Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-03 / 28. szám

6 EGY SZÁZALÉK SZERDA, 1999. FEBR. 3. Torgyán és a felsőoktatás • Munkatársunktól A Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója nem támogatja a jelenlegi előterjesztést az egyetemi integráció ügyében - jelentette ki Torgyán József pártelnök, földmüvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a képviselőcsoport kibővített ülését követő sajtótájékoztatón. Torgyán József hangsúlyozta, hogy kiváló az együttműködés a kormánykoalíción belül. Ugyanakkor véleménye szerint az egyetemekkel kapcsolatos integrációs törekvésekkel szemben áll az egész magyar felsőoktatás, különösen az agrárium és az egészségügy területén. Szemben Torgyán József kisgazda pártelnök véleményével, a szakmai szervezetek, valamint az egyetemek és a főiskolák többsége támogatja a felsőoktatási integrációt mondta az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára. Kiss Ádám hozzátette: az összevonások végrehajtásáról a múlt év december 9-i kormányhatározat rendelkezik. A helyettes államtitkár közölte: az agrárképzést folytató felsőoktatási intézmények nagyrészt egyetértenek a tárca új intézményi hálózatra vonatkozó terveivel. Egyedül a Debreceni Agrártudományi Egyetem jelezte, hogy meg szeretné tartani főiskolai karait. Az új integrációs elképzelésekről a tervek szerint tavasszal dönt az Országgyűlés. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy mi történik majd, ha a szavazáskor a kisgazdapárt nem támogatja az előterjesztést, a helyettes államtitkár nem kívánt állást foglalni. Az oktatási miniszter egy kaposvári önkormányzati fórumon reagált először Torgyán József kijelentésére. - Tiszteletben tartom Torgyán József miniszter úr aggodalmát, de nem tartom indokoltnak, sem időszerűnek, hogy az egységes felsőoktatási rendszerből kiváljanak az agrárszakembereket képző felsőoktatási intézmények - szögezte le Pokorni Zoltán. Az oktatási tárca vezetője kifejtette: a felsőoktatás integrációjáról szóló javaslatot, amelyet Torgyán József még nem láthatott, február végén teijesztik a kormány elé. Természetesen annak előtte készséggel a földművelési és vidékfejlesztési miniszter rendelkezésére bocsátja, és minden javaslatot szívesen fogad. Az előteijesztést egyébként a Magyar Tudományos Akadémia agrárosztálya, amelynek a múlt héten bemutatták, kedvezően fogadta, s elfogadták azt a felsőoktatási testületek is. Az oktatási miniszter hozzátette: örömmel vesz minden segítséget és együttműködést az agrártárcától, például közösen finanszírozhatnák a tangazdaságokat. Ugyanezt kéri az egészségügyi minisztériumtól is a klinikákkal kapcsolatban. A felsőoktatás integrációja nem halogatható tovább jelentette ki Pokorni Zoltán. Bulik • Munkatársunktól A Reghős Bendegúz szabadidőközpont a következő programot kínálja az érdeklődőknek: szerdán ZTM, vagyis zenés, táncos mulatság várja az érdeklődőket. Csütörtökön IQ Bulit rendeznek, a zenét DJ Káposzta szolgáltatja. A péntek esti program címe Funky Time. Szombaton nosztalgia bulit tartanak. Középiskolások jártak a TTK-n A ponthatár nem jósolható Növekvő érdeklődés. Középiskolások gyülekeznek a Rerrich Béla téren. (Fotó: Miskolczi Róbert) Több mint ötszáz középiskolás vett részt a JATE TTK múlt csütörtöki nyílt napján. A kar vezetői elmondták a leendő egyetemistáknak, mit kell tudni az egyes szakokról, valamint a felvételi rendjéről. A hagyományokhoz hiven az idén is megtartották a középiskolásoknak szóló nyílt napot a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán. A TTK képzési kínálatára és a felvételi menetére több mint ötszáz középiskolás volt kíváncsi. Ez nagyobb érdeklődést jelent, mint az előző néhány évben. A rendezvény tapasztalatairól Papp Katalin és Fülöp Zoltán dékánhelyettesek számoltak be. - Hasznosnak és sikeresnek tartjuk az idei nyílt napot. Egyrészt a magas részvétel miatt, másrészt azért, mert a középiskolások ismereteiből, konkrét kérdéseiből úgy tűnt, komolyan érdeklődnek a kar szakjai iránt. Az ilyen rendezvényekre azért is nagy szükség van, mert a felvételi tájékoztatóban megjelenteket néha még a saját oktatóink is nehezen tudják értelmezni. Vannak újonnan meghirdetett szakjaink, ezekről szintén nem nyújt információt a kék könyv. Változik a felvételi tárgyak listája is: szinte minden évben kiesik egy-egy tantárgy. Nem árt tisztázni a felvételi mentességeket és a pluszpontok rendszerét sem. Volt olyan diák, aki azt hitte, hátrányos helyzetbe kerül, ha nem az első helyen jelöli meg a JATE-t - mondja Fülöp Zoltán. Az efféle felvetések nem teljesen alaptalanok. Néhány intézmény ugyanis semmitől nem riadna vissza, hogy „elcsábítsa" a potenciális hallgatókat. Volt olyan, ahol pluszponttal jutalmazták az első helyen oda jelentkezőket. Arra is volt példa, hogy a legjobban írásbelizőknek vizsga nélkül megadták a szóbeli 15 pontját. Máshol a két szakot megjelölők kaptak jutalompontot. - Ezek a módszerek természetesen nem jogszerűek, és ma már nem is lehetségesek. Mi a hagyományosan magas oktatási színvonal biztosításával „csábítjuk" a jelentkezőket, és soha nem vettünk igénybe ilyen eszközöket. Elvünk az, hogy minden jelentkezővel személyesen is találkozunk. Azt viszont nem árt tudni, hogy a kar egyszakos hallgatói megfelelő tanulmányi eredmény esetén bizonyos szakokat felvételi vizsga nélkül vehetnek fel mondja Papp Katalin. A nyilt nap tapasztalatai szerint a TTK szakjai közül még mindig nagy az érdeklődés az informatika iránt. A matematika, a földrajz és a biológia megőrizte népszerűségét, és talán „feljövőben" van a fizika és a kémia is. A kar igyekszik alkalmazkodni az igényekhez: ha egy szakra nagy a túljelentkezés, keretet csoportosítanak át oda a kevésbé népszerű szakokról, szakpárokról. Bár a nyílt napon a szervezők arra törekedtek, hogy mindenre válaszoljanak, a középiskolásokat leginkább foglalkoztató kérdés - hogy mennyi lesz a felvételi ponthatár az egyes szakokra nyitva maradt. Ezt ugyanis nem lehet előre megjósolni. Ahol tavaly magas volt a ponthatár, oda kevesebben mernek jelentkezni az idén, így pedig könnyebb lesz a bejutás. Ez azután majd felbátorítja a középiskolásokat, és a következő évben ismét nagy lesz a túljelentkezés... K. G. Nyílt nap lesz • Munkatársunktól A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem nyílt napot rendez február 7én. A megnyitót az intézmény oktatási központjában, a Dóm tér 13. szám alatt tartják délelőtt tíz órakor. Videofilmek segítségével mutatják be az egyetem életét, így képsorokat láthatnak az érdeklődők az egészségügyi képzésről, a sziámi ikrek szétválasztásáról és a gólyabálról. Fél tizenkettőkor a biológia, a fizika és a kémia felvételi tárgyakról adnak tájékoztatást, majd délután fél egytől külön ismertetőt tartanak a gyógyszerésztudományi, illetve az általános orvostudományi karra, és azon belül a fogorvos szakra jelentkezni kívánók számára ugyancsak az oktatási központban. A SZOTE egészségügyi főiskolai karára jelentkezők részére a kar Temesvári körút 31. szám alatt található épületében tartanak általános tájékoztatót délután egy órakor. Fél kettőkor a diplomás ápoló szakot, két órakor a gyógytornász szakot, fél háromkor pedig a védőnő szakot mutatják be. A szociális munkás szakról a Bal fasor 39-45. szám alatti épületben hangzik el ismertető délután fél kettőkor. • Integráció Változó tervek? r EutoSport Február 1-jétöl sífelszerelések, siruhák, szabadidőruhák, jégkorcsolyák 10-20-50% \= engedménnyel! Áruházunkban S(KÖLCSÖNZÓ működik! Szeged, Nagy Jenó u. 4., tel.: 62-420-633. J a Budapest (MTI) Nem kizárható, hogy néhány főiskola az Oktatási Minisztérium eredeti felsőoktatási integrációs elképzeléseivel szemben más intézményhez csatlakozik - mondta Roáz József, a Főiskolai Főigazgatói Konferencia elnöke (FFK). Hozzátette: az eltérő elképzelésekkel kapcsolatban az érintett intézmények egyeztetni kívánnak a tárcával. A minisztérium nem zárkózik el a tárgyalásoktól. Roóz József elmondta: az eredeti integrációs tervekkel szemben a jelenleg a Debreceni Orvostudományi Egyetemhez (DOTE) tartozó Nyíregyházi Egészségügyi Főiskola továbbra is a DOTE-hez szeretne tartozni. A tárca „az egy város-egy intézmény" elve szerint a főiskola a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolával és a Gödöllói Agrártudományi Egyetem szabolcsi megyeszékhelyre kihelyezett főiskolai karával együtt alkotná az integráció után a Nyíregyházi Főiskolát. E kérdésben az FFK és a Felsőoktatási és Tudományos Tanács is támogatja a Nyíregyházi Egészségügyi Főiskola kérését, ugyanis megítélésük szerint Debrecen jobb működési feltételeket biztositana az intézménynek. Roóz József közölte: Pokorni Zoltán miniszter bizottságot is létrehozott az ügy kivizsgálására, de nem kívánta megerősíteni azt az információt, miszerint e testület is a fóiskola igényét támogatta a tárca elképzelésével szemben. Az elnök elmondta azt is: további egyeztetés várható az egyesitett Budapesti Pedagógiai Főiskolával kapcsolatban is, mert a Budapesti Tanítóképző Főiskola nem szeretne a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai főiskolával és az ELTE Tanárképző Karával egyesülni, hanem az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez tartozna inkább. Roóz József szerint az már eldőlt, hogy a gödöllői egyetem mezőtúri kara a szolnoki főiskola helyett a Szarvasi székhelyű Tessedik Sámuel Főiskola része lenne. Pannon Egyetem - székhely vita Keszthely vagy Kaposvár? • Kaposvár (MTI) Ne politikai, és ne is érzelmi, hanem kizárólag szakmai érvek döntsenek arról, hogy a leendő Pannon Egyetem központja Keszthely vagy Kaposvár legyen kérte az érintett feleket és Somogy megye országgyűlési képviselőit Szita Károly polgármester Kaposvárott az egyetemei integrációról szóló egyeztető megbeszéléA város polgármestere nem titkolta, megítélése szerint szakmailag Kaposvárt tartja megfelelőnek a kaposvári és keszthelyi agrárkarokat, a kaposvári tanítóképző főiskolát, valamint a veszprémi és az iregszemcsei kutatóközpontokat integráló egyetem központjának. Álláspontja egyébként egyezik az előterjesztést készítő oktatási tárca javaslatával. A minisztérium Keszthely kétszáz éves tradícióit nem vitatva, Kaposvár fogadókészségében, dinamikus fejlődésében látja a garanciát a fejlődésre. Horn Péter akadémikus, a Pannon Agrártudományi Egyetem rektora korábban szakmai megfontolásból Keszthely mellett tette le a voksát. A mostani megbeszélésen kompromisszumos javaslatként a kettős, Kaposvár-Keszthely központ létrehozását vetette fel. A rektor az integrációval és az abban résztvevők körével teljes mértékben egyetért, s mivel aggasztónak tartja a fővárosi egyetemek túlsúlyát, rendkívül fontosnak Ítéli meg az ehhez hasonló decentralizált egyetemeket. Leitner Sándor, a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola főigazgatója arról szólt, hogy az általa vezetett intézmény, amely szakmai színvonalának köszönhetően egyedül is képes megfelelni a feladatainak, csak úgy tudja támogatni az integrációt, ha a leendő egyetem központja Kaposvárott lesz. Mint mondta: ellentétben Horn Péterrel, ő nem tartja formálisnak a székhely hollétét, s azt sem támogatja, hogy két központja legyen az egyetemnek. • A 2000. év és a számítógépek Egy kis elmélet Mikor tekinthetünk egy számítógépet felkészültnek a 2000. évre? A kérdésfelvetés szembesít bennünket az y2k kompatibilitás pontos meghatározásának hiányával. Kicsit úgy áll a helyzet, hogy eleddig olyasmiről beszéltünk, amiről nem is igazán tudtuk, hogy micsoda. A British Standard Institute az elsők között volt, aki kísérletet tett a 2000. évnek való megfelelés meghatározására, és négy pontban foglalta össze a kompatibilis rendszerrel szembeni elvárásokat. 1. Egyetlen aktuális dátumérték sem okozhatja a rendszer korrekt működésének megszakítását - mondja az első szabály. Ez eddig rendben is lenne. Egy y2k kompatibilis rendszer ne dobja fel a pacskert pusztán azért, mert mondjuk 2000. január elsején is bekapcsolták. Ez azonban még kevés az üdvösséghez, hiszen rendszerünknek nem csak működnie kell, hanem helyesen kell működnie. 2. A dátum-alapú funkcionalitásoknak konzisztensen kell viselkednie a 2000. év előtt, a 2000. évben és utána. Hát, ez eléggé filozofikusan hangzik. Először is mi az, hogy dátum-alapú funkcionalitás? Például a munkában töltött évek meghatározása a belépés dátuma és a mai dátum alapján. Vagy egy telefonbeszélgetés hosszának megállapítása. De gondolhatunk akár egy titkos kód, egy jelszó generálására is, melynek során felhasználjuk a rendszer-dátumot. Általában azt mondhatjuk, hogy dátumalapú funkcionalitáson olyan számítást értünk, melynek eredménye valamilyen módon függ valamilyen dátumtól. Na, ez meg nem filozofikus, hanem borzasztó. Mindenesetre a rendszer torzítatlan működésének elvárása nagyon fontos kritérium. Ez követeli meg pl. azt, hogy egy bérszámfejtés eredménye nem függhet attól, hogy azt melyik évben végezzük el (persze az adótábla évenkénti változását leszámítva). Rendszerünknek tehát ugyanúgy kell működnie a XX. században, mint a rákövetkezőben. 3. Az adatállományokban és interfészeken az évszázadnak explicit módon kell megjelennie, vagy algoritmikusán definiáltnak kell lennie. Ez már programokra és azok adataira vonatkozó kritérium, a dátumok egyértelműsége szabályának is mondhatnánk. Azt követeli meg ugyanis, hogy ha én egy alkalmazás kezelése során beviszek egy dátumot, akkor nem maradhat kétség afelől, hogy a dátum melyik évszázadra vonatkozik. Tehát vagy kiírnom a teljes évszámot (1968), vagy ha mégis megengedi a rendszer, hogy 68-at ítjak, akkor valamilyen módon, pl. a szövegkörnyezetből, vagy az alkalmazásban elhelyezett átalakító program alapján, egyértelműnek kell lennie, hogy 1968-at, 2068-at, vagy akár 1268-at képzeltem. És ugyanezt megköveteljük az adatállományokban feltűnő dátumokra is. 4. A rendszernek fel kell ismernie, hogy 2000 szökőév. Ehhez sok kommentár nem kell. Számítógépünknek jövőre érzékelnie kell, hogy február 29. létező dátum, továbbá mindazt, ami ebből következik. Vagyis, hogy a következő év 366 napos lesz, és február 28-a után jövőre nem március 1. következik. A definíciók ismerete, tudjuk matekból, alapvetően fontos. Azokat fejből, szó szerint, még álmunkból felverve is tudni kell! Nincs ez másként a 2000. év problémájával kapcsolatban sem. (Folytatjuk.) Maróti György