Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-03 / 78. szám

• Az elmúlt tíz évben három átfogó, több mint negyven országot érintő kutatás zajlott Európált, ban azzal a céllal, hogy set feltérképezze az embec a rek alapértékeit, életcél'en jait. A bécsi egyetem 's professzora, Paul M. Zu1 lehner munkacsoportja P a vizsgálatokat egy Köin" zép- és Kelet-Európára kiterjedő többlépcsős felméréssel egészítette ki, amely az egyháznak társadalomban elfoglalt helyét határozza meg, a _ benne élö emberek véleL ménye alapján. A kutatás eddig publikált eredményeiről Tomka Mik[ lóst a Szegedi Hittudományi Főiskolán is órae/t adó vallásszociológust, >nt- a vizsgálat első szakaszának vezetőjét kérdeztük. bba ia • • Tanár úr, hogyan kapun$ csolódik a közép- és kee eS let-európai országokban végzett felmérés az európai uniós vizsgálatokló» hoz? zat" - Az európai vizsgálatok kiindulópontja az egységeien* sülés folyamata volt. Az Eudfc* rópai Unió tudni akarta, =nt hogy az európai államok inzöt- tegrálódásának - a gazdasági ádió érdekek mellett - vajon vanlód-; e értékrendi alapja. Az első be- j felmérések értékeket, céloizat-1 kat vizsgáltak. Az egyik fő " 31 értékadó, a vallás sokszor ; előkerült, de egyházról kühat- lön nem esett szó. Annyi fól- mindenesetre világossá vált, ikire hogy Európában egy erős gon- keresztény, és ezen belül egy len* szilárd katolikus értékrend kié- érvényesül. Ez nem elszigedás., telten önmagában áll, hanem cat a kultúránk rejtőzködő alapja, szük Kollégáimmal azonban úgy it. A véltük, az értékek felmérése résé- mellett fontos lenne megtud;gér- ni, hogy van-e és milyen ;zná- szerepe van az egyháznak a -.ont- magukat úiiátervező kelet• Felmérés Biztos az egyházról Közép- és Kelet-Európában hit, bizonytalan fogalmak —^^^m^"Ü^SS^^^^ÜÜ Mi I ryre nyí— . r- — ~ ......— . .ont-j magukat újjátervező kelet I európai államokban. Vajon ige® mit gondolnak az emberek :k a? magáról az egyházról mint űnik. intézményről, miben látják olya- , hasznát és miben bírálják, •kai • Milyen országokat ezef érintett a kutatás ? olt a - Néhány európai alapítitan-1 vány támogatásával 1997 él 6V ' novemberétől 1998 januáijáibbaD: ig tíz kelet- és közép-európai ésre-j államban, Litvániában, Né•thar-? metország keleti tartomászedf nyaiban, Lengyelországban, atukl Csehországban, SzlovákiábbaD- ban, Ukrajnában, Magyarormód- szágon, Szlovéniában, Horsi el- vátországban és Románia M—IJ jxi-.t .—•„ . ,, v. .muidLUguaU CS IXUlIian jlkal- délyi területein sikerült egyagy-| idejűleg országosan repret zentaiív mintákon elvégezni set® a vizsgálatot. Tudván, hogy sznáL a vallásos népesség legnarolja- gyobb része az idősebb gert „aí nerációkból származik, a ,nlft» vizsgálatot a 18 és 65 év közeret' zötti népesség körében vémm>' geztük. így eredményül azt a csak képet kaptuk, ami a felnőtt ekét" emel" n látfejléllal i®/akoía? ödik' telérlakosság körében öt-hat év múlva lesz jellemző. • Gondolom, az összehasonlító vizsgálat első kimutatható eredménye az, hogy egyes országokban vallásosabbak az emberek, és nagyobb szerepet kap az egyház, mint korábban. - Amikor a nemzeteket felekezet és vallásosság alapján próbáltuk osztályozni, meglepő eredményeket kaptunk. Az emberek szívesen helyezik el magukat a vallás és egyház koordinátarendszerében. A volt NDK és Csehország kivételével minden országban többségben vannak azok, akik vallásosnak tartják magukat. Az egyháztagság is - a két említett ország kivételével minden országban 70 százalék felett van. A legtöbb országban viszont az egyháztagoknak csupán egyharmada vesz részt rendszeresen a vallási életben. Kelet-Európa társadalmai két fő típusba sorolhatók. Van egy modernebb gazdaságú, elvallástalanodott típus, amelynél alacsonyabb a rendszeres vallásgyakorlás; ilyen a volt NDK, Csehország, Szlovénia és Magyarország. A másik esetben - például Románia erdélyi részein és Lengyelországban - a vallás magától értetődő része a kultúrának. Ez persze fordítva is „olvasható". Az erdélyi vallásosság nagyon hagyományfüggő, inkább kultúra, mint meggyőződés. A végeredményen azonban ez keveset változtat. Minden országban találtunk néhány százaléknyi ateistát, Romániában azonban ezer emberből egy sem kételkedett Isten létezésében. • Mennyire állandóak ezek az adatok és mennyiben változhatott meg az emberek véleménye az egyházról a háború utáni negyven év alatt? - Románia kivételével minden országban az elmúlt negyven évet tartják a legboldogabb időszaknak. Ennek egyik oka, hogy akkoriban kétségtelenül stabil és kiszámítható volt az élet. A jelenlegi helyzet viszont sokak számára nehéz. Még azok is bizonytalanok, akik a rendszerváltozás nyerteseinek mondhatják magukat, a kommunizmus előtti időkre pedig a világháborúk és a nácizmus miatt nem szívesen emlékeznek vissza. Vagyis a társadalom igen tekintélyes része rokonszenvvel és némi nosztalgiával gondol vissza az elmúlt negyven évre, úgy a liberáliIstentisztelet a sseaedi dombon. (Fotó: Megy LÓ,M) Volt-e vallásüldözés? Dr. Tomka Miklós: „Tíz ország adata. mutat,ak, hogy az emberek igénylik az egyház ,elenlete a társadalom életében." (Fotó: Karnok Csaba) ersabb rendszert megélt Magyarországon, mint az elmaradottabb Ukrajnában vagy a fejlett Csehországban. • Hogyan kötődik ez az eredmény az egyházhoz, a vallásossághoz? - A megelégedettségre vonatkozó adatok mellett érdemes megemlíteni egy másik kérdést, amely szintén a múltra vonatkozott és már szorosan kapcsolódik az egyházhoz. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az emberek tapasztaltak-e vallásüldözést az elmúlt negyven évben, és ez érintette-e őket. A válaszok szerint a 65 éves és annál fiatalabb nemzedék fele észlelt vallásüldözést, de ez nagyon különböző mértékben érintette őket. A társadalom másik fele viszont határozottan elutasítja, hogy val lásüldözés lett volna. Szerintük is voltak nehéz idők, a vallásos emberekre is rájárt a rúd, de nem jobban mint másokra. Az egyházak viszont elszenvedett hátrányaikra hivatkozva számítanak a kárpótlásra. A jelen eredmények azt mutatják, hogy a társadalom felének szemében ez megalapozatlan, hiszen ők nem tapasztaltak vallásüldözést az elmúlt negyven év során. • A kutatók a vallásosságot több különböző dimenzió, kérdés segítségével igyekeznek meghatározni. Adható-e válasz arra, hogy a hétköznapi ember számára mit jelent és miben nyilvánul meg a vallásosság? - Az elmúlt években sokan dobálóztak olyan szaA felmérés által vizsgált társadalmak fele elutasítja, hogy az elmúlt negyven évben vallásüldözés lett volna országában. Az első oszlopsor (A) azok arányát jelzi, akiket személy szerint, vagy akik rokonait hátrányban részesítették vallásosságukért, a második oszlop Litvánia (Kelet-)Németország Lengyelország Csehország Szlovákia Ukrajna Magyarország Szlovénia Horvátország Románia (B) azok arányát, akik szerint az elmúlt időben „a hívőket" másoknál erősebben hátrányban részesítették, a harmadik oszlopban (C) pedig azok arányát tüntettük fel, akik szerint nem volt vallásüldözés, és a hívőket nem részesítették különösen hátrányban. A 12,6 15,6 7,7 13,8 20,3 12,3 20,1 15,1 20,1 9,1 B C 40,2 473 21,9 62,5 30,3 62,0 39,5 46,7 41,1 38,6 46,4 413 353 44,4 30,9 54,0 39,2 40,7 40,5 50,4 vakkal, mint „vallásos" és „ateista". A dolog korántsem ilyen fekete-fehér: a két szélső pont között ezerféle változat lehetséges. Ennek nyilvánvaló oka az, hogy a legtöbb ember nem kész filozófus, aki világos válaszokat tudna adni. Ilyesmiről dadogva beszélünk..Az ilyen gondolatokat a mindennapi élet során nem szoktuk megfogalmazni. Ennek következménye például, hogy a legtöbb vizsgált országban létezik egy számottevő csoport, amely határozottan tagadja Isten létezését, akár több egymást követő kérdésben is, ugyanakkor Jézus Krisztust Isten fiának, Istennek vallja. Logikai alapon ez butaságnak tűnik, de azt hiszem, ilyen kérdésekben nem logikát kell keresni. 0 Mi lehet akkor a fogalomzavar oka? - A válaszok gyakran nem mások, mint régen rögzült sémák meggondolatlan ismétlései. Valaha régen a vallásosság a hagyomány része volt. A közkultúra által közvetített értékeket, fogalmakat az emberek nem mindig gondolták végig. Sok kifejezésmód, gondolatfoszlány maradhatott meg tehát az emberek fejében anélkül, hogy alaposan átgondolták volna. Ezt támadta az elmúlt negyven év vallásellenes, ateista nevelése. A primitív valláskritika jelszavakkal dolgozott, azokat igyekezett elfogadtatni. A szemináriumot T l lére Elégedettek-e az egyházzal? A felmérés a katolikus egyház utóbbi tíz éves helyzetével és magatartásával kapcsolatos vélekedésre is kiterjedt. Az alábbi táblázat A oszlopa a „kifejezetten elégedettek", B oszlopa a „sem nem elégedetlen, sem nem elégedettek", C oszlopa a „nem elégedettek" arányát tartalmazza. Litvánia (Kelet-)Németország Lengyelország Csehország Szlovákia Ukrajna Magyarország Szlovénia Horvátország Románia A B C 28,0 49,6 22,4 43 71,7 24,0 28,0 49,6 22,4 15,8 75,9 8,4 19,2 62,6 18,1 13,6 81,0 5,4 24,1 85,6 10,3 15,8 54,7 13,0 44,0 42,6 133 133 75,5 11,2 A .boldog" negyven év Hisznek-e a csodákban? . „ . _.„ii Kan vannnk ielen. A tábláA felmérés kimutatta, hogy a kelet-európai államokban - Románia kivételével - az emberek az elmúlt negyven évet tartják a legboldogabb időszaknak. A kutatók azt a kérdést tették fel, hogy az illető országban Litvánia (Kelet- jNémetország Lengyelország Csehország Szlovákia Ukrajna Magyarország Szlovénia Horvátország Románia a második világháború előtt, 1945 és a rendszerváltás között, vagy az utolsó 6-8 évben lehettek legboldogabbak az emberek. Az 1945 és a rendszerváltás közötti időszakot említők százaléka: 57,8 51.4 53,8 473 69.5 76,2 66,2 68,7 50,4 39.6 A felmérés a vallásosság tartalmának vizsgálatánál arra a kérdésre is választ keresett, hogy az úgynevezett New Age vallásosság egyes elemei milyen arányLitvánia Lengyelország Csehország Szlovákia Ukrajna Magyarország Szlovénia Horvátország Románia ban vannak jelen. A táblázat azoknak az arányát mutatja, akik hisznek a csodákban (A), a jövő megjósolhatóságában (B), a kézrátétellel való gyógyításban (C) AB" 41.7 38,8 44.8 25,7 29,4 21,8 433 31,7 32.9 38,4 26,0 21,6 47,2 30,1 55,0 48,5 39,2 24,8 Komama , ' . . (Megjegyzés: ezt a kérdést Németországban nem kérdezték.) mi ízű tételek és kijelentések nyelvi zűrzavara várhatóan csak nagyon lassan fog feloldódni. • Vagyis a legkülönfélébb vallásfogalmak léteznek. Lehet-e így egyáltalán körvonalat húzni a hit és a vallás gondolati egységei köré? - Már a korábbi vizsgálatokból is kiderült, hogy Magyarországon és Kelet-Európában a hitrendszernek három, egymástól függetlenül működő kristályosodási pontja van. A legerősebb pont a hagyományos keresztényi hit, olyan fogalmakkal mint Isten, túlvilág, bűn. Kevésbé erőteljes, de jól kitapintható a negatív vallásfogalom, amelynek olyan kulcsfogalmai vannak, mint az ördög, a pokol és a kárhozat. A harmadik fogalomkört nevezhetjük New Age vallásosságnak, de hívhatjuk egyszerűen babonaságnak is. Ez a típus sokkal kritikátlanabb és zavarosabb a másik kettőnél, naiv és babonába hajló. Ide tartozik mindenféle csodába, horoszkópba, jövőmondásba vetett hit is. Míg az idősebb nemzedék vallásosságát sokkal erősebben a hivatalos egyházi álláspont határozza meg, addig a New Age típus legfőképpen a 35 év alatti korosztályt jellemzi. Mindhárom típus minden országban jelen van, de különböző mértékben. A New Age vallásosság élesebben jelenik meg az olyan modern országokban, mint amilyen Németország, Csehország, Magyarország és Szlovénia; viszont szinte nincs jelen Romániában, Horvátországban és Lengyelországban. • Mivel egészítette ki ez a felmérés az előző három európai kutatást? - A mostani felmérés és a már említett európai vizsgálatok alapján különböző trendeket lehet kiszámolni, és igazolni vagy cáfolni lehet a korábbi előrejelzéseket. Egybehangzóan bizonyított tény, hogy a vallásosság Kelet-Európában nagyjából 1978 óta mindenütt folyamatosan emelkedik. Az 1990 és 1992 közötti időszakban a vallásos emberek száma jelentősen megugrott, 1993-ban viszont csökkenni kezdett, de csak annyival esett vissza mint amennyivel korábban megemelkedett. A vallás persze nem csak számokban hanem szerkezetileg is változik. A New Age vallásosság például 1981-ben még egyáltalán nem volt kimutatható, 1991ben is alig, mára viszont a modernebb államokban határozottan jelen van. • Az értékrendvizsgálatok alapkérdését tekintve ez a felmérés fel tudott mutatni hasonlóságokat a kelet-európai társadalmak egyházhoz való viszonyában? - Mint említettem, az európai vizsgálatok a kultúra által közvetített erős keresztény értékrendet mutatták ki. A tíz ország adatai ezt azzal egészítik ki, hogy az emberek mindenütt igénylik az egyház jelenlétét a társadalom életében. Az adatok egy konfliktusforrásra is rámutatnak. Több országban, nálunk is, az egyházpártiság és az egyházellenesség között határozott szembenállás alakult ki. Az értelmiség és az újvállalkozók egy kisebb csoportjában pedig létezik egy intoleráns vallásellenesség, amely jelentős mértékben terhelheti a társadalom egyensúlyát. Janal Rita C 28,0 31.0 25.1 28,7 25,9 20,1 35.2 31,9 25,1