Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-25 / 47. szám

II. EURÓPA-KAPU CSÜTÖRTÖK, 1999. FEBR. 25. Az áram­liberalizálás ára • Brüsszel (MTI) Az áramszolgáltatás tiszta versenyeztetése öt év alatt 200-250 ezer állásába kerül az Európai Uniónak - állítja je­lentésében az ágazat nemzet­közi szakszervezeti szövetsé­ge, az EPSU. Az unióban „papíron" feb­ruár 19-én szabadították meg korlátaitól a versenyt az áram­piacon. A valóságban mind­azonáltal csupán négy ország, Németország, Svédország, Nagy-Britannia és Finnország liberalizálta az ágazatot, to­vábbá Belgium, Hollandia, Luxemburg, Dánia és Spa­nyolország készül ezt megten­ni rövid időn belül. Franciaor­szág, Portugália és Ausztria csupán kicsiny mértékben nyi­totta meg piacát, míg Írország és Görögország eleve kétéves haladékot kapott az EU-tól. A szakszervezet szerint a liberalizálásnál nem vették kellőképpen figyelembe a szo­ciális, gazdasági és munka­ügyi következményeket. Az ágazat 1990 óta már így is 250 ezer állást vesztett, és ugyanennyit fenyeget veszély az elkövetkező öt évben is. Az EU központi szerveinek gyor­san lépniük kellene a drámai szociális következmények enyhítésének érdekében - véli a szakszervezet, amely a kö­zeljövőben tiltakozó akciót szervez az EU-tagországok energiaügyi minisztereinek je­lenlétében. Az EU-ban ma 60 százalék körüli a villamosenergia-piac átlagos liberalizálása. Mint a magyar jogszabályok és ter­vek közelmúltbeli átvizsgálá­sának során kiderült, Magyar­országon is azzal lehet szá­molni, hogy a csatlakozásra az ágazat 30 százaléka a ver­senyszférába kerül. Osztrákok - a magyar tagságról • Bécs (MTI) Magyarország kiegyensú­lyozottan halad az európai uni­ós tagságra való felkészülés­ben, és a legfontosabb kritériu­mokat már teljesítette - véli Wolfgang Streitenberger, az EU-Bizottság ausztriai képvise­letének vezetője. Ugyanakkor szerinte a magyar agrárpoliti­kában még sok a tennivaló. Streitenberger egy bécsi ren­dezvényen tartott előadásában elmondta, hogy 2000 és 2006 között az EU 80 milliárd eurót költ a bővítésre, ebből 22 mil­liárdot „rásegítésre", majd az előreláthatólag 2003-tól bel­épő új tagokra, mint nettó tá­mogatottakra, 58 milliárdot. Hozzátette, hogy a 2003-as év csak számítási alap, és nem politikai kijelentés a belépés dátumára nézve. Streitenberger kifogásolta, hogy a magyar GDP 6,6 szá­zaléka még mindig a mező­gazdasági és erdőgazdasági tevékenység teszi ki. Utalt ar­ra, hogy az EU-átlag 1,1 szá­zalék. Megítélése szerint to­vábbi strukturális átalakításra van szükség annak érdeké­ben, hogy Magyarországon megmaradjon a vidéki régiók életképessége. Streitenberger azt is hangsúlyozta, hogy az EU strukturális támogatására a nagyobb regionális egysé­gek tarthatnak igényt, ezért sürgette a nagyobb magyar régiók kialakítását. • Múló divat, vagy több évszázados keserűség? Iványi a makói Cigánybécsbeit Iványi Gábor szerint a cigányság elvándorlása nem múló divat; több évszázadon át tartó keserűség végére tesz pontot. (Fotó: Fnyedi Zoltán) Nemrégen Makóra lá­togatott és a helyi ci­gányság helyzetével is­merkedett Iványi Gábor. Az SZDSZ országgyűlési képviselője, azért jött, hogy megnézze, hogyan lehetne segíteni a vidéki városok peremén egy tömbben éló cigányokat. Iványi szerint a Kanadá­ba vándorlás nem múló divat; több évszázados keserűség végére tesz pontot. ,JÉpp jókor jött; az egész Honvéd egy adta sár, latyak; most látszik igazán, milyen borzasztó körülmények kö­zött kell élniük ott az embe­reknek" - mondta a makói cigány kisebbségi önkor­mányzat egyik tagja, miköz­ben Iványi Gáborra vártunk, aki - sokakat meglepve - a városházi programok előtt látni akarta, hogyan élnek Makón a cigányok, ezért Fá­tyol Tivadar elvitte őt a „Ci­gánybécs"-be. Ezt követően találkozott a szabaddemok­rata képviselő dr. Siket Ist­ván alpolgármesterrel. • Mi tapasztalt? - kér­deztük a fórum előtt az országgyűlési képviselőt. - Több olyan mezőváros­ban is jártam már, ahol a te­lepülésnek egy elkülönített részén élnek egy tömbben a romák; az a tapasztalatom, hogy ez mindig a város le­gelmaradottabb része. Amit itt is különösen nyomasztó­nak találok, az az utak álla­pota, és ebből következően a szemét elszállításának a problémája, illetve az egész város csatornázottságának hiánya. Az egészséges élet­tér megteremtéséhez pedig meg kell oldani ezeket a problémákat. Ezen kívül az a futó benyomás alakult ki bennem, hogy ebben a kör­nyezetben a gyerekek, a fia­talkorúak nem nagyon talál­ják meg a helyüket, a kibon­takozás lehetőségét; csupán egy kis, csenevész játszóte­ret láttam. Ezt a gondot is orvosolni kell. Ebben a Cigánybécsben azonban, ahogy Fátyol Tivadar nevez­te, jó néhány eleven, értel­mes emberrel is találkoztam. 9 Mi volt látogatásának eredeti indoka? - Természetesen elsősor­ban nem azért utaztam ide, hogy felfedezzem azokat a bajokat, melyek minden más településen ugyanígy megta­lálhatóak. Inkább azért jöt­tem, hogy megpróbáljunk Fá­tyol Tivadarral és munkatár­saival együtt gondolkodni ar­ról, mit lehetne tenni az ilyen városrészek érdekében, ho­gyan lehetne az országgyű­lésben képviselni ezeket a te­rületeket, és mi mindent kel­lene javasolni e témában egy kisebbségekkel és egy kör­nyezetvédelemmel foglalko­zó testület előtt. Én ezen kí­vül azért is tartottam fontos­nak ezt a honvédi látogatást, mert egy szociálismunkás­képzést is folytató főiskola főigazgatója vagyok, és ezt a területet olyan „terepként" is néztem, ahol a leendő szo­ciális munkások gyakorlatot végezhetnének. Megvizsgál­hatnák, pontosan hogyan él­nek az egykori honvédtelkek mai tulajdonosai, és hogyan tudnak - vagy nem tudnak ­együtt élni az őslakos cigá­nyok a máshonnan érkezet­tekkel. Mert, mint megtud­tam, nemigen keverednek, és ez nyilván konfliktusok for­rása is lehet. Érdekes az is, hogy az ott felnövőknek a foglalkoztatás szempontjából milyen a perspektívájuk; és megvizsgálhatnák azt a sajá­tos kulturális örökséget - az öngyilkosságok magas szá­mát - melyről viszonylag ke­veset lehet tudni. • Nemrég kiderült, hogy Kanadában magyar ro­mákat is befogadtak, akik menedékjogot kér­tek. Vajon a cigányság magyarországi helyzete nem lesz-e gátja Ma­gyarország EU-csatlako­zásának? - Gátja nem: csak nagy­nagy szégyene, ha a romák majd a csatlakozás után is úgy érzik, hogy nem lehet­nek igazán otthon itt. Azt gondolom, hogy ez az élet­érzés és a kivándorlás nem múló divat, inkább egy év­századok óta tartó keserűség végére tesz pontot. Azt gon­dolom, hogy Magyarország­nak az eddigieknél sokkal nagyobb, jelentősebb elha­tározásokkal kellene megol­dani ezt a problémát; egy­szerre a támogatások, a fog­lalkoztatás, az oktatás, a szakképzés, egyáltalán, az életkörülmények terén. Fon­tos, hogy végre elismerjük; végül is a cigányság is nem­zetalkotó kisebbség, hiszen más befogadott, elfogadott nemzetiségekkel szemben sokkal régebb óta él itt, és igazából fontos, színes ele­me a magyar társadalom­nak. B. A. • Nehéz a beilleszkedés Keleti tömegek Nyugatra? • Párizs (MTI) Elleolmondva az EU­bövités nyomán a „keleti tömegek" bevándorlása, munkavállalása miatti uniós aggodalmaknak, az OIM, a Nemzetközi Migrációs Szervezet leg­újabb tanulmánya cáfol­ja e félelmeket, s a sok uniós országban jósoltnál jóval kisebb hatásokról tanúskodnak felmérései. A Le Monde című lap az OIM elemzéséből kiemelte: „Egyes országok - Magyar­ország, Lengyelország, Cseh­ország, Szlovénia - csatlako­zása az Európai Unióhoz hosszú távon nem jár majd együtt nagyarányú migrációs hullámmal." A francia lap emlékeztetett: az EU-ban so­kan - néha komolyabb erők által is geijesztve - attól tar­tottak-tartanak, hogy az EU­bővítéssel, a határok megnyi­tásával, a könnyebb utazási­elhelyezkedési lehetőségek­kel élve Közép- és Kelet-Eu­rópából a jobb életfeltételek reményében százezrek, de akár milliók is a nyugat-euró­pai országokba tartanak majd, s igyekeznek ott letele­pedni. A tanulmány egy tavalyi, a 11 közép- és kelet-európai ál­lamban végzett széles körű vizsgálat alapján feltárta: er­ről nincs szó. E térség polgá­rainak óriási többsége csu­pán időlegesen, rövid ideig szeretne külföldön dolgozni, hogy nagyobb jövedelemhez jusson, de hosszú távú nyuga­ti tartózkodást nem tervez; bí­zik abban, hogy saját orszá­gában mindinkább jobbra for­dulnak a gazdasági viszo­nyok, s előbb-utóbb ott is megtalálja számítását. A Le Monde az első he­lyen említette Magyarorszá­got, mint ahonnan a legkeve­sebben szeretnének véglege­sen Nyugatra távozni. A ma­gyaroknak csupán 8 százalé­ka jelezte ilyen vágyát, s 33 százalékuk lenne kész arra, hogy meghatározott ideig, né­hány héten vagy hónapon át külföldön dolgozzon. E for­mában többségük kvalifikált munkát kívánó állást szeret­ne, 25 százalékuk Németor­szágban, 13 százalékuk pedig Ausztriában. Ugyanez az arány a csehek esetében az át­telepedést illetően 11, a kül­földi időleges munka kapcsán pedig 44 százalék, míg a len­gyelek 14 százaléka lenne kész áttelepedni más EU-or­szágba. Általában azonban a közép-európaiak bizonytalan­ságot éreznek, amikor számot vetnek a beilleszkedési ne­hézségekkel. • NATO-csúcs előtt Új stratégia és hét pont • Brüsszel (MTI-EAH) A NATO washingtoni csúcsra készülő új straté­giai koncepcióról az ame­rikai külügyminiszter, Ma­deleine Albright új meg­közelítése egyfelől meg­erősíti, hogy a szövetség létének alapja az alap­szerződésnek a kollektív biztonság elvét rögzítő 5. cikkelye, másfelől viszont megfelelő egyensúlyt is teremt e feladat, valamint az új típusú - szavai sze­rint immár a XXI. század­ba átvezető - kihívásokat megválaszoló képessé­gek között. Albright asszony egyéb­ként abban foglalta össze a majdani „újabb és jobb NA­TO"- ról formált képét, misze­rint az majd az újabb tagok által még erősebbé válik, ké­pes a kollektív védelem sza­vatolására, elkötelezett arra, hogy megfeleljen a közös ér­dekeket és értékeket veszé­lyeztető fenyegetések széles skálájára, és a nem tagálla­mokkal közös partnerségben lép fel a teljes transzatlanti térség stabilitásának, bizton­ságának és békéjének szava­tolása érdekében. Mindezek érdekében az amerikai külügyminiszter sze­rint a washingtoni csúcson az alábbi „ hét alapvető felada­tot" kell megoldani. 1. Fel kell vázolni a NATO jövőbeni célját és szerepét, politikai nyilatkozatban rög­zítve az „újabb és jobb NA­TO-ról" alkotott képet. 2. Véglegesíteni kell magát a stratégiai koncepciót. 3. A „nyitott ajtó elv" még „robusztusabb és hitelesebb" megfogalmazásával fenn kell tartani a NATO elkötelezett­ségét a további bővítések le­hetősége mellett. 4. Olyan hosszú távú prog­ramra van szükség, amely al­kalmassá teszi a NATO védel­mi kapacitását, hogy a szövet­ség képes legyen a stratégiai koncepcióban lefektetett po­tenciális missziók széles köré­nek végrehajtására. A XXI. század katonai erejének ilyen szempontból mindenképpen „rugalmasnak, hatékonynak, fenntarthatónak és túlélésre képesnek" kell lennie. 5. A szövetségnek megfele­lő választ kell adnia a tömeg­pusztító fegyverek jelentette fenyegetésre. Ennek érdeké­ben kívánatosnak tűnik olyan központ kialakítása, amely módot ad az e fegyverek elter­jedésével kapcsolatos bármi­lyen fenyegetésre vonatkozó információk megosztására, feldolgozására, és amely hoz­zájárulhat az e veszély elhárí­tására képes kapacitások meg­teremtéséhez. 6. A NATO-nak tovább kell dolgoznia az európai biz­tonsági és védelmi identitás erősítése érdekében. 7. Tovább kell erősíteni a viszonyt a szövetség európai partnereivel (ennek kapcsán külön is kiemelve annak szük­ségességét, hogy az Oroszor­szághoz fűződő kapcsolatokat még jobban elmélyítsék „az Alapító Okirat szellemében"). Nyitott ajtók ff ff • Budapest (MTI) Hazánknak a csatlakozás után is a „nyitott ajtók" poli­tikáját kell hangsúlyoznia, az­az foglalkoznia kell a bőví­tésből kimaradókkal - mond­ta Molnár Gyula, az Ország­gyűlés külügyi bizottságának alelnöke. A katonai költség­vetésben közölte: a követke­ző évben rendelkezésre álló pénz elegendő lesz arra, hogy az 1999-re előirányzott hade­rőfejlesztési beszerzések megoldhatóak legyenek. A NATO-csatlakozással vállal­tuk, hogy a honvédelmi költ­ségvetés eléri a nemzeti össz­termék 1,8 százalékát. Ez a tervek szerint 200l-re meg is valósul. A NATO-tagság Magyar­ország számára nemcsak ka­tonai lépés, hanem politikai döntés is. Politikai lépés, mert a tagság egyik legnagyobb ér­téke az, hogy Magyarország tagja lesz egy olyan szerve­zetnek, amelyen keresztül sa­ját érdekrendszerét hatéko­nyabban érvényesítheti. Ké­szülnek azok az alapvető do­kumentumok, amelyek a ha­derő feladatait fogalmazzák meg. Nagyon fontos feladat a NATO-csatlakozáshoz való megfelelő jogi háttér megte­remtése, az alkotmány és a honvédelmi törvény módosí­tása. A honvédség egyik leg­nagyobb erősségének nevezte a jól képzett tisztikart, amely gyorsan be tud majd illesz­kedni az észak-atlanti szövet­ségbe. Ezt bebizonyította már a boszniai békefenntartásban részt vevő magyar zászlóalj Megbízható jogrendszert! • Bécs (MTI) Wolfgang Schüssel oszt­rák alkancellár-külügymi­niszter Bécsben az Euromo­ney brit pénzügyi folyóirat konferenciáját megnyitó elő­adásában azt hangsúlyozta, hogy a bővítési folyamat si­keréhez a kelet- és közép-eu­rópai térségben tevékenyke­dő gazdasági tényezők is ­elsősorban a know-how in­tenzív cseréje révén - jelen­tősen hozzájárulnak. Schüs­sel szerint a térségek gazda­ságára igen élénkítően hat a kilátás az EU-tagságra. Az osztrák miniszter idézett a WIFO osztrák gazdaságkuta­tó intézet felméréséből, amely szerint a külföldi be­ruházások fő oka ezekben az országokban nem az alacso­nyabb bérköltségek, hanem a helyi piachoz való hozzáfé­rés. A WIFO kimutatása sze­rint a beruházásokat a leg­jobban a jogbizonytalanság gátolja. Ezért szerinte az EU­nak a bővítési stratégiájában a legnagyobb hangsúlyt a tartós jogi stabilitás elősegí­tésére kell helyeznie, mert csak megbízható jogrendszer lehet a korrupció és a szerve­zett bűnözés elleni harc alap­ja. Tovább erősíti a közép­és kelet-európai politikai és jogi stabilitását, ha a külföldi beruházók bíznak a piaci ki­látásokban, de ugyanilyen fontos az is, hogy a lakosság bízzon a jövőjében.

Next

/
Thumbnails
Contents