Délmagyarország, 1999. június (89. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-30 / 150. szám

2 KÜLFÖLD SZERDA, 1999. JÚN. 30. SZERDA kommentár Ácsolják a bitóiét? A nap híre ugyan, de nyilván senki számára sem f\jelent meglepetést, hogy Abdullah Öcalant, a Kurd Munkapárt alapítóját és első emberét, halálra ítélték Törökországban. A világ közvéleménye számára máig eléggé homályos körülmények között elfogott, és Törökországnak kiszolgáltatott kurd gerillavezér másra nem is számíthatott. Az ötvenéves Öcalan tanult politológus. Az ankarai egyetemen szerzett oklevelét korán kamatoztatja: előbb Apocular néven alapít ifjúsági forradalmi mozgalmat, majd 1978-ban létrehozza a Kurd Munkapártot. A nyolcvanas években fegyverrel harcol a törökök ellen, később terrorakciókkal próbálja felhívni a világ figyelmét a hazátlan kurd népre. E „tevékenységében" viszont túlontúl nagy sikereket ér el, rengeteg ártatlan ember vére tapad a kezéhez. A terrorakcióiról elhíresült és magabiztos Öcalan megítélése ekkor már kedvezőtlenné válik, még azok számára is, akik szivük mélyén megértik a csaknem 20 milliósra becsült kurd népesség hányatott sorsát, gyakori egzodusait. Mert nemzetük van, hazájuk nincs, írja róluk a történelem, s ez ma is így van, hiszen Irak, Törökország, Szíria és a volt Szovjetunió néhány utódállama ad nekik otthont. Otthont? A Tigris és Eufrátesz folyók közötti, Moszulnak nevezett területről, melyet leginkább a hazájuknak tartanak, űzik, zavarják, irtják őket kegyetlenül. A világ pedig tehetetlen (mint ahogyan sok más hasonló probléma esetében is). Most szintén tanácstalanul áll, amikor a Öcalannak ácsolják a bitófát. Tudniillik, a népe függetlenségéért harcoló, de a vad terrorista indulatokkal teli kurd vezér esetleges kivégzése (ha az ítéletet nem változtatják életfogytig tartó börtönre), hatalmas zavargásokat robbanthat ki mindazokban az országokban, ahol kurdok élnek. \jem tudom - az egyébként szépirodalmat kedL Y velő, s Imrali szigetén sokat olvasó vezér - miként gondol vissza múltjára? Ugyanis Öcalanra mindenképpen ráillik, hogy az az ember, aki szakadatlanul a saját kiválóságában tetszeleg, a végén üressé lesz, mert nagyság volt a szenvedélye, törpeség a tragikuma. így valahogyan van ez a kurdok által istenített vezetővel is. Sorsa immár nem a saját kezében van. • Elárulta-e hazáját a kurd vezér? Halálra ítélték Öcalant Lisszabon-Kijev folyosó • Trieszt (MTI) A következő tíz évben 90 százalékkal nő az áruforgalom a Lisszabont Kijevvel összekötő 5-ös európai közlekedési folyosón, amely Magyarországon is áthalad - jósolták egy, a beruházással kapcsolatos trieszti munkatalálkozón. Nyolc ország - köztük Magyarország - és 20 kelet-közép-európai régió szakértői igyekeztek összehangolni a folyosóval kapcsolatos terveiket a találkozón. Szlovénia a többiek 2 százalékos átlagával szemben hazai össztermékének 3,5 százalékát fordítja közlekedésfejlesztésre. A másik végletet Horvátország jelenti, amely igen nagy mértékben támaszkodna külföldi forrásokra. Az olasz közlekedési miniszter szerint Horvátországot sem szabad kihagyni az 5-ös európai közlekedési folyosóból. Budapesti székhelyű pénzintézet alábbi, volt banküzemi ingatlanját kínálja eladásra: Szeged, Tisza Lajos krt. 7-9. 579 m2 Az ingatlan a város központjában található. Érdeklődni lehet: Tel.: 353-1000/498 és 407-es mellék. Imrali szigetén Abdullah Öcalan golyóálló üvegkalitkában hallgatta az Ítélethirdetést. (MTI Telefotó) • Ankara (MTI) A török állambiztonsági bíróság kedden hazaárulás és államellenes cselekmények vádjával halálra ítélte Abdullah Öcalant, a Kurd Munkáspárt (PKK) vezetőjét. A per a világtól elzártan, Imrali börtönszigetén zajlott, rendkívüli biztonsági intézkedések közepette. Még a sajtó nagy részét is távol tátották, a helyszínről csak a török Anatolia hírügynökség és a TRT állami televízió tudósíthatott. A bíróság elnöke a török alkotmány 125. cikke alapján mondta ki a halálos ítéletet Öcalanra. Ez azt jelenti, hogy a PKK vezérét „hazaárulással" vádolták, pontosabban azzal, hogy terrorcselekmények révén a török állam megosztására törekedett. A bíróság elutasította az alkotmány 59. cikkének alkalmazását, amely - az esetleges enyhítő körülményekre való tekintettel - lehetővé tette volna a legsúlyosabb Ítélet átváltoztatását életfogytig tartó börtönbüntetésre. A bírák szerint ugyanis Öcalan túlságosan veszélyes: terrorcselekményei során válogatás nélkül estek áldozatul emberek, köztük gyermekek, a vádlott ráadásul rendkívül nagy veszélyt jelent az állam egységére nézve - indokolta döntését a bíróság. Öcalan az utolsó szó jogán visszautasította a hazaárulás vádját. Megismételte korábban elhangzott felhívását, amelyben a „demokratikus köztársasághoz" méltó béke és testvériság megteremtéséért szállt síkra. „Az emberiség jövője nem a háborúra, hanem a békére épül" - hangsúlyozta a kurd vezér. Szavai nem befolyásolták a bíróság Ítéletét, amelynek felolvasása után a kurdok elleni harcokban elesett török katonák családtagjai - akik magánvádas félként ültek a teremben - elénekelték az ország nemzeti himnuszát. Törökországban minden halálos Ítéletet automatikusan megfellebeznek. Ha a fellebviteli bíróság megerősíti az első fokú ítéletet, az ügy a parlament elé kerül, de az államelnöké lesz az végső szó. Jóváhagyása nélkül nem lehet végrehajtani a halálos ítéletet (amely Öcalan esetében akasztást jelent). Bár a PKK a per idején tömegvérengzést helyezett kilátásba, ha vezére bitóra kerül, számos elemző úgy véli, hogy Öcalan hívei tartózkodni fognak mindenfajta erőszakos cselekménytől, amíg az ügy a parlament elé nem kerül. A törvényhozó testület ugyanis nem tisztán jogi, hanem politikai szempontok alapján dönt majd, a megfigyelők szerint ezt akarja megvárni a kurd szervezet. • MTI Panoráma A kurd nép, amelyre a figyelem Abdullah Öcalan pere és elítéltetése kapcsán összpontosul, indoeurópai eredetű. A médek és a szkíták leszármazottainak tartják őket, számuk, mintegy 20 millió. 40 százalékuk KeletAnatóliában, 30 százalékuk Iránban, 20 százalékuk Irakban él, Szíriában és a volt Szovjetunió utódállamaiban is megtalálhatók. A három legutóbbi évezredet átívelő történelmük során fokozatosan magukba olvasztották a Kurdisztán területén letelepedett népeket. A 230 Kurd történelem ezer négyzetkilométeres Kurdisztán hegyvidék, legnagyobb része a mai Törökország területén található, benyúlik Irán központjába és magában foglalja Irak és Szíria egy részét. A legfőbb kurd dinasztia, a Kayosidáké a 4. század végén kihalt, de kisebb kurd hercegségek a 7. századig megőrizték autonómiájukat. Hosszabb hanyatlásuk után a 12. és 13. században kis független kurd államok tűntek fel, azonban sorra megsemmisítették őket a török birodalmak. Az első nacionalista törekvések a 16. és 18. században alakultak ki, miután az ottomán uralom elől sok kurd külföldi száműzetésbe kényszerült. Az utolsó fontos kurd királyság Zandok nevéhez fűződik, fővárosa azonban Kurdisztánon kívül volt és vezetői nem próbálták meg egyesíteni a kurd nemzetet. 1867-ben az ottomán és a perzsa kormányok felszámolták az utolsó kurd hercegségeket is. Az első világháború után a török birodalom összeomlása 1921-ben a sévres-i szerződésre vezetett, ez előirányozta Kurdisztán függetlenségét. A luasanne-i szerződés azonban két évvel később törölte az erre vonatkozó előírásokat. 1945-ben Irán északi részén kikiáltottak egy kurd köztársaságot, ezt azonban az iráni hadsereg egy év múlva leverte. A törökországi kurdok felkelései 1980 után polgárháborúra vezettek Atatürk országában, s a kurdok hiába követelték a törökökkel egyenlő jogaik és nyelvük elismerését. A törzsi szervezet a középkor vége óta jellegzetes vonása a kurd társadalomnak. Egy kurd nemzeti állam hiányában a törzsek azok a fő hatóságok, amelyekre a kurd nép hivatkozik - íija az AFP. Brit médiaháború Az ellenzék támadja a BBC-t • London (MTI) A BBC vezetése visszautasította az ellenzék vezérének, William Hague konzervatív pártvezérnek azt a követelését, hogy hozzanak létre független megfigyelő testületet a közszolgálati rádió és televízió állítólagos politikai elfogultságának nyomon követésére. A londoni lapok beszámolói szerint zsákutcába jutottak a konzervatív pártvezérnek és a BBC legmagasabb szintű küldöttségének hétfő esti tárgyalásai, amelyet az ellenzék kért amiatt, hogy a múlt héten a BBC kormányzótanácsa Greg Dyke személyében a hatalmon lévő Munkáspárt egy bőkező támogatóját, egészen a múlt héüg a párt egyik tagját választotta meg a jövőre leköszönő Sir John Birt vezérigazgató utódjául. A brit lapok által igencsak viharosnak leírt mintegy 50 perces tanácskozáson Hague, aki eddig is a Munkáspárt iránti elfogultsággal és pártja mellőzésével vádolta a brit közszolgálati rádió és televízió hírműsorait, javasolta, hogy állítsanak fel egy független megfigyelő tesületet a politikai adások ellenőrzésére. Sir Christopher Bland BBC-elnöknél, Sir John Birt jelenlegi és Greg Dyke leendő vezérigazgatónál nem talált támogatásra az ötlet. Greg Dyke-nak, a Pearson független televízió, a Financial Times leányvállalata elnökének múlt heti kinevezése politikai vihart kavart, miután kiderült, hogy Dyke az elmúlt években, mintegy 55 ezer fonttal támogatta a Munkáspárt kasszáját. Bár az adományok még 1994-től az ellenzékben lévő Munkáspártot segítették, és Dyke múlt heti megválasztásakor azonnal lemondott munkáspárti tagságáról, az ellenzéket aggasztja esetleges szerkesztői részrehajlása. (A BBC-nél a vezérigazgató felügyeli a hírműsorok szerkesztését is.) A konzervatívok azzal védekeznek, hogy aggodalmuk egyáltalán nem megalapozatlan. A BBC bizonyos hiányosságait a pártatlanság terén állítólag maga Sir John Birt vezérigazgató is elismerte, amikor télen a tory pártvezérrel folytatott magánbeszélgetésében úgy vélte, a kozervatívok valóban kevesebb megszólalási lehetőséget kaptak a rádióhullámokon. Maga Greg Dyke, akit médiaszakértők egyébként az egyik leghozzáértőbb és legalkalmasabb szakembernek tartanak az átalakulóban lévő, a digitális televíziózás küszöbére lépő BBC élére. Horvát gazdablokád • Zágráb (MTI) Horvátország 9 megyéjében 36 helyen állítottak útakadályokat mezőgazdasági gépeikkel a tüntető gazdák. Mintegy 20 ezer mezőgazdasági termeié vesz részt a tiltakozó akcióban, amelyet a Horvát Parasztszövetség kezdett szombaton. 3 tüntetők a mezőgazdasági i®' port betiltását követelik a kormánytól, valamint azt, hogy emeljék közel a kétszeresére a búza felvásárlási alapárát, és fizessék ki a parasztoknak a tavaly leadott cukorrépa ellenértékét. A kormány elutasította a követelések teljesítését, de bejelentette, hogy kész a további tárgyalásokra. Keleti Szél-31 • Washington (MTI) Kína újabb interkontinentális ballisztikus rakétakísérletre készül, és ehhez felhasználja a1 USA-ban lopott technológiát írta a The Washington Times. A napilap értesüléseit az amerikai felderítés katonai ké®' műholdak adatain alapuló jelentésére hivatkozva közölte. A cikk szerint a Keleti Szél-3l jelű hordozóeszköz módosítót! változatáról van szó. Lehetséges, hogy már a jövő héten indítják a rakétát az ázsiai ország középső részéről. Az UCK állja szavát • Pristina (MTI) A Koszovói Felszabadítás' Hadsereg (UCK) határidő® felállította a fegyverbegyűj® helyeket, és a jelek szerint tartja magát a lefegyverzési tervhez - mondta a koszovói békefenntartó erők (KFOR) szóvivője. Kenneth Pickless őrnagy szerint az UCK éjfélre létrehozta a begyűjtőhelyeket. Egyedül a KFOR brit szektorában öt ilyen raktárt nyitottakNem tudta pontosan megmondani, hogy hány fegyvert szolgáltattak be eddig. Váltás? • Temesvár (MTI) A Koszovóba tartó oros2 katonai repülőgépek a vasárnapi incidens óta nem veszik igénybe Románia légterét, ehelyett Magyarországon át repülnek - írta a román sajtó. A2 orosz repülések hétfőn folytatódtak, de a korábbi kérésről lemondva a gépek nem Románia, hanem Magyarország légterén átrepülve érkeztek Koszovóba - közölte Liviu Stoica ezredes, a temesvári 2. repüló és légvédelmi hadtest szóvivője. A menedékjog • Peking (MTI) Kína hivatalosan cáfolta, hogy politikai menedékjogot kínált Szlobodan Milosevics jugoszláv elnöknek, aki ellen a hágai Nemzetközi Törvényszék háborús bűntettek miatt vádat emelt és elfogatóparancsot adott ki. Csang Csi-jüe szóvivőnő „alaptalan képtelenségnek" nevezte a hamburgi Bild am Sonntag értesülését. Kína határozottan támogatta Belgrádot a koszovói válság alatt, módszeresen bírálva a NATOlégitámadásokat. A Reuters szerint a kínai álláspont mögött nyilvánvalóan az a félelem húzódik, hogy a függetlenség® törekvő Tibet vagy Tajvan sorsát - Koszovó példájára - szintén eldöntheti egy nemzetközi katonai intervenció. Orvosa fejles • Debrecen | Orvos- és centrumként a lyett öt karral elsején létre Debreceni Eg rálódni a Deb dományi Egye ki Muszbek L kus, a DOTI Fésűs László DOTE megvj l-jétől hivatal Az orvosegyévekben dina dött. Tizenöt i tak létre. Sz hogy a jövőb működjön a f nyi intézet, a dományi int egészségügyi Négyi • Göd (MTI) Július elsej település - < Herend és V kapja meg a Ezután az ors; ge közül imm városok sorál tilag azt jelei szág települé: zaléka város, összes lakoss; Ezzel az eur zőnyben fogh Rámsa és Holdi • Visegrád i Az elmúl hozzávetőleg kárt okoztak Rt. területén, dulóhelyek: a a Holdvilág-á se még most Az átázott tal hullhatnak és meder. A tá nagy erőkkel fok helyreáll alapcsövek, á tításán. E mu 28 millió forii Altit • Székesfel Százhatod alkalmából 1 dász Ferenc hát, a város 1 rát. A matri Unokájával é; jávai él együ kertvárosi Örömmel fog kat. Az idő: képest jó eri frisseségne mint mondta lábai gyakrai a szeme és a zi". Ennek e ját magát, ö közlekedik ; ziót már nen got naponta kesfehérvár ra 2 gyerme Unokája, 4 ükunokája v; Ház % Nagyatá Százmillii gel két, szoc ellátó intézn gyatádon. F soknak szán sos társash éveken át ki honvédségi kítottak ki. t kétszobás és kásos garzot hatják meg. az új épületi otthonát is