Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-08 / 6. szám
2 KÜLFÖLD PÉNTEK, 1999. JAN. 8. A diktátor és a demokrata A rról nem szól a bukaresti tudósítás, hogy a Cotidianul című román napilap miképp, milyen hangon számolt be a romániai németek, szászok és svábok brutális csökkentéséről. Hihetetlen arány, hogy ne mondjam, a színtiszta nemzetállami Románia megteremtéséért való aprólékos fáradozás lenyűgöző teljesítménye: szűk hatvan év alatt, 1939-től máig a németek lélekszámát 250 ezerről 17 ezerre „nyomták le" Romániában! A kérdés, hogy a Cotidianul, még pontosabban a mai román társadalom ezt a csökkentést sikertörténetként könyvelie el, vagy ma már elítéli korábbi önmagát, a romániai fajüldözést? Az árulkodó nyomok ott vannak Temesvár környékén és Erdélyben. Az impozáns, de elhagyott szász erődtemplomok, az üres falvak, a lepusztított Segesvár, Brassó, Erzsébetváros... A Ceausescu-rendszer nem adta olcsón az üldözést. Először tönkretette a németeket, egyénként és közösségként egyaránt megalázta őket, majd amikor menekülni akartak az országból, a nemzeti kommunista vezetés magas árat szabott. Ceausescu rendszere ötmilliárd nyugatnémet márkát keresett azon, hogy a szászokat és a svábokat szabadon engedte. Az, kérem, diktatúra volt, sóhajtanak a mai bukaresti demokraták, például Constantinescu úr, aki a legnagyobb bukaresti egyetem párttitkára volt hajdanában, s ekképpen napi konzultációs kapcsolatban kellett lennie a Főnökkel, azaz Ceausescuval meg Szép Ilonkával, ahogy Ceausescunét, az „akadémikust" becézték akkoriban a magyarok. Tjagyományos fanarióta szokás szerint - ez az a kontinuitás, amely a különböző román rendszerek között kétségtelenül fennáll - természetesen kétszer fizettetik meg a németeket is. A tegnapi diktátor száműzetési adót szedett. A mai demokrata pedig „helybenmaradási adóként" azt a segélyt csapolja meg, amelyet Németország azért ad az Erdélyben maradt németeknek, hogy egzisztenciájukat újraalapozzák. i^uX Horvát partizánok bűnpere Rómában A romániai németek és a kisebbségi törvény • Róma (MTI) A II. világháború alatt és közvetlenül azután a Horvátországban és Dalmáciában Tito partizánjai által lemészárolt olaszok ügyében kezdődött háborús bűnper csütörtökön a római esküdtszéken. A tárgyalást azonban rögtön el is napolták február 16-ra, mivel az egyetlen vádlott, Oskar Piskulics, az egykori jugoszláv politikai rendőrség vezetője nem jelent meg. - A bírósági tárgyalás az egyik legfontosabb a folya-' matban lévő perek közül, mert 53 éve várat magára, és 22 ezer áldozatnak kfván igazságot szolgáltatni - jelentette ki a volt Jugoszlávia területén 1943 és 1947 között tömegsírokba lőtt olaszok ügyvédje, Agusto Sinagra. A tárgyalásra megjelentek az áldozatok rokonai közül mintegy húszan. A bíróság épülete előtt szélsőjobboldali fiatalok kis csoportja tüntetett. Többrendbeli, különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkossággal vádolják a jugoszláv titkosrendőrség egykori fejét. Hasonló címen emeltek vádat Ivan Motika, az isztriai Pazin város katonai törvényszékének egykori elnöke ellen is, aki azonban tavaly októberben, 91 évesen elhunyt a pulai kórházban. Néhány hónappal korábban halt meg egy másik vádlott, Avjanka Margitics, Piskulics élettársa is. Giuseppe Petitto államügyész fontosnak nevezte, hogy végre megkezdődött a per, mivel az állam igazságtételi szándékát jelzi, még akkor is, ha a körülmények folytán már nem hozhatja az ilyekor elvárható eredményt. • Bukarest (MTI) Kisebbségi törvény elfogadását sürgetik a romániai németek, mivel véleményük szerint egy ilyen jogszabály jótékony hatással lehetne a Romániában élö többség és a kisebbségek kapcsolataira. A törvény szükségességéről Eberhard-Wolfgang Wittstock, a Romániai Németek Demokratikus Fórumának (FDGR) közelmúltban megválasztott új elnöke beszélt, amikor szerdán fogadta őt Emil Constantinescu román államfő. A találkozó után az FDGR elnöke hangsúlyozta, hogy a törvény azért is fontos lenne, mert „a román közvélemény már nem olyan toleráns a kisebbségekkel szemben, mint amilyen az 1989-es fordulatot követő első években volt". Wittstock felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségi törvény tervezetét a kormány mellett működő kisebbségi hivatal már elkészítette, s azt jóváhagyta a romániai Nemzeti Kisebbségek Tanácsa. A romániai németek szervezetének vezetője kérte Emil Constantinescut, hogy az államfő lehetőségeinek megfelelően segítsen a kommunista rendszer idején elkobzott tulajdon visszaszolgáltatásában is. Wittstock egyben felhívta a román elnök figyelmét arra a visszásságra, hogy a román állam megadóztatja azt a térítésmentes anyagi segítséget, amelyet Németország nyújt a romániai németeknek annak érdekében, hogy szülőföldjükön maradjanak. Az Erdélyben élő német közösség létszámának rendkívül gyors csökkenéséről, a német közösség eltűnésének veszélyéről írt - a külföldi sajtó alapján - csütörtöki számában a Cotidianul című román napilap. Az újságcikkben ismertetett statisztika szerint 1939-ben 250 ezer német nemzetiségű élt Erdélyben. A hetvenes években számuk mintegy 180 ezer volt. Nicolae Ceausescu ekkor 70 ezer németet „eladott" az NSZK-nak, azaz jelentós összeg lefizetése ellenében engedélyezte kivándorlásukat. Ceausescu bukását 110 ezer német nemzetiségű élte meg Erdélyben, közülük újabb 70 ezer az 1989-es fordulatot követő két évben távozott. Jelenleg a Romániában élő német közösség kevesebb mint 17 ezer főt számlál. • Kambodzsa Hová hintek a dokumentumok? • New York (MTI) Kambodzsában állítólag eltűnt több mint ezer órányi filmfelvétel a vörös khmer rendszer időszakáról, ami segíthetett volna a milliók haláláért felelős egykori vezetők elítélésében. Ezt a kambodzsai népirtás dokumentációs központjának vezetője állítja, aki tavaly bukkant rá a filmekről szóló feljegyzésekre, de amikor látni is szerette volna őket, Phnompenhben a kulturális minisztérium illetékesei azt mondták neki, hogy a felvételeket Franciaországba küldték restaurálásra. Youk Chhang elmondta: arra gyanakszik, hogy'a filmeket korrupt tisztségviselők egyszerűen eladták. Nyomozása során eljutott egy francia tévétársasághoz, amely azt állította, hogy a kambodzsai kormánytól megvásárolta a filmeket, de később már letagadta. Tiranai meghívás Rugovának • Tirana (MTI) A koszovói válság megoldására tett tiranai diplomáciai erőfeszítések részeként az albán kormány látogatásra hívta meg Ibrahim Rugovát, a koszovói albán szakadár mozgalom mérsékelt szárnyának vezetőjét. Sokol Gjoka albán külügyi szóvivő a meghívás kapcsán nyugati újságíróknak elmondta: az albán kormány különmegbízottja nemrég Fehmi Aganival, a koszovói albán „elnök" tanácsadójával tárgyalt, s ekkor adta át a meghívót. Szocdem tervek • Salzburg (MTI) Viktor Klíma osztrák kancellár bízik abban, hogy a közös európai biztonságpolitika gyorsabban kialakul, mint a közös európai pénz, az euro. A kancellár arra számít, hogy az EU tagországai úgy egyeznek meg a reformokról, hogy érvényesül a takarékosságra és a stabilitásra való törekvés. A politikus Salzburgban beszélt e témáról az osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnökeként. Az SPÖ idén is fó céljának tekinti a munkanélküliség csökkenését. Nem tudnak észtül • Tallinn (MTI) Az észt rendőrség soraiból elbocsátottak háromszáz orosz ajkú tisztet. Az ok: nem tudnak jól észtül, ezenkívül nem rendelkeznek észt állampolgársággal. A másfél milliós észt lakosság egyharmada orosz ajkú, többségük az öt évtizedes szovjet fennhatóság idején települt a köztársaságba. Sokan közül gyakorlatilag hontalanná váltak a Szovjetunió felbomlása után. „Tévedés?" • Kuvaitváros (MTI) Izraeliek arra figyelmeztették Jasszer Arafat palesztin elnököt, hogy légvédelmi ütegeik „tévedésből" lelőhetik repülőgépét, ha előzetes bejelentés nélkül átrepül a Gáza-övezet felett. Jóllehet a Gázai-övezet a palesztin önkormányzat fennhatósága alatt áll, a terület légtere feletti ellenőrzés jogát Izrael magának követeli. Arafat repülőgépe két alkalommal repült be anélkül, hogy ezt előre bejelentették volna az izraeli polgári légi közlekedésnek. Nyolcvanéves az egykori kancellár Helmut Schmidt (jobboldalt) egykori német kancellár (1974-1982) nevetve beszélget kései utádjával, Gerhard Schröderrel a szülővárosban, Hamburgban megtartott ünnepségen. Helmut Schmidt ugyan 1998. december 23-án töltötte be 80. születésnapját, az ünnepséget azonban most tartották meg. (MTI Telefotó) W v Pályázzon a ^V szaktudásért! ^ 520 pályázó számára 4É több, mint 30%-os tandíjkedvezmény, részletfizetési lehetőség OKJ szerinti felsőfokú szakképesítés +amerikai Associate Degree Egyéni haladási ütem, maximum 2 év (négy szemeszter) tanulási idő Pályázati feltételek, további információ és jelentkezés: | Progress Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 6722 Szeged, Tisza L. krt. 63. Tel: 62/441-111 Fax: 62/443-333 A tananyagokat és a hallgatói szolgálatot biztosítja: SZÁMALK Távoktatási Programiroda 1115 Budapest, Etele út 66. Tel.: 203-0304/1114,1116 Nálunk sohasem késő tanulni! A programot a Nyitott Szakképzésért Közalapítvány támogatja kn,«l„pilváuv LANOS 5 ajtós 1.950.000 Ft-tól LANOS 4 ajtós 2.009.000 Ft-tól TICO SX 5 ajtós 1.299.000 Ft-tól Új kisautónk, a DAEWOO MATIZ MATIZ „SE" 5 ajtós ...1.559.000 Ft-tól Figyelje hirdetéseinket! HASZNÁLT AUTÓT BESZÁMÍTUNK! Hódmezővásárhely, Szántó K. J. u. 149. ® (62) 246-568, 241-885 249-345 clz ALFA AUTÓHÁZ KFT ATERRANO ES A PICK UP KISHASZONJARMUVEKRE: - 3 év vagy 100.000 km garancia - 3 év díjtalan assistance szolgáltatás - személyre szabott Summit finanszírozás PICK UP 2.5TDI tgk. 3.360.000 Ft+áfa-tól TERRANO 2.7TDÍ tgk. 3.960.000 Ft+áfa-tóI MÁRKAKERESKEDÉS ÉS SZERVIZ NISS-CARI 6800 Hódmezővásárhely Szántó K. J. u. 149/A. Tel.: (62) 249-346, 246-568, 241-885 *Árváltozás joga fenntartva! NISSAN MINDEN RENDBEN e r <D> •Ö N <D> (!) fl)> < O ST <0 </> A)