisebb szi­vattyúk eltűnnek, megdézs­málják a fóliákat, de az állat­lopások száma mintha csök­kent volna. 15 milliárd forint jut - vállalkozásfejlesztésre Jermészetes hátrány" (MTI) Jövöre a Gazdasági Minisztérium az ideinél jóval nagyobb összeget, összesen 15 milliárd fo­rintot kíván fordítani a kis- és középvállalkozá­sok fejlesztesere - mond­ta Schifner Marianna, a tarca löosilalyveietó-he­lyette se csütörtökön Bu­dapesten sajtótájékozta­tón. Schifner Marianna a kor­mány által a héten elfogadott, a kis- és középvállalkozások­ról és fejlődési támogatásuk­ról szóló törvénytervezet kap­csán elmondta: a kormány el szeretné érni, hogy a velük kapcsolatos döntéshozatalban nagyobb szerepet kapjanak a vállalkozások, s ezért megerő­síti a Vállalkozói Tanács funkcióit. A törvény megalko­tásával a kormány célja az, hogy felgyorsítsa a kis- és kö­zépvállalkozások fejlődését, amelynek a törvény segítségé­vel el kell érnie a nemzetgaz­daság fejlődésének ütemét. Hozzátette: a kormány tisztá­ban van azzal, hogy a piac­gazdaságban a kis- és közép­vállalkozások természetes hátrányban vannak, ugyanak­kor jelentősen hozzájárulhat­nak a gazdasági növekedés­hez és sok új munkahelyet te­remthetnek. Ezért konkrétan megfogalmazza a tervezet, hogy ezek a vállalkozások mi­lyen állami támogatásban ré­szesülhetnek. Schifner Mari­anna elmondta, hogy szerin­tük a törvény nagy hatással lesz a kis- és középvállalkozá­sokra, ám leginkább több év alatt érvényesül. A főosztály­vezető-helyettes a törvényter­vezetet ismertetve kifejtette, hogy kis- és középvállalko­zásnak azok a cégek minősül­nek, amelyek 250 főnél keve­sebb embert foglalkoztatnak, éves nettó árbevételük legfel­jebb négymilliárd forint, s mérlegfőösszegük maximum 2,7 milliárd forintot tesz ki. Kisvállalkozásnak azt a vállalkozást minősfti a terve­zet. ahol az. összes foglalkoz­tatotti létszám 50 főnél ki­sebb, az éves nettó árbevétel legfeljebb 700 millió forint, a mérlegfőösszeg pedig nem haladja meg az 500 millió fo­rintot. Mikrovállalkozás az olyan kisvállalkozás, amely tíz főnél kevesebb alkalma­zottal dolgozik. Általános kri­térium, hogy a kis- és közép­vállalkozásokban az állami és az. önkormányzati tulajdon külön-külön és együttesen sem haladhatja meg a 25 szá­zalékot. AD Kedves Környékbéliek! A Délmai \Jem tudom, tapasztalták-e, mintha becsülete kezd* <6 IVne lenni a rendőrök munkájának! Ellentétben *CS korábbi önmagunkkal: jó ha közelünkbe tudjuk * rend embereit. Bár még nem mozdulhatnak mindén­hová egy telefongomb megnyomására, de ha így halad - köztünk legyen mondva - ez sem lesz elképzelheted len. Ahogy a hozzáértők mondják: alakulóban a ta­nyai riadóláncoktól, utcai jelzőhelyektől azonnal munkára fogható bűnüldöző gépezet, amely jötLapkiadó és csendben, jön zajjal - rohan földön, vízen, levegőbe* 0i~3 és lecsap a bűnözőre. Lopókra, rablókra, erőszakosko- _ o é I v l' dókra. Momentán még nincs így, de a közelmúlt törté-0099X, alapi nései arról árulkodnak: elérhető közelségben a rend rímű nap i szerit 1. M A Délma: őrei! A kiadó A várt váltáshoz nekünk, törvénytisztelő állampodíenteti meg? gároknak is az eddigiektől eltérően kell majd értékelés ünnepnap nünk a rendőrség munkáját. A rendőrt társnak, min-meS­dennapi segítőnknek kell elfogadnunk, nem pedig al ok nélkül büntető, még a kákán is csomót kereső ha- ' talmasságnak, aki kényére-kedvére élhet vissza poszt- \ Délma jávai. Ha nem is olyan közszolgának, aki megvéd óen-pilapjai meg nünket a hatalmaskodóktól, a becsületünkbe gázolok- ~ "Syfél! tói, a kiskirályoktól, de olyannak, aki ha baj ér *®jMédia-Logi nünket, nyakon csípi a bennünket károsítót. Mi több:sftőinél, jelenlétével szinte elébe megy, útját állja a bűnözőnek. - a lapo És mindezt úgy, hogy nem kell spiclinek, besúgónakne!imiefons; magunk miatt másra árulkodóknak lennünk. ^""^kibocsátott össze az állampolgári voltunk adja ehhez az ntö/tötdelési nyom Mint amiről már oly sokszor és oly sokat beszéltűJAA megrenr eddig is. Mert hát, Önök ne tudnák, kedves környékJdőrc s™l, béliek, hogy amit én itt most fölvázoltam, az nem /FU»">(^' ha(ár találmány. A rend őrei eddig is a mi érdekünkbe*megrendele munkálkodtak. Legalább is, mi ezt igy hittük. Ha meflezni. nem, akkor az vesse ránk az első követ, aki nem ig} üj "Je8 gondolta. Mégse ezért búcsúzom azzal, hogy „azéríJ^Tkéwpí senkit agyon ne kövezzenek", hanem amiatt, hogy 'jogosítja a nyáron kéthetenként jelenik meg oldalunk, a Kztetórrendelés fel tő. Maradva tisztelettel, s biztatva Önöket ezután is dCfeíőíhrté olvasásra, és a nyaralóknak jó pihenést kíván: csak számli a kézbesiti pont szerinl Á t/' 3. Vendégváróknál • Munkatársunktól A Katedra Alapítványi Szakközépiskola falusi ven­déglátó szakmai vizsgát szervez azon Csongrád me­gyei gazdák számára, akik részt vettek az „Agrártámo­gatások" pályázaton. A tan­folyam célja a központi tan­anyag elsajátítása mellett az előadók külföldi tapasztala­^ A Délm általa megj at elól'ize apterjeszt jsztika Kf erjeszti, tainak átadása volt. A W gatók tanulmányozhatták 4. Elő agrárturisztikai vállalko1 sok működését, gyakori rAe™l» ismereteiket pedig a del-Vülnek kő földi farmokon szereriváltoztatás meg. A 24 résztvevő mefennlartja. gazdasági és turisztikai Lossza^b,a meretekből, valamint a Előfizetés i< tés, főzés, és felszolgál Féléves fortélyaiból tesz vizsgát esetén kb. ^dunk. (. /iménnyel s A víz felett... tdfjak egész megállapít: MM A sándorfalvi útról jól lát­ni, hogy amit Zorán újfent énekel a Slágerrádióban, az itt, most magyar valóság. A mi orrhangú Sztevanovi­tyunk a doveri fehér sziklák sirályairól hallatja hangját a régi táncdalfesztivál dalá­ban, hogy azok épp a víz fel­ett szállnak, s „újra idézik azt az időt" - mármint a sze­relemét és a szép tengeri tá­jét. A mi sándorfalvi sirálya­ink inkább a siralom képét keltik az emberben, mert­hogy a ricaföld belvizén élik e nagyvilági életüket. Szó, ami szó, van vizük bőven, röpködhetnek kedvükre más madarakkal társulva. Lehet, hogy a szántóföld vízimada­rai már tudják, amit a jövő­belátók csak sejtenek: a Fe­nn _ Az előf hér-tó, titokban visszavímazzák a I az ősi medrét, csak még megye égés és csupán sutyiban bocs^'1"1' kézi , T . .. w/koltseget s: oda-oda néha a vizet. t/F hogy a táj, állítólag reged j vidék volt. A soroló nap forgó, a virágzó lucerna c pán csak álca. Ha már al A Déln latok világa megállásra jfög tetett bennünket a KertíJ ogjsztjka tanya közelében, s ott I' A Méd csevégre kaptuk a sirály^'E^zott s elmélkedtünk a rég. tap" » medrerol, őszintén be "igazolvány vallanunk: mindez egy jek felmut dületes nagy csacsiság. íialon'mal, a víz mindenhol - és ha aJat ^j^J felett sirályok szállnak.- rólag a D< zony a népek öregebbjeifeltal kiáll már nem az árokásó milj th.e,"lí_k a inkább a Zorán dal ugrik L™™ közül lehel M- 5.1. Ké > - Az e Jtézbesítő apjában izetési szá 5.2. La eresztül: A k döszakot lapjáig az atalmazí eten kei ilőfizetési iltett díj lőfizetőni atalmaz ezető péi , ézbesftői erre szolgi ] 5.3. Cse - Az ( megelőző jfcdó eljuti Ricaföld a víz szorításában. (Fotó: Gyenes Kál

Next

/
Thumbnails
Contents