Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-02 / 77. szám

PÉNTEK, 1999. ÁPR. 2. SZEGED 5 csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problémá­\ ikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a _\ héten Kormos Tamással oszthatják meg. Ügyeletes munkatársunk hétköznap reggel 8 és 10 óra, vasárnap 14 és 15 óra között hív­ható a 06-20-9432-663-as rádiótelefonon. El­veszett tárgyaikat kereső, illetve talált tár­gyakat visszaadni szándékozó olvasóink in­gyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvé­tel: 8-tól 18 óráig a 06-80-820-220-as zöld (ingyenes) számon, il­letve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Tízezres. Egy német há­zaspár szeretne elnézést kérni a Vedres utcai SZKT jegy­pénztár dolgozójától. Tegnap délelőtt két jegyet vásároltak. Ezressel fizettek ugyan a hölgynek, de úgy emlékez­tek, hogy egy tízezrest adtak. A pénztáros bizonygatta az igazát, de nem hittek neki, ezért telefonon ellenőrt kér­tek a központtól. Az ellenőr pénztárzárást csinált és kide­rült, hogy pont annyi van a kasszában, amennyinek lenni kell. A két külföldi utólag ké­ri a pénztáros elnézését, meg­zavarta őket az új pénzek ha­sonlósága. Liget. Tavaszodik, ezért egyre többen keresnék fel gyermekeikkel az újszegedi Ligetet, csak hát a környe­zet... Tőke Jenő is ezt kifogá­solja, ugyanis a sétányon a padokat vandálok széttörték,* szemét éktelenkedik minden­felé, a korábban szebb napo­kat látott Vigadó környékéről jobb nem is beszélni. Még a nyár kezdete előtt érdemes lenne rendbe tenni a Ligetet. Falfirka. Egy olvasónk szeretné felhívni az illetéke­sek figyelmét arra a durva, angol nyelvű falfirkára, ami a Kárász utca közepén lévő üz­let falát csúfítja. Lassan bein­dul a turistaszezon és egyre több külföldi látogat hoz­zánk. A város frekventált he­lyén olvasható káromkodás, ami sajnos nem az egyetlen Szegeden, nem vet jó fényt ránk. Talán, ha az épület ke­zelője egy kicsit odafigyelne erre, már rég eltüntethette volna ezt a falfirkát. Szemét. Már jó ideje va­lamilyen szúrós szagú kémiai anyagot tartalmazó zsákok büdösítik a környéket - pa­naszolta az egyik Tarján széli lakos. A zsákok a Szamos ut­ca felől a Bite Pál utca és ga­rázssor sarkán lévő parkoló­ban „álldogálnak". Még a mai napon munkatársaim ki­mennek a helyszínre és meg­nézik azokat a bizonyos zsá­kokat - mondta Varga Lász­ló, a Szegedi Környezet­gazdálkodási Kht. logiszti­kai osztályának vezetője. Amennyiben veszélyes hulla­dékot találnak, szólnak a kör­nyezetvédelmiseknek, de ha a szemét nem ártalmas, azon­nal elszállítják. Ki tlnnl. Egyelőre csak irtják a fákat Pert nyertek a SZOTE dolgozói A SZOTE 152 dolgozó la' első fokon megnyerte a*t a munkaügyi pert, amit még 1997-ben indí­tott munkáltatója, a sze­gedi orvosegyetem ellen, ai ügyeleti díjakért. A ,egnap megszületett ítélet "érint a SZOTE-nak 43 millió 900 ezer forintot, plusz az 1995. áprilisától felgyülemlett kamatot kell kifizetnie pernyertes dolgozóinak. Az ügyeleti díjak ügye 1992-ben kezdődött, amikor a 113/1992-es kormányrendelet rögzítette: a díjakat differenci­áltan, ügyeleti kategóriánként kell megállapítani. A rendelet a díjazást az intézmények ha­táskörébe utalta, így a kórhá­zak, az orvosegyetemek ma­guk dönthettek arról, melyik ügyeleti típushoz, mekkora összeget tudnak biztosítani. Egy négy évvel később, 1996. decemberében született kor­mányrendelet ügyeleti kategó­nánként megszabta az egyes díjak minimumát. Az új ren­delet szerint fizetendő összeg magasabb, mint a korábban az intézmények által meghatáro­zott ügyeleti díj. A SZOTE-n sokkal keve­sebb munkabért fizettek az ügyeletért, s igaz, hogy az egyetem dolgozói közül a há­rom év alatt több száz ember kapott az őt megilletőnél ki­sebb összeget, de csak 168 ment perre emiatt munkáltató­jával. Közülük időközben 16­an elálltak a pereskedéstől, így 152 dolgozó maradt fel­peres. Az ügyben a Szegedi Mun­kaügyi Bíróság tegnap, csü­törtökön hozott ítéletet, amelynek értelmében a szege­di orvosegyetemet 43 millió 900 ezer forint - plusz a ka­matok, ami körülbelül 65-70 millió forint - megfizetésére kötelezte. Az ítélet ismeretében, la­punk kérdésére, a SZOTE rek­tora, dr. Dobozy Attila pro­fesszor elmondta: az egyetem saját erőből nem tudja kifizet­ni a dolgozóknak megítélt milliókat. A rektornak ugyan­akkor tudomása van arról, hogy a kormány elkülönített pénzt az ügyeleti dtjak pótló­lagos kifizetésére, ezért az or­vosegyetem vezetője az Egészségügyi Minisztérium­hoz fordul az összegért. A mostani ítélet nem jo­gerős, de arra a kérdésre, hogy a SZOTE élni kíván-e a fel­lebbezés lehetőségével, nem kaptunk választ. K. K. Jól van a motoros • Munkatársunktól Szerda este Szegeden, a zéchenyi tér - Takaréktár utca kereszteződésében 0sszeütközött egymással egy "totorkerékpár és egy sze­mé'yautó. A motorost a mentők az új klinika trauma­tológiai osztályára szállítot­ták. Az ügyeletes orvos sze­rint a fiatalember a körülmé­nyekhez képest jól van, a ka­rambol következtében lapoc­katörést és agyrázkódást szenvedett, 48 órás megfi­gyelés alatt tartják. Móraváros parkosodik Katona Gyula: „Fákat ültetünk, gyalogútokat építünk a tavak köré. Egyszóval a gaztengerbál parkerdőt csinálunk!" (Fotó: Karnok Csaba) Harmincmillió forintos pályázati támogatással újul meg a móravárosi Sancer-tavak környéke. A pénzbál a város egyik legnagyobb, s legelha­nyagoltabb zöldterüle­tén, amely jelenleg a városrész szegényeinek fűtési gondjait oldja meg, pihenöparkot ala­kítanak ki, melynek egy része a Vadasparkhoz csatlakozik majd. Móraváros egyik legelfe­ledettebb része volt az egy­kori agyagbánya, azaz a Sancer-tavak környéke. Ám azok az idők azonban elmúl­tak, amikor a Szél utca kör­nyékén, a Kálvária és a Petőfi sugárút közötti terület szégyenlősen meghúzta ma­gát. A soknevű külső körút, mely Partiscum után a kö­zelmúltban - végre - Móra­városi lett, közelebb hozta a városhoz az igencsak elha­nyagolt, gondozatlan szűz­földet. Úgy tűnik, rövid időn belül helyreállítják az egy­kori agyagbánya környékét. Sőt, ha minden igaz, a már készülő parkerdő mellett Szeged új centruma nőhet ki a földből a Cserepes sori pi­ac mögött húzódó néhány hektáron, amennyiben meg­valósul a terv, amelynek ki­ötlői szállodát, vidámparkot, konferenciaközpontot ál­modtak ide. A napokban Katona Gyu­la, a városrész képviselője még arra hívta fel figyel­münket, hogy a Sancer-ta­vak mellett több tucat fát vágtak ki illetéktelen kezek, feltehetően azért, hogy téli tüzelőjüket ily módon egé­szítsék ki. A Szél utca kör­nyékén valóban derékma­gasságban elfűrészelt torzók merednek ki a földből. En­nek az időnek azonban vége. A Sancer-tavak mellett évtizedek alatt kialakult dzsungel rehabilitációjára 1997-ben nyújtottak be pá­lyázatot, melynek nyomán a város 27 millió forintot nyert az Országos Környe­zetvédelmi Alaptól, melyet 3 milliós önrésszel egészí­tettek ki. Ebből a pénzből kívánják helyreállítani a te­rületet. A munkálatok már folynak, és ha minden jól megy, még az idén be is fe­jeződnek. Tegnap Katona Gyula ka­lauzolt végig bennünket a tavak partján, ahol egyelőre illegális szemétlerakó és gaztenger csúfítja el a képet, rövidesen azonban újabb fá­kat ültetnek ide, a cserjéket fazonra igazítják, s a kis ta­vak mellett kiépített gyalo­gutak vezetnek majd. Ter­mészetesen a partfalvéde­lemről sem feledkeznek meg, hatalmas terméskövek óvják majd az eróziótól a tó­partot. A Kertészeti és Élel­miszeripari Egyetem Tájvé­delmi Tanszékének a sikeres pályázati anyagban szereplő tervei szerint a terület egy részét bekerítik, és a Vadas­parkhoz csatolják. Itt az el­képzelések szerint a vízima­darak természetes környeze­tét próbálják meg kialakíta­ni. A körtöltésen belüli leg­nagyobb zöldterület másik, a Móravárosi körút felőli ré­sze pedig azon polgárok ki­kapcsolódását szolgálná, akik nem a Vadasparkba vágynak, hanem egyszerűen csak jó levegőn, szépen kar­bantartott tavak mellett sze­retnénk sétálgatni. Ahogyan itt még sohasem tehették. Kéri Barnabás • Munkatársunktól Március 27-én a kerék­páros Iskola-kupa megyei döntőjének adott otthont a Szegedi Weöres Sándor Általános Iskola. A Csong­rád Megyei Balesetme­gelőzési Bizottság szerve­zésében lebonyolított ren­dezvényen a szegedi általá­nos iskolások szerepeltek a legjobban, Így ők vehették Kerékpáros Iskola-kupa át a vándorserleget. Máso­dik helyezett lett a hód­mezővásárhelyiek csapata, a harmadik helyet pedig a csongrádiak szerezték meg. A fiúknál első lett Újszászi Dániel (Széchenyi I. Ált. Isk. Csongrád), második Mészáros Ákos (Általános Alapfokú Művészeti Isk. Zsombó), harmadik pedig Varga László (József A. Ált. Isk. Hódmezővásár­hely). Á lányoknál: 1. Demián Anita (Dózsa György Ált. Isk.), 2. Bálint Ágota (Álta­lános Alapfokú Művészeti Isk. Zsombó), 3. Bárányi Ágnes (Újvárosi Ált. Isk. Makó). A verseny országos döntőjét június 2-5. között rendezik meg, amelyen minden megyéből az első két helyezett fiú és lány méri majd össze tudását KRESZ-elméleti, gyakorla­ti, ügyességi és szabályos­sági versenyszámokban. • Új műsor a vtv-n Városházi Hírmondó • Munkatársunktól Mától új műsorral jelent­kezik a Szegedi Városi Te­levízió. Ezen túl minden pénteken este nyolc órakor Városházi Hírmondó cím­mel 30 perces önkormány­zati magazint láthatnak a nézők. A műsorból a nézők megtudhatják, hogy mivel foglalkoznak a referensek, hogyan dolgoznak az iro­dák, milyen döntési folya­maton mennek keresztül az előterjesztések, mi húzódik egy-egy közgyűlési határo­zat háttérében és hogyan működnek, válnak valóra a gyakorlatban ezek a dönté­sek. A Városházi Hírmon­dó szerkesztője Hegedűs Claudia, aki az első, mai adásban Bartha Lászlóval, Szeged polgármesterével beszélget az önkormányza­ti választások óta eltelt időszak eredményeiről és kudarcairól. A műsorral kapcsolatos nézői véleményeket, kérdé­seket, javaslatokat várják az adás készítői a követ­kező elmen: Szegedi Váro­si Televízió, Szeged, Feke­te Sas u. 11. A borítékra ír­ják rá: „Városházi Hírmon­dó". Diagnózis a Telinen • Munkatársunktól A Diagnózis ma este is­mét a szokott időben, 19 órakor jelentkezik. A műsor elején a depresszió gyógykezelésének le­hetőségeit ismerteti Pető Zoltán pszichiáter. Ezután beszámolót láthatnak az V. dél-magyarországi transzp­lantációs szimpóziumról, ahol az új, transzplantáció­val kapcsolatos jogi szabá­lyozásokat Kapocs Gábor, az Egészségügyi Miniszté­rium főosztályvezetője is­mertette. A továbbiakban neves szakemberek segít­ségével keresi a műsor a választ arra a kérdésre, hogy miért van ma Ma­gyarországon hullám­völgyben a szervátültetés. Végezetül megismerhetik az új, méhen belül alkal­mazható hormonális fo­gamzásgátlási rendszert, melyet akár a XXI. század módszerének is lehet tekin­teni. • Az SZDSZ, a pedagógusok és a szülők Népszavazás az iskolabezárásokról? Dr. Molnár Zoltán, az SZDSZ városi szervezeté­nek elnöke tegnapi sajtó­tájékoztatóján bejelentet­te: pártja az iskolabezá­rások ügyében helyi nép­szavazás kiírását kezde­ményezi illetve népi kez­deményezés benyújtását javasolja. Az SZDSZ Szegedi Szer­vezetének elnöke szerint a vá­rosi közgyűlés iskolai átszer­vezések ügyében hozott dön­tései elfogadhatatlanok. Dr. Molnár Zoltán úgy vélte, a Gutenberg és a Csongor téri iskola bezárásáról nem előké­szített, érvekkel kellőképp nem alátámasztott, rossz dön­tés született. Az SZDSZ elis­meri, hogy az elmúlt évek de­mográfiai változásai és az ön­kormányzat pénzügyi helyzete szükségessé teszik, hogy a vá­Szakma vagy költségvetés? A tények és a tervezett népszavazási kezdeményezés pontos ismerete nélkül nem tud részletesen állást foglalni az ügyben, de az bizonyos, hogy adó-, pénz­és költségvetési ügyekben a törvény nem engedi meg sem a helyi, sem az országos népszavazás kiírását - mondotta la­punknak dr. Kiss Barnabás egyetemi adjunktus alkotmányjogász, a Területi Választási Bizottság elnöke. A szakem­ber szerint a kérdés ott dől el, hogy a be­zárt iskolák ügye szakmai, avagy költ­ségvetést érintő kérdés, amely viszont to­vábbi vizsgálódást igényel. Az SZDSZ helyi szervezetének másik felvetése, a népi kezdeményezés már járhatóbb útnak tűnik, ám ezzel a közgyűlés csak arra kötelezhető, hogy ismét tűzze napirendre az iskolaügyet, vagyis ezzel az eszközzel csak politikai nyomást lehet gyakorolni. P. J. ros időről-időre felülvizsgálja az oktatás kereteit. Az elkerül­hetetlen átszervezéseket azon­ban olyan érdemi szakmai vizsgálatoknak kell me­gelőzniük, amelyek ésszerű és megalapozott érveket adnak a döntéshozók számára. Ezúttal azonban a város ve­zetése nem folytatott párbe­szédet az érintett pedagógu­sokkal, diákokkal és szüleik­kel, a döntést nem előzte meg érdemi szakmai vizsgálat, ezért az sem világos, milyen szempontok alapján választot­ták ki a megszüntetésre ítélt iskolákat. A döntés sok ezer ember érdekeit sérti, ezt bizo­nyította a szülők és a tanárok által összegyűjtött mintegy nyolcezer tiltakozó aláírás, ami kellő súlyú ahhoz, hogy figyelembe kellett volna ven­niük a várost irányító erőknek. Az SZDSZ Szegedi Szer­vezetének Ügyvivői Testülete a jogi lehetőségek figyelembe vételével helyi népszavazást kezdeményez, vagy ha ebben az ügyben erre nincs le­hetőség, akkor népi kezdemé­nyezés benyújtását javasolja. A helyi népszavazás megtartá­sához a választópolgárok 10 százalékának aláírására van szükség, míg a népi kezdemé­nyezéshez elegendő az 5 szá­zalék. Egy népszavazással a közgyűlés döntését felülbírál­hatnák a polgárok, utóbbival csak arra kötelezhetnék a vá­rosatyákat, hogy tárgyalják új­ra az iskolabezárások ügyét. Az SZDSZ az érintett pe­dagógusokkal és szülőkkel együttműködve jövő héten kezdi meg az aláírásgyűjtést, s a párt városi elnöke szerint így az egész procedúra szep­temberig lebonyolítható. H. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents