Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-08 / 6. szám

PÉNTEK, 1999. JAN. 8. röviden Javaslat a munkarendről • Budapest (MTI) Ader János házelnök ismertette a parlamenti munkarend átalakítására vonatkozó javaslatát a koalíciós frakciók képviselőivel azon az egyeztetésen, amelyen a kabinet első féléves jogalkotási programját is áttekintették. A javaslat alapján, amelyet a Házbizottság január második felében vitat meg, az Országgyűlés következő ülésszaka február elsején bizottsági ülésekkel kezdődik. Az ezt követő héten plenáris ülésre kerül sor, majd a képviselők egy hétig egyéni választókörzeteikben tevékenykedhetnek. Repülőteres ipari park • Fehérgyarmat (MTI) Repülőteres ipari parkot ajánl a külföldi befektetőknek a fehérgyarmati önkormányzat. A település önkormányzata eddig mintegy 40 millió forintot költött a 14 hektáros ipari park és szomszédságában lévő repülőtér kialakítására. A különböző termelő- és szolgáltató üzemek, illetve raktárak telephelyeként ajánlott területen már kialakították a villamos-, a gáz- és a vízhálózatot, a telefon- és a szennyvíz-vezetékrendszert pedig a jövőben, a befektetők igényeinek megfelelően, építik majd ki. Az ipari park - további 5 hektárral - bővíthető is. Januári tanévnyitó • Kazár (MTI) Az átlagoshoz képest nagyon későn, január hetedikén tartottak tanévnyitót a Nógrád megyei Kazár általános iskolájában. A kései iskolakezdés oka a felső tagozatosok épületének teljes rekonstrukciója volt. A felújítással, átalakítással megteremtették a jelenleg mintegy kétszáz gyermeket befogadó tanintézet és a környező települések iskoláinak társulási feltételeit is. A 2118 lakosú Kazár gázművagyonának értékesítéséből fedezni tudta az iskolabővítés költségeit. Élénk érdeklődés • Pécel (MTI) Elénk a külföldi érdeklődés a Budapest határában - Pécelen - épülő ipari és kereskedelmi centrum iránt. A HJ Investment Kft. több százmillió forintos költséggel folyamatban lévő beruházása keretében néhány épület már el is készült. Német és japán cégek mellett itt telepedett meg többek között a Triton-Banktech Rt., amely magyar-holland közös vállalkozásban páncélszekrények gyártására, forgalmazására rendezkedett be. Uszodai támogatás • Eger (MTI) A kormány meg kívánja tartani korábbi ígéreteit, s ennek megfelelően pályázati úton központi támogatásra számíthat az egri uszoda építése is - mondta Balsay István, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára Heves megyei látogatása alkalmából Egerben tartott sajtótájékoztatóján. Az államtitkár úgy nyilatkozott, hogy a Makovecz Imre tervei alapján épülő uszoda kiemelt sport és turisztikai beruházásnak tekinthető. Joschka Fischer Budakeszin A közös haza: Európa A német külügyminiszter szülei szülőfalujába, Budakeszire látogatott. A felvételen (balról jobbra) két unokatestvére: Martin Lőrinc és Dobos Lászlóné, valamint maga Joschka Fischer. (MTI Telefotó) • Budakeszi (MTI) Az új német szövetségi kormánynak érdeke az Európai Unió mielőbbi keleti irányú bővítése, már csak azért is, mert a csatlakozás késedelme mind több pénzbe kerül az uniós országoknak - jelentette ki csütörtökön budakeszi programja során Joschka Fischer. A Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere Martonyi János meghívására érkezett egynapos látogatásra Magyarországra, s ez alkalomból kereste föl vendéglátója társaságában szüleinek egykori faluját, ahol az 1946-os kitelepítésig élt a család. A községházán megtartott beszédében kiemelte, hogy Németország - amely egyben az EU soros elnökének posztját is betölti - olyan integrált Európa kialakításáért száll síkra, amelyben a kisebbségek jogait, önállóságát, identitását tiszteletben tartják, hiszen ennek véres alternatívájaként itt van az elfogadhatatlan koszovói helyzet. Ez azért fontos kérdés - hangsúlyozta mert a történelem során a kisebbségi konfliktusok gyakran vezettek háborúhoz, s a háborúk befejezése után is sok olyan kérdés marad nyitva, amely a nacionalizmus, a rasszizmus szításával fenyeget mindmáig. A német miniszter arról is szólt, hogy a hitleri nemzeti szocializmus értékeket rombolt le Európában, amit nem lehet már jóvá tenni, hatásait máig is érezzük, ám most a konfrontálódás keresése, az ellentétek élezése helyett a kiengesztelődés ösvényein járnak. Joschka Fischer gyermekkori élményeiről is beszélt. Mint elmondta: édesanyja elbeszélése alapján sokáig csupán képzeletében elevenedhetett fel az egykori szülői ház. Maradandó emléke - árulta el -, hogy amikor az 1954-es futball-világbajnokság döntőjében Németország legyőzte Magyarországot, s a mérkőzés végén édesapja elsírta magát a magyarok veresége miatt. Az 1956-os drámai idők is megmaradtak emlékezetében, ma is előtte van, hogy a szülei rádió híreit hallgatják az otthon maradt rokonokért aggódva. Martonyi János külügyminiszter a látogatás során tartott beszédében hangsúlyozta: Magyarország sokat vesztett a németek kitelepítésével nemcsak e lépés embertelensége miatt, hanem mert ezáltal jól képzett szakemberek tömegét volt kénytelen nélkülözni az ország. A miniszter aláhúzta: bízni lehet benne, hogy ma Németország és Magyarország egyaránt egy közös hazát akar felépíteni, amelyet Európának hívnak. Megköszönte azt a segítséget, amit ennek érdekében Németország eddig nyújtott Magyarországnak. Joschka Fischert tegnap délután fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök és Orbán Viktor kormányfő is. • Budapest (MTI) Postán is igényelhetnek családi pótlékot azok, akik tavaly jövedelmük miatt nem voltak jogosultak az ellátásra - közölteaz Országos Egészségbiztosítási Pénztár jogi főosztályának vezetője csütörtökön. Kiss Lenke hangsúPostán is igényelhető a családi pótlék lyozta: csak azoknak kell január 20-áig beadniuk az igénylést, akik már februárban szeretnék megkapni a családi pótlékot. A családi pótlékot legkésőbb március 31-éig kell igényelni, és az ellátást két hónapra visszamenőleg folyósítják. A formanyomtatvány postán is feladható. Ilyen esétekben célszerű megőrizni az igénylőlap második példányát és az ajánlott küldemény feladását igazoló szelvényt. i Pénteken dönt a munkaügyi bíróság Részleges vasutassztrájk • Budapest (MTI) Pénteken délelőtt 10 órakor kézbesítik a MÁV Rt.-nek és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének a Fővárosi Munkaügyi Bíróság határozatát - közölte a Fővárosi Bíróság sajtóosztálya csütörtökön. A MÁV hétfőn azért fordult a munkaügyi bírósághoz, hogy nyilvánítsák az év eleji vasutassztrájkot jogellenesnek, a szakszervezet pedig azért, hogy mondják ki: a vállalat megsértette a sztrájkjogot. A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény szerint a munkaügyi bíróságnak öt napon belül, nem peres eljárásban kell határozatot hoznia. A végzés ellen fellebbezésnek van helye. Nem született megállapodás a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) és a MÁV Rt. egyeztető tárgyalásán csütörtök délután. Sem a bérek, sem az elégséges szolgáltatás és az ehhez kapcsolódó munkaügyi kérdésekben nem történt előrelépés. Az egyeztető tárgyalások mindkét témában pénteken délelőtt 10 óra után folytatódnak a MÁV Rt. székházában. A nap folyamán a VDSZSZ megállapodás-tervezetet juttatott el a MÁV Rt.-hez, amelyben egyebek között 2 százalékos bértarifa-emelést, a vasutasnapi jutalom 6 százalékából 2 százalék alapbéresítését, valamint a hatékonysághoz kötődő 1,5 százalékból 0,5 százalékot ugyancsak alapbérfejlesztésre fordítanának februártól. A VDSZSZ elképzelése szerint a munkáltató 1999ben teljes körűvé tenné a vasutasok öngondoskodásának támogatását, hogy február 1 jétől mindhárom önkéntes kiegészítő pénztárban fennálló tagság után vállalná a munkáltatói hozzájárulást. A MÁV Rt. továbbra is azt javasolja, hogy a január 4-én a két reprezentatív vasutas szakszervezettel aláírt bérmegállapodáshoz csatlakozzon a VDSZSZ, és nem szándékozik további bérfejlesztésre ajánlatot tenni. Az elégséges szolgáltatások tárgyalásán mindkét fél egyetértett azzal, hogy 812 vonatot közlekedtessenek, azonban ezt a számot a VDSZSZ maximális, a MÁV Rt. minimális értéknek tekinti. A munkáltató azzal érvelt, hogy a vasutasok jelentős része dolgozni akar, és ők a 812 vonatnál is tudnának többet közlekedtetni. A MÁV Rt. továbbra is azt kéri a szakszervezettől, hogy ne akadályozza a dolgozni akaró vasutasokat abban, hogy elvégezzék a munkájukat. A MÁV Rt.-tői kapott információ szerint csütörtökön 18 óráig 1835 személyvonat közlekedett, ez százzal több, mint szerdán ilyenkor. A növekvő vonatszám azzal magyarázható, hogy több vasútvonal szabadult fel, és a nap folyamán egyre többen vették fel a munkát. A MÁV-inform szerint nemzetközi vonatokat nem indít és nem fogad a szomszédos országokból a magyar vasúttársaság. Az InterCity-j áratokra továbbra sem kell helyjegyet váltani. m jegyzet Felsőfokú frigyek L

ázas munkával telnek az új év első napjai néhány egyetemen és főiskolán. A felsőoktatási intézményeknek és testületeknek ugyanis néhány napon belül el kell készíteniük véleményüket arról az előterjesztésről, amelyet az Oktatási Minisztérium dolgozott ki az állami felsőiskolák integrációjáról. Az előterjesztés az érintettek véleményének értékelése után már februárban a kormány elé kerül, így az Országgyűlés várhatóan áprilisban hozza meg a végső döntést. Néhány városban nem hatott meglepetésként a tavalyi év végén napvilágot látott tervezet, hiszen a tárca szándékai pontosan fedik az intézmények elképzeléseit, és a legésszerűbb társulási stratégiát. Ilyenek a nagyobb vidéki centrumok, mint például Szeged vagy Pécs, valamint azok a kisebb egyetemek (mondjuk a mérnöki és tanárképző karral rendelkező veszprémi), amelyek örülnek, hogy önmagukban is meg tudnak felelni az integrált intézményi elvárásoknak. Ennek megfelelően Szegeden és Pécsett már nem annyira a most bejelentett „eljegyzés" tartja izgalomban a feleket, hanem az, milyen is lesz majd az együttélés. Hiszen tudják, lakva lehet igazán megismerni egymást. Ezek az intézmények már azt firtatják, milyen jogi és pénzügyi szabályozók születnek majd meg abban az - Kiss Adám államtitkár-helyettes szavaival élve - inkubációs időszakban, amely arra lesz jó, hogy előkészítse a „házasságkötést", vagyis a végső, nagy összeolvadást egységes egyetemekké. Ez a lépés ugyanis még a leginkább integrációpárti városokban is felvet néhány, egyelőre megválaszolatlan kérdést. Hogyan védik majd a kisebb, beolvadó karok érdekeit a nagy tudományegyetemekével szemben? Mivel jár a párhuzamosságok megszüntetése, kinek mit hoz majd a hirtelen teremtődött versenyhelyzet? És nem közömbös számukra az sem, milyen anyagi helyzetben kezdhetnek hozzá közös életükhöz; jön-e végre a világbanki kölcsön, mennyi jön, és mikor. Ezzel szemben néhány intézményben még az eljegyzés ellen tiltakoznak a minisztérium által egymás mellé rendelt partnerek. A tárca előterjesztésével szemben a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem és a Debreceni Orvostudományi Egyetem fejezte ki a leghatározottabban nemtetszését. A BKE egyszerűen nem akar házasodni sem a műszaki, sem a tudományegyetemmel. Úgy vélik, jelen állapotukban is megfelelnek az integrációs elvárásoknak, és azok céljait önállóan jobban meg tudják valósítani. Debrecenben viszont nem a leendő partner miatt fáj az orvosegyetemiek feje, hanem azon karok miatt, amelyeket a tárca kiemelne az intézményből és a regionalitás elvét követve azokhoz a városi universitasokhoz csatolna, ahol működnek. így kerülne például Szegedhez a debreceni agráregyetem hódmezővásárhelyi mezőgazdasági főiskolai kara is. wy ár az oktatási miniszter ragaszkodni látszik a D felsőoktatási intézmények nagy többsége által támogatott előterjesztéshez, a játszmának még nincs vége. Az egyetemek és főiskolák véleménye nyilván nyom majd a latban, és éppen Szegeden, a jövő héten tárgyalja a kérdést a Felsőoktatási Tudományos Tanács is. A sok százezer leendő hallgató, és - nem túlzás - a jövőnk szempontjából mindenesetre kívánatos lenne, ha a végső döntésnél, mely évtizedekre meghatározza a magyar felsőoktatás fejlődési irányát, a hosszú távú, országos érdekek számítanának, és nem az egyéni ambíciók, partikuláris célok, kicsinyes félelmek. \JjLCXh-r ^aÁrvitXÁjK^ » Elsőfokú ítélet - „karlendítés"-ügyben A Magyar Rádió nem volt objektív • Budapest (MTI) Megsértette az objektív, tárgyilagos tájékoztatás feltételeit a Magyar Rádió riportere, amikor a MIÉP 1997. március 15-i nagygyűléséről úgy tudósított, hogy a tömeg „karlendítéssel" szavazta meg Csurka István pártelnök programját - döntött első fokon a Fővárosi Bíróság csütörtökön, a Magyar Rádió és az ORTT közötti perben. Az ítélethirdetésében elhangzott: ismerve a magyar történelmet, az adott társadalmi és politikai helyzetben a karlendítés szó, amelyet a riporter a nagygyűlésen történt szavazás módjaként említett, miközben más kifejezéssel nem élt, pejoratív tartalmat nyert. A bírónő kitért arra is, hogy megtekintette a bíróság kérésére az ORTT által benyújtott, az említett nagygyűlésről készített videofelvételt, de azon nem látott semmiféle karlendítést. A bíróság első fokon elutasította a felperes Magyar Rádió keresetét, amely arra vonatkozott, hogy a testület vizsgálja felül az ORTT panaszbizottsága által hozott határozatot, amelyben elmarasztalták a rádiót. A Magyar Rádió jogi képviselője felszólalásában úgy érvelt: a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a karlendítés szónak nincs pejoratív tartalma, tehát a rádió tudósítója nem sértette a magyar nyelv szabályait. A Magyar Rádiófiak az írásos Ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül van lehetősége arra, hogy fellebbezzen.