Délmagyarország, 1999. március (89. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-13 / 61. szám

Szegednél a Tisza gátja állja a sarat (11. oldal) Mártius örök r

íz esztendeje, hogy ismét piros betűs ünnep március tizenötödike. Előtte a „megtűrt" kategóriába tartozott; a hatalom sem igazán megünnepelni, sem teljesen félresöpörni nem merte, így aztán azt a megoldást választotta, hogy összemosta az azóta már szinte elfelejtett március huszonegyedikével és április negyedikével, a proletár internacionalizmus nagyobb dicsőségére... Az emberek lelkében azonban mindvégig a legnagyobb nemzeti ünnep maradt, bizonyítva, hogy a múltat nem lehet végképp eltörölni. Azon a tíz évvel ezelőtti márciusi napon a szegedi múzeumkertben mintegy harmincezer magyar énekelte együtt a Himnuszt. Akik később érkeztek, a Tiszahldon tolongtak, hogy hallhassák az ellenzéki szónokot. A Klauzál téri, egy órával korábbi hivatalos megemlékezésre tán tizedannyian voltak kíváncsiak. A múzeumkertből a tömeg a Dóm térre, majd a Dugonics térre, az egyetem elé vonult, ahol fölolvasták a független szervezetek által jegyzett tizenkét pontot. A szónok minden mondatát tapsvihar és ováció kísérte. Mit kívánt a magyar nemzet 1989. március idusán? Valódi népképviseletet és többpártrendszert. Rendőrállam helyébe jogállamot. Méltányos közteherviselést, a közkiadások társadalmi ellenőrzését. A munkásőrség feloszlatását. Semleges, független Magyarországot. A szovjet csapatok kivonását hazánk területéről. Igazságot '56-nak. Október 23. nemzeti ünneppé emelését. E korántsem teljes felsorolásból is kiviláglik: ez a nap az egyik csúcspontja volt annak a folyamatnak, amely aztán Nagy Imre újratemetéséhez, a köztársaság kikiáltásához és a szabad, többpárti választások kiírásához vezetett. Ne feledjük, ekkor még erős, sőt félelmetesen erős volt azok tábora, akik abban a tévhitben éltek, hogy a szocializmusnak nevezett puha diktatúra megreformálható. A

mostani, egy évtizeddel későbbi március tizenötödike nem vérre menő politikai csatákról szól, hanem az lesz, ami: a nemzet felemelő ünnepe. Elvégre az 1989-es márciusi kiáltvány pontjaiba foglaltak azóta jórészt teljesültek, ámbátor - például a méltányos közteherviselés eléréséig - akad még jócskán tennivaló. Jó arra gondolni, hogy a belátható jövőben nem látszik szükségesnek újabb tizenkét pontot fogalmaznunk. Adja Isten, hogy így is legyen. /? /oöaá' y ^ ALAPÍTVA-. 1910-BEN ^ DELMAGYARORSZAG SZOMBAT, 1999. MÁRC. 13., 89/61. ÁRA: 42 FT (ELŐFIZETVE: 37 FT) Balról jobbra: Madeleine Albright amerikai, Jan Kavan cseh, Martonyi János magyar és Bronislaw Geremek lengyel külügyminiszter a Missouri állambeli csatlakozási ünnepségen. (MTI Telefotó) • Independence (MTI) Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének teljes jogú tagjává vált pénteken Magyarország, a Cseh Köztársaság és Lengyelország. Ezzel a NATO tagállamainak száma tizenkilencre emelkedett. Martonyi János magyar, Jan Kavan cseh és Bronislaw Geremek lengyel külügyminiszter az Egyesült Államokban, a Missouri állambeli Independence város Harry S. Truman néhai elnök nevét viselő könyvtárában ünnepélyes külsőségek között adta át Madeleine Albright amerikai külügyminiszternek hazája NATOcsatlakozási okiratait. Jegyzőkönyvben rögzítették, hogy az okiratokat megvizsgálták és rendben találták. A jegyzőkönyvet, amely egyúttal tanúsította az iratok átadásának a megtörténtét, mind a négy külügyminiszter aláírta. Ezt követően Madeleine Albright aláírta azt a levelet is, amelyben tájékoztatja Javier Solana NATO-főtitkárt a letétbe helyezés megtörténtéről. Az eseményen a három csatlakozó ország diplomáciájának irányítója az országnevek angol abc szerinti sorrendjében mondott rövid beszédet. Az ünnepség felemelő pillanata volt, amikor a könyvtár előadótermébe behozták és a többi tagállam zászlaja mellett elhelyezték a három új NATO-ország nemzeti lobogóját. A magyar zászlót Kerezsi Ferenc 39 éves őrnagy vitte, aki jelenleg az Egyesült Államokban, a szárazföldi erők Kansas City közelében található leavenworthi törzstiszti akadémiáján folytatja tanulmányait. (További részletek és kommentár a 2. és a 3. oldalon.) • ,,Megszűnt a jaltai világrend" A NATO tagja lett Magyarország nmmszmim lemezbemutató turné '99 Tommyboy, Budai • Deutsch Tamás meghátrált Elnökség van, elnök még nincs • Zürich, Budapest (MTI) A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség végrehajtó bizottsága megerősítette, hogy a FIFA továbbra is a Magyar Labdarúgó Szövetség választott tisztségviselőit ismeri el - derült ki a FIFA vb pénteki sajtóközleményéből. Ugyanakkor a FIFA független nemzetközi könyvvizsgálókat jelöl ki az MLSZ könyvelésének ellenőrzésére, és egyetért azzal is, hogy az MLSZ jövőbeni struktúrájának meghatározására össze kell hívni a szövetség közgyűlését. Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter üdvözölte a FlFA-döntést és kijelentette: komoly segítségnek tekinti a kialakult helyzet megoldására. A vb-ülés utáni sajtóközlemény jelzi, hogy a nemzetközi futballélet vezérkarának döntése meghozatalakor már tudomása volt Deutsch Tamás délelőtti budapesti bejelentéséről, amellyel visszavonta az MLSZelnökség felfüggesztését. (Jegyzetünk a 3. oldalon.) A nagy repülőjegy bumm! London 35 900 Ft MORTON'S Szeged, Petőfi S. sgt. 7. és a Tesco Áruházban m MORTON'S Százhúsz éve jött a „nagyvíz" Félelmetes a gátak közé szorított Tisza is, mely ezen a tavaszon ismét mutatja erejét. A mostanában várható tetözésnél kisebb volt akkor a szintje, mégis elmosta Szegedet a „nagyvíz", mely 1879. március 12-én éjjel zúdult az alvó városra. A 120 évvel ezelőtti elemi csapást, a Tisza szabályozásának állomásait idézték föl, illetve a Tisza-völgy mai árvizeiről esett szó tegnap Szegeden a városházi emlékülésen. Megkondultak a harangok március 12-én hajnali 2 órakor, mint 120 évvel ezelőtt. A harangzúgás a múltidézés kezdetét jelezte most, a vész hírét hozta akkor. Szeged történetének legnagyobb tragédiája, de újjászületése is a Tiszához kötődik — hangsúlyozta dr. Bartha László polgármester. A „nagyvíz" romboló erejét érzékelteti, hogy mintegy 300 millió köbméter vízmennyiség 3-4 méter magaAz építő és a romboló Tiszára emlékeztek a Szegedet segítő külföldi országok képviselői és a város polgárai. (Fotó: Nagy László) san lepte el a várost három hónapon át, s hogy a körülbelül 5600 épületből nagyjából 300 maradt meg, hogy 165 embert zárt hullámsírba. Az árvízi katasztrófa okairól is szólt dr. Vágás István mérnök, címzetes egyetemi tanár a Tisza szabályozásának állomásait vázolva. Szegednek a „nagyvíz" utáni újjászületésében egész Európa segédkezett. Erre emlékeztet a nagykörút szeleteinek elnevezése, ezért hálás ma is a város, melynek önkormányzati vezetői az évfordulós ünnepségre meghívták azoknak az országoknak a képviselőit, akik akkor anyagiakban is kifejezték együttérzésüket. A Tiszavölgy mai árvizeiről dr. Pálfai Imre okleveles mérnök, az Ativizig osztályvezetője szólt. A városházi megemlékezésen részt vettek Szeged díszpolgárai, régi és mai önkormányzati képviselői, a város jeles személyiségei. A „nagyvíz" hozta pusztulásra és újjászületésre emlékezve többletjelentéssel hangzott föl a Himnusz, a Szózat abban a díszteremben, melynek korabeli hangulatát Mikszáth tegnap fölolvasott árvízi riportrészlete idézte. A múltidézéshez hozzájárult a szegedi konzervatórium növendékeinek közreműködésével fölhangzó csillámló muzsika. A megemlékezés a Tisza Lajos-, a Vásárhelyi Pál- és a Széchenyi István-szobor, valamint az árvízi emlékmű koszorúzásával zárult. Ú. I.