Délmagyarország, 1999. március (89. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-24 / 69. szám

Hajszálak A helyzet a következő: nincsenek fokozatok, az ember vagy mindent elveszít, vagy semmit. Ré­gebben sokszor láttam utcánkban egy hajléktalant. Néhány éve még jól szituált középkáder volt, akiből ijesztő gyorsasággal vált középkukázó, aztán pedig, a minap éjjel megfagyott. Ez is röhej, akkor fagy meg, amikor vége a télnek; nem is fagyott meg vol­taképp, csak kihűlt. Ha fél órával hamarabb fede­zik föl a lépcső alatt, máig él. Kevésen múlott a do­log. Miképp került munkahelyről az utcára, bérlakás­ból hullaházba? A cégnél, ahol dolgozott, jól végezte föladatát (forrás: Stanci néni, lépcsőforduló), csak épp, amikor az állomány felét el kellett küldeni, rá is rá került a sor. Kevésen múlott a dolog, egy szó kel­lett volna csupán, gyakorlatilag bárkitől, aki ott volt, vagy félmondat (,jó gyerek ez a Géza, ne szúrjunk má' ki vele") de ezt nem mondta ki senki. így azután elküldték, s ezzel sorsa megpecsételődött. Elméleti­leg - persze - nem, mert hol van az megírva, hogy akit elküldenek, ne találjon munkát Magyarorszá­gon, ahol - így a mondás - „aki dolgozni akar, dol­gozhat is". Munkát persze talált, többet is, mint ké­ne, csak épp hol nem fizették ki a bérét, hol amit ki­adtak neki az egyik ablakon, be kellett fizetnie a má­sikon, hasonlók, „és egyre lejjebb, lejjebb", mondta Stanci néni. Elet utáni lét volt ez, mint amikor vala­kit úgy lőnek hátba, hogy érzőidegeit elviszi a lövés, s néhány percig még javában ténykedik, nem tudva: halott. Felesége elvált tőle, kevés kellett a nem elváláshoz, ám e kevés sem jött össze: ha nem küldik el munkahe­lyéről - ami szintén kevésen múlt -, az esetben vele marad, de elküldték, és így nem maradt. Miképpen lett hajléktalan? Ez főleg apróságon múlt. Azon, hogy ki tudja-e fizetni a tartozást, vagy nem tudja kifizetni. Nem tudta, s ez pitiánerségen múlt: azon, hogy most már gyerektartást is kellett perkálnia - holott milyen kevés kellett hozzá, hogy ne hagyja ott a feleség! ám e kevés nem jött össze. S azután kirakták a hajlékából, így lett hajléktalan. fj edig mindannyiszor nagyon kevésen múlott a do­1 log, mondhatni, hajszálon. De sok kevés sokra megy, és nincsenek fokozatok. • Kelet-európai versenyhelyzet Termékeink a német piacon I Budapest (MTI) Magyarország mikro­szinten ma sokkal in­kább az Európai Unió része, mint Spanyolor­szág, Görögország vagy Írország volt a csatlako­:ás előtt - mondta nem­régiben Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének igaz­gatója. Inotai elmondta, hogy Magyarország a kelet-kö­'ép-európai országok közül is kiemelkedik, hiszen míg Mémetországban 1 tonna késztermék-import ára átla­gosan 14 ezer német márka, addig a Magyarországról származóé 12 ezer márka. A kelet-közép-európai listán második Szlovéniáé csak 10 ezer márka, a harmadik Szlovákiáé pedig fele a Ma­gyarországról Németország­ba szállított késztermékek tonnánkénti árának. Len­gyelország még ennél is I rosszabb helyzetben van. hi­szen az onnan'származó késztermékért tonnánként csak egyharmadát adják a j magyarénak. Inotai András í leszögezte, hogy a magyar gazdaság pályáját nagymér­tékben befolyásolják a né­met gazdasági kapcsolatok. 1 Elmondta, hogy 1998-ban I hazánkba 15 milliárd márka ! értékű árut exportált Német­ország, s ez nagyobb, mint oroszországi kivitele. A Ma­gyarországra irányuló német export tavaly 31 százalékkal nőtt, ami minden kétoldalú lémet kiviteli forgalmat fe­lülmúlt. A Magyarországról származó német import ta­valy 14,5 milliárd márkát lett ki, aminek értéke több, ®int amennyit Németország bt európai uniós országból, Dániából, Finnországból, Ír­országból, Görögországból és Portugáliából vásárolt. Inotai András véleménye szerint Magyarország egyre inkább felértékelődik Né­metország számára: míg ta­valy a teljes német import 6 százalékkal, ezen belül a Ke­let-Közép-Európából szár­mazó 14 százalékkal nőtt, addig Magyarországról 34 százalékkal több terméket és szolgáltatást vásároltak a né­metek, mint 1997-ben. Az igazgató úgy vélte, hogy a gazdasági függőség kétoldalúvá vált. Hozzátette: a magyar exportnövekmény 80 százalékban a technológi­ailag intenzív termékekből származik, tgy a gépek, jár­művek, optikai termékek és a gyógyszerek kiviteléből. Megemlítette, hogy hazánk például kétszer annyi jármű­vet és alkatrészt exportál Németországba, mint Cseh­ország. Gérnyi Gábor, a Gazdasági Minisztérium fő­osztályvezetője a fórumon kifejtette, hogy Magyaror­szág szerepe egyre inkább nó a német piacon. Míg a 40 millió lakosú Lengyelország 1,5-1,6 százalékos részt mondhat magáénak a német piacon, addig Magyarország egyszázaléknyit. A főosztályvezető szerint a kétoldalú gazdasági kap­csolatok súlyát mutatja, hogy tavaly a 24 milliárd dolláros magyar exportból 8,5 milliárd dollárnyit Né­metországban adtak el. A Németországból származó magyar import 7,2-7,3 mil­liárd dollárt tett ki, ami a teljes magyar behozatal 26­27 százaléka. Gérnyi Gábor véleménye szerint Magyar­ország fejlettségét mutatja, hogy a világ egyik legigé­nyesebb piacán kereskedel­mi aktívumot ért el. (A szakemberek a fórumon az adatok különbözőségét a magyar és a német számítá­si módok eltérésével, illetve a különböző források igény­bevételével magyarázták.) Faiparosok Próbautakon Agrárügyek Lakásépítés • Görög farmer és magyar sajt a régi olasz piacon Szabadkán lehetetlen munkát találni Piaci csendélet: kilenc dinárt adnak egy márkáért. (DM/DV-fotó) A Külügyminisztérium nem tanácsolja magyar állampolgárok Jugoszlá­viába utazását - hangzik napok óta a rádiók egyik vezető hire. Az esetleges bombázás előtti hangu­latból Szabadkán semmit sem érezni. Jugoszlávia legészakibb városának piacán továbbra is a far­mer az egyik leginkább kelendő áru. Immár nem Olaszországból érkezik, hanem az isztambuli és a szaloniki kereskedők boltjainak polcairól. A nepperek egy márkáért kilenc dinárt kínálnak, az árfolyam hetek óta stabil. Szabadkán béke van. - Szia Bingó! - köszönti a Royalról elnevezett hambur­ger-sütöde tulajdonosa Vida Gábort, aki már kapja is szo­kásos pelinkovacát. Egy haj­tásra ki is issza. Becenevét a rikítóan piros pólóján olvas­ható feliratról kapta: bingót, a legnépszerűbb jugoszláv sze­rencsejáték szelvényeit árulja a szabadkai piacon. A tét nagy. Hárommillió dinárt, mint­egy háromszázezer márkát nyerhet az, akinek mázlija Vida Gábor: bingóárus és masiniszta van, de a Mercedes 180 L is sokak fantáziáját megmoz­gatja. A kevésbé szerencsé­sek között még tíz Yugo Flo­ridát és húsz Yugo Tempót is kisorsolnak. Ha éppen van raktáron autó, a kragujevaci autógyár ugyanis néha tank­gyártásra áll át. Veszik is a bingót a szabadkaiak, mond­ják, a remény hal meg utoljá­ra. Vida Gábor nem játszhat se bingót, se lottót, hiszen benne van a délszláv szeren­csejáték-bizniszben. Havonta 150-200 márkát hasít ki belő­le, ami fedezi a sarajevskai albérletét és a rezsit. Főállás­ban mozdonyt vezet, a Belg­rád-Szabadka vonalon ismer már minden fűszálat. - Reggel fél hétkor jöttem meg a munkából, megittam a kávém, és már indultam is árulni a bingót - mondja, majd egy hajtásra kiissza ita­lát, ami ébren tartja. Szombat van. A piac köze­lében csak a csodával határos módon találni parkolóhelyet. Szokott drosztjukon állnak a nepperek, egy márkáért kilenc dinárt kínálnak. A fedett csar­nokok sikátoraiban csak las­san halad a sor, szerb, horvát és magyar szó keveredik. Egy helyen határon túlról szól a rádió. „A Külügyminisztéri­um nem tanácsolja magyar ál­lampolgárok Jugoszláviába utazását." A NATO-gépek bármelyik pillanatban megje­lenhetnek az ország légteré­ben, az eget mégsem kémleli senki. A politika itt nem téma, csak, ha szóba hozza valaki. Olcsó farmerek után kutat a nép, tizennyolc márkáért már lehet is kapni valódi gagyi farmert Törökországból, a gö­rög kicsit drágább, azért hu­szonötöt is elkérnek, alkudni kötelező. Magyar áru is akad bőven, Crepto WC-papír a sláger, de akad sajt, dobozos üdítő és csoki is. A viszonte­ladók haszna húsz százalék körüli, az árból nem enged­nek, hiszen egyszer már meg­fizettek a sefteseknek. Szabadkán sokaknak ez az egyetlen megélhetésük. A November huszonkilencedi­kéről elnevezett húskombinát még az ősszel bezárt, több mint ezer embernek felmond­tak. Munkát találni lehetetlen a városban. Egy, játékokat árusító magyar nő pénzváltás­sal is foglalkozik. Két éve még jól ment a bolt, azóta egyre nehezebb. - A politikusok, azok te­hetnek mindenről. A Vajda­ságból, érti?! a Vajdaságból minden megy Szerbiába. Mert a Vajdaság nem Szerbia ám, itt sok a magyar, főleg Sza­badkán - mondja, és nem fél, hogy meghallja valaki. De­mokrácia van. Féldemokrácia. Mondhatsz, amit akarsz. Vá­laszthatsz, akit akarsz. Milo­sevics, Seselj, Draskovics. Még mondja valaki, hogy nincs kínálat. A Royal hamburgerija tu­lajdonosa fél négyre jár dol­gozni. Meséli, hogy a közeli diszkót záróra előtt körbevet­ték a rendőrök, és összefog­dosták a behívóval rendelkező fiatalokat. Mást nem mond. A vendégek komipentálják a történetet. - Mi közünk van nekünk a szerbek háborújához, ott lenn a Balkánon - mondja egy kö­zépkorú nő. - A fiamnak sze­rencséje van, Németország­ban dolgozik, te is minek jöt­tél haza Bécsből?! - fordul egy sarokban ülő fiatal férfi­hez, aki kisfiával beszélget a sarokban - Mert lejárt a munkavál­lalási engedélyem. A bingóárus közbeszól. - Ez a Balkán. Mindenki, aki itt született békességben akar élni, de nem adja a saját­ját. Jugoszláv vagyok. Ha megtámadnak minket, akkor védekezünk. Szerbia nem ad­hatja oda Koszovót a terroris­táknak. A bingót áruló fiatalember kezdő mozdonyvezetőként 2500-3000 márkát keresett a háború előtt. Tíz évvel később a tizedét. Ki a felelős ezért? Az albán „terroristák"? Netán a NATO? - Nem a politikusok a fele­lősek, hanem a nép. A nép csinálja a politikusokat ­mondja mélységes belenyug­vással. - Adjál egy bingót - szól oda a szomszéd asztaltól egy szerb férfi. - Tíz dinár lesz - feleli az árus. - Látod - fordul felém. ­Reménykednek az emberek abban, hogy jobb lesz. Csak én nem játszhatok. Én csak árulom a szerencsét. Tényleg, nem kérsz egyet? Ma este húzzák. Tóth-Szenesí Attila STÍLUSJEGYE: 5 A Volvo szépsége kitűnő stílusában rejlik, mely most egyedi jegyekkel is büszkélked­het. Rendelje meg március 31-ig tartó akciónk során új Volvo S40/V40 Style gép­kocsiját*, és az ikerfényszórókkal, bőrkor­mánnyal, „Cosmos" könnyűfém keréktárcsákkal, légkondicionálóval, valamint a CR902 audio­felszereléssel még gazdagabbá tett autójához közel félmillió forintos árelőnnyel hozzájuthat! Most tehát még 5 indokkal több szól amellett, hogy a Volvo biztonságát válassza. Látogasson el a Jansik Autóház, Kecskemét, Szegedi út 90. km-nél lévő márkakereskedésébe, és győződjön meg saját szemével ajánlatunk különlegességéről! VOLVO S40/V40 Március 31-ig tartó akciónk során egyedi felszereltség s t t c> csomagunkat 350000 forintért** kínáljuk! TOSHIBA • Az akció a Volvo S40/V40 T4 modellre nem vonatkozik. " A Volvo S40 alapára: 4 961 000 Ft-tól. Az árak 130 HUF/DEM árfolyamon értendók. Jansik Autóház 6000 Kecskemét, Szegedi út 90. km Tel.: 76 498 555 Tel./fax: 76 498 554 VOLVO Hűtő-fűtő klímaberendezések * DÉMÁSZ ártámogatással * POSTABANK áruhitel konstrukcióval FŐSZER-ELEKTROPROFIL KFT 6723 Szeged, Római krt. 23. Tel.: 421-533, Fax: 421-637 6722 Szeged, Moszkvai krt. 30. Tel.: 321-676, Fax/üz.r.: 311-136

Next

/
Thumbnails
Contents