Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-24 / 46. szám

2 EGY SZÁZALÉK SZERDA, 1999. FEBR. 24. kommentár Félsiker L

esz bombázás, vagy nem lesz? Ezt kérdezte tőlem tegnap reggel egy ismerősöm, aki azonnal hozzá is tette, hogy: határozott választ kér, nem olyat, mint amilyeneket a Ramouillet-ben tárgyaló delegációktól hall már több, mint két hete... Nos, ki kellett ábrándítanom őt, mert azt mondtam, hogy valószínűleg lesz. Ha elhagyom a feltételes módot, akkor legalább számára tűntem volna határozottnak. Most azonban már látom, hogy be kellett volna iktatnom egy „nemet" is. Voltaképpen számítani lehetett erre az utolsó pillanatban kötendő megállapodásra. Aki ismeri a szerbek tárgyalási stílusát, meg az albán fegyveresek sziklaszilárd elszántságát, gondolhatta, hogy a korábban megszabott határidőre nem fognak megegyezni a tárgyaló felek. Véleményem szerint most sem egyeztek meg, csak „pozitív választ adtak" a rendezési javaslatra. Ez pedig nagyon messze van még a békediktátumok teljes elfogadásától, a tartományban hőn óhajtott teljes békétől és nyugalomtól pedig - fényévnyire! A szerb delegáció által kimondott, Jeltételes elvi igen" szinte mindent elmond. Azt, hogy kifelé ugyan békét akarnak, de a NATO-katonákat semmiképpen sem a koszovói határokon, hanem valahol az Atlanti óceánon óhajtják látni. Meg azt is, hogy minden egyezségre hajlandók ők, de előbb a „nép háza", a parlament hagyja jóvá az elhatározásukat! Emlékezzünk csak Boszniára. Előbb Karadzsics és Mladics, később - a daytoni tárgyalásokon - Milosevics kötötte az ebet a karóhoz, hogy a békéről a nép döntsön. Az istenadta nép, amelyet bezzeg nem kérdeztek meg, amikor kirobbantották a háborút... A

Z odafigyelő világ most egy kicsit fellélegezhet. A kérdés csak az, hogy a szabadkai, topolyai, ómoravicai magyar szülők, megkönnyebbülnek-e a Rambouillet-ben kiadott hír hallatán? Mert fiaik, férjeik továbbra is a koszovói kaszárnyákban posztolnak. Feletteseik azt mondták nekik: a békét őrzik... • Albánok és szerbek: „ feltételes elvi igen" Folytatás március idusán Az észak-olaszországi Istrana légi támaszponton francia Mirage harci gépek sorakoznak, esetleges koszovói bevetésre készen. (MTI Telefotó) • Román aggodalom Mi következik Koszovó után? • Bukarest (MTI) Koszovó után a Vajdaság következik, de vajon mi jön azután? - tette fel a kérdést keddi kommentárjában a Curierul National című román napilap, amely szerint a koszovói válságot „külső beavatkozás" robbantotta ki. A újság szerint ezt bizonyítja, hogy „a Vajdaságban egészen a közelmúltig jó megértésben éltek a különböző nemzetiségűek. Néhány amerikai lap azonban felfedezte a ,a vajdasági problémát' is". Koszovó felrobbant és most már Szerbia, az egész Jugoszláv Föderáció szuverenitását fenyegeti. Koszovó a példa a Vajdaság számára. „Most vasárnap Orbán Viktor magyar miniszterelnök tette egyértelművé, hogy párhuzamosság van a két tar• Brüsszel (MTI) Március 16-án rendezik Brüsszelben azt az ünnepélyt, amelyen a szövetség központjában is kihirdetik Csehország, Lengyelország és Magyarország NATO-tagságát közölte egy szövetségi illetékes kedden. A három új tagország külügyminisztere március 12-én adja át hazája csatlakozási okmányait az amerikai kormányzatnak, és ugyanaznap az Egyesült Államokban, Independence városában megtartják a tagavatási szertartást is. Ekkortól kezdve érvényes jogilag a három állam tagsága. tomány között" - írta a Curierul National, amely szerint nem nehéz kitalálni, hogy mi lesz a következő lépés. „A Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetői csak azt várják, hogy ,újabb ösztönzést', ,újabb modellt' kapjanak." „Az erdélyi békés magyarságot nem lehet összehasonlítani a koszovói albánokkal. Magyarország leszögezte, hogy nem kívánja Erdély elszakadását. Bizonyos, hogy a NATO nem fog beavatkozni, de a NATO világosan értésre adta, hogy a kisebbségek joga fontos követelmény" - idézett meg nem nevezett NATO-forrásokat kedden brüsszeli tudósításában az Adevarul című napilap, hozzátéve azt, hogy a NATO nem zárja ki a koszovóihoz hasonló helyzetek megismétlődését és erre fel kell készülnie. Brüsszelben az ünnepség fó látványossága a három zászló felvonása lesz a többi tagország lobogója közé. A cseh zászló a kanadai és a dán, a lengyel a norvég és a portit gál, a magyar a görög és az izlandi közé kerül majd. A ceremóniára immár bizonyosan a három meghívott ország miniszterelnökének jelenlétében kerül sor. A keddi bejelentés szerint a március 16-i dátum végleges. A szövetség a napokban hivatalos közleményben is értesíti a nyilvánosságot a tagavatás dátumáról. • Rombouillet (MTI) Az albán küldöttség benne az UCK-tagok is az utolsó pillanatban pozitív választ adtak a hathatalmi csoport koszovói rendezési javaslataira, beleértve mind a politikai-alkotmányos tervezetet, mind a katonai-biztonsági garanciákat. Ugyanakkor azt kérték: a rambouillet-i konferencia szervezői biztosítanak számukra 15 napot, hogy konzultálni tudjanak „hátországukkal". Ezt követően a hat külügyminiszter - az amerikai, a francia, a brit, a német, az olasz, valamint a helyettes moszkvai diplomáciai vezető - összeült, hogy áttekintse az eltelt 17 nap tárgyalásainak eredményét, a tárgyalófelek felek álláspontját. Amerikai diplomaták azt is közölték: a szerb delegáció ,Teltételes elvi igent" mondott a végső rendezési javaslat politikai részére - azaz a koszovói autonómiára -, de újabb módosításokat kért a szövegben - s közben változatlanul elveti a katonai fejezetet, azaz a megállapodás NATO általi szavatolását. Azt is jelezték, hogy részükről bármely egyezség csak a belgrádi parlament jóváhagyásával születhet meg. Az utolsó pillanatokig úgy tűnt, teljes kudarcot vall a rambouillet-i konferencia, a megannyi amerikai és európai diplomáciai erőfeszítés, miután az albán küldöttség tagjai nem tudtak megegyezni egymással a 3 éves átmeneti időszakot követő periódusról, pontosabban, hogy lehet-e, kell-e a mostani megállapodásba foglalni a helyi lakosság referendumáról szóló követelést. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter vasárnap óta folyó rambouillet-i tárgyalásain arra összpontosította erőfeszítéseit, hogy a kevésbé merev albán fél álláspontját közelítse a javaslatcsomaghoz. A koszovói „igenhez" vélhetően hozzájárult Wesley Clark tábornoknak, a NATO erópai főparancsnokának hétfő éjjeli franciaországi villámlátogatása, amely során az UCK-vezetónek, Hashim Thacinak fejtette ki, milyen következményekkel számolhatnak, ha Koszovóban megjelenik a 26-30 ezer fős némzetközi haderő. A szerb, iletve a koszovói albán küldöttség március 15én Franciaországban találkozik, hogy megtárgyalja a Koszovóról szóló egyezség megvalósításának módozatait - jelentette be kedd délután Rambouillet-ban a hathatalmi összekötőcsoport, miután a külügyminiszterek áttanulmányozták az utolsó pillanatban, a konferencia zárásakor adott válaszokat. Az albán fél végül is elfogadta a nemzetközi tervezet mindkét fejezetét, s a szerb küldöttség is jelezte, hogy a politikai fejezet elfogadásán túl hajlandó tárgyalni a „nemzetközi haderő koszovói jelenlétének jellegéről és nagyságrendjéről". Vádat emeltek Öcalan ellen • Isztambul (MTI) A törökországi Imrali börtönszigeten kedden hivatalosan vádat emeltek Abdullah Öcalan kurd vezér ellen állam elleni bűncselekmény elmén. A bíróság előtt megjelent vádlottra az ügyészek halálbüntetés kiszabását akarják elérni. Háború • Aszmara (MTI) Az utóbbi napok heves légitámadásait követően Etiópia kedd hajnalban nagy kiterjedésű gyalogsági offenzívát indított Eritrea ellen. Az etióp gyalogság, amelynek előrenyomulását légierő és nehéztüzérség támogatja, a badméi (nyugati) és coronai (középső) fronton támad. Jermane Gebremeszkel elnöki tanácsadó úgy nyilatkozott, hogy a keddi offenzíva nagyobbnak tűnik, mint a február 6-án, nyolc hónapos fegyvernyugvás után indított etióp támadás. Különleges üzlet • Bécs (MTI) Az ENSZ Nemzetközi Kábítószer-ellenőrzési Tanácsának nyilvánosságra hozott 1998-as jelentése szerint „Magyarországon egy gyógyszergyártó cég (Tiszavasvári Alkaloida) kísérleteket tett arra, hogy közép-ázsiai államokból nagyobb mennyiségű, előzőleg lefoglalt ópiumot importáljon". A jelentés Magyarországra vonatkozó bekezdése így folytatódik: „a vizsgálatok során kiderült, hogy ilyen nagy mennyiségű ópiumot az érintett országokban soha nem foglaltak le. A Tanács tudomásul vette a magyar kormány azon döntését, hogy nem engedélyezte a tranzakciókat". Lazarenko sorsa • Kijev (MTI) Ukrajna hivatalosan kérte az USA-tól a nagy állami pénzek elsikkasztásával vádolt Pavlo Lazarenko volt ukrán kormányfő kiadatását, aki ellen - miután a kijevi parlament feloldotta a politikus képviselői mentességét - a főügyészség letartóztatási parancsot adott ki. Lazarenko még mentelmi jogának feloldása előtt „egészségügyi kezelésre" Görögországba, majd New Yorkba utazott, ahol politikai menedéket kért. Szakértők szerint a kiadatási eljárás, illetve a döntés meghozatala akár évekig is elhúzódhat. Az eurára valá átállás terve • London (MTI) A brit kormány élvben nem ellenzi a csatlakozást a közös európai valutához, mint az egységes piac ésszerű kibővítését, s meg is teszi a lépést, ha megteremtődtek hozzá a szükséges gazdasági feltételek, és a lakosság népszavazáson igent mond rá. Ezt közölte a brit parlament alsóházában kedden Tony Blair miniszterelnök, meghirdetve az euróra való átállás hivatalos kormányzati programját. Bejelentette: a munkáspárti kormány megkezdi a felkészülést, hogy a szigetország a következő parlamenti választások után csatlakozhasson a közös valutához, egy sikeres euróhoz. BÚTORVÁSÁR a CSŐSZ-TÓTH KFT. ÜZLETÉBEN SZEGED. Dózsa u.12. (az autóker üzletében) Tel.: 62/424-537; Pozsonyi Ignác u. (a börtön mögött) Tel.: 62/425-822 NATO-tagavatós 126.790 Ft. hetyett 98.000 Ft.