Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-10 / 83. szám

8 RIPORT SZOMBAT, 1999. ÁPR. 10. Rapcsák András: A gazdagságom A találmányaimért kapott milliókbál alapoztam meg családom jólétét, és én most sem szorulok i a város pénzére - mondta Rapcsák András. (Fotó: Tésik Attila) Diplomák és százalékok Mégis, ki ez a Rapcsák? - kérdezte tőlem a minap egyik budapesti, a vi­dék dolgaiban nem igazán jártas is­merősöm. S mivel ez a kérdés aligha csak olyan emberben fordul meg, aki a Hungária körúton belülről szemléli a világot, most közöljük azt a rövid életrajzot, amiben Rapcsák András foglalta össze a szerinte legfontosabb, személyéről szóló tudnivalókat: - „Debrecenben születtem 1943-ban. Édesapám akadémikus volt, jómagam pedig fizikusi, majd mérnöki diplomát szereztem. Euromérnök vagyok, tehát olyan diplomával rendelkezem, amely­nek érvényességét egész Európában elismerik. Házasságom révén kerül­tem Hódmezővásárhelyre, és 25 évig dolgoztam a Metripondnál, mint fej­lesztőmérnök. Számos találmány fűződik a nevemhez, de arról is híres­sé válhattam, hogy miután már a nyolcvanas évek elejétől aktívan gé­emkáztam, én alakítottam meg Csong­rád megyében az első káeftét, még 1988-ban. Két évvel később kértek fel Hódmezővásárhely polgármesteri tisz­tének betöltésére, majd 1994-ben el­söprő többséggel, a szavazatok 76 szá­zalékát begyűjtve lettem ismét polgár­mester. Ezt a győzelmet négy év múlva újra megismételtem, s annak ellenére rám szavazott a választók 63 százalé­ka, hogy ekkor már minden ellenfelem egy csapatba tömörült ellenem. S ha már a voksolásoknál tartunk: tavaly az egész országban egyedül én nyer­tem meg az országgyűlési képviselő­választást már az első szavazási fordu­lóban." A népdal szerint Máté­szalka gyászban vagyon. Hódmezővásárhely ese­tében gyászról ugyan szó sincs, de botrányról an­nál inkább - az alföldi városban lezajlott önkor­mányzati puccsról beszél immár az is ebben az or­szágban, aki korábban Hódmezóvá sárhelyet csak hosszas kutakodás után találta meg a térké­pen. S annyit mindenkép­pen kihallanak a dunán­túliak is a Tiszán túlról ér­kező hírekből, hogy Rap­csák András polgármes­tert kétes ingatlanügyek­kel, önkormányzati pénz­ből kifizetett névnapi vi­gadalommal vádolják, s két vizsgálóbizottság is az után nyomoz, miben bűnös, ha egyáltalán bűnös, Vásárhely első embere. Mai riportunkban már csak azért sem adhatunk vá­laszt erre a kérdésre, mert még véletlenül sem akarunk a döntőbíró szerepében tet­szelegni. Ám abban bízunk, hogy a most papírra vetett vélemények megismerése után olvasóink többet meg­tudnak arról, milyen indula­tok is uralják napjainkban Csongrád megye második legnagyobb városát. Politikáról ne kérdezzem Az asszonnyal Vásárhely főterén találkoztam. Udvari­as volt, szelíd mosolyú, s miután kölcsönös bemutat­kozásunkat széttaposta a mögöttünk elvágtató autó­busz zaja, gyorsan közölte velem: jaj, csak a Rapcsák­ról, meg a politikáról ne kérdezzem. Mert nagyon elege van már abból, hogy pártvezérek, választott tiszt­ségviselők nézik hülyének az egyszerű embereket, hogy mindig és mindenki csak a saját igazát harsogja. Ő pedig itt áll a Fekete Sas előtt és azt se tudja, merre is kanyarodjon a sok hazug­ság között. Baj van a politi­kával, de nemcsak minálunk - legyintett, s mosolyát ellop­ta a szomorúság. Mert elég csak körbenézni az ország­ban, meg a világban - mond­ta keserűen -, dühöng itt már minden politikus, s a nagy acsarkodásban éppen azt fe­lejti el, hogy döntéseivel a kisembereket nyomorítja. - Ugye, megbocsát... ­köszönt el a hölgy szemle­sütve, mint aki azt szégyel­li, hogy tulajdonképpen meg sem várta kérdésemet. Talán még emlékszik rövid beszélgetésünkre, s remé­lem, újságból üzenve sike­rül megnyugtatnom: nem ő volt az egyetlpn, aki vásár­helyi sétáim során az elmúlt napokban elfordult, amikor ilyen szavakat hallott tőlem: önkormányzat, Rapcsák, vá­rosházi vizsgálóbizottságok. Vélhetően nagyon rossz he­lyeken, s egészen alkalmat­lan időben tettem föl kérdé­seim, ugyanis a vásárhelyi polgárok között egyetlen olyannal sem találkoztam az utcán, aki nevét vállalva se­gített volna kideríteni: mitől is roppant meg oly nagyon városuk közélete, hogy még árvizes félelmek, jugoszlá­viai bombázások közepette is országszerte Rapcsák Andrást, és az ő botrányát elemezik jeles publicisták. De mielőtt még elvesz­nék az oknyomozás sűrűjé­ben, idézzük fel a legfonto­sabb tényeket. Vagyis azt, hogy Rapcsák Ándrást, Hódmezővásárhely megyei jogú város polgármesterét március elején az önkor­mányzati közgyűlés fölmen­tette a munkavégzés alól, mert úgy ítélték meg, hogy a város első emberének ügyei között találtatik jó né­hány olyan, ami komolyabb vizsgálódást igényel. A vá­ros pénzéből finanszírozta tavaly András-napi ünnepel­tetését, olcsón vásárolt tel­ket adott el, sok-sok milliós haszonnal ajándékozva meg családi vállalkozását - rö­pültek messze. Vásárhely határain is túl az első hírek. Majd megalakult két olyan önkormányzati vizsgálóbi­zottság is, amelyik e cikk születésekor is az után fag­gatózik, mennyire voltak er­kölcstelenek Rapcsák ügy­letei, s akad-e olyan viselt dolga a polgármesternek, ami miatt akár már büntető eljárást is kezdeményezhet­nek. Eközben Rapcsák And­rás hol televíziókban, hol újságok hasábjain szidta el­lenfeleit, személyeskedő politikai hadjáratnak minő­sítette a városházi puccsot. Már ha egyáltalán puccsnak nevezhető, hogy annyi éves Rapcsák kontra ellenzéke háborúskodás után most már a hozzá hűnek ítélt ba­rátok is ellene fordultak. Mert bizony ez történt... Ez a fordulat még olyan politikust, jelesül dr. Kecs­kés Ákos ügyvédet is meg­lepett, aki az SZDSZ me­gyei elnökeként már évek óta többfrontos harcban vesz részt Rapcsákkal szemben. S aki úgy véli, a Rapcsákot korábban támo­gatók mostani támadása a polgármester ellen egyér­telműen bizonyítja: neki és pártbarátainak volt igaza, amikor már 1990 óta azt mondogatták - Rapcsák András nem hogy alkalmat­lan egy város vezetésére, de kifejezetten hátrányos lehet Vásárhely számára a tény­kedése. „Manipulálja a közvéleményt" - Azt el kell ismerni, hogy Rapcsák nagyon éles eszű, okos ember, aki reme­kül manipulálja a közvéle­ményt, sikereit túlhangsú­lyozva megpróbálja űgy be­mutatni városának elmúlt 8­9 éves történetét, mint egy soha sehol nem látott si­kersztorit. Ám eközben a té­nyek azt mutatják, hogy Hódmezővásárhely semmi­vel sem fejlődött jobban, mint egy hasonló méretű magyar város. Sőt változat­lanul cipeli magával a mun­kanélküliség terheit, s pél­dául tavaly 17 ezer szociális segélykérelem futott be a városházára, ami egyér­telműen azt bizonyltja, hogy Rapcsák semmit nem tett a vásárhelyi polgárokat kínzó szegénység ellen. Egyetlen új, zöldmezős be­ruházás nem valósult meg ebben a városban, a külföldi tőke - a porcelángyár kivé­telével - messze elkerülte Vásárhelyt, a nagy fejlődés tehát nem más, mint egy ügyesen végigvitt sikerpro­paganda - mondta dr. Kecs­kés Ákos. Ami pedig a pol­gármester ellen indított vizsgálatot illeti: a vásárhe­lyi ügyvéd biztosra veszi, nem dolgoznak hiába a vizsgálóbizottság tagjai, de korai lenne még most szólni a részletekről, ugyanis a nyomozás a szenátorok, vagy ha bűnügyekre is fény derül, a hatóságok dolga. A vizsgálatok várható eredményeiről visszafogot­tan nyilatkoztak a Rapcsák ellen az elmúlt évek során összekovácsolódott egy­ségfront baloldali vezetői is. Bacsa Pál, az MSZP hód­mezővásárhelyi elnöke és Havránek Ferenc, a Mun­káspárt városházi képvi­selője is azzal fogadott: a polgármester elleni vádakat a törvényesség messzemenő betartásával kell tisztázni. Szavaikból gyorsan kide­rült: a Rapcsákról alkotott véleményük minden részle­tében összecseng Kecskés doktoréval. A várost kilenc éve irányító Rapcsákot olyan egyéniségnek tartják, aki egyeduralkodóként ter­peszkedik a városra, s nép­szerűségét demagógiájának, valamint az egyoldalú tájé­koztatásnak, például a váro­si televízióban sugárzott, Rapcsákot méltató riportok tömegének köszönheti. - Rapcsák az egyszerű emberek szemében azért nőhetett ilyen nagyra, mert a városban végrehajtott minden fejleszté t saját egyéni sikereként ..llította be. Gondoljunk csak tz első ciklus tornacsarnok építési programjára. Akkoriban Grezsa Ferenc és Kószó Pé­ter országgyűlési képvi­selők kilincseltek az Antali­kormányzatnál, hogy minél több állami pénzt szerezhes­senek a városnak. Ám ami­kor felépült egy létesít­mény, már csak Rapcsák avatott, nyilatkozott, s mo­solygott a képernyőről, rendre elhallgatta, kik dol­goztak még a beruházások megvalósításért - mondta Bacsa Pál. Majd a féle­lemről szólt, ami szerinte mára már bekerítette az egész várost. Rapcsák ugyanis nem tűr el munka­társakat, csak alattvalókat, azokat pedig azonnal, s a legrafináltabb módszerekkel bünteti, akik egyszer is elle­ne mernek szavazni, vagy akár csak részleteiben is ki­fogásolják döntéseit. S ha ez igaz, miért csak most lázadt föl ellene a tes­tület? Mert egyrészt koráb­ban olyanok ültek a város­házi padsorokban, akik eg­zisztenciálisan függtek a polgármestertől, másrészt mára már annyira elmérge­sedett a helyzet, hogy azok is inkább a nyílt ellenállás mellett döntöttek, akiknek még van félnivalójuk Rap­csák Andrástól - adta meg magyarázatát a városházi puccsra Bacsa Pál. Újabb négy ügy következik? Havránek Ferenc, aki tagja a Billa-bizottság né­ven elhíresült, Rapcsák in­gatlanügyeit vizsgáló város­házi „nyomozócsoportnak", arról nem beszélt, milyen konkrét visszaéléseket derí­tettek föl eddig a vizsgálat megindítása óta. De azt nem titkolta: véleménye szerint Rapcsák számtalan olyan ügyletbe bonyolódott, amin van mit elemezni. S ha túl­jutnak, az első szakaszban megjelölt négy ingatlanü­gyön, máris újabb négy ke­rül terítékre. Az viszont tény - mondta a munkáspár­ti képviselő -, hogy nem lesz könnyű dolguk a nyo­mozás során, ugyanis szá­mos olyan cselekmény léte­zik, amit ugyan erkölcste­lennek lehet nyilvánítani, de jogilag nehezen támadható. Ám az eddig feltárt tények azt sejtetik, hogy a jogi fe­lelősségre vonásnak is meg lesz az alapja. A jogszerű eljárást pedig nem befolyá­solhatja az a tény sem, hogy Rapcsák már aláírásokat gyűjtet maga mellett, mert nem a szimpátia, hanem a tények döntik el, ki a bűnös, s ki nem... - mondta Havrá­nek Ferenc. Aki Rapcsák András múltjáról a követ­kezőket fontosnak tartotta kiemelni: - Azt mondja magáról, hogy sikeres vállalkozó, mi­közben 1990-es megválasz­tása előtt egyetlen saját vál­lalkozása volt, a Mérleg Kft. de ezt is csőd miatt kel­lett felszámolni, közel 50 -millió forintos veszteséggel. Azzal is szívesen kérkedik, hogy a Kádár rendszer ül­dözte. Ezzel szemben az igazság az, hogy Rapcsák apja az MSZMP Központi bizottságnak tagja volt. Ahogy én emlékszem, nem kifejezetten az ilyen famíli­ák sarjait hurcolták meg a múlt rendszerben... A vásárhelyi belügyeket jól ismerők most azt mond­hatják: az eddig nyilatkozók­tól tulajdonképpen nem is vártak más megnyilvánulást, hiszen mind Kecskés doktor, mind Bacsa Pál és Havránek Ferenc már évek óta folytat­ja háborúját a polgármester ellen. S joggal kérheti az ol­vasó, arra kapjon most már választ, miként vélekedik a márciusi városházi puccsról mondjuk Kőhegyi András, aki négy évig dolgozott Rap­csák András mellett alpol­gármesterként, majd egyedü­li riválisként indult volt főnöke ellen harcba a pol­gármesteri székért? Aztán arra is jó lenne magyarázatot találni miért is fordult Rap­csák ellen korábbi feltétlen híve, kampányfőnöke, a március elején kirobbant vá­rosházi botrány egyik fősze­replője, Túri József társa­dalmi alpolgármester, s mi­ként nyilatkozik Rapcsák ügyében Marzsinai Zoltán szenátor. Fontos személy ez utóbbi is, hiszen ő volt az, aki 1990-ben tulajdonkép­pen „kitalálta" Rapcsákot, hiszen az ő javaslatára került egyáltalán szóba, hogy Rap­csák András legyen Vásár­hely polgármestere. „A város javát akarja, de..." Nos, Kőhegyi András Rapcsák nevét, sikereit hall­va a lóvá tett város szindró­máját emlegette. - Senki nem tagadhatja, hogy Rapcsák vezetésével sok hasznos beruházás meg­valósult Hódmezővásárhe­lye. De hát a fejlődés az ön­kormányzatiság lényege, s a többi magyar város se tért vissza a petróleumlámpához az elmúlt évtized alatt. Ám az egy csoda, ahogy a pol­gármester be tudta adni a vá­ros lakóinak - ilyen „káprá­zatos" teljesítményekre sen­ki nem volt képes. Hiába, ügyes ember Rapcsák, akkor meg különösen büszke lehet magára, ha azt nézi, milyen személyes vagyongyarapo­dásra volt képes polgármes­tersége alatt - jegyezhettem föl Kőhegyi úr szavait. Akitől a kérdésemre ­„Kőhegyi úr, ön négy évig dolgozott alpolgármester­ként Rapcsák András mel­lett, miért nem lépett föl eré­lyesen, ha úgy látta, hogy főnökének több a bűne, mint az erénye?" - a következő választ kaptam: - Egy olyan egyszemélyi, diktatórikus vezetés mellett, amilyet Rapcsák valósított meg a vásárhelyi városhá­zán, nem sok betekintésem lehetett nekem az ügyekbe. Mint ahogy a különböző bi­zottságok is, pontos és elég­séges információk hiányá­ban, csak tehetetlenül szem­lélhették Rapcsák ügyleteit. De ha már az én szerepem került szóba, hadd mondjam el: amikor megkezdtem al­polgármesteri munkámat, én még egy félistent láttam Rapcsákban. S bizony el kel­lett telnie egy-két évnek, amíg rájöttem, milyen szem­élyes, sokszor kicsinyes ér­dekek befolyásolják dönté­seit. Aztán 1996-ban már a lemondás gondolatával fog­lalkoztam, de végül is meggyőztek a barátaim ar­ról, ha azt szeretném, hogy valami kevés mégiscsak megvalósuljon abból a kis­gazda-programból, aminek reményében én megkezdtem a munkálkodásomat, ne ad­jam föl olyan könnyen. A polgármesterrel szembeni lojalitásom ki is tartott a vá­lasztásig, de nem tovább. Most aztán azon töröm én is fejem, hogyan vergődhet ki Vásárhely mai válságából. De azt mindenképp biztató jelnek tartom, hogy bár Rap­csák - ahogy mondogatni szokta - változatlanul a vá­ros javát akatja, de bizony a város már a javát nem adja ­mondta Kőhegyi András. Majd beszélgetésünk végén egy mondatban így jellemez­te volt főnökét: olyan ember, aki csak a vazallusságot, a megtört gerincet tudja elfo­gadni, és egy élteti igazán: a hatalom, amibe - történjen bármi is a világban - tíz kö­römmel kapaszkodik. „Nem tervezett puccsot..." Sok dicsérő szó Rapcsák Andrásról akkor sem hang­zott el, amikor Túri József­fel, Rapcsák jelenlegi alpol­gármesterével idéztük fel az elmúlt hónap városházi ese­ményeit. Ám mielőtt még arról írnék, miért is tartja Rapcsákot rendkívül bosz­szúálló embernek Túri Jó­zsef, talán azt idézzük fel előbb, miként is indult az a lázadás, amit Rapcsák elleni városházi puccsként emle­get immár az egész magyar sajtó. - Egy biztos, sem én, sem a Rapcsákot támogató koalíció nem tervezett sem lázadást, sem puccsot vásár­hely polgármestere ellen ­fogadott városházi dolgozó­szobájában Túri alpolgár­mester. - S nyugodt szívvel állíthatom, nem is lett volna országos botrány az ügyből, ha maga Rapcsák András nem teszi azzá. Mert mi is történt? Sok forrásból, értek ezek alatt leveleket, beje-

Next

/
Thumbnails
Contents