Délmagyarország, 1999. június (89. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-17 / 139. szám

ÍÚN-17 CSÜTÖRTÖK, 1999. JÚN. 17. HELYI TÜKÖR 7 éréssel for' >k a képá nek részt' íjára, az*i ertős pogímegítélést pogácsára, nem vélelilósztnúkt m a hanta S* rásx" együtt h^ hetünk föl íz egyesi' ?bb sikert'\ nsólyom-11 n. Alig f' ckent az ál" jgati sólya" sából csei okat és fi1 in csakn'1 egyetlen ojásért, :n ára. Ál gálatot s: Ártatlan világ A

Mars téri cigisek (a korszerű labdarúgás eredményeiből merítve) ésszerűen alkalmazzák a területvédelem és az egész pályás letámadás kombinációjának taktikáját. Az előretolt ékek a megálló melletti járdán, az „Arra vágyom, hogy beleharapjak" föliratú reklámtáblánál „cigit, cigit...!" jelszavakkal ajkukon veszik űzőbe a leendő "evőt. Pár méterrel odébb, a száraz kutyaeledel-reklám Magasságában, megerősített középpályás sor gyűrűje tárja körül a tétován botladozó ellenfelet, aki még rogyadozva lép néhányat, de az „Ártatlan világ" című Produkció hirdetésénél már teljesen elveszíti tájékozódó képességét. Mire a zebrához ér, azon kapja magát, hogy egy karton cigit szorongat a hóna alatt. S akkor még jól járt, mert megúszta verés nélkül - nem ugy, mint az a nagymama, aki hároméves unokájával egyetemben az istennek se akart cigit venni, és még vissza w szólt valamit. Erre jól megtépték a haját, miközben a nagyi hiába kiabált segítségért. Ebből is látszik, hogy a dohányzás nem csak hosszabb távon fejti ki károsító hatását, hanem már néhány Pillanat alatt is veszélybe sodorhatja testi épségünket. Ny. P. • Városházi ügyek Nagyobb nyilvánosságot követel az SZDSZ * városi és városházi ^dualitásokról kialakított °"®»pontját a Szabad DeI -xoő ?0kr«»ók Szövetsége és vedet. ® 'tegedi szervezetének két r^T , ' Í >Wíe' dr. Molnár Zolfeszkelo »on, a árt hel j elnöke CS S !'>y Sándor, a közrí' L frakció vezetö-he:t. A toja> Tettese tegnap saitótáiéepeszto ti® k0ztat6n koztak: 4 Mindká ^bléma r Í l!' kezdeményezés, a nszédos e^ . hogy elcP ismertette, rom fölvetett a népszavaíszekfígy® ^szolgáltatás privati.pka megh *aciój0 és a közgyűlés busz ev Munkájának nyilvános,át a kerecs* 9o _ f ^nker szereszáraaj Pe» ka ~ott „ SZDSZ.es .detes, ® ^Ul6„váleményben* a ;ek szeri® «ernok racia. nu-' tur" ím azonos,i gyarok y számún^ ats; ,'id >Zavazási kezdeményezés ,t számlál'' ^ulságainak egyike - az iskolabezárásokkal és Zervezésekkel kapcsolatos S2DSZ szép ej zonöt év ezer főre vesen lát® tf, 'osV( szerint -, hogy a vá^ ,ezetés és a polgárság szá®ra egyaránt bizonyítottá ifi , hogy a hatalom gyakorlá-yj, Anern lehet öncélú. A döntédékú eB0 eket körültekintőbben és yttői meú jjaegalapozottabban kell megann!dJ 2ni- Az emberek képesek a s, aki ott® , , ... 1 , „ szokott ...Hezerala ,to jel, h". "t Politikai hiba a város FideségefiataP *es Vezetése részér6l mikor Ta,Í% í dáula polgármester meg„í l. asztásához elegendő volt fogadta' ^rülbelül 16 ezer voks „., neBlokrácia lehetőségeivel élszokott ® H. A 14 ezer alá(rás( lebecsm_ hangsúlyozta dr. Molnár Zoltán. A demokratikus játékszabályokat érinti a távközlés privatizációja. Az SZDSZ álláspontja szerint e lépésre csak akkor szánhatja rá magát a város, ha az önkormányzat és a távhőszolgáltatásba kapcsolt polgárok többsége számára az előnyök és az ezek eléréséhez szükséges eszközrendszer világos, s ennek alapján az ajánlatokat elbíráló bizottság értékelési és prioritási szempontokat alakíthat ki és érvényesíthet. A demokrácia egyik legfontosabb tényezője a döntéshozatal nyilvánossága. Szegeden azonban, annak ellenére, hogy rendelkezésre állnak a technikai lehetőségek, a korábbiakhoz képest szűkült a nyilvánosság jelentette ki Nagy Sándor. Példaként a közgyűlési munka tévé-közvetítésének esetlegességét említette, illetve azt, hogy a képviselő-testületi ülések internetes dokumentálása megszűnt. Az SZDSZ kezdeményezi, hogy a közgyűlés alkosson rendeletet, mely rögzíti, hogy e testület munkáját a vtv folyamatosan közvetíti és rögzíti, majd az utóbbi változatot levéltárban elhelyezi; az interneten közzéteszi a közgyűlés és a bizottsági munka jegyzőkönyveit, illetve a megalkotott rendeleteket, egységes szerkezetben. Ú. I. • Razziák és ellenőrzések Zsombón Vágóhíd mellett nem jó lakni Nincs béke a vágóhíd környékén. Brunner Gyózö a búz forrására mutat... (Fotó: Miskolczi Róbert) A zsombói vágóhíd közelében lakók hatodik éve szenvednek azoktól a szagoktól, amelyek az üzem felöl érkeznek. A vágóhíd ugyanis, mint tudjuk, nem illatszergyár. Oda visítozó disznókkal megrakott teherautók érkeznek, trágyaszag keletkezik, a melléktermékek pedig olykor orrfacsaró bűzt árasztanak. A szomszédok a vágóhíd bezárásáért harcolnak, miközben a hatóságok nem találnak kivetnivalót a kisüzem működésében. Az ellentét feloldhatatlan. A zsombói vágóhíd két község határán fekszik. Dorozsma felől Zsombó felé haladva étjük el jobbról az Omnimarkt Kft. bútorüzletét- és raktárát, ott lekanyarodunk a főútról, majd hetven méterrel beljebb találjuk meg azt a tanyát, ahol a főpanaszos, Brunner Győző él családjával. Mielőtt a békés alföldi tájban, a gondozott udvarban és a madarak csiripelésében kezdenénk el gyönyörködni, egykét hullámban fertelmes szagok érkeznek a mintegy 250 méterre lévő vágóhíd felől. „Nincs is olyan büdös" Nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy beleéljük magunkat a család helyzetébe, amint nyári éjszakákon megpróbálják kinyitni az ablakot, avagy meghívni a barátaikat egy szalonnasütésre. - Ez a ház 1907-ben épült, az édesanyámé volt, mi a halála után újíttattuk föl - kezdi el a történetet Brunner Győző, az AgriCa Kft. ügyvezető igazgatója. - Vagyis mi voltunk itt előbb, nem a vágóhíd, amely 1993-ban épült. Nem lehet azt a szemünkre vetni, mi hibáztunk, amiért egy vágóhíd közelébe költöztünk. A vágóhíd körül mellesleg nem hemzsegnek a szomszédok, hiszen külterület, szétszórt tanyákkal. A szagokból leginkább Brunnerék, az Omnimarkt Kft., valamint Soósék, Joóék, Vajdicsék részesülnek. Egy bokoralja szép, gondozott tanya és hétvégi házikó. Amelyeknek az ingatlanpiacon pillanatnyilag meglehetősen alacsony a forgalmi értéke. - Amikor a 90-es évek elején meghallottam, hogy hamarosan vágóhíd épül, már mozgolódni kezdtem - folytatja Brunner Győző. - A polgármesteri hivatalban azonban azt mondták, zárt rendszerű kisüzemet terveznek, nincs ok az aggodalomra. Nem így történt. A zsombói vágóhíd ma a TRT-Farm Kft. tulajdona, de egy éve Varga Zoltán vállalkozó bérfeldolgozást „végeztet" az üzemben. Ő az, aki állja az ütéseket és próbálja csillapítani az indulatokat. - Magyarországon az összes szennyvíztisztító külterületen fekszik, és mindegyiknek vannak elérhető távolságon belül szomszédai. Ilyen alapon egy szennyvíztisztító sem épülhetne - védi a maga igazát a fiatal vállalkozó. Az ülepítés, mint technológia A házigazdával, Brunner Győzővel körsétára indulunk. A vágóhíd kerítésén bekukucskálva látszanak az ülepítők, amelyekben el lehet képzelni, milyen víz áll. Az ülepítést követően a már megtisztított vizet csövek vezetik a talajba. Brunner szerint az lenne a szabályos, ha egy 10 köbméteres föld alatti tartályba vezetnék a szennyvizet, amelynek a tartalmát időnként elszállítanák. A panaszos nem az első kérvényét írta meg nemrégiben, június 1-jei dátummal a hatóságoknak, évek óta ostromolja azokat. Szerinte időnként jön egy-két ember, három percre kiszállnak a kocsiból, azt mondják, itt nincs is olyan büdös, és hazamennek. A legutolsó beadványt azonnal kivizsgálta az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat. Dr. Hunyady Ildikó főorvos: - Ellenőreink nem találtak súlyos közegészségügyi problémát, amely az azonnali bezárást indokolná. Fölvettünk egy jegyzőkönyvet, s köteleztük, hogy az üzemeltető szakember bevonásával vizsgáltassa felül a szennyvízkezelő rendszer jelenlegi műszaki állapotát. A zsombói vágóhíd által alkalmazott szennyvízkezelés engedélyezett technológia. (A panaszosok azt is sérelmezik, hogy a talajba vezetett víz veszélyezteti az ásott kutak vizének minőségét. A főorvosnő szerint az alföldi területeken más helyeken sem iható az ásott kutak vize.) - A technológia pontos elnevezése - magyarázza Varga Zoltán - közvetlen elfolyású dréncsöves rendszer. Az üzem szennyvize többszörös ülepítő rendszeren keresztül - amely szűrőből, derítőből, átemelőből áll - jut el az ülepltőműbe. Onnan a már megtisztult vizet vezetik el a föld alatti dréncsövek. A rendszer takarítása mindig a technológiai leírás szerint történik. A melléktermékeket az ATEV szállítja el, s mindenről hulladékkezelési, ártalmatlanítási jegyzőkönyv készül. „Azért van zaj, mert dolgozunk" Nem csak hatóságok, még a rendőrség is kapott feljelentést, a levél éjszakai vágást feltételezett a vágóhídon. Ennek nyomán június 9-én éjszaka szabályos kommandóakcióval a rendőrök is kiszálltak Zsombóra. Útjukra elkísérték őket a Csongrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás munkatársai is. - Jegyzőkönyv készült a razziáról, de nyomát sem leltük éjszakai vágásnak mondja dr. Szigeti Sándor, az állomás igazgató főállatorvosa. - Bírságot szabtunk ki, mert nem találtuk megfelelőnek a takarítást, de emiatt még egy vágóhidat sem zártak be Magyarországon. Márpedig a vágóhidak bezárásáról az állategészségügy dönthet, ő az a hatóság, amely elrendelheti: tegyenek lakatot a zsombói vágóhídra. Ennek azonban nem látják okát. - Éjszaka is dolgozunk, de nem vágunk - fűzi hozzá Varga Zoltán. - Azért, mert távoli vevőknek szállítunk Nagykanizsára, Enyingre, Pilisvörösvárra, Egerbe. Hogy a megrendelőink hajnalban megkapják a friss húst, éjszaka kell csomagolnunk, rakodnunk. Tudom, nem jó vágóhíd mellett lakni, mert zajos, olykor büdös. De azért van zaj, mert dolgozunk. Varga Zoltán azt tervezi, megvásárolja a vágóhidat, s amint kellő tőkével rendelkezik, tetőt épít az ülepítő medencék fölé. Addig is annak örülne a leginkább, ha jóban lehetne a szomszédokkal. Fakót* Klára ssA os" elisi , is részem' könnyű az Sntö. niniszteri Munkás élete: miközben n>-de egL negbecsu"' ni®q k3f 51 jön :ai vagy ermészet"^ U hogy toV madárvé® az utcán „csak" forMine fokot mutat a Mérő higanyszála, ad9 odabenn, az ontőfor$ mellett lehet akár . is. Ennek ellenére • Az öntöde kimaradt a privatizációs viharból Koksz helyeit árammal olvasztanak? vtizedeit- , yilas P** lenész dt Andrea Jfrsenek munkaerőd^iai a Szegedi Öntöj^ikáért átlagos fizetés ' mégis sokakat vonz 0 fórfias foglalkozás. letf kdencvenes évek átmet^ gondjai után ma már ott feji a SZegedi társaság, hogy lövési terveket dolgoz ki. ,le°* szeretnék teljesen koraz olvasztást: fj;ti,sz helyett villanyárammal ejtQ niajd a kemencéket. így zetb'k a füstgáz, s környe'rdt technológiával 5 /'hatják az öntvényeket Séden. kéts kilencvenes évek elején a s eresen is szerencséje volt a* *®edi öntödének. Egyrészt I H i gyártott termékeivel tlI a ke] Pcsolódott közvetlenül etl Piacokhoz, így azok összeomlása sem okozott sokkot a cég életében. Másrészt a privatizációs viharokból is kimaradt a társaság, hiszen először állami vállalatból alakult át vállalkozássá, majd a cégvezetés és a dolgozók megvásárolták saját gyárukat. - Sikeresen vészeltük át a legnagyobb viharokat, de így sem volt egyszerű megőrizni kétszáz munkahelyet - mondja Habozy László ügyvezető igazgató. - Az az igazság, hogy a privatizáció során nem is volt túl nagy tolongás értünk. Az öntödében a legnagyobb érték a szaktudás, s ezt leginkább mi magunk tudtuk fölismerni. A laikus látogató persze mindebből leginkább csak a munka nehézségét ismeri meg. Lent a melegöntödében tüzel a forróság: a hatalmas kemencékből ezernégyszáz fokos izzó öntöttvasat csapolnak, majd homokformákba öntik, ahol Ötven fok „árnyékban". A férfias munka sokakat vonz. (Fotó: Miskolczi Róbert) „langyosra" hűl: igaz, ez a hőfok itt még mindig négy-ötszáz fokot jelent. - Sokféle öntvényt készítünk, ennek is köszönhetjük, hogy túléltük a legnehezebb időket. Sosem egy-két megrendelésétől függött a cég jövője, ma is tíz-tizenkét nagy és legalább ötven kisebb partnerünk van. A szegedi öntöde termékskáláját a gépjárművekhez és mezőgazdasági gépekhez készült önvények vezetik, de aknafedelet éppen úgy öntenek itt, mint utcai vízcsapszekrényeket németországi felhasználásra. Bár Szeged sosem tartozott a magyar nehézipari övezethez, mégis megtalálják az öntödét a hazai és külhoni érdeklődők is. Ma már öt-hat ilyen nagyságú üzem működik csak Magyarországon, ráadásul a szállítás sem jár különösebb nehézséggel, hiszen egy kamionba sok-sok öntvény elfér. így azután a tradíció és a szaktudás jelent igazi előnyt a piaci versenyben. - Négyezerötszáz tonna öntvényt készítünk évente, ami 700 milliós árbevételt hoz a társaságnak. Szerencsénkre, két éve megszereztük az ISO 9002-es minőségtanúsítványt. Ma már ugyanis óriási a verseny ebben az iparágban is, Nyugat-Európába is betörtek az olcsó kínai ötvények, mi legfeljebb a minőséggel tudunk versenyezni, a távol-keleti munkabérekkel nem. A szegediek, hogy versenyképesek maradjanak a piacon, igyekeznek a szomszédos országokból beszerezni az alapanyagot: a román, a cseh és az ukrán nyersvas ugyanis olcsóbb, mint a német, ám nem problémamentes dolgozni velük. A hibátlan késztermékhez csak válogatva használhatók fel. - Sokat segít majd, ha sikerül valóra váltani fejlesztési terveinket. Ma még koksszal fűtjük a kemencéket, ám jövőre szeretnénk átállni az elektromos áramra. Ez egyrészt környezetbarát, másrészt még jobb minőségű öntvényeket eredményez majd. Az üzemben, az öntőkemencék mellett egyre több fiatal dolgozik. Érdekes, hiába emberpróbáló ez a szakma, nincs létszámgondja az öntödének. Lehet, hogy éppen ez a vonzó benne? Negyven-ötven fokban szikráztatni nap mint nap az izzó vasat - látványnak mindenesetre nagyon szép. Rofai Gábor