Délmagyarország, 1999. március (89. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-13 / 61. szám

2 KÜLFÖLD SZOMBAT, 1999. MÁRC. 13. • Jugoszláviát újfent légicsapással fenyegetik Milosevics nemet mondott kommentár Seregszemle •wjéhány hónappal ezelőtt még kellemesen elvic­É V célődtünk azon, hogy nem kell az április 4-i, egykori ünnepnapot lecserélni, mert a NATO ötvenedik születés­napján nyilvánítanak minket a szervezet tagjává, úgyhogy csak új jelszavakat kell fabrikálni, s ünnepelhetünk. Aztán mégsem április 4-én, hanem valamivel hamarabb, március 12-én köszöntötte Magyarországot, Csehországot és Len­gyelországot tagjai sorában a védelmi szervezet, vagyis még egy márciusi ünnepnapunk lett, feltéve, ha ez ünnepnek számít. A dátumokkal való játék korántsem ilyen egyszerű, mert a szakértők szerint Oroszország kedvéért alakultak így a felvétel időpontjai. Jobb egy külön kis ceremónia kereté­ben örülni a magyar, cseh és lengyel erőknek, mint az egész világot érintő és foglalkoztató, ötvenedik szülinapon ex-szocialista tagokat avatni - Oroszország nemtetszésétől kísérve. Vagyis nem a mi ünnepi naptárunkat akarták a politikusok megtréfálni, hanem az recsegő-ropogó orosz birodalom számára tettek egy gesztust. S valljuk be, kato­nai kérdésekben nem tanácsos Oroszországot félvállról venni, mert ott is történhetnek még váratlan fordulatok. Ami pedig nem a nagypolitikát, hanem hazánkat illeti: a NATO tagságig vezető út az egyetlen, számunkra járható megoldás volt, s örülhetünk, hogy viszonylag könnyen, egy évtized alatt eljutottunk a Varsói Szerződéstől a NATO-ig. Ezzel úttörő szerepet vállaltunk a térségben, nagy politikai és diplomáciai tőkét kovácsolva ezzel Arra is érdemes fi­gyelni, hogy bár ezt így nem szokták kimondani, de a NA­TO-tagság az európai integráció előszobájának tekinthető, azaz aki idáig eljutott, jó eséllyel pályázhat arra, hogy be­bocsássák az EU-ba. Előbb, de inkább utóbb, ahogy az eu­robürokraták tempóját ismerjük. A csatlakozási folyamat terén érdemes felfigyelni arra, hogy a NATO-tagság krité­riumrendszere - már ami a politikai feltételeket illeti - sok­ban hasonlítanak az EU úgynevezett koppenhágai kritériu­maira. Vagyis, ha a NATO elfogadta Magyarország, Cseh­ország és Lengyelország felkészültségét, az egy nagyon jó ajánlásnak számít az EU felé vezető ösvényen. £ s a magyar NATO-tagság azért is érdekes, mert a vé­delmi szövetség hadi arzenáljában így már T-72-esek, MIG-ek és kalasnyikovok is megtalálhatók. O Martonyi János beszéde Missouriban „Nagy árat fizettünk a szabadságért" Igor Ivanov orosz külügyminisztert (balról) Zivorad Jovanovics, a jugoszláv diplomácia vezetője fogadta Belgrádban. (MTI Telefotó) Átadták a Magyar Házat • Independence (MTI) Az alábbiakban Mar­tonyi Jánosnak, a Ma­gyar Köztársaság kül­ügyminiszterének Ma­gyarország NATO-csat­lakozási okiratának le­tétbe helyezésekor a Missouri állam-beli Inde­pendence-ben elmondott beszédét közöljük. Tisztelt Külügyminiszter asszony, Miniszter urak, Szenátor urak, Képviselő urak, hölgyeim és uraim! Magyarország jövőre ün­nepli ezeréves államiságát, amely számunkra különleges évfordulót jelent. Gazdag, de viharos történelem áll mö­göttünk. A szabadságért és a függetlenségért vívott küz­delmek során a magyar nép­ben megerősödött a nyugati demokráciák közösséghez való tartozás tudata. Hosszú idő óta törekedtünk arra, hogy ehhez a közösséghez tartozzunk. Népünk legjobbjainak ál­ma valósul most meg, azoké, akik szembeszálltak a külső megszállással és a reánk erőszakolt baljóslatú ideoló­giákkal. Azokat is ez a vágy vezérelte, akik 1956-ban az első szöget verték a kommu­nizmus koporsójába. Köte­lességemnek teszek eleget azzal, hogy tisztelettel adó­zom az akkori elkeseredett, de a mai napon mégis győ­zedelmes küzdelem hősei­nek emléke előtt. Önmagában is jelképes értékű, hogy az elnyomás bi­rodalmát alapjaiban megrázó forradalmat a Lengyelország iránti szolidaritás lobbantotta lángra. 1956­ban még idegen csizmák ti­porták el Budapesten ezt a fellángolást. De a parázs nem hunyt ki, s 1968 tava­szán Prága utcáin ismét lángra kapott. Majd 1981­ben a gdanski hajógyárban éledt fel újra a parázs. Tlz esztendővel ezelőtt újra lángra kapott, amikor a demokrácia helyreállítását zászlajukra tűző törvényes forradalmak söpörtek végig Közép-Európában. Nem véletlen tehát, hogy lengyel és cseh barátainkkal állok most itt Önök előtt. Thomas Paine vetette • Belgrád, London (MTI) Szlobodan Milosevics pénteken „határozottan és véglegesen" elutasított bármiféle külföldi kato­nai és rendőri jelenlétet Koszovóban, a belgrádi küldöttség azonban részt vesz a rendezési tárgya­lások hétfőn esedékes folytatásán - közölte Igor Ivanov Belgrádban. Az orosz külügyminiszter a jugoszláv elnökkel folyta­tott megbeszélése után újság­íróknak elmondta: a belgrádi vezetés úgy véli, hogy az EBESZ fegyvertelen megfi­gyelő missziójával együtt ké­pes biztosítani a főként albá­nok lakta szerbiai tartomány átmeneti autonómiájáról kö­tendő politikai egyezmény végrehajtását. Milosevics biztosította Ivanovot arról, hogy Belgrád képviselői hétfőn Párizsba utaznak a februári Koszovó­konferencia folytatására. Ju­goszláv megítélés szerint a múlt havi tárgyalásokon ki­dolgozott tervezet jó alap a politikai megállapodáshoz, amely széles körű autonómiát irányoz elő Koszovó számára. Az orosz külügyminiszter Richárd Holbrooke amerikai megbízott és Milosevics ku­darcba fulladt szerdai tár­gyalása után próbálta enged­ményre bírni Belgrádot. A nyugati országok a katonai jelenlétet az autonómiaegyez­mény szerves részének tekin­tik. A koszovói albánok a je­lek szerint hajlandóak elfo­papírra azt a gondolatot, amely szerint „az elnyomást nem könnyű legyőzni, de számunkra mégis megnyug­vást adhat az a tudat, hogy minél nehezebb a küzde­lem, a kivívott győzelem an­nál fényesebben ragyog. Amit könnyűszerrel szer­zünk, nem sokra becsüljük". A magyar, a lengyel és a cseh nép nagy árat fizetett a kiví­vott szabadságért. Ezért tart­juk becsben a szabadságot. A függetlenné vált Ma­gyarországon megvalósult a demokrácia, virágzik a piac­gazdaság. A magyar nép szabad akaratából, külső be­folyás nélkül történelmi jelentőségű döntést hozott. Magyarország felvételét kérte a történelem legszilár­dabb biztonsági szövetségé­be, a NATO-ba. Ebben a döntésben azonban nem csu­pán a biztonsági megfontolá­sok jászottak szerepet. A NATO-hoz való csatlakozá­gadni a teljes egyezményt, amelynek aláírása előtt jelen­leg a belgrádi „nem" a fő akadály. A NATO légi csapá­sokkal fenyegeti Jugoszláviát arra az esetre, ha az aláírás Belgrád hibájából maradna el. • A NATO légiereje jelentős összevonással felkészült a lé­gi csapásokra - figyelmeztet­te pénteken Szlobodan Milo­sevics jugoszláv elnököt sunk egyúttal Magyarország természetes közegébe való visszatérését is jelenti. Sor­sunk rendelésé alapján csat­lakozunk most újra azokhoz a nemzetekhez, akikkel érté­keink, érdekeink és céljaink közösek. Ez úton is szeret­ném a magyar nép köszöne­tét tolmácsolni a tagorszá­gok kormányai és törvény­hozásai felé, mindazoknak, akik segítették tagságunk el­érését. Ők megértették, hogy Magyarország pontosan azért kíván a NATO-hoz csatlakozni, amiért a jelenle­gi tagországok nem lépnek ki a szövetségből. Ők tud­ják, hogy a NATO bővítése egy olyan törekvés része, amely minden európai állam és az atlanti szövetség min­den tagországa számára előnyöket hordoz. George Bemard Shaw szerint „A szabadság fe­lelősséggel jár, sokan éppen ezért viszolyognak tőle". Mi azonban nem. A magyar nép tudja, hogy a NATO a tag­ságból fakadó előnyök és az ezzel járó kötelezettségek egyensúlyán alapszik. Wesley Clark tábornok, a NATO európai erőinek főpa­rancsnoka. „Milosevicsnek meg kell értenie, hogy a NATO képes végrehajtani pusztító erejű támadássorozatot ellene, ha arra van szükség, és nem kap szabad kezet a koszovói fal­vak és civil lakosságuk szét­zúzására" - jelentette ki Clark a BBC rádióban. Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha Belgrád nem en­Magyarország változat­lanul kiemelt figyelmet szentel Közép- és Délke­let-Európának. Azt óhajt­juk, hogy a térség minden nemzete a stabilitás, a de­mokrácia, a felvirágzás és a biztonság légkörében él­jen. Térségünk a világ leg­gyorsabban fejlődő része. S ezt a jövőben is fenn kí­vánjuk tartani. Az óhajtjuk, hogy az emberi jogokat maradékta­lanul tiszteletben tartsák, a nemzeti azonosságtudat fennmaradjon, és az embe­rek szabadon nyilváníthas­sák ki ezt. Számunkra létfontossá­gú, hogy térségünk más államai továbbra is elköte­lezettek legyenek a NA­TO-tagság elérése iránt. Magyarország két módon segítheti erre irányuló tö­rekvéseiket. Elsőként an­nak bebizonyításával, hogy az új tagországok új életerőt visznek a szövet­ségbe. Másodszor azzal, hogy haladásra ösztönöz­zük a tagságot elérni kívá­nó országokat és erősítjük ged a koszovói béke-megál­lapodást sürgető nemzetközi nyomásnak, a tábornok kije­lentette: - Szlobodan Milose­vics mindaddig nemet fog mondani, amíg akkora nyo­mást nem nehezedik rá, amely meggyőzi őt arról, hogy meg kell változtatnia ál­láspontját. Ő nem tesz meg­előző engedményeket. A nemzetközi közösség feladata ráébreszteni őt arra, hogy igent kell mondania. velük az érdemi együtt­működést. Hölgyeim és uraim! A magyar nép a múltban gyakran fájlalta, hogy egye­dül maradt, hogy cserben hagyták. Bg mától végérvé­nyesen megváltozott. Magyarország hazatért, újra egy közösség tagja lett. Önökkel együtt most kezdjük írni történelmünk új lapjait. Mától kezdve a leg­szorosabb szövetség, a béke és jólét iránti elkötelezettség köt minket össze. Miként Truman elnök 45 évvel ezelőtt megfogalmaz­ta: „Annak a korszaknak a kezdetét várjuk, amelyben az erő helyett a jog lesz a nemzetközi kapcsolatok döntőbírája. Azon fárado­zunk, hogy ez mielőbb meg­valósuljon. Amíg azonban erre sor kerülhet, tegyünk meg mindent azért, hogy gyengeségünk bármely jelét egyetlen lehetséges ag­resszor se használhassa ki". Tisztelt Barátaim! Most rajtunk a sor, hogy tanúsítsuk a világnak elköte­lezettségünk megingathatat­lanságát és szövetségünk szellemét. Köszönöm figyelmüket. • Pélmonostor (MTI) A március 15-i magyar állami ünnephez időzítve Pélmonostoron (Beli Ma­nastir) átadták a helyi Ma­gyar Kulturális Egyesület­nek azt a székházat, ame­lyet a horvát kormány biz­tosított a magyar kisebbsé­gi kulturális szervezetnek. A Magyar Ház átadási ün­nepségén részt vett Csáti György zágrábi magyar nagykövet, valamint a zág­rábi kormány kisebbségi hivatalának, Eszék-Bara­nya megye vezetőségének képviselői. EBESZ-érték • Moszkva (MTI) Az orosz külügyminisz­térium külön nyilatkozat­ban erősítette meg, hogy Moszkva változatlanul el­utasító álláspontot képvisel a NATO-bővítés ügyében. A dokumentum a korábbi orosz érvrendszert ismer­tetve leszögezte, hogy az észak-atlanti szövetség ter­jeszkedése „nem szolgálja a bizalom és a stabilitás erősítését a nemzetközi kapcsolatokban, éppen el­lenkezőleg, újabb választó­vonalakat húzhat meg". Oroszország ismét az EBESZ-t nevezve meg olyan keretszervezetként, amely képes lenne megfe­lelni a kihívásoknak. Kongresszusi felhatalmazása • Washington (MTI) Az amerikai kong­resszus képviselőháza fel­hatalmazta Bili Clinton el­nököt, hogy bizonyos felté­telek mellett csapatokat küldjön Koszovóba a NA­TO-erők kötelékébe. A szavazatarány 219:191 volt. A döntés értelmében Washington négyezer bé­kefenntartó katonát vezé­nyelne a szerb tartomány­ba. Nem tartják a tüzszünetet • Brüsszel (MTI) Egyre kevésbé tartják tiszteletben a szerbek és a szeparatista albánok a tüzszünetet Koszovóban ­jelentette ki William Wal­ker, az EBESZ koszovói missziójának vezetője. Walker a NATO-tagorszá­gok és a szövetséggel part­neri viszonyban lévő hu­szonnyolc ország nagykö­vetének számolt be Brüsszelben a koszovói helyzetről, három nappal az újabb béketárgyalások kezdete előtt. Elítélte a mindkét oldalon tapasztal­ható provokációkat. Me­gerősítette egyben, hogy a szerbek nagy erőket cso­portosítottak a tartományi határ közelébe.

Next

/
Thumbnails
Contents