Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-05 / 30. szám

PÉNTEK, 1999. FEBR. 5. SZEGED 5 • Sokan nem fizetnek - „bekeményít" a Szetáv is Felmelegített A távhöszolgóltató me­legét jelenleg 27 ezer 354 fogyasztó veszi igénybe, a szolgáltatónak viszont attól lesz melege, hogy több mint 320 millió fo­rinttal tartoznak nekik a szegediek. Ezek között akadnak olyanok is, akik hosszú évek óta csak fo­gyasztanak, ám nem fi­zetnek a szolgáltatásért. Manapság már az is elő­fordul, hogy öt-hatszáz ezer forintos hátralékot halmozz fel valaki. Már­pedig ehhez az kell, hogy öt-hat évig gyakorlatilag a szemetes kosárba kös­senek ki a Szetáv kikül­dött számlái. - Az emberek jelentős ré­sze egyszerűen nem veszi ko­molyan a számlát. Akadt olyan ügyfél, aki nem sokkal azelőtt, hogy lecsapott volna az árverező kalapács, bejött és a mellényzsebből kivágta az 580 ezer forintos tartozását ­mondja Andrejcsikné Kiss Má­ria, a számlakezelési és végre­hajtási iroda vezetője. Hírlik, akadnak olyanok is, akik pusztán azért nem fizet­nek, mert megtudták, jó ideje a szomszéd sem egyenlíti ki a számlát. Az adósok átlagban ma 150 ezer forinttal tartoz­nak, ami azt jelenti, hogy ezek az emberek közel két éve nem vesznek tudomást a fűtés­számláról. Most 141 millió fo­rint tartós adósságot végrehaj­tással kíván behajtani a szol­gáltató. - Februárban tizenkét la­kást kényetlenek vagyunk el­árvereztetni a számlatartozás miatt. Sajnos, a lakottan dob­ravert ingatlanokért olykor csak néhány százezer forintot adnak, azután vagy marad be­lőle nekünk is pénz vagy nem. De legalább az adósság nem halmozódik tovább. Árverés helyett a Szetáv munkatársai arra igyekeznek rábeszélni az adóst, értékesítse maga otthonát, s miután kie­gyenlítette számláját, még mindig megoldhatja lakás­gondját, ha egy kisebbe költö­zik. Sokkal nagyobb a problé­ma akkor, ha önkormányzati bérleményben él valaki, s egy­szerűen nem hajlandó rendez­ni számláját. Ekkor ugyanis szóba sem jöhet az árverezés. Kilakoltatni pedig szinte lehe­tetlen a mai jogszabályok út­vesztőiben. - Teljesen fogyasztócentri­kus a törvény, minket, szolgál­tatókat senki sem véd a tisz­tességtelen, nem fizető fo­gyasztókkal szemben - állítja a cég főkönyvelője, dr. Karsay Éva. - Hiába a Szetáv az egyik legolcsóbb szolgáltató az országban, mégis egyre több munkát adnak társasá­gunknak a tartósan nem fizető fogyasztók. Nyolc éve semmi­lyen önkormányzati támoga­tást nem kap a cég, így csak akkor tudunk meleget adni, ha a fogyasztók kifizetik a szám­lát. A Szetáv egyre magasabb gázdíjakat kénytelen fizetni ahhoz, hogy működtethesse a fűtési rendszert - ehhez leg­többször hiteleket is muszáj igénybe venniük. A cégnek ugyanis fizetnie kell, ám a be­vételeit csak később, a fűtési idény végén számolhatja el teljes egészében a fogyasztók­kal. - Tavaly rendkívül enyhe tél volt, s így előfordulhatott az, hogy lakásonként akár öt­venezer forintot is visszafizet­tünk. Most azonban óva intjük a fogyasztókat, a kemény tél miatt júliusban, a végelszámo­lásnál nehogy meglepődjenek a fizetnivalón. Ez azt is jelentheti, hogy egy-egy keményebb tél után többet mutatnak a hőmennyi­ségmérők, s így szaporodik majd a tartozás is. Igazából a cég ma még csak nehezen tud érvényt szerezni kintlévőségei behajtásának: az adós lakásába ugyanis be sem mehetnek, s ráadásul a fűtési rendszer olyan, hogy nem köthetik le azokat a fogyasztókat, akik nem hajlandók fizetni. - Talán az hozhatna megol­dást, ha nem az egyes fogyasz­tókkal, hanem a lakóközössé­gekkel számolnánk el. Egyben számláznánk háztömbönként, s ha a közösség nem fizet, ak­kor a fogyasztásmérőnél már le lehetne kapcsolni a szolgál­tatásról a lakóközösséget. Ez viszont azért nem biztos megoldás mert, aki eddig a Szetávnak nem fizetett, az mi­ért fizetne ezután a lakóközös­ségnek? - Természetesen, tudjuk azt is, hogy valóban akadnak szo­ciálisan rászorultak, akik nem képesek fizetni. Állami és ön­kormányzati segítséggel tavaly ók 30 százalékos befizetéssel megválthatták tartozásaikat. Sőt! Indokolt esetben ma is havi hatezer forintos támoga­tást ad az önkormányzat, amit már alig kell kipótolni ahhoz, hogy kifizessék a fűtésszám­lát. A társaságnak nem is ezzel a réteggel van igazán baja, ha­nem azokkal, akik nem is akarnak a fizetni. - Higgyék el, mi hagyjuk élni a fogyasztókat, de vissza­élni már nem! - állítja a fő­könyvelő, majd hozzáteszi, hogy lejárt a Szetáv türelme is. Az igénybe vett, ám ki nem fi­zetett szolgáltatások árát a jö­vőben még keményebben és gyorsabban igyekeznek majd behajtani. Különben a szolgál­tató előbb-utóbb lehetetlen helyzetbe kerül. Nem elég, hogy nem jut hozzá a szolgál­tatás ellenértékéhez, de ma még az áfát is be kell fizetnie a nem fizetők számlái után. Rafai Gábor napló MA A FÜGGETLEN Kisgaz­da Földmunkás és Polgári Párt irodájában (Szeged, Te­leki u. 3.) 10-11 óráig dr. Tari Mihály ingyenes jogi tanácsadást tart. DR. ZLEHOVSZKY ILONA, a Munkáspárt jog­tanácsosa 13-15 óráig ingye­nes jogi tanácsadást tart a Munkás Művelődési Otthon­ban (Fő fasor 9.). Holnap INGYENES Jogi tanácsa­dás 10-12 óráig a Bécsi krt. 7. szám alatti nyugdíjasklub­ban. Jogtanácsos: dr. Fügi Réka. • Civil politikusok? Csapó - a -nek Dr. Csapó Balázs: „A civil szervezet megbontja a helyi politikai erőviszonyokat." (Fotó: Karnok Csaba) A civilek, nem pedig a politikusok súlya nagy a fejlett demokráciákban. E kiindulópont alapján szü­letett meg 1993-ban a Pol­gárosuló Szegedért Alapít­vány, 1994-ben pedig a Polgárosuló Szegedért Egyesület. A szervezetet ma már Polgári Szegedért Egyesületnek (PSZE) neve­zik. De nem ez az egyetlen változás e civil alakulat történetében. A PSZE leg­utóbbi meglepetése, hogy a tagok elnökké választot­ták dr. Csapó Balázst, aki az „alapító atyák" egyike, aztán mégis majdnem ki­zárták a szervezetből... Vele, a „nagy visszatérő­vel" a civil játéktérről, a PSZE jövőjéről is beszél­gettünk. 9 Mi a célja egy civil szer­vezetnek, mely mégiscsak politizál? - Az., hogy bekapcsolódjon a hagyományos helyi struktúrá­ba, hogy megbontsa az éppen aktuális erőviszonyokat. 9 Ön az első közgyűlésben SZDSZ-támogatott függet­lenként rendkívül aktív képviselő volt,'a második­ban, PSZE-tagként szinte tüntetett passzivitásával. Miért úgy, s miért így visel­kedett? - Minden olyan ügy mellett kiálltam '90 után, mely szerin­tem a város lakóinak hosszú tá­vú érdekeit szolgálta. De azok, akik pozícióba kerültek, rövid­távú érdekeket tartottak szem előtt. Például hiába vertem nagy port egy ügy körül, mely­ben egy külföldi cég - tudomá­som szerint - több millió forin­tért vett meg képviselői szava­Névjegy • Munkatársunktól A Dunántúlon született 1956-ban Csapó Balázs, aki - bátyja példáját követve - a szegedi tudományegye­temre jött tanulni. A JATE matematika-fizika szakára járt 1975-80 között. Szegeden nősült meg, született két lánya. Az ELTE filozófia szakára járt; amerikai ösz­töndíjasként egy svájci egyetemen pszichoterapeuta diplomát kapott; 1983-ban doktorált pedagógiából. Több nyelven beszél, sokat utazik. A magánszférában 1988-tól dolgozik, több cégéből mára csak egyet tartott meg, médiatulajdonos. zatokat, így jutva önkormány­zati résztulajdonhoz. Ennek kö­vetkeztében a város lakói jó pár milliárd forintot buktak, de az így született üzletet ma már nehéz visszacsinálni. A máso­dik közgyűlésben azért nem le­hetett dolgozni, mert a PSZE­frakció szétesett, aprópénzre váltódott a közérdek. 9 Úgy hallottam, hogy a PSZE-n belüli, akkori konfliktusának oka, hogy vesztes polgármesterjelölt­ként veszteséggel hagyta ott az alelnöki széket. - Az előző elnökséggel megállapodtunk, a múltat nem bolygatjuk. így azt sem, hogy bár az elnökség kizárt, de e jogszerűtlen döntését a tagság sohasem fogadta el, s ezért én csak szemlélője maradtam a közgyűlési történéseknek. 9 De közben cége önkor­mányzati megbízásokat ka­pott: buszmegállókat, in­formációs táblákat készí­tett. - Állítom: én vagyok az egyetlen képviselő, akinek ez a poszt ráfizetést hozott. Mert például három évig nem vet­tem föl képviselői tiszteletdíja­mat, hanem beteg gyerekeket támogató alapítványok javára utaltam át; négy évig nem ve­hettem részt egyetlen bizottság munkájában sem, azaz nem ré­szesültem semmilyen plusz juttatásban. Nyolc év alatt egyetlen önkormányzati meg­bízatást kaptam, az informáci­ós táblák elkészítését, melyen összesen 70 ezer forint árrés keletkezett. A buszmegállókról meg annyit, hogy az általam képviselt cég stratégiája, hogy ingyen ad buszmegállókat az önkormányzatoknak, így az azokon megjelenő reklámokért nem kell közterület-használati díjat fizetnie. Az első ciklus­ban 100, a másodikban 80 buszmegállót telepítettünk vol­na ingyen Szegedre, de az ön­kormányzatnak nem kellett; sőt: az elsőként fölállított 6 buszmegálló építési engedélyét is csak évek múlva sikerült el­rendezni. A cég életében egyébként 4-5 százalékot kép­visel Szeged. 9 Ha az ön személye gátol­ja a cég itteni térnyerését, akkor elnökké választása a PSZE-nek előnyére vagy hátrányára szolgál? - Van, aki számára negatív, mások számára pozitív a sze­repvállalásom. De a szerveze­tet kell nézni. Márpedig a PSZE mindenkire számít. 9 A támadások közepette miért ragaszkodott PSZE­tagságához? - Tizenöt éve érdekel a közélet, de nem olyan mecha­nizmuson keresztül, mely egy mai pártot jellemez. A PSZE, az elnökség, a tagok egyéni és szellemi kapacitását tekintve, jó eséllyel veszi föl a versenyt bármelyik párttal. 9 Mégis: a PSZE-t a Fi­desz szatelitpártjának neve­zi - például az elnökség egy régi tagja is. - Úgy tűnik, igaz az elneve­zés. Az ok: a PSZE két képvi­selője a polgármestert támoga­tó többség tagja, de személy szerint egyikük sem tehet mást, hiszen önkormányzati érdekeltségű cég vezetője. Ez a helyzet nem szerencsés. A PSZE-nek mint civil szervezet­nek a város lakosságának érde­kei mellé kell állnia. 9 Az új, hétfős elnökség tagjai közül csak egy sze­mélynek nincs doktori cí­me; négyen valamely más párt tagjai is; a többség már a PSZE tagja volt ko­rábban, de hárman most érkeztek, s kerültek e testü­letbe. Mi most a feladata a PSZE új vezérkarának? - Az 1994-ben alakult egye­sület öt jelöltet juttatott a köz­gyűlésbe, s ezzel az egyik leg­jobb eredményt érte el. Ezzel szemben '98-ban csak két kép­viselője lett a PSZE-nek. A ki­számíthatóság fontos - egy szer­vezet életében. A PSZE-ében még a Szeged-központúság is. Ú. I. Gyakran órákig kell sorban állni azoknak, akik házasodni szeretné­nek, ugyanis a város ka­pacitása házasságkötő termeket tekintve véges, a jegyesek pedig ragasz­kodnak a nyári, kora őszi időpontokhoz. A város vezetése szembesült a problémával, s lépéseket tesznek az akadályok el­hárítására. Az utóbbi időkben lapunk­hoz és az önkormányzathoz is több panasz érkezett, amely­ben azt kifogásolták a szege­diek, hogy gyakran tűrhetetle­nül hosszú ideig kell várakoz­ni, amíg esküvő-időpontot tudnak rögzíteni az anya­könyvvezetőnél. A polgár­mesteri hivatal illetékesétől • A házasságkötés akadályai Előjegyzett jegyesek megtudtuk, hogy a jogszabály szerint a házasság időpontját a bejelentést követő harminc napon túli, de hat hónapon be­lüli időpontra lehet kitűzni, s természetesen akkorra, ami­korra a bejelentők kérik. A sorban állás és a várakozás éppen amiatt történhet, hogy egy-egy időpontra többen is szeretnék magukat előjegyez­ni. Acsné dr. Gunda Judittól, a városháza főtanácsosától, az igazgatási iroda vezetőjétől megtudtuk, hogy néhány több napos ünnephez kapcsolódó hétvégeken (pünkösd, augusz­tus 20.), valamint a júliusi, au­gusztusi és szeptemberi hétvé­geken, különösen 14 és 20 óra között nagyon sokan szeretné­nek házasodni, az anyakönyv­vezetőknek azonban egyedül az érkezési sorrendet lehet szem előtt tartaniuk. Nehezíti a helyzetet, hogy véges a vá­ros kapacitása, ugyanis Szege­dén jelenleg három hely van kijelölve házasságkötésre: a városháza házasságkötő ter­me, a kiskundorozsmai és a tápéi házasságkötő terem, mi­vel ezek a helyiségek biztosít­ják a ceremónia kellő ünne­pélyességét. A város vezetői azonban szembesültek már a problémá­val, s folyamatosan vizsgálják azt, hogy hol lehetne - külö­nösen a zsúfolt nyári hétvé­gekre tekintettel - további megfelelő belvárosi helyiséget biztosítani erre a célra. Más városokban gyakorlat, hogy a városháza dísztermét térítés ellenében rendelkezésre bo­csátják, ugyanakkor a legtöbb nagyvárosban mindössze két teremben lehet a boldogító igent kimondani. Mindeneset­re a szegedi városvezetés a probléma megoldásáig az érintettek türelmét kéri. Infor­mációink szerint ebben a kér­désben a pénteki közgyűlésen interpelláció is elhangzik majd, jelezve, hogy több fóru­mon is felvetődött ez a problé­ma. A. L. Vizsgáznak a zenészek • Munkatársunktól A kereskedelmi miniszter rendelete szakvizsgára kötelezi mindazokat, akik „élőzene vagy műsorszolgáltatás" révén kere­sik kenyerüket. Budapesten már meg is kezdődött az énekesek, revütáncosok, lemezlovasok és szórakoztató zenészek vizsgáz­tatása. A papírszerző próbatétel az Országos Szórakoztatózenei Központ (OSZK) szakemberei előtt vár a táncoló, muzsikáló és lemezforgató jelentkezőkre. A bizonyítvány megszerzése első­sorban a szórakoztatóművészek érdeke, mert a dokumentum lé­tét hamarosan az iparkamara, a fogyasztóvédelmi felügyelőség és a rendőrség is ellenőrzi. Ahol szakvizsga nélkül dolgozó mű­vészt találnak, pénzbírságot ró­nak ki, vagy (a legvégső eset­ben) lakatot tesznek a szórako­zóhely ajtajára. A vizsgadíj 15 ezer forint. A miniszteri rende­let végrehajtását azzal is ösztön­zik, hogy az Országos Foglal­koztatási Közalapítvány támo­gatásával 25-50 százalékkal is csökkenhetnek a szabályosan bejelentett szórakoztatóművé­szek után fizetendő közterhek. Mint a legtöbb megyében, 1989-ben Csongrádban is meg­szűnt az OSZK kirendeltsége. Czutor Zsolt, a szervezet szege­di képviselője arról tájékoztatta lapunkat, hogy már megyénk­ben is elkezdődött a szakvizs­gáztatás előkészítése. A jelent­kezés feltételeiről, a vizsga ide­jéről és helyéről a 319-163-as telefonszámon adnak bővebb fölvilágosítást. Nyflt nap a BTK-n • Munkatársunktól Nyílt napot rendez felvételi előtt álló középiskolások számá­ra a József Attila Tudománye­gyetem Bölcsészettudományi Kara holnap délelőtt kilenc órá­tól az Egyetem utca 2. szám alatti épületben, az Auditórium Maximumban. Az érdeklődőket Balázs Mihály dékán és Kot­hencz Mihály, a tanulmányi osz­tály vezetője tájékoztatja a je­lenleg oktatott, és az akkreditá­ciós folyamat után bevezetendő újabb szakokról, valamint a spe­ciális képzésekről. A diákok ér­tesülhetnek a jelentkezési lapok kitöltésének módjáról, a karon érvényes felvételi szabályokról és vizsgakövetelményekről. Kővári (ki)lépett • DM-információ A Polgári Szegedért Egyesü­let eddigi elnöke, Kővári Árpád kilépett e szervezet tagjainak sorából - tudta meg a Délma­gyarország. Miért? Kővári Ár­pád válasza: „Azt vállaltam, hogy a két választás között élet­ben tartjuk a PSZE-t. Ezt telje­sítettem." De a legutóbbi köz­gyűlés után lezárta életének „PSZE-s" fejezetét. Bisonex Húsáruház Kedvező áron kapható: - egész csirke 329 Ft/kq - konyhakész marhapacal 650 Ft helyett 580 Ft/kq - sertéstarja 666 Ft/kq - sertés rövidkaraj 565 Ft/kq - sertés hosszúkaraj 680 Ft/kq Szeged, Juhász Gy. u. 3. (Depó épülete) Tel.: 426-437. Nyitva: k.-cs.: 7-12, 14-18, p : 7-18, szo.: 7-12

Next

/
Thumbnails
Contents