Délmagyarország, 1999. június (89. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-17 / 139. szám

6 KULTÚRA CSÜTÖRTÖK, 1999. JÚN. U CSÜTÖI Gregor triumfált Belgiumban Egy ilyen előadást látva-hallva az olasz publikum szétverné a hazat. A genti flamand operalátogató azonban hűvös, mindössze kétszer tapsolt Rossini Hamupipőkéjének felújítása alatt - az egyik taps Magnifico második felvonásbeli áriáját követően volt. Belgiumot a régi zene hazájaként tartjuk számon, így számomra meglepetés volt e produkció, Guy Joosten szellemes, mulatságos ötletekkel teli rendezése. Tökéletes kidolgozottság Gregortól tudom, hogy a felújításra öt hetet próbáltak! —, annyira tökéletes, hogy a teljes spontaneitás hatását kelti. Nagyszerű a címszereplő — ha Laura Polverelli egy-egy magas hangja nem lenne kissé éles, világsztárt emlegethetnék, általában nagyon erős az ensemble-teljesítmény. Az est motoija Gregor József volt, tökéletes hangi kondícióban, a tőle megszokott gyönyörű szövegmondással. Változatlanul nem vagyok képes felfogni, hogy csinálja, hogy egész este nem vesz levegőt vagy legalábbis ezt nem észrevenni. Don Magnifico egyébként is egyik legjobb szerepe, tudjuk ezt a pesti, a szegedi előadások óta, de játéka még kidolgozottabb, árnyaltabb lett. Pont annyit ripacskodik, amennyit kell, jönnek a „gregoros" apró nüánszok, a közönség felfelhördül. S egy apró momentum, talán anekdota lesz majd belőle: első felvonásbeli áriájának végen annyira élethűen kapkodott a nyakához, rángatta gallérját, hogy a színpadi ügyelő betelefonált, csak nincs tényleg rosszul? A Flamand Opera Cenerentolája — ahogy nálunk ferdítik: Hamucipőkéje - nem Benelux fapapucs, hanem sistergőpezsgő-sziporkázó happening. Hogy ez így van, abban a rendezőnél, az énekeseknél is nagyobb szerepe van egy apró termetű öregúrnak. Alberto Zedda, a világ első számú Rossinikarmestere dirigált. Lajos napló r*« MA PAPP ZOLTÁN, a 15-ös választókerület képviselője fogadóórát tart az 1999. évi képviselői alap felhasználásáról 17-18 óráig a szentmihályi Móricz Zsigmond Művelődési Házban. DR. TÍMÁRNÉ HORVÁTH MAGDOLNA, a 25ös választókerület (Tápé) képviselője fogadóórát tart 14-16 óráig a tápéi ügyfélszolgálaton (Honfoglalás u.). DR. T1CHY-RÁCS CSABA, a 14-es választókerület (Alsóváros) képviselője fogadóórát tart 18-19 óráig a Dobó Utcai Általános Iskolában. HOLNAP DR. ZLEHOVSZKY ILONA, a Munkáspárt jogtanácsosa 13-15 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart a Munkás Művelődési Otthonban (Fő fasor 9.). Film készülhet Kató Sándor első könyvéből Porond az élet Többjelentésű Kátó Sándor színművész könyvhétre megjelent első kötetének címe. Idézi szülőföldjét, a Székelyföldet, az Ozsdola mellett folyó Porond patakot, de porond a szorító is, ahol Balkán bajnoka ökölvívó mérkőzéseit vívta, és porond végül a színpad is, ahol lassan három évtizede játszik. A könyvből egy nemzetiségi létből induló háromszéki fiatalember kalandos és tanulságos törtenete bontakozik ki gyerekkorától a sportkarrieren át a színészpályáig - mindez egyéni ízű humorral, anekdotázó történetmeséléssel olvasmányossá szelídítve. 9 Az utóbbi időben egyre több színész ragad tollat; hogyan született meg a Porond című kötete? - Sokáig egyáltalán nem foglalkoztam írással, még levelet is csak ritkán fogalmaztam. Még a Ceausescu-éra közepén, 1979-ben Bogdán Laci barátom írt egy cikket Hol vagytok ti régi játszótársak címmel a Megyei Tükör című lapba ma már Háromszéknek hívják -, amiben tizenhárom barátról szólt, akik szétszóródtak a világban. Ennek folytatásaként a Hitelben is megjelent egy felkavaró írása 1992-ben, s részben az ő gondolataira, kérdéseire válaszul született meg a könyvem. • Sok, ma már mosolyt fakasztó korabeli dokumentummal egészítette ki írását, és saját életéből is elmesél olyan dolgokat, amelyekről általában hallgatni szoktak. - Sohasem tagadtam, hogy az ökölvívást tizenhárom éves koromban a brassói Dinamónál kezdtem. A klubban katonatisztek, szekusok között sportoltam, akik maguk közé valónak fogadtak el. A történetben persze nem ez a legfontosabb. Van egy fejezet, ami egy kucsmáját kereső bokszolóról szól. Ez a kucsma számomra tulajdonképKátó Sándor: Az ökölvívás és a honvesztés lélektanát jól ismerem. (Fotó: Gyenes Kálmán) pen a haza és az anya elveszítését jelképezi. Igaz történet, az élet produkálta. Több filmrendező is érdeklődött iránta, jó irodalmi alapanyagnak gondolják egy forgatókönyvhöz. Egyelőre úgy tűnik, Tordy Géza és Korcsmáros Gyuri barátommal forgatnánk belőle egy filmet. Gyurival a szegedi színházban sokat dolgoztam együtt, Gézával pedig a 80 huszár forgatásán barátkoztunk össze. Elsősorban a filmcsinálás technikai részében segítenének, mert az ökölvívás és a honvesztés lélektanát én ismerem. Már el is készítettem ezzel kapcsolatban egy pályamunkát, azaz a szinopszis megszületett, most várjuk az elbírálását. Más filmötlet is született írásom alapján: erdélyi származású, New Yorki színészbarátom, Técsy Sándor - aki néhány éve Woody Allén egyik filmjének társ-forgatókönyvírója is volt - egy krimit írt belőle, amelyben még a Stasi és a KGB is szerepel. Jópofa dolog lenne, bár én inkább művészfilmet forgatnék. Nem sok értelmét látom, hogy egy amerikai stílusú, tucat bűnügyi történetet csináljunk. 9 Mi volt a szándéka az írással? - Kiútkeresést, életcélkeresést jelentett. Három évvel ezelőtt, szabadkai színész koromban kaptam meg a Hitel egyik számát, benne Csoóri Sándor Határsértés súlyos gondokkal című esszéjével, amiben feltette a kérdést: miért ennyire műveletlenek az erdélyi magyar fiatalok. Napokig gondolkodtam rajta, hogy miért is igaz ez. Véletlenül a kezembe kerültek erdélyi magyar folyóiratok az ötvenes-hatvanas évekből, amelyekből egyértelműen kiderült, hogy már a Ceausescu-éra előtt az erdélyi magyar értelmiség nagyon keveset tett azért, hogy a következő generációk szellemileg jobb helyzetbe kerülhessenek. Tanulságos ma elolvasni az '56-os forradalom elleni felhívásukat, vagy épp azt az írást, ami A dzsungel könyvét az imperializmus mételyének bélyegzi... ' • Milyen műfajú könyv a Porond? - Életrajzi létértelmezés azt hiszem, Agócs Sándor barátom megfogalmazásában benne van minden. Mozaikszenten tevődik össze, a borítón szereplő fényképek az életem egyes állomásai: az ozsdolai iskola mellett azon a Bandi lovon ülök, amiről a könyvben is írok, ökölvívó korszakomból is látható egy felvétel, szerepel egy fotó a 80 huszár forgatásáról, de látható egy a romániai forradalom napjaiból is. És persze Csoóri Sándor is ott az egyik képen, akinek a kötetet ajánlottam. B Az utóbbi másfél évben színészként, rendezőként, irányttóként az Algyői Móra Ferenc Népszínházzal jegyezte el magát Most mire készül a társulattal? - Heltai Jenő A Tündérlaki lányok című darabját szeretnénk bemutatni. Július végén Szlovéniában turnézunk, utána szülőföldemre, a Felső-Háromszék vidékére visszük Örkény darabját, a Tótékat. Október 6-án pedig Lendván mutatjuk be A kőszívű ember fiait. A 2000. esztendőre szeretnék egy Szent Istvánról szóló darabot ími. Segítségemre van ebben Kardos Mihály atya, az algyői plébánosunk is. A történet I. László uralkodása idején játszódik, amikor István királyról szentté avatása kapcsán pro és kontra elhangoznak az érvek. • Erdősávval, parkosítással lehetne védekezni A szállópor a tüdőbe jut Első hallásra nem tűnik túl veszélyesnek, mégis igaz, hogy Szegeden a szállópor az egyik legsúlyosabb környezeti szennyezés. A levegőben keringő apró szemcsék ugyanis nem szűrődnek ki az orrban vagy a garatban, hanem egyenesen a tüdőhólyagocskákba kerülnek. Közismert, hogy Szeged poros város. Azt viszont kevesen tudják: a Szegedre jellemző szállóporral nem az a baj, hogy elcsúfítja a környezetet, vagy egyszerűen rontja a levegőt. Hanem, hogy a 10 mikronnál nagyobb szemcseméretű ülepedő porral szemben ezek a 3 mikronnál kisebb szemcsék nem szűrődnek ki az orrban vagy a garatban, hanem a tüdőhólyagocskákba jutnak és rakódnak le. Itt pedig, a légzőfelületet csökkentve, irritálva károsíthatják a tüdőt. Ráadásul a porszemek felületén könnyen megkötődnek és a tüdőbe jutnak a szennyező, fertőző anyagok, például a nehézfémek, szilikátok. A közlekedés porszennyezése az allergiás megbetegedések kiváltásában is szerepet játszik. - Elsősorban természetföldrajzi okokkal magyarázható, hogy Szegeden miért nagyobb a szállóporszennyezés, mint más városokban - mondja Gyapjas József, az Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi Felügyelőség (Atiköfe) igazgatója. - Az országnak ez a területe meglehetősen mélyen fekszik, a hosszú, nyári, aszályos időszakokban pedig a talaj kiszárad és könnyebben porzik. Ráadásul a város körül igen nagy a mezőgazdasági művelésű területek aránya. A szántóföldek pedig - gondoljunk csak a júliustól parlagon álló búzamezőkre - az elsődleges forrásai a szállópornak. A városon belül a nyáron kiszáradó, növényzettel nem borított, elhanyagolt területek és az aszfaltburkolat nélküli föld-, vagy salakkal borított utak gondoskodnak a por utánpótlásáról. Ezek miatt a kertvárosi övezetekben sem élvezhető a tiszta levegő. Természetesen a közlekedés, a katalizátor nélküli autók is jelentősen hozzájárulnak a levegőszennyezéshez, kisebb részben pedig az ásványolajipar és a füstgázt kibocsátó légszennyezők a felelősek foglalja össze az igazgató azokat az okokat, amelyek miatt környezeti szempontból is igaz, hogy Szeged poros város. Az okokból egyenesen következne a megoldás is - ha lenne rá pénz. A városon belül le kell aszfaltozni a földutakat, parkosítani, ápolni és öntözni kell a be nem épített területeket. Csökkenteni kell az autózást és ki kell vonni a forgalomból a katalizátor nélküli járműveket. Biztos javulást jelent majd a Szegedet elkerülő út és a harmadik híd megépítése. A városon kívülről érkező szállópor ellen az uralkodó széliránynak megfelelően telepített erdősávval lehet védekezni. Az erdő a legjobb szűrő: a fák között lelassul a szél, a por és koromszemek pedig megkötődnek a növények törzsén, levelein. Ráadásul ez a természetes szűrő minden esőzéskor megtisztul, és újra készen áll a por „fogadására". A sík területen telepített erdősáv hozzávetőleg huszonötszörös famagasságnak megfelelő távolságig fejti ki hatását, vagyis 200-600 méterig. A luc- és erdeifenyő sávok évente 3035 tonna port képesek megkötni hektáronként, a bükkösök ennek kétszeresét. Már egy 250 méter széles erdősáv is jelentősen csökkentené a városban a szállópor-szennyezést. - A szállóporral kapcsolatban éppen az a probléma, mint általában a környezetvédelemmel - mondja Gyapjas József. - A káros hatások és azok költségei nem jelentkeznek azonnal, így a lakosság nem veszi kellően komolyan a veszélyeket, a politika pedig nem szívesen vállalja fel a környezetet védő, meglehetősen drága és csak később megtérülő beruházásokat. Azért természetesen nem lehet megbüntetni valakit - bár Nyugat-Európában erre is van példa -, hogy nem gondozza az előkertjét, s ezáltal porral szennyezi a levegőt. A megoldást inkább a megfeleld szemlélet, gondolkodásmód jelentené - mondja az Atiköfe igazgatója. Parlamenti pogácso r

ímár György kisgazda honatya azzal a kéréssel for-\ dult a parlament elnökéhez, hogy azok a képviselők, akik nyolc óránál hosszabb ideig vesznek részt1 parlament munkájában, a T. Ház számlájára, azfit, (számukra) ingyért kapjanak a büfében tepertős pogácsát Áder János házelnök a kérést elutasította, megítélést szerint a képviselői tiszteletdíjból telik tepertős pogácsáraA kisgazda honatya felvetése bizonyára nem véletlen; ilyenkor ugyanis, ballagások idején valószínűiéi kultúrpszichológiailag megnő az ember vágya a hamuba sült illetve a tepertős pogácsák iránt P.S* Molnár Gyula, az „örökös madarász' Dr. Molnár Gyulát örökös tagjának választotta a huszonöt éve megalapított Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A muzsikusként, ornitológusként, tanárként és természetfotósként egyaránt ismert dr. Molnár Gyulát a madarak védelmével töltött évtizedekről kérdeztük. 9 Alapító tagja a madártani egyesületnek? - Csak a véletlenen múlt, hogy nem lehettem ott az alapítók között. Akkoriban nevelőtanárként dolgoztam, délutánonként, esténként benn voltam a kollégiumban, így nem járhattam el a madarászok üléseire. Ezért csak kevéssel megalapítása után léphettem be az egyesületbe. 9 Mióta érdeklik a madarak? - Már kisgyerekként is nagyon szerettem a madarakat, tízéves koromtól pedig rendszeresen végeztem megfigyeléseket. A Fehér-tóra 1957-ben, Beretzk Péter vitt el először. Büszke vagyok rá, hogy haláláig jó kapcsolatot tartottam vele. O már nem érhette meg az egyesület megszületését, mert egy évvel korábban, 1973-ban meghalt. De túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ó nevelte föl a szegedi ornitológus gárdát. 9 Miért tartották fontosnak a madarászok, hogy egyesületbe tömörüljenek? - Egyrészt az információhiány miatt: a lelkes madarászok nem tudtak egymás munkájáról, csak késve értesültek fontos eredményekről. Másrészt (és ez volt a súlyosabb ok) a „terepmadarászok" döbbenten látták a pusztulás jeleit. A mezőgazdasági szántóterület növelése, az erdők felelőtlen irtása következtében ijesztő mértékben fogyatkoztak a madarak, ezen felül fajszámuk is csökkent. Rádöbbentünk, hogy tennünk kell valamit, s úgy gondoltuk, együtt ^ rozottabban léphetünk föl 9 Mi volt az egyesú1' első jelentősebb sikert- A kerecsensólyom-® delmi program. Alig ®3' minc párra csökkent az áW mány, mert nyugati süly"4 szok megbízásából cse1 pészték ki tojásokat és fi1 kat. Akkoriban csakn® annyit fizettek egyetlen recsensólyom-tojásért, egy Volkswagen ára. Al! dó figyelőszolgálatot s; veztünk a ritka és védett i® darak megmentésére. SáC! kat vertünk a fészkelő n lyek közelében, és ketüj egymást váltva, távcsöve'" gyelték a fészket. A tojáH fiókarablók elképesztő t®" kökkel próbálkoztak: eí szer még a szomszédos et" is fölgyújtották, hogy elcSj ják helyéről a fészekfigyfjj De a kitartó munka meg®® ta gyümölcsét: húsz év százhúszra nőtt a kerecs? sólyom-párok száma. » azért is örvendetes, i®e egyes föltevések szeri®'' kerecsensólyom azon"3 honfoglaló magyarok tu®1 madarával, így számú®1" különleges értékkel bír. j 9 Hány tagot számlál * az egyesület? - A számok szép egy^ esése, hogy huszonöt év » közel huszonötezer főre a létszám. Szívesen lát®" minden jó szándékú ern®" a szakma irányítói tne» helye van nálunk anna® . idős néninek is, aki ott® " Ár A

Mars te merítve egész pály előretolt él hogy bele eigit...!" j vevőt. Pár magasság Zárja kör rogyadozv Produkció képességéi Mire a: eigit szoroi Sakkor ágy, mint egyetembe » szólt va "agyi hiáb Ebből i távon fejPillanat al • Várói A város ?khialitásc °"óspontjó •"•kratál* St*9«di sz< petéje, < S « pár •« Nagy ! jWksi fra *0«atón Mi«dhárc Probléma S k"d Oyhöszolg *'ciója éi """nkáján* 90 - tagle kapót jplönvél e,holcráci . Az iskol ^szervezést , Pszavazás tan,„.,„ai| eteti a kertjébe szokott A darakat. Bíztató jel, tagságunk többsége fiatal , 9 Önt az egyesület f kös tagjának válási' tök. Hogyan fogadta " tüntetést? - A .hivatalos" elisi®e® is fontos (ebben is részei® . hetett, tavaly miniszteri J tüntetést kaptam), de egy vil szervezet megbecsü' l más: az szívből jön, ®' mögötte politikai vagy csolati érdek. Természete"' nagyon jól esett, hogy tű*. émj nyolták életem madárve1 tt évtized* Nyilas lemmel töltött évtizedefö^ Madarász, tanár, természetfotós, zenész , hivatások, betűrendben. (Fotó: Schmidt Andrő° szei Vezetés é , Uem lehe 'eket körű Rálapozó S- Az e ^okrácia • A 14 eze ""Politikai vezeté: ;JUul a p .,asztásáh riilbelül ki >kás é az >érö h odabc mell >n is. r' mégii "étű"6™ fel* Sze8« )/es«ési t S «er ft^y el - ma d ,UKnÍk a f frthatjá: *e8eden. Seresen J*gedi Ö n add'g R'