Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-23 / 45. szám

KEDD, 1999. FEBR. 23. HIRDETÉS 5 Már nincs életveszélyben T. Orsolya, aki szombaton reggel, egyelőre pontosan nem tisztázott körülmé­nyek között kiesett egy tíz­emeletes ház legfelső szint­jéről. A 18 éves lány még mindig lélegeztető készülé­ken van, s a rendőrség sem tudta még kihallgatni. Túl van a közvetlen életve­szélyen az a 18 éves lány, aki szombaton reggel kizuhant egy Gáspár Zoltán utcai tízemeletes legfelső szintjéről - tudtuk meg dr. Simonka Auréltól, a Szent­Györgyi Albert Orvostudomá­nyi Egyetem traumatológiai osztályának vezetőjétől. T. Or­solya a szakorvos véleménye szerint is csodával határos mó­don élte túl a balestet, bár a szak­irodalom ismert hasonló esetet. Igaz, előfordult már olyan is, hogy valaki az első emeletről esett ki és életét vesztette. T. Orsolya jelenleg az intenzív osztályon van, továbbra is léle­geztető készülékkel biztosítják • Munkatársunktól Galilei: megalkuvó vagy mártír? Ezzel a címmel tart előadást február 26-án 11 órakor a SZAB székházában Paál György, az emdeni egyetem professzora, aki JA­TE Optikai és Kvantumelekt­ronikai Tanszéke és az emde­ni egyetem közötti együttmű­ködés keretében látogat Sze­Ha a leírható tényeket és a főszereplők vélemé­nyét egymás mellé tesszük, akkor jól látha­tó: szövevényes és extra a Szegedi Extra közéleti lappá alakulásának tör­ténete. Három párt kép­viselői is szót emeltek a szegedi közgyűlés leg­utóbbi ülésén a költség­vetési vitában, mert lát­hatóvá lett: egy csőd kö­zeli helyzetbe került in­gyenes reklámújságot közpénzen, azaz 10 mil­lió forint önkormányzati támogatással a várost kormányzók saját szó­csövükké kívánnak ala­kítani. Básthy Gábor és Gila Fe­renc (MSZP), Nagy Sándor (SZDSZ), dr. Tóth László (MIEP) ellenezte a tervet. Mely azért is vitatható, mert idén több mint 854 millió fo­rint hitel fölvétele szükséges a városi kassza bevételi ol­dalán tátongó hiány ellensú­lyozásához. Miközben pénz­ügyi bombaként ketyeg a ta­valyi forráshiányra fölvett 1,1 milliárd forint. Elfogad­hatatlan - mondják az ellen­zéki(eskedő) képviselők hogy most, mikor a takaré­kosságra hivatkozva például iskolákat zárnak be, akkor 10 millió forintot egyetlen, megkérdőjelezhető haté­a zavartalan légzést, ugyanak­kor a kialakult légmellet már megszüntették az orvosok. Si­monka Aurél elmondta, hogy vélhetően nem szükséges műtéti beavatkozás, s amennyiben nem lép fel semmiféle szövődmény, jó esély nyílik a teljes felgyó­gyulásra. A lány tízemeletnyi zuhaná­sának előzménye még mindig nem egyértelműen tisztázott. Dr. Tuczakov Szilvána főhad­nagy, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtórefe­rense arról tájékoztatott, hogy a rendőrség államigazgatás eljá­rás keretében vizsgálja az ügyet. Egyelőre azt nem lehet tudni pontosan, hogy T. Orsolya véletlenül esett ki, vagy szándé­kosan vetette magát a mélybe. Korábban egy szemtanúnak közvetlenül a baleset után a lány azt mondta, hogy szerelmi bánatában ugrott ki az ablakon. A rendőrség viszont - állapota miatt - egyelőre nem tudta ki­hallgatni T. Orsolyát. A. L. gedre. Mint mondja, Galilei konfliktusa az egyházzal év­századok folyamán szimbó­lummá vált: a felvilágosult tudós a haladás kerékkötője­ként fellépő egyházzal szem­ben. A Németországban dol­gozó fizikus ezt a mítoszt szeretné a történelmi tények fényében eloszlatni és a való­di konfliktust bemutatni. A készülő személy­szállítási törvényben súlyához képest kevés szó esik az elektromos üzemű tömegközleke­désről. Budapest, Sze­ged, Debrecen és Mis­kolc városában a bu­szokon kívül villamo­sok és/vagy trolik is szállítják az utasokat. A Szegedi Közlekedési Társaság egy országos szakmai szövetség tag­jaként dolgozik érdekei érvényesítésén. Bő egy esztendővel ez­előtt, 1997. decemberében alakult meg a Helyi Közös­ségi Közlekedést Ellátók Országos Szakmai Szövet­sége. Azzal a céllal jött lét­re, hogy összefogja az ön­kormányzati tulajdonú, he­lyi közlekedési társaságo­kat, képviselje érdekeiket, többek között a jogszabály­alkotás előkészítő folyama­tában is. Az autóbuszokon kívül Budapesten és Szegeden a villamosok és trolik, Deb­recenben és Miskolcon pe­dig a villamosok is jelentős részt képviselnek a helyi tömegközlekedésben. A fölsorolt városok érdekei tehát megegyeznek az elektromos üzemű tömeg­közlekedés megtartása és fejlesztése terén. Habináné Tuza Klára, a Szegedi Közlekedési Tár­saság gazdasági igazgató­helyettese lapunk érdeklő­désére elmondta: kevéssel az országos szövetség me­galakulása után, tavaly ja­nuárban Szegeden találkoz­tak a közösségi közlekedést ellátó társaságok vezetői (az esemény egyik fő szer­vezője éppen az SZKT volt). Az akkor fölvetett javas­latok jelentős részét olvas­hatjuk abban az értékelés­ben is, amelyet a Pénzügy­kutató Rt. készített „A Bu­dapesti Közlekedési Válla­lat Rt. finanszírozásának alapvető irányai" címmel. „A tanulmány legfontosabb megállapításait akár az SZKT-ra is érvényesnek te­kinthetjük" - mondta a gaz­dasági igazgatóhelyettes. A Pénzügykutató Rt. anyagában szerepel például az is, hogy a jövőben a munkábajárás költségeként kellene elismerni a helyi tö­megközlekedéssel utazók bérlet- és jegykiadásait is. Készül a személyszállí­tási törvény, amelynek az autóbusz-közlekedést tár­gyaló része egyelőre jóval hangsúlyosabb, mint az elektromos üzemű tömeg­közlekedéssel foglalkozó bekezdések. A villamos- és troliközlekedés fejlesztésé­lóláb ben dr. Bartha László pol­gármester január 18-án már aláírta a Szegedi Extra ki­adójával, az Ariadné Press Bt.-vei kötött szerződést ­információnk szerint. A do­kumentumban az áll, hogy a városi kasszából 10 millió forintot fizetnek 100 oldal terjedelmű PR-cikk és város­házi közlemény megjelente­téséért. Ám e tízmilliós tételt még jóvá sem hagyta a köz­gyűlés, hiszen még meg sem született a költségvetési ren­delet! Ennek ellenére mégis megjelent négy Extra-szám, melynek ellenértéke heti 88 ezer forint a városi kasszá­ból. Most, az átmeneti gaz­dálkodás idején, mikor az önkormányzati intézmény­hálózatot pénzügyi megszo­rítások sújtják, mikor min­den 100 ezer forint fölötti ki­fizetést leállítottak. „Indul a sajtóháború" ­dörzsölte össze tenyerét az egyik városvezető újságírók előtt. E helyzetben a Szeged Press főszerkesztője, Simon László úgy látja, az önkor­mányzat nem tájékozódott döntése előtt, ezért önké­nyesnek, átgondolatlannak, gazdaságtalannak, erkölcste­ben érdekelt városok ezért szeretnék elérni, hogy a tör­vényalkotók jelentőségének megfelelő teret szentelje­nek a környezetbarát elekt­romos üzemű tömegközle­kedési ágazatoknak is. Az országos szövetség tagjai szerint az államnak a jelenleginél nagyobb szere­pet kellene vállalnia a tö­megközlekedés fejlesztésé­ben. Amerikában az állam vásárolja a járműveket, Né­metországban 30 százalé­kos támogatást ad a re­konstrukcióhoz a központi költségvetés. Magyarorszá­gon a tömegközlekedési társaságokra hárulnak a fej­lesztés terhei. A szövetség céljai között szerepel még az is, hogy a helyi tömegközlekedés színvonala megfeleljen az Európai Unióban kívánatos normáknak. Ny. P. lennek minősíti a versenytárs támogatását. Szerinte az ön­kormányzat beleavatkozott a piac törvényeibe, nem vett figyelembe például közvéle­mény-kutatási adatokat, me­lyekből kitűnik - mutat szá­mokat -, hogy az itteni ke­reskedelmi újságok közül a Szeged Press a legolvasot­tabb és legkedveltebb. Ezért is kifogásolja, hogy a szege­di önkormányzat egy sokszo­rosan tönkrement és kétes hírnevű kiadónak lapcsiná­lásra ad akkora pénzössze­get, melynek mozgása a köz számára átláthatatlan. Simon László szerint sokszorosan kilóg a lóláb. Az Extra-történethez a cé­lok és érdekek szempontjából közelítve kérdőjel kérdőjelet szül. Például azt, melyet He­tesi Erzsébet, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola docen­sétől, a közvélemény-kuta­tással foglalkozó rePresent egyik vezetőjétől hallottunk: ha a támogatás a mecenatúra körébe tartozik, akkor az adományozó a rászorulótól cserébe nem kér semmit, el­lenben ha szponzorálás, ak­kor adok-kapokról szól a tör­ténet. Az önkormányzattól eredő támogatás nem fedheti az Extra mint ingyen terített „közéleti lap" megjelenési költségeit. De akkor ki támo­gat kit? Ú|ntai Ilona Állásbörze előtt • Munkatársunktól A főiskolások és egye­temisták március 3-án és 4­én Szegeden rendezendő állásbörzéjét előkészítő programsorozat részeként a tárgyalástechnika módsze­reiről tartanak előadást feb­ruár 23-án délután négy órakor a JATE rektori hi­vatalában az Euromene­dzser munkatársai, akik azt is elmondják, hogyan kell megjelenni az interjún. A Workplus munkatársa feb­ruár 24-én délután négy órakor a rektori hivatalban arra hívja fel a figyelmet, milyen hibákat kell elkerül­ni az álláskeresés során. Az előkészítő programsorozat zárásaként az érdeklődők­kel próbainteijúkat készíte­nek az állásbörzén résztve­vő cégek képviselői február 25-én délután négy órától a JATE-klub kistermében. Közéleti Kávéház • Munkatársunktál A Szegedi Szimfonikus Zenekar tagjainak bemutat­kozása folytatódik ma este 6 órától a szegedi Közéleti Kávéház sorozatában a Bibliotéka Könyvtárban (Kálvária sgt. 14.). A sok zenével tarkított beszélge­tés vendégei a zenekar fa­gott szólamának művészei, Vizsolyi Lívia, Belházi Gyula és Hotzi Zoltán lesz­nek. Házigazda: Beslin Anita rádióriporter. Közre­működnek a fagott szólam művészei és vendégeik. Szentmihályi kisriporterek • Munkatársunktól A Szegedi Amatőr Alko­tók Köre riportalanyokat keres. A kör „Riporter ke­restetik" című műsorához olyan idős emberek jelent­kezését váija, akik különle­ges mesterséget folytattak, esetleg ma is űzik ezt a szakmát. A vendégeket fia­tal, pályájuk elején álló ri­porterek faggatnák ki a mesterségükről. Jelentkez­ni március 2-áig lehet a kö­vetkező címen: Szegedi Amatőr Alkotók Köre, 6710 Szeged-Szentmihály, Szúnyog utca 192. Bővebb felvilágosítás a 62/416­830-as telefonszámon kér­hető. Ifjú történészek • Munkatársunktól A Dugonics Társaság el­nöksége és ifjúsági szak­osztálya ma, kedden este 6 órától felolvasó ülést ren­dez középiskolások díj­nyertes pályamunkáiból a városháza dísztermében Mozaik Szeged történeté­ből címmel. Autémánia • Munkatársunktál Ma, kedden este hat óra­kor ismét jelentkezik a Te­lin tévé Telinfon című mű­sorában az Autómánia. Az adásban Kovács Mihály őr­nagy az elmúlt hét közleke­dési baleseteiről, Duba Ist­ván pedig a Subaru és Mazda szegedi értékesíté­séről számol be. Ezenkívül szó lesz még a műsorban a ralizásról is, illetve a tele­fonálók ajándékokat nyer­hetnek a Fialla kvízjátékán. Egyházi ingatlanok • Munkatársunktól Az MTV2 csatornáján ma 19 órától, a Magyarország ma c. műsor keretében a Sze­gedi Körzeti Stúdió négy egyházi iskola példájával il­lusztrálja az egyházi kárpót­lás folyamatát. 1948-ban ti­zenegy történelmi egyházat érintett az államosítás. A rendszerváltás után az egyhá­zak visszaigényelhették egy­kori ingatlanaik egy részét. A „gazdaváltás" sok helyütt csöndesen, máshol viharosan zajlott... Az egyházak küzde­nek azért, hogy ismét a köz szolgálatában állhassanak. Tízmilliós városházi nagyvonalúság Extra-kakukktojás és konyságú lapban levezényelt propagandára, vagyis ma­gyarázkodásra fordítanak a város vezetői. A szegedi önkormányzat egyébként egész kis médiabi­rodalmat ural. Hiszen a Közlöny, a közgyűlés hivata­los lapja, vagyis a rendeletek szövegét tartalmazó kiad­vány a XL. évfolyam 1-2. számnál tart. De jelentős ön­kormányzati támogatással jelent meg eddig a helytörté­net értékeit középpontba ál­lító Szeged, a város folyóira­ta is. Az önkormányzati in­tézmény, a színház pedig például a múlt évben 11 al­kalommal jelentette meg a Páholyt, mely művészeti és közéleti jellegű írásokat kö­zöl. A Szeged Városi TV Kht. meg egyértelműen ön­kormányzati támogatásból élő cég. E sorban új és ka­kukktojás a Szegedi Extra. Kereskedelmi hetilapként az Extra első fecskének szá­mított a szegedi médiapiacon a rendszerváltozás után. Az alapító és tulajdonos, Schenk János német ötletet ültetett magyar talajba. Aztán meg az Extra jelentett mintát a mai ingyenes hirdetési újsá­gok számára - állítja dr. Aradi Antal, aki kiadója, az­tán főszerkesztője, majd egyik tulajdonosa is lett a lapnak. Ő, az előző önkor­mányzati ciklus PSZE-s kép­viselője illesztette a bejára­tott névhez a szegedi jelzőt és a közéleti lap titulust '98 nyarán, majd pénzzé tette a kiadói jogot, eladta a lapot a Globe Invest Rt.-nek. Az ön­kormányzati választások után egy ideig változatlanul az Ariadné Press Bt. mint ki­adó és dr. Aradi mint főszer­kesztő neve jelent meg az impresszumban. Ám idén ja­nuár 18-ától Tóth András, a Fidesz önkormányzati képvi­selője, a kulturális bizottság elnöke a főszerkesztő. Kinevezésének ötlete, nem tudja, kitől ered, de „a tulajdonos kért föl, hogy fő­szerkesztőként a lapot mene­dzseljem" - mondta Tóth András. Az Extra-főszer­kesztő önmagáról annyit árult el, hogy szegedi, nős, három gyermek atyja, szak­mai hozzáértéséről pedig azt, hogy érettségizett, fényké­pész, reklám végzettséget szerzett, négy éve a külföldi­ek áfa-visszaigénylésével foglalkozó Interimport Kft. területi igazgatója, de koráb­ban egy Bács-Kiskun megyei hetilapnál is dolgozott. Fel­fogása szerint attól újság egy kiadvány, hogy abban ehhez értő emberek, újságírók dol­goznak, akiknek az általuk közzétett anyagok színvon­aláért, tartalmáért felelőssé­get kell vállalniuk. Az új fő­szerkesztő az első számba, a közéleti hírek közé cseppent otromba viccekért elnézést kér. Álma: egy 16 oldalas hetilap. Kell ez az újság a város vezetőinek! Ez tűnt ki dr. Tí­már László gazdasági alpol­gármesternek a költségvetési vitában elhangzott ellenzéki ellenérvekre adott válaszai­bői, hogy például mindenféle pártállású képviselő közölhet Írást a lapban. De Csonka Gábor stratégiai alpolgár­mesternek is egyértelműen az a véleménye, kell egy in­gyenes lap, melyet azok is olvashatnak, akik nem en­gedhetik meg maguknak az újságvásárlást, ugyanis az önkormányzatnak fontos, hogy ez a réteg is megkapja a városházi információkat. Az önkormányzat nevé­• A tizedikről kiesett lány már nincs életveszélyben Valószínűleg szerelmi bánat... Előadás Galileiről • A cél: megfelelni az uniós normáknak Szövetkeznek a „tömegközlekedök" A megállóban még kevesen sejtik: törvény készül a személyszállításról. (Fotó: Miskolezi Róbert)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents