Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-11 / 35. szám

6 RIPORT CSÜTÖRTÖK, 1999. FEBR. 11. • Visszakapta a kultúrházat az egyházközség „Kapcaváltás" Alsóvároson (1.) A plébános, Horváth Achilles mutatja, a MAV énekkar relikviái még a vitrinben vannak. (Fotó: Miskolczi Róbert) Könyvtárosverseny • Munkatársunktól Ma délelőtt tíz órától a Kőrösy József Közgazdasági Szakközépiskolában rendezik meg a Bod Péter megyei könyvtárhasználati versenyt. A középiskolás diákok a Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete és az Újszegedi Rendezvényház jóvoltából mérhetik össze tudásukat. Vita várható Röszkén • Munkatársunktól Ma délután három órakor ülésezik a röszkei képviselő-testület. Megtárgyalják a testület idei költségvetését, módosítják a szervezeti és működési szabályzatot, ismertetik a települési szilárd és folyékony hulladékok szabályzásával foglalkozó rendelet változásait. A testület pályázatot ír ki a helyi általános iskola igazgatói állásának betöltésére. E témában a legfontosabb kérdés, vajon hány évre szavazzanak bizalmat az új igazgatónak. Ezenkívül Magyari László polgármester ismerteti a tavalyi őszi tiszai árvíz miatt leállított vákuumos szennyvízcsatorna hálózat építését. Az áradás következtében, mintegy ötven centiméterre emelkedett Röszkén a talajvíz szintje, ezért a kivitelező cég abbahagyta a tavaly augusztus végén elkezdett munkálatokat. A talajvíz szintje még most is igen magas, de a röszkeiek remélik, hogy idén májusban-júniusban folytathatják az építkezést. Az 1914-ben kiadott Révai-lexikon szerint a kapca szó a kővetkezőt jelenti: ruhadarab, melybe a lábfejet takarják, s erre húzzák a lábbelit. A szegediek, főként az alsóvárosiak számára a Kapca - így, nagy K-val - a vasutas művelődési házzal egyenlő: legendás munkásgyűlések, megyei pártfönököt kikezdő lakossági fórum, MÁV-os összejövetelek, főiskolás bálák, a bevonuló katonák sorozásának helyszíne. Az utóbbiról, illetve a híres katonabálakról kapta a nevét az intézmény, amelyet a vasút 47 év után most visszaadott az egyháznak. Miként az államosításkor, most, a visszaadáskor sem mentek simán a dolgok. Beszéltem egy csomó emberrel. Mindegyikük a Kapca (az alsóvárosi művelódési ház) tulajdonosváltásáról mondta el véleményét. Valahol mindegyiküknek igaza volt a maga szemszögéből. Hogy kinek a leginkább, kinek a zsebében lapult a bölcsek köve? Fogalmam sincs. Egy dologra vállalkozhat az újságíró ilyen esetben, pfóbálja érzékeltetni, milyen érdekek sérültek, súrlódtak, amikor visszaadták az alsóvárosi egyházközségnek azt, amit 1952-ben elvettek tőle. Erdős János karnagy a vezetője a MÁV Hazánk Énekkarnak. Az együttes 110 éves az idén, „Hangversenykórus"minősítéssel dicsekedhet. A „Kapca" az otthonuk évtizedek óta. Amikor január elején próbára igyekeztek a kórustagok, nem mehettek be az intézménybe, sőt a holmijaikat sem vihették el onnan. A MÁV ugyan kijelölt egy próbatermet azóta számukra. Az a helyiség viszont a rókusi pályaudvarral szemközt található. Síneken kell átbotorkálniuk az idős dalosoknak, ráadásul a szereplési lehetőséghez a helyiség sincs biztosítva. Nem beszélve, relikviáikat, a próbához szükséges pianínót sem vihették magukkal, miként dolgoznak Így a jövőben? fogalmazta meg a karnagy aggódva a kérdést. A MÁV fúvós együttesének is az említett rókusi ebédlőhelyiséggel kellene beérnie a jövőben. Pedig a rezesekre - mint a műfaj egyetlen szegedi reprezentására - a város is szokott volt számítani, ugyanakkor nem kapkodott túlságosan, amikor a próbaterem biztosításáról volt szó - tudtam meg. Lapozzunk vissza néhány oldalt az alsóvárosi ingatlan kalandos történetében! Az alsóvárosi egyházközséget 1927-ben jegyezték be tulajdonosként az ingatlanra. Az alsóvárosiak nem röstellték, zsebbe nyúltak és téglajegyekkel segítették a kultúrház megépítését. Mintegy húsz éven át működött, amikor 1952-ben államosították az intézményt és a MÁV kezelésébe utalták. A mai közép- és idősebb generáció már ebből a korszakból ismeri. A rendszerváltást követően az Antall-kormány úgy gondolta, 1991-ben pedig törvényben fogalmazta meg, hogy az egyházak kárpótlására a legmegfelelőbb megoldás, ha visszaadják nekik egykori ingatlanjaikat. Ennek a döntésnek a helyességét manapság illik minimum megkérdőjelezni, mivel éppen az egyházi iskolák esetében lehet látni, hogy a működtetés feltételeinek megteremtése nélkül bizony nehéz talpon maradniuk a visszaadott intézményeknek. A szegedi vasutas művelődési ház is szerepelt azon a listán, amelyre a visszaadott intézményeket jegyezték fel. A kérelmet az alsóvárosi plébániahivatal és a Szeged-Csanád megyei egyházközség fogalmazta meg. Hat esztendővel ezelőtt a MÁV és az alsóvárosi egyházközség reálisan felmérte lehetőségeit. A vasút elvállalta, hogy még öt éven át kezeli az intézményt, állja a működés költségeit, tehát marad a Kapca Kapca. Cserében viszont évente 24 alkalommal lehetővé teszi az alsóvárosi egyházközség számára, hogy az ott ingyen és bérmentve megtartsa rendezvényeit. Nem is volt ezzel semmi gond. A szerződés lejárta előtt néhány hónappal már azon folytak a tárgyalások, hogy miként legyen tovább. Hosszabbltsák-e meg az addigi gyakorlatot, avagy a MÁV menjen át albérlőbe a jövőben, esetleg az alsóvárosi plébánia teljesen másképpen akaija működteti tovább a kultúrházat? Az egyházközség a szakításra voksolt. V. Fekete Sándor (Folytatjuk.) A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ pályázati felhívása önfoglalkoztatóvá válás támogatására A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ pályázatot hirdet a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló munkanélküliek önfoglalkoztatásának a Munkaerőpiaci Alap Foglalkoztatási Alaprészéből történő támogatására az 1991. évi IV. törvény. 17. § c) pontja és a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 17/A § (l)-(4) és 17/B § (l)-(4) pontjai alapján. Pályázatot nyújthat be: - az a munkanélküli, aki munkaviszonyon kívüli főfoglalkozású tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít vagy vállalkozáshoz csatlakozik, - továbbá az a személy, aki a munkanélküliek vállalkozóvá válását elősegítő támogatásban a pályázat megjelenésének napján még részesül. A pályázónak vállalnia kell, hogy önmaga foglalkoztatását: - egyéni vállalkozás keretében vagy - gazdasági társaság - a társaság tevékenységében személyesen közreműködő - tagjaként vagy - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § (4) bekezdésének 18. pontjában meghatározott mezőgazdasági őstermelőként, vagy az ehhez kapcsolódó szolgáltatói tevékenység keretében vagy - szövetkezeti tagként létesített vállalkozási jogviszonyban oldja meg. Továbbá a pályázónak vállalnia kell, hogy a türelmi és a törlesztési időszak alatt a fenti jogviszonyon kívül munkaviszonyt nem létesít. A pályázónak rendelkeznie kell: ja) Új vállalkozás indítása esetén: - a vállalkozás beindításához megfelelő üzleti tervvel, - a beindításhoz szükséges üzleti tervben meghatározott saját forrással - kivéve, ha a munkanélküliek vállalkozóvá válását elősegítő támogatásban részesül, - a támogatás visszafizetési biztosítékával. Megfelelő biztosítéknak tekintjük legalább a támogatás összegével megegyező fedezetet, melyre saját tulajdonú ingatlan, ingatlanrész (építési telek, mezőgazdasági földterület, közös tulajdon esetén a tulajdonostársfak] hozzájáruló nyilatkozatával), nagy értékű gépjármű (casco-biztosítással), illetve bankgarancia fogadható el. A saját tulajdonú ingatlannak, ingatlanrésznek jelzáloggal terhelhetőnek kell lennie, melyet nem korlátozhat haszonélvezeti jog, használati jog, özvegyi jog, elő- és visszavásárlási jog, vételi jog, tartási és életjáradéki jog, valamint jelzálog- és végrehajtási jog. Az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlan, ingatlanrész esetében hozzájáruló nyilatkozat szükséges. b) Társas vállalkozáshoz csatlakozás esetén pályázati feltétel a törzstőke vagy üzletrész vásárlása, valamint az, hogy a vállalkozás: - legalább 1 éve működő vállalkozás legyen - kamarai tagságát igazolni tudja - köztartozásai ne legyenek. A pályázónak saját magának rendelkeznie kell a támogatás visszafizetési biztosítékaival (az a) pontban foglaltak szerint). A támogatás alapfeltétele, hogy a pályázót a pályázat benyújtásától visszamenőlegesen a munkaügyi központ regisztrált munkanélküliként legalább 3 hónapig folyamatosan nyilvántartotta. A pályázó munkanélküli a támogatás elnyerését követően legkésőbb a határozatban megjelölt időpontig köteles a vállalkozói jogviszony létesítését igazoló okiratokat benyújtani. A támogatás formája: visszatérítendő, kamatmentes tőkejuttatás, amelynek folyósítására a saját erő felhasználását követően kerülhet sor. A saját erő mértéke az előírt esetben: az igényelt támogatási összeg legalább 10%-a készpénzben vagy apportban. A támogatás mértéke a pályázatban vázolt üzleti terv és a rendelkezésre álló források figyelembevételével - a munkaügyi központ által felkért szakértők véleménye alapján - differenciált lehet, melynek felső határa 500 000 Ft. A támogatást 1999-ben megvalósuló vállalkozás beindításához lehet igénybe venni. A támogatás visszafizetését 12 hónap türelmi időt követően, maximum 30 hónap törlesztési idő alatt kell a támogatást odaítélő határozatban rögzített, negyedévenkénti, egyenlő részletekben a munkaügyi központ részére teljesíteni. A pályázat benyújtásának határideje: 1999. március 12. A pályázatot a kitöltött pályázati űrlap formanyomtatványon az előírt mellékletekkel együtt, 2 példányban a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ igazgatójának címezve kell benyújtani a pályázó lakóhelye szerinti illetékes munkaügyi kirendeltséghez. A pályázati űrlap a munkaügyi központban és kirendeltségein rendelkezésre áll. A pályázat kötelező mellékleteinek felsorolását a pályázati űrlap tartalmazza. Az a pályázat, amely nem felel meg a pályázati felhívás feltételeinek, határidőn túl, vagy hiányosan, illetve a kötelezően előírt mellékletek bármelyikét nélkülözve érkezik be, érdemi elbírálás nélkül elutasításra kerül. A benyújtási határidőt követően hiánypótlásra lehetőség nincs. A támogatásról a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ igazgatója - a munkaügyi központ által felkért szakértők véleményének figyelembevételével - határozattal dönt, legkésőbb 1999. május 12-ig, majd a támogatottal szerződést köt. Amennyiben a támogatott a szerződésben meghatározott kötelezettségeket nem vagy csak részben teljesíti, a támogatás összegét a visszakövetelés időpontjában hatályos, a kötelezettségszegés időpontjától a határozatban megállapított határidőig számított jegybanki alapkamattal növelt összegben, a szerződésszegés arányában köteles visszafizetni. A támogatás elnyerése esetén a pályázónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy - a visszafizetési biztosíték értékbecslését a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ által ajánlott szakértők valamelyikével saját költségén elvégezteti, - az önfoglalkoztatást a türelmi és törlesztési idő lejártáig (maximum 42 hónapig) fenntartja, és ezen időszak alatt munkaviszonyt nem létesít, - a támogatás összegét legkésőbb 1999. október 15-ig felhasználja, - a felajánlott biztosíték(ok)ra a Csongrád Megyei Munkaügyi Központtal ingó jelzálogszerződést, illetve jelzálogszerződést köt. A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségei és a munkaügyi központ munkaerőpiaci eszközök osztálya nyújt. Csongrád Megyei Munkaügyi Központ