Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-03 / 28. szám

SZERDA, 1999. FEBR. 3. UNIVERSITAS 7 A konzervatóriumban egyszerre egy diákkal egy tanár foglalkozik. (Fotó: Gyenes Kálmán) Idén lesz tízéves a szegedi zenekonzervatórium. A három generációt, vagyis alsó-, közép- és felsőfokú tanulmányokat folytató fiatalokat egyaránt oktató intézmény 1989 óta működik konzervatóriumi képzési formában. A Szegedi Felsőoktatási Szövetség jogikig önálló tagja tavaly a József Attila Tudományegyetemhez csatlakozott, miután levált a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskoláról. A zeneiskola gazdasági helyzetéről, és a benne folyó munka feltételeiről Weninger Richárd főigazgatóval beszélgettünk. Még nem eléggé közismert, hogy az idén tizedik születésnapját ünneplő szegedi zenekonzervatórium immár a József Attila Tudományegyetem (JATE) része. Az intézmény, amely korábban a Budapesten székelő Liszt Ferenc Zeneművészet Főiskola (LFZF), vagy megszokott rövid nevén a zeneakadémia tagintézménye volt, levált az anyaintézményről, miután csatlakozott a több formációt megélt szegedi universitashoz. A konzervatórium jelenleg is a Szegedi Felsőoktatási Szövetség (SZFSZ) önálló jogokkal bíró tagja, ám gazdasági önállóságot nem szerezhetett, mivel nem rendelkezett saját kincstári alappal, ezért kormányrendelet döntött arról, hogy az intézmény a JATE önálló tagintézményeként működjön tovább. így ma a zeneiskola gazdasági ügyeit is a tudományegyetem hivatala intézi. - Nálunk jelenleg gazdaságilag áttekinthető, rendezett viszonyok uralkodnak jellemzi röviden Weninger Richárd főigazgató annak az intézménynek a pénzügyi helyzetét, amely néhány évvel ezelőtt még súlyos, tízmillió forintnál is nagyobb adóssággal küszködött. A szegedi zeneiskola 1989 óta működik konzervatóriumként, miután a LFZF hat főiskolai tagozata közül ezt és a debrecenit minősítette konzervatóriummá, mert úgy ítélte meg, ezekben adottak a megfelelő személyi és tárgyi feltételek. - A konzervatórium - egyebek mellett - abban különbözik a főiskoláktól, hogy jobban kapcsolódik az európai zenei oktatási formákhoz. A főiskolai tagozatok arra adnak jogosítványt, hogy az ott végző hallgató zeneiskolában tanítson. A konzervatóriumi oktatás viszont egy olyan megfelelő színvonalú előkészítős bázisra épülő felsőoktatási forma, melyben a hallgatók egy része főiskolai, más részük egyetemi oklevelet szerezhet. Egyetemi ágazatunkra a felvételt, és azon a képzést saját hatáskörben önállóan végezzük - mutat rá az egyszerűnek tűnő névváltozás mögött rejlő lényegi tartalomra Weninger Richárd. Amióta az intézmény egyesült az itteni zeneművészeti szakközépiskolával, a konzervatóriumi képzésben három generációhoz tartozó, alsó-, közép- és felsőfokú oktatási szinten tanuló fiatalok vesznek részt. Akár a zenei oktatás hátrányának is tekinthető, hogy a pályaválasztásnak lényegesen korábban kell bekövetkeznie, mint azoknak a diákoknak az esetében, akik például tudományegyetemen kívánnak továbbtanulni. Hiszen érettségi után már késó elkezdeni hegedülni, ha valaki zenei pályára készül, azt már legalább az általános iskolában el kell döntenie. A konzervatóriumban is működik középiskolások részvételével előkészítő képzés, amelyről - érettségi után - a diákok a négyéves főiskolai vagy az ötéves egyetemi szintre léphetnek tovább. A népszerűnek számító szakokon - mint az ének, a zongora, a fuvola vagy a cselló általában jelentős mértékű a túljelentkezés. Nem kell azonban több száz főre gondolni, hiszen egy-egy tanszakra kevés, olykor két-három hallgatót vesznek fel. így például, ha fuvola tanszakra hárman jelentkeznek, akkor az már túljelentkezésnek számít. A konzervatóriumban ugyanis egyéni oktatás folyik, vagyis egyszerre egy diákkal egy, vagy akár két tanár is foglalkozik. - A felsőoktatás egyik mércéjének tekintett hallgató-oktató arány nálunk másképpen fest, mert zongoraoktatást nem lehet csoportosan folytatni - hívja fel a figyelmet a zenei oktatás egyik sajátosságára a főigazgató. Weninger Richárd szerint a végzős hallgatóknak jut elegendő álláshely, akár a tanítást, akár a muzsikálást választják. Vannak, akik külföldön próbálkoznak posztgraduális képzéssel, vagy álláskereséssel a jobb fizetés reményében. Itthon is megtalálják számításaikat a zeneiskolákban, a Szegedi Szimfonikus Zenekarban vagy a színház zenekarába, de az ország más részén is. Nem véletlenül, hiszen az intézmény - a főigazgató szerint - európai színvonalon oktató tanári gárdával büszkélkedhet. Jelenleg ötvenhat teljes státusú tanár képezi a mintegy háromszáz fős hallgatóságot. Az intézmény hangszerellátottságával már kevésbé elégedett a főigazgató. - A hangszereink egyszerre fognak csódöt mondani, és akkor leszünk veszélyes helyzetben, amikor a teljes hangszerparkot egy lépcsőben kell lecserélni - osztja meg félelmeit velünk a főigazgató. A konzervatóriumnak ugyanis évek óta nem volt elegendő pénze arra, hogy folyamatosan felújítsa a hangszereit. Igyekeztek ugyan karbantartani azokat, ám egy idő után nem lehet tovább javítani, újat kell vásárolni. A hangszerárak pedig a néhány százezer forinttól a több millióig teijednek. Az intézmény épülete is kezd elhasználódni. A kicsinosított külső omladozó belsőt takar, amelyen - pénz hiányában csupán átmeneti javításokat végeznek. Mostoha körülmények jellemzik a könyvtárat is: szűkös a hely, és az összegyűjtött hanganyag nem követi a fejlődést. Hiszen például ma egyetlen komolyzenei mű kottáját több ezer forintért lehet megvásárolni. Weninger Richárd bízik abban, hogy az Ady téren felépítendő universitas információs központ több problémát is megold: egyrészt megfelelő helyet biztosít egy modern zenei könyvtár számára, másrészt hangversenyterme pótolja azt a hiányt, amelyet a konzervatórium nagyterme pillanatnyilag nem tud tökéletesen betölteni. Hegedűs Szabolcs Hallgatólétszám és költségvetés • Munkatársunktál A táblázat a szegedi zenekonzervatórium hallgatóinak létszámát mutatja az elmúlt és az idei tanévben, továbbá a tavalyi és az idei költségvetést. Az előkészítő képzésben enyhe, a főiskolai szinten valamivel nagyobb mértékű létszámcsökkenés tapasztalható, míg az egyetemi szint iránt nőtt az érdeklődés. Az előkészítőn idén a kilencvenkét főből kilenc a 10-14 éves korosztályt képviseli. 1997-98-as tanév 1998-99-es tanév Előkészítő képzés 96 fő 92 fő Főiskolai szint 116 fő 104 fő Egyetemi szint 64 fő 80 fő 1998. évre 1999. évre Költségvetés 119 962 000 Ft 127 857 000 Ft Megállapodott a JATE és a Royal A József Attila Tudományegyetemre érkező neves vendégek elszállásolásáról kötött egy évre szóló megállapodást múlt héten pénteken a felsőoktatási intézmény és a Royal Szálloda első számú vezetője. A szegedi Royal Szálloda és a József Attila Tudományegyetem között tavaly alakult ki együttműködés, amelynek értelmében a felsőoktatási intézmény a szállodában helyezi el legrangosabb hazai és külföldi vendégeit, és a szálloda egyéb szolgáltatásait is igénybe veszi. Ennek fejében a szálloda kedvezményt nyújt az egyetem számára. Az együttműködés mindkét fél számára kifizetődőnek bizonyult, ezért a kapcsolatot múlt héten pénteken erre az évre meghosszabbították. Az erről szóló megállapodást a JATE nevében Mészáros Rezső rektor, másik részről pedig a szállodát működtető EURASIA Kft. ügyvezető igazgatója, Németh István Irta alá a rektor dolgozószobájában. Az egyetem továbbra is vállalja, hogy vendégeit elsősorban a Royal Szállodában helyezi el, illetve ebédek, vacsorák és állófogadások rendezésekor a szálloda szolgáltatásait veszi igénybe. A Royal cserébe ingyen felajánl tíz éjszakát és százezer forint értékű étkezési, illetve vendéglátási szolgáltatást az egyetem számára. A JATE tavaly mintegy ötven olyan rangos vendégett fogadott, akiket olyan elegáns környezetben szállásolt el, mint amilyen a Royal Szálloda - mondta Mészáros Rezső. Ezek között voltak hazai politikai vezetők, külföldi díszdoktorok és rektorok. A rektor szerint az egyetemnek azért előnyös a szállodával kötött megállapodás, mert a JATE saját szálláshelyei alacsony színvonalúak, és nem utolsó szempont az sem, hogy a szálloda igen közel fekszik az egyetem központi épületéhez. A Royal Szálloda vezetője, Németh István szerint az együttműködés legfőbb mozgatója az európaiság gondolata. Úgy véli, az európai színvonalon működő egyetemhez hozzátartozik az ugyanilyen szintű vendéglátás is. - Az sem titok, hogy üzleti érdek is fűződik az együttműködéshez - mondta Németh István, aki szerint Szeged üzleti életének alapvető érdeke, hogy a városnak jó egyeteme és olyan tudományos kutatóbázisa legyen, amelyre építhet. H. Sz. Németh István (balról) és Mészáros Rezsó elégedett az együttműködéssel. (Fotó: Schmidt Andrea) Kamrán A kilencvenes évek egyik legnagyobb könyvsikere Franciaországban egy fiatal, alig harmincéves írónő, Eliette Abécassis: Kumrán című regénye, melyhez foghatót Umberto Eco műfajteremtő teológiai thrillerjei óta talán csak a briteknél adtak ki (Laurence Norfolk: Lempriére-lexikon). A Kumrán az Európa Kiadó jóvoltából két éven belül a magyar könyvpiacon is megjelent. A zsidó származású francia Eliette Abécassis egy vallástörténeti rejtélyt használ fel regényéhez, amely immár több mint fél évszázada tartja izgalomban a kereszténység eredetkutatóit. Természetesen a híres kumráni Holt-tengeri tekercsekről van szó, amelyek 1947-ben benszülött nomád pásztorok jóvoltából kerültek elő.Ciszjordánia (az egykor Júdea és Szamária) sivatagos és kopár hegyvidékének barlangjaiból. Ebből a tényből született Abécassis fikciója, miszerint kellett léteznie egy olyan tekercsnek is, amely Jézus korában íródott, és a Messiás várásának, valamint keresztre feszítésének történetét írja le, mégpedig szemtanúk elbeszélése alapján. A regénybeli történések hihetetlen izgalmas fordulatokat vesznek: a jeruzsálemi múzeum kutatói rájönnek, hogy a nehezen megszerzett kézirat eltűnt. Ezek után akinek valami köze lehetett a tekercshez, gyilkosság áldozatai lesz, nem is akárhogyan: mindannyiukat keresztrefeszítve találják. Az izraeli titkosszolgálat nyomozni kezd, de úgy gondolják a kézirat előkerítésére olyan személy a legalkalmasabb, akinek katonai múltja is van, de tudós is. így kezd a kereséshez az ismert paleográfusarcheológus, valamint a rabbiképzőt végző vallástudós növendék fia. A történet lebilincselő. A titkok visszaviszik az olvasót abba a korba, amelyről legalább annyian szeretnék az igazságot kideríteni mint amennyien eltakarni. Abécassis feltételezi, hogy ez az a tekercs amelyben nemcsak Jézus sorsáról, hanem az egykori legendás jeruzsálemi templom kincseiről is szó esik, márpedig e kincseket a Francia Riviérától Etiópiáig már mindenfelé keresték. A Kumrán rendkívül intelligens könyv, és akárcsak Eco nagy regénye, A rózsa neve, átütő erejű is. Az izgalmas, szövevényes regényt kedvelő közönség ebben a műben talán az év olvasmányát találja meg, miután Európa legtöbb országában már hatalmas sikert aratott. (Eliette Abécassis: Kumrán, avagy ki ölte meg Jézust?, Európa Könyvkiadó 1998.) Panek József Sikeres magániskolák • Tízéves a szegedi konzervatórium Ax élet zenéje • Budapest (MTI) Gyakorlati szempontú, versenyképes tudást biztosító képzés jellemzi az államilag elismert felsőfokú intézményeket - hangzott el a magánfőiskolák vezetői kollégiumának sajtótájékoztatóján. Az Általános Vállalkozási Főiskola, a Gábor Dénes Műszaki Főiskola, a Kodolányi János Főiskola, valamint a Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS) vezetői elmondták: általános problémát jelent számukra, hogy a gyakorlati szempontú képzés miatt gyakran a szakterületről érkeznek hozzájuk az oktatók, akiknek képesítése nem biztos, hogy minden esetben megfelel a Magyar Akkreditációs Bizottság és az oktatási tárca elképzeléseinek. A főiskolák vezetői szóltak arról is, hogy Magyarországon szinte lehetetlen magánegyetemet alapítani, ugyanis a felsőoktatási törvény legalább két tudományágban és nyolc szakon folyó képzést jelöl meg az egyetemi képzés kritériumaként. Rámutattak: ezeknek a feltételeknek a megteremtése jelentős anyagi és szakmai ráfordításokat követel az alapítóktól. Elmondták azt is, hogy az átlagban 90150 ezer forintos féléves tandíj ellenére minden évben csaknem három-négyszeres a túljelentkezés a meghirdetett szakokra. A vezetők tapasztalata szerint a friss diplomásaik között nincsenek munkanélküliek, és ez a hallgatóknak a tanulóévek alatt a vállalatokkal kialakított kapcsolatainak is köszönhető. Oktatás és jog • Pilisborosjenö (MTI) Az oktatáson belüli jogérvényesítés még megerősítésre vár, mert a demokratikus jogrendszer kiépítésének szelleme az iskolákat egyelőre nem igazán érintette meg - jelentette ki Pokorni Zoltán Pilisborosjenőn, egy szakmai konferencián. Az oktatási miniszter kifejtette: a 80-as években kivívott intézményi autonómia a pozitívumai mellett mára többféle negatívumot is tartalmaz, a többi között falként zárja el a jogokkal kapcsolatos információkat a szülőktói, a pedagógusok egy része pedig a diákjogok érvényesítésében tekintélyük, mozgásterük csorbítását látja. Márpedig a jogi kultúra kialakulásához elengedhetetlen az effajta ismeretek terjesztése az iskolákban. Éppen ezért létre kell hozni az oktatási jogok miniszteri biztosának független intézményét, melyhez a pedagógus, a diák, a szülő bátran fordulhat majd, például a nemzetiségi oktatással, az iskolákban ható kereskedelmi és reklámtevékenységgel, a diákok közötti erőszakkal kapcsolatos panaszaival hangsúlyozta a miniszter. Sugárterápiás berendezés • Munkatársunktól Új sugárterápiás besugárzóegységet adnak át a SZOTE Onkoterápiás Klinikáján ünnepélyes keretek között február 10-én délután három órakor. Az átadáson az egyetem rektora, dr. Dobozy Attila mellett beszédet mond Krisztof Owczarek, a cseh gyártmányú berendezést szállító Canberra Packard Kft. ügyvezető igazgatója.