Délmagyarország, 1999. március (89. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-24 / 69. szám

12 SZOLGÁLTATÁS SZERDA, 1999. MÁRC. 14. • Hat-nyolc pályázó 1800-as tender • Budapest (MTI) A DCS 1800-as közcélú mobil-rádiótelefon tenderkiírási dokumentumát 19 érdeklődő vásárolta meg, ám ezek közül várhatóan csak 68 társaság pályázik. mondta Bölcskei Imre, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára az elmúlt hét végi sajtótájékoztatón. A helyettes államtitkár azt követően találkozott az újságírókkal, hogy az elmúlt péntek délelőtt lezajlott a rádiótelefon-tender pre-bid konferenciája, amelyen a tenderfüzetet megvásárló potenciális pályázók és szállítók vettek részt. Bölcskei Imre a konferencián elhangzott kérdések és az azokra adott válaszok alapján elmondta: a magyar távbeszélőpiac liberalizációja után az 1800-as tender nyertese is beléphet erre a területre, abban az esetben, ha megfelel majd az új távközlési törvényben leírtaknak. A helyettes államtitkár közölte, hogy a pályázat nyertesének a kihirdetés idejét követen 8 napon belül alá kell írnia a koncessziós megállapodást, majd ezt követően 75 napon belül létre kell hoznia és be kell jegyeztetnie azt a részvénytársaságot, amelyik majd a mobilszolgáltatást nyújtja. Ebben a társaságban a későbbiek folyamán olyan változáshoz, amely a tulajdoni hányadok 5 százaléknál nagyobb részt érint - például megváltozik a társaság tulajdonosainak köre - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter előzetes hozzájárulása szükséges. A helyettes államtitkár elmondta, hogy a létrehozandó társaságban a Magyar Postának és az Antenna Hungáriának (AH) minimum 25 százalék plusz 1 szavazatnyi tulajdonrészt kell biztosítani. A két társaság kizárlólag készpénzzel száll be az a gazdasági szervezetbe. Ehhez azonban előbb az Állami Privatizációs és Vagyonkelező Rt.-nek meg kell emelnie az Antenna Hungária alaptőkéjét. Bölcskei Imre úgy tudja, hogy ezzel kapcsolatban a döntés már meg is született. Az Antenna Hungária azért akar készpénzzel résztvenni a társaságban, mert a későbbiekben szolgáltatást akar nyújtani az új rt.-nek. A Magyar Postának nincs szükséges alaptőkeemelésre. • Nincs átalakulási láz a szövetkezeteknél Menekülési útvonal a kft.? Korai lenne alkudni a gépekre? (Karnok Csaba felvétele illusztráció.) Részvénytársasággá és kft.-vé alakulási láz tört ki a szövetkezeti szektorban - adta hírül egyik vezető napilapunk. Meg nem erősített információk szerint ugyanis a szövetkezeti törvény várható módosítása előtt így menekülnek biztonságosabb gazdálkodási körülmények közé a korábbi téeszek. Csongrád megyében azonban nincs látható jele az átalakulási vágynak. Az agrártárca tervei szerint az országgyűlés hamarosan módosítani fogja a szövetkezeti törvényt. Ennek értelmében a tagok közgyűlési határozat nélkül vihetnék ki azt a vagyontárgyat, amelyikre rámutatnak. A kisgazda irányítású Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban úgy képzelik, egy éven át élhetnének a tagok ezzel a jogosítványukkal. Torgyán József földművelésügyi miniszter sosem rejtette véka alá, hogy nem szimpatizál a szövetkezetekkel, azokat a kommunista múlt örökségének tartja. Az FVM által eddig kidolgozott támogatási rendszer sem segíti a szövetkezeteket, inkább a kistermelőket próbálja helyzetbe hozni. Filipsz László, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára úgy nyilatkozott nemrégiben, hogy a szervezeti forma megváltoztatását az országban működő 1600 gazdaságnak legalább a harmada kérni szeretné. A legtöbben a kft.-formát létesítenék előnyben. Az átalakulással az eddig szövetkezetként nyilvántartott mezőgazdasági cégek kikerülnének a szövetkezeti törvény hatálya alól, működésüket a továbbiakban a gazdasági társaságokról szóló jogszabályok határoznák meg. Mint emlékezetes: az elmúlt húsz esztendő során nem először lehetünk tanúi hasonló átalakulásoknak. A múlt rendszerben sem kedvelték a (főleg ipari) szövetkezeteket - gazdálkodásukba az állam ugyanis kevésbé szólhatott bele. Akkoriban a szövetkezetek előbb a kedvezőbb kisszövetkezett formát választották, majd amint csak lehetőségük nyílt rá, részvénytársasággá, kft.-vé alakultak. A mostani menekülésben lenne logika. Hiszen a mezőgazdaságnak semmi szüksége arra, hogy törvénymódosítással lehetőséget nyújtsanak a meglévő kevés tőke kivonására. Olyan körülmények között, amikor éppen az ellenkezőjére, tőkebevitelre vár az agrárszféra. A megjelent nyilatkozatban jelzett becslést azonban túlzónak találtuk. Éppen ezért megkérdeztük Stadler Ferencet, a Csongrád megyei MOSZ ügyvezetőjét, vajon helyben milyen mozgásokat, átalakulási szándékokat tapasztal az érdekképviselet. A válasz meglepő volt: a megyében ugyanis - Stadler szerint - nincs jele az átalakulási hullámnak. A szövetséghez tartozó 58 szövetkezetnek a fele már az eltelt tíz esztendő során olyan saját vállalkozásokat, általában kft.-ket hozott létre, amelyekben apportként a legértékesebb vagyontárgyak kaptak helyet. Nemcsak a legértékesebbek, hanem a támogatásokból vásárolt, vagyis államilag védett, valamint a hitelek fedezetéül szolgáló, így jelzálogjoggal terhelt eszközök, ingatlanok. Az eddigi gyakorlat szerint a kft.-k, rt.-k a hasznukat „leosztják" a szövetkezetek tagjainak. Ahol nem fizetnek osztalékot, ott a közgyűlés dönt arról, mire fordítják az eredményt. A rendszer - úgy tűnik - működőképes. Stadler állítja, az átalakulási hullám azért is kacsa, mert a ma érvényben lévő 1992 -es szövetkezeti törvény szerint a tagok kétharmadának elfogadó nyilatkozatára van szükség a gazdálkodási forma megváltoztatásához. A tagság kétharmadát összegyűjteni pedig szinte lehetetlennek tűnő vállalkozás. Fekete Klóra • Budapest (MTI) Évente mintegy 300 milliárd forintnak megfelelő agrártámogatást kaphat Magyarország az európai uniós csatlakozás után - mondta nemrégiben Vajda László, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) főosztály vezetőj e. Ez az összeg kétszerese lenne a magyar költségvetésből felhasználható idei • Agrártámogatások az EU-tól Évi 300 milliárd szubvenciós összegnek. Az unió állam- és kormányfői a jövő héten tárgyalják a közelmúltban megszületetett agrárminiszteri megállapodást az EU középtávú agrárreformjáról, amelytől a majdani magyar agrártámogatások mértéke is függ. A keret nagyobb részét az agrártermelőknek nyújtott, úgynevezett kompenzációs kifizetések, kisebbik hányadát a különböző intervenciós pénzek és az exporttámogatások tennék ki. A kompenzációs összeget azért folyósítaná az EU, hogy a központilag meghatározott felvásárlási árak tervezett csökkentését részben ellentételezze a gazdáknak. Egyes uniós szakértők korábban úgy nyilatkoztak, hogy e pénzeket az új tagok nem kapnák meg. Vajda szerint ugyanakkor hazánk ragaszkodik ahhoz, hogy Brüsszel a magyar termelőkre is teijessze ki a kompenzációt a csatlakozás után. • Nyereséges a paksi erőmű Olcsó a magyar atom • Budapest (MTI) A Paksi Atomerőmű Rt. 1998-ban 63 milliárd forint árbevételt és 2 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el, szemben az előző évi 46 milliárdos árbevétellel és 1,8 milliárd forintos nyereséggel közölte nemrégiben Nagy Sándor vezérigazgató. Az árbevétel az idén 80 milliárd forint, az eredmény 10,5 milliárd forint lesz. - A Paksi Atomerőmű tavaly 4 forint 72 fillérért állított elő egy kilowattóra villamosenergiát, ezzel a legolcsóbban termelő hazai erőmű mondta el a vezérigazgató. A szénhidrogén tüzelésű erőművek ugyanis csaknem 3 forinttal, a szenes erőművek pedig több mint kétszer ekkora áron termelnek villamosenergiát. A Paksi Atomerőmű termelési költségei már tartalmazzák áz erőmű későbbi lebontásának és a kárfelelősség biztosításának költségeit is. Az atomerőműnek Magyarországon sincs alternatívája sem az árban, sem a gazdaságosságban, sem a környezetkímélés tekintetében. Paks évi 8 millió tonna oxigént takarít meg, és ez a mennyiség egyenlő a magyarországi erdők teljes oxigéntermelésével. A széntüzelésű erőművek közel húsz millió tonna szén-dioxidot, a szénhidrogén-tüzelésű erőművek pedig több mint kilenc millió tonna szén-dioxidot bocsátanak ki évente. Tavaly először, nyolc százalékos eszközarányos profitot produkált a Paksi Atomerőmű, melynek nettó árbevétele a múlt évben 63 milliárd forint volt, az üzemi profit 8 és fél milliárdot tett ki, az adózás előtti nyereség pedig kétmilliárd forintra rúgott. A tulajdonos, a Magyar Villamos Művek Rt., az 1,2 milliárd forint adózás utáni profitot teljes egészében osztalékfizetésre fordította, és várhatóan az 1998-as nyereségbői is ezt teszi. Az idén a táraság 80 milliárd forint nettó árbevétellel és tízmilliárd forint adózás előtti profittal számol. Tavaly az összesen 1860 megawatt kapacitású Paksi Atomerőmű Rt.-ben közel 14 milliárd kWh villamos energiát termeltek, ez a 36 milliárd kWh teljes hazai villamosenergia termelés 38 százalékát tette ki, mondta a vezérigazgató. Hozzátette, hogy a Nuclear Engineering International múlt évi júniusi adatai szerint mind a négy magyar reaktor rajta van a legjobb hatásfokkal működő „25-ös toplistán". Az atomerőmű 1996-ban a biztonság növelése érdekében 2002-ig szóló beruházási programot indított, amelynek költségei mai áron 95 milliárd forintra rúgnak. Eddig 32 milliárd forintot használtak fel, az idén 15 milliárd forint esedékes. Az idén a blokkok digitális védelmi rendszerének kiépítésére került sor, és 2002-ig befejezik a földrengés-biztonsági programot is. A vezérigazgató elmondta, a 2000. év számítástechnikai problémája a Paksi Atomerőmű biztonságos működését nem befolyásolja. Az erőműben tavaly négy olyan esemény történt, amely felkerült a hét fokozatú nem- i zetközi nukleáris eseményskála listájára a „legenyhébb rendellenesség" fokozatába, emellett további 94 üzemi eseményt vizsgáltak ki. Tavaly a legnagyobb visszhan- í got a sziréna véletlen megszólalása keltette. A hasonló ' esetek megakadályozására új sziréna jelkiadó egységet telepítettek. Egyidejűleg | megállapodást kötöttek a i Kossuth Rádióval és a környékbeli rádiókkal, a hasonló esetek azonnali bejelentésére. A vezérigazgató szólt arról, hogy a februárban lezárult országos erőművi kapacitástenderen az Magyar Villamos Művek Rt. elutasította az atomerőmű pályázatát. Az elutasítás oka az volt, hogy nem tudták csatolni a környezetvédelmi . felügyelet támogató engedélyét. Nagy Sándor hozzátette: elhatározták, hogy kidolgozzák az előzetes környezetvédelmi hatástanulmányt és ha lesz rá lehetőség, új engedélykérelmet nyújtanak be. A paksi reaktor blokkjainak élettartama ugyanis 2013-2017 között lejár. A blokkokat vagy tovább kell járatni, vagy a teljes, 1.860 megawattos kapacitás kiváltására új reaktort kell építeni. így az erőmű keresi és vizsgálja azokat a lehetőségeket, amelyek a meglévő négy blokk esetleges bővítését, vagy új blokkok építését teszik lehetővé. A magyar törvényeknek megfelelően mind a bővítéshez, mind atomerőmű-építéshez a parlament hozzájárulása szükséges. AKI KERES, AZ TALÁL '^ceMmewwwwnwwwewmiwwmMMWwwMreeBW^^MWMswawwswiBP*--* AKIT MEGTALÁLNAK,