Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-24 / 46. szám

SZERDA, 1999. FEBR. 24. BELFÖLD 3 röviden Felmérik • Székesfehérvár (MTI) Hamarosan közbeszerzési pályázat keretében választják ki azt a céget, amely felméri majd az önkormányzati gáz­közművek után járó kártérí­tés összegét - jelentette ki Balsay István kedden egy székesfehérvári fórumon. A Miniszterelnöki Hivatal (MEH) államtitkára szerint a pályáztatással a visszaélés lehetőségének még a látsza­tát is el kívánják kerülni. A sok helyen önkormányzati hitelekből megépített, majd államilag privatizált vagyon utáni kárpótlásra fordítandó összeg már rendelkezésre áll. Békési belvíz • Kötegyón (MTI) Kilenctagú határőr csapat segít a kötegyániaknak a fa­luban felgyülemlett belvíz lecsapolásában és az értékek mentésében. A határőrségtől a Békés megyei falu önkor­mányzata kért segítséget, a védekezésben a kötegyáni kirendeltség, a gyulai határ­vadász század és a méhkeré­ki átkelőhely állományának a tagjaiból verbuválódott csa­pat vesz részt. A határőrök a helyi lakosokkal együtt men­tik biztonságos helyre a bel­víz veszélyeztette ólakból az állatokat, ássák a vlz elveze­tésére alkalmas árkokat és tisztítják a hordaléktól a meglévőket. Helyenként 60­70 cm vízben dolgoznak. Villamosított vasútvonal • Veresegyház (MTI) Az elővárosi vasúthálózat fejlesztésének részeként ked­den átadták a Rákospalo­ta-Újpest-Vácrátót közötti villamosított vonalat. A 31 kilométer hosszú szakaszon a korszerűsítés - a sínek fel­újításával együtt - két és fél milliárd forintba került. A szakaszon 15 perccel lett rö­videbb az utazás. Budapestre az agglomerációból tizenegy vasútvonalon naponta 180 ezren utaznak. Iskolaügy • Oroszlány (MTI) Rendkívüli szülői értekez­leten tiltakoztak az Oroszlá­nyi Gárdonyi Géza Altalános Iskolában az intézmény ter­vezett bezárása ellen. A ke­délyeket az borzolta fel, hogy ezt a határozatot részle­tes összehasonlító vizsgálat nélkül hozták a városatyák, s döntésük szerint lehetőleg már ez év szeptemberében be kell zárni a tanintézetet. Az önkormányzat fő érve az, hogy az iskola 18 évvel ez­előtt úgynevezett Claaps­módszerrel - azaz könnyű­szerkezettel - épült, s élettar­tama ezért bizonytalan. Galga mente • Nógrádkövesd (MTI) Több mint egymilliárd fo­rintos beruházást igénylő szennyvízhálózat, illetve rendszer kialakítását határoz­ta el hét Galga forrásvidéki kis falu. Az együttesen is alig több mint hatezer lélek­számú Becske, Bercel, Gal­gaguta, Legénd, Nógrádsáp, Szécsénke és Nógrádkövesd a gáz- és telefonhálózat nem­régiben befejeződött kialakí­tása során tanulta ki az együttműködést. Az együtt könnyebb elve alapján most belevágnak egy közös beru­házásba. > Alkotmányellenes a maffiaellenes csomag Többségi játékok ítélethirdetés az Alkotmánybíróságon. (MTI Telefotó) • Budapest (MTI) Az Alkotmánybíróság kedden kihirdetett hatá­rozatában több ponton alkotmányellenesnek ta­lálta a szervezett bűnözés elleni fellépéssel kapcso­latos, úgynevezett maffia­ellenes törvénymódosító csomagot. A Göncz Árpád köztársa­sági elnök kérésére lefolyta­tott előzetes normakontrollt azt tett indokolttá, hogy vita alakult ki a koalíció, illetve az MSZP és az SZDSZ között ar­ról, hogy a rendőrségi, vala­mint az idegenrendészeti tör­vény mely részei módosítha­tóak egyszerű, illetve kéthar­mados többséggel. - Az alkotmány rendelke­zése alapján minősített több­séggel elfogadott törvényt egyszerű többséggel elfoga­dott törvénnyel nem lehet mó­dosítani vagy hatályon kívül helyezni - áll a határozatban. A testület határozatában megállapította: a minősített többség követelménye nem­csak az adott alkotmányi ren­delkezés közvetlen végrehaj­tásaként kiadott törvény meg­alkotására vonatkozik, hanem a törvény módosítására - ren­delkezéseinek megváltoztatá­sára, illetve kiegészítésére ­és hatályon kívül helyezésére is. A határozat kimondja, hogy a törvénymódosító cso­mag az indítvánnyal érintett részében több, különálló két­harmados törvény - így a rendőrségi, az idegenrendé­szeti, a határőrizeti, valamint a menedékjogról, illetve a kül­földre utazásról szóló jogsza­bályok - meghatározott ren­delkezéseinek tematikus mó­dosítása, illetőleg hatályon kí­vül helyezése. Lábady Tamás különvéleménye szerint az Al­kotmánybíróságnak egyen­ként, külön-külön tartalmi al­kotmányossági vizsgálat alá kellett volna vonnia a maffia­ellenes törvénycsomag által módosított egyes minősített törvények konkrét rendelkezé­seit a tekintetben, hogy azokat az alkotmány alapján minősí­tett többséggel kellett-e meg­hozni. A különvéleményhez csatlakozott Bagi István és Tersztyánszky Ödön alkot­mánybíró is. • Budapest (MTI) A kormány. Tarafás Imre érveit is megismer­ve, véglegesen kialakítot­ta álláspontját az Állami Pénz- és Tökepiaci Fel­ügyelettel (ÁPTF) kapcso­latban - közölte a kabinet keddi ülése utáni sajtótá­jékoztatón Borókai Gá­bor. A kormányszóvivő elmon­dása szerint a kabinet döntésé­ről Stumpf István, a Minisz­terelnöki Hivatalt vezető mi­niszter tájékoztatja Tarafás Imrét. Borókai Gábor az Alkot­mánybíróságnak a maffiaelle­nes törvénycsomagot érintő keddi határozatával kapcsolat­ban azt mondta: kiderült, hogy • Kormányszóvivői tájékoztató Kutató egyetemek jó módszer az előzetes norma­kontroll, amelynek keretében a törvény életbe lépése előtt nyilvánít véleményt az Alkot­mánybíróság. - Több évig tartó folyamat veszi kezdetét azzal, hogy a kormány február végéig beter­jeszti a parlamentnek az egye­temi integrációra vonatkozó törvényjavaslatot - mondta Pokorni Zoltán oktatási mi­niszter a szóvivői tájékozta­tón. Közölte: a kabinet az érintett intézmények, a koalí­ciós partnerek és az ellenzék javaslatai alapján több ponton korrigálta az oktatási tárca tisztán szakmai szempontok alapján kidolgozott elképzelé­seit a felsőoktatási integráció­ról. A korrekciók a tervek megvalósíthatóságát szolgál­ták. A javasolt intézményi struktúrának 2000. január el­sejére kell működőképes álla­potba kerülnie. Az ötéves fej­lesztési programra 50 milliárd forintot használnak majd fel. A kormányzati elképzelé­sek alapján a keszthelyi Geor­gikon a Veszprémi Egyetem karaként működne, a kaposvá­ri Állattenyésztési Kar és a Csokonai Tanítóképző Főis­kola pedig Kaposvári Egye­tem néven egyesülne azzal, hogy 2002-ig egy új tudo­mányterületen kell kart létre­hozniuk. A Tessedik Sámuel Főiskola székhelye Szarvason lenne. A Budapesti Közgazda­ságtudományi Egyetemből és az Államigazgatási Főiskolá­ból Közgazdasági és Állam­igazgatási Egyetemet hozná­nak létre, az ELTE pedig a fő­városi pedagógusképző inté­zeteket integrálná. A program forrása az a vi­lágbanki hitel, amelyről még az előző kormány kötött sze­rődést, és amelyet később a jelenlegi kabinet részben mó­dosított. Pokorni Zoltán el­mondása szerint az átalakítás összesen 99 kart és mintegy 50 intézményt érint. Amit a felvételiről tudni kell Március l-jén jár le a jelentkezési határidő a felsőoktatási intézmé­nyekbe pályázók részé­re. Alábbi összeállítá­sunkban a felvételivel kapcsolatos tudnivaló­kat foglaljuk össze. Az idén az előzó évekhez hasonlóan 42 ezer jelentke­zőt vehetnek fel az államilag finanszírozott nappali alap­képzésre. Ezen felül az ál­lam 9 ezer főiskolás, illetve egyetemista tanítását fizeti az esti és a levelező tagoza­tos képzésen. Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú képzésben pedig még ezren tanulhatnak majd tandíjmen­tesen. Újdonság, hogy ez év­től kezdődően ide is a rendes felvételi eljárás keretében le­het jelentkezni. Ez idáig ugyanis erre a képzési for­mára csak pótfelvételivel, ősszel lehetett bejutni. Nem változott a felvételi techni­kája abban a tekintetben, hogy továbbra is tetszőleges számú intézménybe, szakra, képzési formára adhatók be a lapok. A pályázóknak a je­lentkezéshez egy A típusú törzslapot és a megjelölt in­tézmények számának megfe­lelő B típusú lapot kell kitöl­teniük. A törzslap a jelentke­ző adatait, valamint az általa kiválasztott intézmények, karok, szakok sorrendjét tar­talmazza. Erre azért van szükség, mert a leendő hall­gatót a megjelölt sorrend szerint az első olyan helyre veszik fel, ahol megfelel a követelményeknek. A többi intézménynél már nem szá­mítanak az eredményei. A lapon megjelölt sorrenden változtatni annak leadása után nem lehet. Az sem vál­tozott, hogy a B típusú lapo­kat minden kiválasztott isko­lába el kell juttatniuk a je­lentkezőknek. A törzslaphoz kapcsolódó jelentkezés a tavalyi 1700 forint helyett 1950 forintba kerül, és az intézményi fel­vételi vizsgadíjért is általá­ban ugyanennyit, de legfel­jebb 2500 forintot kell fizet­ni. Ha a leendő hallgató egy egyetem vagy főiskola több karára vagy szakára jelentke­zik egyszerre, akkor az intéz­mény eltekinthet az összes vizsga díjának befizetésétől. A közös érettségi-felvételi vizsgákat (fizika, francia, matematika, biológia, német, kémia és angol tárgyakból) május 25-27 között, a pót­vizsgát június 14-én íiják a jelentkezők. Az egységes írásbeli vizsgák június 11­én, 25-26-án valamint 28­án, lesznek, a pótvizsga idő­pontja július 2., a szakirányú szakmai tárgyaké május 19-21. Az egyetemek és fő­iskolák saját írásbeli és szó­beli, gyakorlati és alkalmas­sági vizsgáit a Felvételi tájé­koztató közli. Az elmúlt évben több mint 80 ezren szerettek vol­na az államilag finanszíro­zott nappali szakokon to­vábbtanulni, ez átlagosan kétszeres túljelentkezést je­lent. Az Oktatási Minisztéri­um tájékoztatása szerint a legnépszerűbb intézmények és szakok évek óta nem vál­toznak. Arányában továbbra is a művészeti egyetemekre, főiskolákra jelentkeznek a legtöbben. Ezek mellett a számok alapján a jogászo­kat, az államigazgatási és gazdasági szakembereket képző intézményeken szeret­nék legtöbben folytatni ta­nulmányaikat. K. O. jegyzet Maffiózók S zóval mégsem működik a dolog az ellenzék nélkül. A tegnapi alkotmánybírósági döntés bonyolult in­doklásából alighanem ezt olvassa ki magának először, aki a demokrácia intézményrendszerének működését és a jogbiztonságot óhajtja. Emlékezzünk, az ellenzéki és a kormánypártok viszonya éppen akkortájt mérge­sedett el, de nagyon, amikor - tavaly októberben - a maffiaellenes törvénycsomagot beterjesztették. Bár jó néhány részletével nem értett egyet az MSZP és az SZDSZ, igazából nem emiatt tört ki a balhé, hanem mert bizonyos parlamenti vizsgálóbizottságok létrejöt­tét kormányoldalról megakadályozták. A viszály nem annyira e kétharmados törvénycso­mag körül csúcsosodott, hanem a NATO-csatlakozás­sal kapcsolatos alkotmánymódosítás körül. Látható volt, hogy a kétharmados törvények sorsa megpecsé­teltetett mindaddig, amíg ki nem tör a pártok békéje. Nem baj, mondta magabiztosan a kormányfő, el­lenzék nélkül is működhet a Parlament. Ami igaz is, csak az a törvényhozó hatalom akkor már nem egy de­mokratikus, hanem másféle társadalmi berendezkedé­sű országé - mondták erre sokan. Most az derült ki, hogy az Alkotmánybíróság ugyanezen a véleményen van. A bírák többségi döntésének lényege, hogy bizonyos törvények elfogadásához nem azért kívánnak meg a demokratikus alkotmányokban minősített többséget, hogy változatosabb legyen a törvényalkotók élete. Ha­nem azért, mert alkotmányos garanciákkal védik a de­mokráciát. Ilyen garancia, hogy meghatározott törvé­nyekhez igenis a képviselők többségének az egyetérté­se kell, különben a kormányok azt csinálnak, amit ép­pen akarnak és ez nem szokott jóra vinni. \jem arról szól tehát ez az ügy, hogy kell vagy nem IV a maffiaellenes törvénycsomag. Naná, hogy kell! De az ellenzék is kell hozzá. Vagyis szerencsére túlva­gyunk azon, hogy az éppen hatalmon lévők mondják meg, mi a jó nekünk és gyorsan, frissen, fiatalosan meg is csinálják. Az egész történet mégis szomorú. Mert megint mi szívunk, mindannyian. Hiszen a maf­fiózók ellen már lehetnének hatásosabb törvényeink, de politikusi magatartási problémák miatt nincsenek. MIN RU/M\IN DAII téglák, cserepek MODUL bAU Áremelés elélt 1998-as éraken! Szeged, Csongrádi sgfr. 27. Tel.: 491 -022. Szeged, Dorozsmai út- 5. Tel.: 466-092. Lemondott Tarafás Imre • Budapest (MTI) Tarafás Imre, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügye­let elnöke, illetve egyik he­lyettese, Nyers Rezső ked­den - február 28-i hatállyal ­benyújtotta lemondását, amit Orbán Viktor miniszterelnök el is fogadott - közölte ked­den este újságírókkal Boró­kai Gábor. A kormányszóvivő el­mondása szerint kompro­misszumos megoldás szüle­tett. A kabinet elismerte, hogy az APTF a törvényi le­hetőségek között mindent megtett feladata ellátása ér­dekében, nem tudta azonban maradéktalanul érvényre jut­tatni a kisbefektetők, kis­részvényesek érdekeit. Kevesebb lakás épült • Budapest (MTI) Tavaly 28 százalékkal ke­vesebb lakás épült az előző évinél és 23 százalékkal csök­kent az újonnan kiadott építési engedélyek száma 1997-hez képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal kedden. Az építésügyi hatóságok 1998-ban 20 ezer 300 felépí­tett lakás használatba vételére és 23 ezer 400 új lakás építé­sére adtak engedélyt. Az elmúlt évben hozott, s idén január l-jétől hatályos új támogatási formák miatt 1998. utolsó negyedévében je­lentős visszaesést regisztrál­tak. A korábbi években ezzel ellentétben az összes építke­zés megkezdésének 35-45 százaléka esett az utolsó há­rom hónapra. Az összes lakás 86 százalé­kát építtette a lakosság, 53 százalékban házilagos kivite­lezéssel. A statisztikák szerint csökkent azoknak a lakások­nak a száma, amelyeknél az építők - akár a minőség rová­sára is - elsősorban a szociál­politikai kedvezmények igénybevételére törekedtek. Az elmúlt évben 4600 la­kás szűnt meg, 34 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ko­rábban. A megszüntetés két legfőbb oka az avulás és a la­kásépítés volt. A vizsgált idő­szakban alig ezer üdülő építé­se fejeződött be, ami 33 szá­zalékos csökkenést jelent. k.

Next

/
Thumbnails
Contents