Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-10 / 34. szám

• Piacbővülés: több mint 40 százalék Biztosítás ­életre-halálra • Budapest (MTI) Az előzetes adatok sze­rint 1998-ban a magyar életbiztosítási piac az egy évvel korábbihoz képest 41,69 százalékkal gyara­podott. A tavalyi év legna­gyobb sikere a befektetési jellegű módozat, a unit-lin­ked volt, amely egyes for­rások szerint az új szerzé­sek felét jelentette. Az elmúlt évben, a társasá­gok előzetes adatai szerint az életbiztosítási piacon működő 15 hazai cég összesen 90,71 milliárd forint díjbevételt ért el. Ezzel 41,69 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel koráb­bit, s 37,79 százaléka a tavalyi teljes, 240 milliárdos biztosítá­si díjbevételnek. A két piacve­zető társasághoz, az életbizto­sítási piac vezetését már két éve átvett Nationale Nederlan­de (N-N) Magyarországhoz, valamint az AB-Aegonhoz ta­valy összesen 55,63 milliárd forint folyt bé. Ezzel a két hol­land tulajdonú cég tartja kéz­ben a piac 61,32 százalékát, ami a kisebb cégek erőteljes fejlődésének köszönhetően né­mileg kevesebb, mint az 1998. harmadik negyedévi 63,5 szá­zalék. A piacvezető N-N tavaly több, mint 8,5 milliárdos díjbe­vétel-növekedést ért el 1997­hez képest. Az AB-Aegon ke­vésbé dinamikus növekedése mögött sok régi, megszűnő biztosítás is rejlik: a társaság fizette ki a tavalyi első három­negyed évben az összes bizto­sító által életbiztosítási szolgál­tatásokra költött 13,8 milliárd forint 62 százalékát, több, mint 8,5 milliárd forintot. Ezt a ki­esést nem tudták pótolni az új szerzések. A fúzió előtt álló Generali­Providencia stabilan őrzi har­madik helyét, ám a közép­mezőnyben változás történt: az 1997-ben még negyedik he­lyen álló Hungária Biztosító helyébe a Garancia Biztosító (Garancia) lépett. A Garancia a piacon egyedülállóan látvá­nyos fejlődést produkált, élet­biztosítási díjbevételét tavaly megnégyszerezte. Az állo­mányfejlődés mögött a unit­linked módozat értékesítése áll, ebből több, mint 6 milliárd­nyit adtak el 1998-ban. A unit­linked egyébként is egyre nép­szerűbb a cégek és az ügyfelek körében. Tavaly négy társaság dolgozott ki ilyen módozatot s többen terveznek hasonlót az idén és jövőre is. Több, mint 200 százalékos állomány­fejlődést ért el a Signal Bizto­sító is, 1997-es, 1,428 milliár­dos díjbevételét 2,9 milliárdra növelte, s ezzel megelőzte a társaságok között egy évvel korábban még ötödik helyen álló AXA-Coloniát. Képes volt megtöbbszörözni díjbevételét az ABN-AMRO MÉbit is, 1997-ben még alig 50, tavaly már 780 milliós díjbevételével. Az utóbbi egyébként a legna­gyobb 140 ezer forintos éves átlagdíjával rendelkező biztosí­tó, őket követi 110 ezres átlag­díjjal az N-N. Alig tudta növel­ni díjbevételét a fejlesztések­hez szükséges tőkében sokáig szűkölködő Európa-GAN Biz­tosító: állománya alig fejlődött, díjbevétele alig több, mint 10 százalékkal emelkedett. Több, mint háromszorosára növelte viszont díjait a viharos előéletű GRAWE: 1997-ben 275, ta­valy már 950 millió forint folyt be a céghez az életbiztosítási szerződésekre. Az életbiztosí­tási piacon alig jelenlévő Ar­gosz szinte alig értékesített életbiztosításokat, a piacra lé­nyegében csak tavaly év végén belépő Atlasz helyzete is ha­sonló. Az életbiztosítási piac látvá­nyos, az inflációt többszörösen meghaladó növekedése továb­bi szereplőket inspirál piacra lépésre: már a múlt év végén megkezdte működését a K & H Bank biztosítója, s megala­kult az első magyar ma­gántőkéből létrehozott társas­ág: a Kódexpress Elet- és Nyugdíjbiztosító is. Az utóbbi­ak új értékesítési csatornákat is hoznak a magyar piacra, a Kó­dexpress a hazai biztosítási pi­acon eddig ismeretlen multi le­vel marketing módszerrel kí­ván majd élni, a K & H Élet­biztosító pedig hangsúlyozot­tan csakis a banki fiókhálózat­ra, mint disztribúciós csatorná­ra épít, mondván, így minima­lizálni tudja költségeit. A fej­lett biztosítási piacokon általá­ban a szerződések 50-60 száza­lékát adják el az ügynökök, 20­40 százalékát bankfiókokon keresztül, s 5-10 százalékát call center, illetve direkt mar­keting útján. Erőműtender" ff • Budapest (MTI) Február közepén hozzák nyilvánosságra a Magyar Villamos Művek (MVM) ál­tal meghirdetett erőművi ka­pacitástender eredményét. A pályázat már lezárult, a nyerteseket kiválasztották, csupán a hivatalos bejelen­tésre kell még néhány napot várni. A tender nyerteseit ezen a héten értesítik a döntésről, majd lefolytatják a tárgyalá­sokat az MVM Rt.-vel a ki­építendő kapacitások lekö­tésre vonatkozó áramvásár­lási előszerződésekről. Ezek alapján szereznek a befek­tetők jogosultságot arra, hogy folytassák pályázatuk előkészítését, a beruházás­hoz szükséges további en­gedélyek beszerzését. A pá­lyázatok értékelését a Gaz­dasági Minisztérium, a Ma­gyar Energia Hivatal képvi­selőinek részvételével az MVM Rt. által megbízott szakértők végezték, a mun­kát független auditorok fel­ügyelték. Az új erőművi ka­pacitások kiépítésére vonat­kozó tendert 1997-ben írta ki az MVM Rt. A pályázaton 200 megawattnál nagyobb, illetve kisebb teljesítményű, lignit, barnaszén, import kőszén, olaj, nukleáris és ge­otermikus energiahordozóra alapozott erőművi blokkok megépítésére vonatkozó ajánlattal lehetett részt ven­ni. Egy százalékok * Etteremmustra Egyterűsítve Egyebek a pénzről • Csongrád megye főadórendőre n A vadász szerepét játszom ## Az 1 998/XCIII. tör­vény rendelkezett az APEH Bűnügyi Igazgató­sága és nyomozóhivata­lainak felállításáról. A paragrafusok értelmé­ben lehetőségek nyílnak kényszerintézkedésekre, de ezeket nem kívánja alkalmazni Tóth Molnár István, a Csongrád me­gyei nyomozóhivatal ve­zetője. A gazdasági bűncselekményeket ugyanis okmányokkal, számlákkal, hamis papí­rokkal lehet bizonyítani. Nem „törnek be" vala­hová alaptalanul - fo­galmaz a nyomozó. Fél­nivalója annak lesz, aki­re rábizonyítják, hogy adócsaló, mert nála ház­kutatást tartanak. Tóth Molnárnak még életé­ben nem volt a kezében olyan elektromos sokko­ló, amit a jogszabály emleget. Tóth Molnár István, a Csongrád megyei főadó­rendőr az APEH Bocskai ut­cai toronyházának földszint­jén fogad. Ideiglenesen itt szorítottak helyet annak a hat adórendőrnek, akivel el­kezdi a munkát az új nyomo­zóhivatal. Még minden moz­gásban van, arra várnak, hogy áttegyék a székhelyü­ket a „postapalotába". Tóth Molnár, akivel még nemré­giben a rendőrség Kossuth Lajos sugárúti épületében beszélgettem, nem ment át semmiféle átváltozáson. Ugyanaz a hanyagul megkö­tött nyakkendő, ugyanaz a mosoly, s a mozdulatok is a régiek. Az elszívott cigaret­ták mennyisége sem csök­kent: két dobozzal füstöl el egy nap alatt. • Mennyi fejtörésbe ke­rült, amíg igent mondott a felkérésre? - Nagyon sokat gondol­kodtam, éppen azért, mert kötődtem a rendőrséghez. Lukács Jánoshoz is személy szerint, aki segített abban, hogy Csongrád megyében a gazdaságvédelem sikertörté­net lehessen. Tavaly több mint hatvan ügyben nyo­moztunk, az „elkövetési ér­ték" 5,2 milliárd forint volt. • Milyen munkamód­szernek köszönhette ezt az eredményt? - Egész pályafutásom so­rán azt tartottam szem előtt, hogy utasításra, haragból, in­dulatból nem lehet nyomoz­ni és felderíteni. De minden ügyben, nyomozásban és felderítésben egyaránt el­mentem a csínig, a tűrési kü­szöb határáig, hogy sikerül­jön. Számtalanszor nem si­került. Tudomásul kellett azt Tóth Molnár István: „A saját kudarcaimon tanultam, nem a másokén." (Fotó: Karnok Csaba) Tóth Molnár István (55) könyvelő és tervező statiszti­kusként dolgozott előbb a Magyar Nemzeti Bankban, később a KSH-nál és téeszek­ben. Diplomát a Rendőrtiszti Főiskolán szerzett. Negyed­Névjegy százada lépett be a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitány­ság gazdaságvédelmi osztá­lyának ajtaján és rendőr alezredesként, az osztály ve­zetőjeként szűnt meg a mun­kaviszonya. 1999. január 29­ével nevezték ki az APEH Bűnügyi Igazgatósága Csongrád Megyei Hivatalá­nak vezetőjévé. is vennem, hogy egy-egy adott ügyben okosabb a tú­loldal. Amikor nincs elég bi­zonyíték, sajnos, le kell nyelni, hogy ez bizony nem jött össze. Én a saját kudar­caimon tanultam, nem a má­sokén. A huszonöt év alatt 1500 büntetőeljárást kezde­ményeztem, és mindig leszűrtem közben, hogy mit csináltam rosszul. Az élet ugyanis hozhat olyan dolgo­kat, amikre nem készült föl az ember. • Önt megveszíegethetet­lennek tartják. - Mindig mindenkit egyenlő feltételekkel mérek. Semmi másom nincs, mint egy panelom és egy huszo­nötéves Zsigulim. Aki erre az oldalra szegődött, az a va­dász szerepét játssza és ezt csak ilyen életformával lehet végigcsinálni. Az én csalá­dom tudja, mennyi a jöve­delmünk és ehhez mérten élünk. Erre szerződtem, ezt szeretem és ez az életem. Kialakítottam magamnak egy életvitelt, egy stílust, én már ezen nem fogok változ­tam. • Életveszélyes fenyege­téseket is kapott? - Főleg az olajügyek kap­csán, de hál' Istennek, itt va­gyok. • A rendszerváltás előtti gazdasági bűncselekmé­nyek egészen mások vol­tak, mint a mostaniak. Hogy dolgoztak akkor ­és hogyan 1990 után? - Korábban főleg a fo­gyasztói érdékvédelem sé­rült, az állam-által adott tá­mogatásokkal való vissza­éléseket, a mérleghamisítá­sokat vizsgáltuk. Teljesen más jellegű ügyekről volt szó, mint a rendszerváltást követően. A gazdaság libe­ralizálódott, olyan elkövetési magatartások kerültek a látó­körünkbe, mint az úgyneve­zett számlás csalások. Ami­kor fölbomlott könnyűipari cégeknél a nagyon gyorsan vállalkozóvá vált egyének számlára vásároltak árut, hogy majd valamikor kifize­tik. Ez egy strukturális váltás volt, ami arra is példa, hogy a gazdasági bűnözés mindig az adott lehetőségekhez ido­mul. Akkor arra volt le­hetőség, hogy minden eladó, a vásárló vásárolhat, fizetni pedig nem kell, csak pecsé­telni. És nekik eszük ágában sem volt fizetni, a fél raktárt megvették és negyedáron el­adták a piacon. Utána, ahogy a Btk. módosult, úgy fino­modtak ezek a dolgok. A rendszerváltással teljesen új oldalukról kellett kezelni a gazdasági bűncselekménye­ket és szinte újra kellett ta­nulnom azt a szakmát, amit korábban gyakoroltam. # Mi lesz a nyomozóhi­vatal feladata? - A gazdasági bűncselek­ményeknek csak egy szeletét deríti majd föl a nyomozóhi­vatal, a többi marad a me­gyei gazdaságvédelmi osztá­lyoknál. A végleges munka­megosztás majd a gyakorlat során alakul ki - az együttműködésre, az infro­mációcserére a biztosíték a főkapitány, Lukács János személye. Csongrád megyé­ben különben az országban egyedülálló módon megma­rad a rendőrség gazdaságvé­delmi osztálya. A nyomozó­hivatal hatáskörébe kerülnek az adóbevételeket és a tb­költségvetést sértő cselek­mények, azon egyének fi­gyelése, akik jogtalanul vesznek igénybe költségve­tési támogatást. Továbbá hozzánk tartozik a számvite­li fegyelem megsértése, a csódbűntett, a jogosulatlan gazdasági előny, az adó- és a tb-csalás. Nemcsak a nyo­mozás, a felderítés is. Ugyanazt csináljuk, amit a rendőrség keretein belül, csak köztisztviselőként. Csongrád megye dicseked­het olyan „specialitásokkal", amikkel más térségek nem: ilyenek például a jugoszláv­magyar cégek, amelyeket jellemzően számlaadásra alapítottak, áfa-visszaigény­lési céllal. A megyei adó­nyomozók másik slágere lesz a feketemunka, hiszen a bejelentés nélküli foglalkoz­tatás miatt a költségvetés és a társadalombiztosítás je­lentős bevételektől esik el. • Az országban is uni­kumnak számít, hogy va­laki ennyi éven keresztül ugyanazon a területen dolgozott. - Életformámmá vált a gazdasági bűnözés földeríté­se, morálisan is kötődtem a munkámhoz. Az „adó­rendőrség" ugyanaz a terü­let. Kihívásnak éreztem, hogy megmérettessem ma­gam ebben a funkcióban. Azok a munkatársaim, aki­ket ott hagytam, a tanítvá­nyaim voltak. A csapat úgy állt össze, olyan személyek vannak itt, akikkel hosszú ideje együtt dolgoztam. És mivel régóta vagyok a szak­mában, akárcsak a kőműves, tudom, melyik téglákat kell kiütni, hogy a ház össze­rogyjon. A brókerügyekben például csak három hétig a szakirodalmat tanulmányoz­tuk, mivel nem kérdezhetnek naiv, fölkészületlen embe­rek. Minden ügy más és más, mások az elkövetők, a magatartások, de az talán megnyugtatja az embereket, hogy nem nyeretlen kétéves­ként kerültem ebbe a székbe. • Hogy nyomoz az adó­rendőrség, kinek lehet félnivalója? - A büntetőeljárás szabá­lyai szerint nyomozunk és a rendőrségi törvény biztosí­totta lehetőségek szerint „földerítünk". Az ügyészség pedig törvényességi felügye­letet gyakorol. Nem va­gyunk összekötve az adóhi­vatal számítógépével, vagyis a nyomozás során ugyanazo­kat a jogszabályi előírásokat tartjuk be, amiket korábban is a rendőrségnél. A bérből és fizetésből élők csak örül­hetnek annak, hogy van egy ilyen szervezet. • Befolyásolja-e a mun­káját az, hogy az első há­rom napban már három főnöke is volt? - Nem, mert én egy fel­adatra vállalkoztam, amit a legjobb tudásom szerint igyekszem ellátni. Fekete Klára DOKUMENTUMOK, IRATOK, LEVELEK, MEGBESZÉLÉSEK, ÜZLETI TÁRGYALÁSOK FORDÍTÁSA ÉS TOLMÁCSOLÁSA! f Attila sgt. 67/A. Telefon: 481-550

Next

/
Thumbnails
Contents