Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-11 / 35. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. FEBR. 11. SZEGED 5 Joghézagban. A tét sok százezer hallgatói forint. (Fotó: Karnok Csaba) A törvény betűje • Munkatársunktól Az 1993-as felsőoktatási törvény: Az államilag finanszírozott felsőfokú képzésben részt vevő hallgatók e törvény rendelkezései szerint tandíjat és egyéb díjakat, az államilag nem finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók pedig költségtérítést és egyéb díjakat fizetnek. ...Az államilag finanszírozott felsőfokú képzésben részt vevő hallgatók számára a tandíjon felül csak olyan igénybe vett szolgáltatásokért állapíthatók meg dijak, amelyek nem kapcsolódnak a képesítési követelményekben, illetve a tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez. A fenti törvény módosítása az 1998. március 25-i kormányrendelettel: Tandíjmentesség illeti meg az államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, első iskolarendszerű felsőfokú szakképzésben nappali, valamint esti vagy levelező tagozaton tanuló hallgatót. Államilag finanszírozott, vagy költségtérítéses hallgatónak minösül-e az, akit 1997 előtt önköltséges képzésre vettek fel az egyetemekre és főiskolákra? Ez a kérdés azért fontos, mert eldöntése évente több mint százezer forintot jelenthet a hallgatóknak, és több százmilliót a felsőoktatási intézményeknek. Szegedi körképünkből kiderül, itt is több száz olyan hallgató van, akit érinthet a jogvita. Pécsi egyetemisták kiderítették, hogy költségtérítéses képzést hivatalosan, vagyis a felsőoktatási törvény megfelelő módosítása után csak 1997 január elsejétől indíthattak a felsőoktatási intézmények, jóllehet önköltséges szakokat már 1996 őszétől oktattak. Márpedig ha valaki az első diploma megszerzéséért tandíjat, és nem költségtérítést fizetett, akkor a tandíj eltörlése rá is vonatkozik mondják az egyetemisták. A vitába bevonták az Oktatási Minisztériumot is. Révffy József felsőoktatási főosztályvezető elmondta, joghézag van tandíj-ügyben. Minden azon múlik, államilag finanszírozott kategóriába vették-e fel annak idején a hallgatókat. Ha igen, tandíjmentesek. Ha nem, egyedileg meg kell vizsgálni, miért és mennyit kell fizetniük. Az ügyről megkérdeztük a szegedi felsőoktatási intézményeket is. Homoki Nagy Mária, a JATE oktatási rektorhelyettese elmondta: az egyetem a levelezős hallgatóktól kért normatíva-kiegészítést 1996ban, tekintettel arra, hogy az ő képzésükhöz csak 25 százalékos támogatást nyújtott az állam. Márpedig ennyiből nem lehetett volna finanszírozni az oktatást. A tőlük beszedett összeg hivatalos neve már akkor költségtérítés volt, csak a hétköznapi szóhasználatban szerepelt a „tandíj" kifejezés. Mint mondta, annak idején erről tudott, és hallgatólagosan hozzájárult a minisztérium is, és éppen azért engedélyezték tavaly a költségtérítéses helyek meghirdetését a nappali szakosok számára is, mert a rendszer bevált. A szóban forgó hallgatók pedig vállalták, hogy tanulmányaikért fizetnek, így a pécsiek fellépése egyoldalú szerződésbontásnak minősül. Az oktatási rektorhelyettes számításai szerint a tudományegyetem három karán ez hozzávetőleg 600 hallgatót érint, akiktől most - a szaktól függően - 40-50 ezer forintot kér az egyetem félévente. Vagyis a bevételkiesés több mint 50 millió forint lenne évente. A zenekonzervatóriumban a mintegy kétszáznyolcvan hallgató közül egyet vettek fel költségtérítéses képzésre 1997 előtt, az intézmény azonban eltekintett attól, hogy pénzt kérjenek tőle - mondta Weninger Richárd. Az élelmiszeripari főiskolát a probléma nem érinti - nyilatkozta Szabó Gábor főigazgató -, mert az 1997 előtt felvett levelező tagozatos diákoktól sem kérnek tandíjat, ők azonban fizetnek az intézmény által nyújtott plusz szolgáltatásokért, így például a hétvégi oktatási rendszer miatt felmerülő intézményműködési pluszterhekért, a képzés színvonalának, tárgyi feltételeinek szinten tartásáért, és a hétvégi, a pihenőnap terhére vállalt oktatást végző tanárok díjazásáért. Ez az összeg a képzési költség és az állam által biztosított tandíj-kompenzáció különbsége. Mindez a jelenlegi harmadik és negyedik évfolyamon tanulókat, mintegy 160 hallgatót érinti, akikkel az intézmény külön-külön megállapodott arról, hogy változatlan szolgáltatások mellett vállalják a költségtérítést. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán azoknak, akik az első diplomájukat alapképzésben, levelező tagozaton szerzik meg, fizetniük kell. Jelenleg 1190-en tanulnak ebben a formában. Mihály Illésné, a tanulmányi osztály vezetőhelyettese lapunknak elmondta: a levelező alapképzésben résztvevőknek csak akkor kell fizetniük, ha a költségtérítéses képzésre nyertek felvételt. Az itt tanuló hallgatók egyébként már 1997 előtt is fizettek képzési költséget, illetve költségtérítést-tandíjat. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Altalános Orvostudományi Kar dékáni hivatalának vezetőjétől, LednitzJcy Andrástól megtudtuk, hogy a gyógyszerésztudományi karon csak az 1997/98-as tanévben, mlg az általános orvostudományi karon az 1998/99-es tanévben hirdettek először az első diploma megszerzésére irányuló költségtérítéses képzést. Boda Márta, a SZOTE Főiskolai Karának főigazgatója elmondta, hogy a karon nem tanulnak olyanok, akik az első diplomájukért költségtérítést fizetnének. H. Sx.-K. G.-Sz. C. Se. • Pincekarrier Kell-e nekünk kaszinó? Még a szegedi kaszinókorszakban is fölmerült a kérdés: kell-e egy ilyen szórakozóhely a mi városunkban? Igen. Nem. E két vélemény váltakozik. „Attól függ, milyen körülmények között, vagyis a város mely pontján és milyen helyiségekben működhet" — mondta a harmadik, s finomított válasz lehetőséget Velencei Pál, a szegedi kaszinó igazgatója. A szegedi kaszinó eddigi történetéből ugyanis nem egyértelmű, mi a következő lépés. Igaz, de mégsem úgy, amit a kaszinóról az önkormányzat állít. Ez a direktor, Velencei Pál megközelítése. Ő már ázt sem érti, miért egy pincében alakították ki egykoron e szórakozóhelyet. De ez a régmúlt, mellyel az 1997 májusában kinevezett kaszinóigazgató nem kíván foglalkozni. Annál jobban izgatja a közelmúlt, illetve a jövő. . Keresett és talált is új és elfogadható helyet a kaszinónak az új igazgató, de az önkormányzat nem járult hozzá a Bartók Művelődési Központ és a mellette levő épület pincéjére szóló bérleti szerződés fölbontásához emlékszik Velencei Pál. Nem csoda - mondja hiszen a szerződés szerint a pincéért háromszor akkora bérleti díjat kapott a város, mint az általa föllelt földszinti helyiségekért kérhetett volna. Mikor már tarthatatlannak bizonyult a helyzet, mert folyamatosan ázott, ezért emberi tartózkodásra alkalmatlanná vált a kaszinópince egy része, akkor esett szó cseréről. A Bartók földszintjén néhány helyiséget bérbe adott volna az önkormányzat, de ezt a Casino Imperialt működtető Casinos Austria Kft. nem fogadta el, mondván: a jog kimondja, ennyire „szétdarabolva" nem működhet kaszinó, egyébként pedig „felnőtt embernek nem jó egy bébi méretű cipő". A harmadik dobás a kaszinóé volt: a bérleti díj 10 százalékos csökkentése ellenében elvégeztette volna a pincefelújítást. A közgyűlés meg erre mondott nemet. Utána a pince felújításának feltételévé a kiköltözést tette. A kaszinó elköltözött. Az önkormányzat meg kártérítést fizet - a kaszinó igazgatója szerint jogosan, mert fehételezi, hogy per esetén a bíróság cégének adna igazat. A kaszinó elköltözése, tavaly július óta a pincében, vagyis a vizes falakkal persze nem történt semmi. A terepet - a kaszinó igazgatójának társaságában - a gazdasági és a stratégiai alpolgármester tegnap délután tekintette meg. A találkozón a pince, s a kaszinó jövője is terítékre került. A pince kellene a Bartók Művelődési Központnak is, ott működtetné Simoncsics János igazgató például a szegedi szalont, az értelmiségi klubot. A stratégiai alpolgármester, Csonka Gábor inkább a város idegenforgalmát szolidan (ki)szolgáló, de a helyiségek felújítására is vállalkozó befektetőt látna ott szívesen. Nincs Szegeden kaszinó, de csak átmenetileg - biztatja a játszani vágyókat Velencei Pál igazgató. Mégis: az új, 2000-ben induló koncessziós törvénytől függ, hogy Szegeden mikor, hol és ki nyit kaszinót. „Vérontás" a Sajtóházban Ketten, az első véradók közül. Bátyi Zoltán és Szélpál László az asszisztensek gyűrűjében. (Fotó: Nagy László) Az immár hagyományos, évente megszervezett sajtóházi véradáson tegnap a 21 jelentkező közül 19-en adhattak vért. Önfeláldozó kollegáink nagy része többszörös véradó, de voltak néhányan, akik tegnap első alkalommal nyújtották segítségre karjukat. A nap hőse kétségtelenül Bátyi Zoltán volt, aki több évi látványos küzdelem után, mostanra legyőzte krónikus félelmét. Mi több, a hősi helytállás közben - önmagához hűen egyszemélyes showműsorral kápráztatta el szurkolótáborát, véradótársait és az aszszisztenseket. Komolyra fordítva a szót, a tegnap levett vérből két, a szegedi klinikákon fekvő betegen segítenek: egy 41 éves vérzéssel kezelt férfin, és a Makóhoz közeli Hatrongyoson történt kutyamarás 73 éves áldozatán. A véradó állomás ezúton kéri mindazokat, akik A-, illetve B-pozitív vércsoportúak, s még soha, vagy öt éve nem adtak vért, jelentkezzenek az állomáson, e két férfibetegen segítendő. K. K. • Fizessenek az önköltséges hallgatók is? Jogvita a tandíj körül Belga befektetők jönnének • Munkatársunktól Tegnap délután belga befektetőcsoport képviselői jártak a szegedi városházán. A tárgyalás céljáról és az eredményekről Csonka Gábor alpolgármester és Mészáros György stratégiai irodavezető számolt be. A tegnapi látogatás jól példázza azt, hogy tulajdonképpen miért és milyen feladatok ellátására hozták létre az önkormányzat stratégiai irodáját - mondta Csonka Gábor alpolgármester. akinek véleménye szerint eljött az az időszak, amikor a városi érdeket szem előtt tartva lehetőség nyílik a befektetőkkel való komoly tárgyalásokra. A Pec Info nevű, belgiumi informatikai cég két területen képzelte el a várossal való együttműködést. Egyrészt az egyetemről kikerülő fiatal matematikusok, informatikai szakemberek bevonásával létrehozna egy irodát. Másrészt a cég elképzelései szerint kéthektáros területen felépülhetne egy kétezer négyzetméteres, ugyanerre a profilra épülő és ezt kiszolgáló üzem. A tegnapi tárgyalás még az érdeklődés jegyében telt, így minkét félnek nyílik lehetősége arra, hogy pontosan megfogalmazza gazdasági és egyéb érdekeit, elvárásait és ígéreteit. Csonka Gábor alpolgármestertől azt is megtudtuk, hogy a belgiumi csoport képviselői nem kerestek meg más, hasonló adottságú nagyvárost ebben az ügyben. Rendkívüli közgyűlés • DM-információ A szegedi önkormányzati képviselők február 12-én (pénteken) 9 órakor elsősorban azért találkoznak a Torony alatti díszteremben, hogy a költségvetésről vitázzanak. A rendkívüli közgyűlés nyílt szakaszában nem csupán az idei költségvetés rendelettervezete kerül terítékre. Visszavonhatják az előző közgyűlésnek a múlt év szeptemberében hozott határozatát, pontosabban az általános rendezési terv szabályozási tervére és helyi építési szabályzatára vonatkozót - ha a többség úgy akarja. Zárt ajtók mögött vizsgálják fölül a családvédelmi és szociális bizottság egyik határozatát, majd a Vektor Rt.vel szembeni peren kívüli egyezségről lesz szó. Kiállítás a kapitányságon • Munkatársunktól Ma délután 2 órakor nyílik meg a Hammido Alapfokú Művészeti Iskola kiállítása a szegedi rendőrkapitányság (Párizsi körút 16-22.) aulájában. A vendégeket Kardos Adamovits Miklós őrnagy, a főkapitányság közművelődési bizottságának titkára köszönti. A kiállítást Pataj Miklós festőművész ajánlja a látogatók figyelmébe. A tárlatot február 26-áig tekinthetik meg az érdeklődők a rendőrségi fogadóórák ideje alatt. DAF kontra Wartburg • Munkatársunktól Zsombóról Szeged felé haladt egy DAF típusú kisteherautó január 10-én kora reggel. Épp egy kerékpárost előzött, mikor a jeges úton megcsúszott és összeütközött a vele szemben szabályosan közlekedő Wartburggal. A baleset következtében a személyautó sofőije a helyszínen életét vesztette. A rendőrség kéri annak a kerékpárosnak a jelentkezését, akit a DAF megelőzött, illetve annak az ARO-nak is váiják a vezetőjét, akivel közvetlenül a baleset után beszélgetett a kerekező. Személyesen a szegedi kapitányságon (Párizsi körút 16-22., I. emelet 106.) jelentkezhetnek, illetve hívhatják a 62/477-577es telefonszám 12-56-os, 12-80-as vagy 11-14-es mellékeit. Irodalmi est • DM-információ Holnap, pénteken délután 5 órai kezdettel irodalmi esttel egybekötött könyvbemutatónak ad otthont a Szegedi Ügyvédi Kamara Gutenberg utca 4. szám alatti székháza. Dr. Baranyai Zsolt a JATE Klasszikus magyar irodalmi tanszékének adjunktusa ,Jogászok a magyar irodalomban" címmel tart előadást, majd dr. Vass László ügyvéd mutatja be a közelmúltban megjelent, „Szeged - Három hét a szabadságharc történetéből" című könyvét, amelyben az 1848/49-es forradalom és nemzeti függetlenségi harc eseményeit eleveníti föl.