Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-07 / 5. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. JAN. 7. HELYI TÜKÖR 7 Nyílt nap a városházán rendezési • Munkatársunktól Pénteken délelőtt 9 óra­kor ismét összeül Szeged képviselő-testülete. A ter­vezett napirend szerint Nó­vák István városi főépítész és munkatársai tájékoztat­ják a városatyákat Szeged általános rendezési tervé­ről, valamint szabályozási tervéről. A szakemberek válaszolnak a képviselők kérdéseire is. A város fejlődésének irányát meghatározó ter­vekről nyilvános ülésen tárgyalnak a képviselők ­az érdeklődők személyesen is figyelemmel kísérhetik a megbeszélést. Az általános rendezési terv (ÁRT) „program" részét 1997. áp­rilisában hagyta jóvá a köz­gyűlés. A több szerkezeti részből álló ÁRT harmadik részét ugyancsak a holnapi közgyűlésen mutatja be a városi főépítész. A polgármester a Kávéházban • Munkatársunktól A Közéleti Kávéház ren­dezvénysorozatának vendé­ge január 7-én 18 órától - a tegnap közölttől eltérő helyszínen - az önkor­mányzat dísztermében dr. Bartha László, Szeged pol­gármestere. A „Szeged 1999" című est házigazdá­ja: dr. Tráser László újság-, író. Eltűnt Nagy András Ki tud róla? (Rendőrségi felvétel) • Munkatársunktól A szegedi rendőrkapi­tányság keresi a 63 éves Nagy András Szeged, Sá­rosi utca 5/A szám alatti la­kost, aki eltűnt. Az idős férfi 1998. december 11-én délután távozott el lakásá­ról, azóta ismeretlen helyen tartózkodik. Személyleírása: 186 centiméter magas, közepes testalkatú, haja őszes és hátrafésült, arca bal oldalán borsószem nagyságú anya­jegy található. Eltűnésekor zöld garbót, fekete szövet­nadrágot, bordó dzsekit, sötétbarna szőrmekucsmát és bordó-barna vastagtalpú cipőt viselt. A rendőrségi kéri azo­kat, akiknek tudomása van az eltűnt jelenlegi tartózko­dási helyéről, jelentkezze­nek a kapitányságon (Sze­ged, Párizsi körút 16-22.) vagy hívják a 62/477­577/15-24-es, illetve a 107­es telefonszámokat. • Tározók „szívhatnák íe" a belvizet Érdeksérelem nélkül nem megy A parlamenti válasz­tások óta - bizonyos át­szervezések következté­ben - a Földmüvelésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium irányítása alá tartoznak a területi víz­gazdálkodással kapcso­latos feladatok. A dön­tést abban a reményben fogadták az érintettek, hogy az eddigieknél na­gyobb figyelem és tá­mogatottság övezi majd az öntözési, illetve a me­zőgazdasági belvizgon­dok enyhítését. A közelmúltban me­gyénkben járt az FVM víz­gazdálkodási főosztályának vezetője, Kolossváry Gábor, vele beszélgettünk az új fel­adatmegosztás okairól, vala­mint a, gazdák számára elő­nyös következményeiről. 9 Az elmúlt négy évben a földművelési és öntözési szakemberek gyakran pa­naszolták, hogy a területi vízgazdálkodásnak nincs igazi gazdája. Ez alka­lommal politikai vagy szakmai érvek miatt ke­rült sor a változtatásra? - Szakmai szempontból indokoltak voltak a korábbi észrevételek, ezért úgy gon­dolom az esetleges politikai szándékoktól el lehet tekin­teni. Egy infrastrukturális minisztérium ugyanis, éppen széles tevékenységi köre mi­att, kevéssé tudott érzéke­nyen reagálni a vízgazdálko­dás problémáira. Emellett az a logikus, hogy a haszon­szerzés és a védekezési, il­letve problémakezelési fel­adatok egy helyen összpon­tosuljanak. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a válto­zás nem jelenti az egységes vízgazdálkodás elvének fel­adását, csupán a szervezeti keretek módosultak. • A kárpótlással megsza­porodtak a földtulajdo­nosok. Ez sok problémát vethet fel. - Valóban, hiszen a tulaj­donváltás földhasználat­centrikus volt. A meliorációs rendszerek jogi helyzete má­ig nem tisztázott, így azok működési feltételei gyakor­latilag megszűntek. A gaz­dákban pedig nem tudatosult az érdekérvényesítés szüksé­gessége, a vízgazdálkodási társulatok tagjai körében csökkent az érdekeltségi dí­jakra vonatkozó fizetési készség. • Nyilvánosságra került már az a minisztériumi elképzelés, hogy víztáro­zók építését tervezik. Mi­ként lesz erre lehetőség? - Célunk - a vízgazdálko­dási társulatokra is támasz­kodva - az, hogy a vízkárok kezelése mellett fejlesszük az öntözés feltételeit is az Alföldön. Az országban je­lenleg erre csak 350 ezer hektáron van mód, mi sze­retnénk megduplázni ezt a területet. A gazdáknak azon­ban be kell látni, hogy belvi­zes vagy éppen aszályos ta­lajon nem tudnak termelni. Bebizonyosodott: tavaly az országosan közel 53 ezer hektáros nyílt belvizes terü­let ötszörösét/!) tette ki a rej­tett belvízzel sújtott részek nagysága. Csongrád megyé­ben 7 ezer hektárt öntött el a víz, de ennek tízszeresén te­lített a talaj. Ehhez járul majd hozzá a tavaszi hóolva­dás, így jelentős belvízkárra számíthatunk. • A veszteségek megelő­zésére ad támogatást a minisztérium? - A társulatok számára ­az 1998. évi védelmi tervek elkészítésére és a tavaszi belvízkárokra - 130 milliót biztosított a kormány. Az őszi árvízvédekezés költsé­geire kért 150 millió forint­nak azonban még nincs meg a finanszírozási forrása. Emellett - véleményünk szerint - költségvetési keret­ből támogatást kell biztosí­tani a tervezett öntözővíz-tá­rozók kialakításához szüksé­ges területek megvételéhez, illetve azok felépítéséhez és pénz kell a meglévő, de el­hanyagolt csatornák rendbe­tételére, a műszaki létesít­mények esteleges korszerű­sítésére is. • Az ezzel kapcsolatos intézkedések egy része vi­szont tulajdonosi érdeke­ket sérthet. - Valóban, ezzel számol­nunk kell, de a feltételek reális értékelése, valamint az EU-csatlakozás után, a ta­gországoknak biztosított ön­tözési támogatás majdani megszerzése, talán meggyő­zi az érintetteket. Sőt: az öt évnél gyakrabban elöntött területek birtokosainak is tu­domásul kell venni, hogy ott célszerűbb erdőt vagy halas­tavat telepíteni, mint nö­vénytermesztéssel foglalkoz­ni. N. Rácz Judit Kolossváry Gábor: - Az aszályos, illetve belvizes térségekben, a termelés biztonsága érdekében, nél­külözhetetlen a vízgazdálkodási társulatok tevé­kenysége. (Fotó: Tésik Attila) Őrizetben a szarka • Hatvan (MTI) A rendőrség feltételezése szerint évek óta fosztogatta betegtársait az ország kü­lönböző kórházaiban az a férfi, akit a Hatvani Rendőr­kapitányság körözése alap­ján most Zalaegerszegen fogtak el. Az 50 esztendős M. J. egy régebbi műtétjé­ből eredő egészségügyi problémáira hivatkozva kér­te felvételét különböző kór­házakba. Megfordult Buda­pest, Dombóvár, Dunaújvá­ros, Mór, Nagyatád, Siófok, Várpalota és Zala megye egészségügyi intézményei­ben, illetve az elmúlt év őszén befeküdt a hatvani kórházba is. A Heves me­gyei város rendőrsége akkor adott ki országos körözést a férfi ellen, amikor az távo­zásakor magával vitte be­tegtársainak értéktárgyait. A kapitányság bűnügyi osztá­lya lopás miatt indított eljá­rást a kórházi szarka ellen; előzetes letartóztatását a bí­róság elrendelte. A rendőrség kéri, hogy akiket az elmúlt néhány év­ben hasonló módon megká­rosítottak, jelentkezzenek a Hatvani Rendőrkapitánysá­gon, a 37/ 342-244-es tele­fonszámon. • Masabb a parlamenti képviselőség Az MDF nem kiabál, de... Balogh László az MDF és a Fidesz közös jelöltje­ként nyerte meg kerületé­ben májusban a válasz­tást, így jutott a parla­mentbe. Tagja lett az or­szággyűlés költségvetési és pénzügyi, valamint a kulturális és médiabizott­ságának, és annak a hab párti bizottságnak is, amely külön a médiaü­gyekkel foglalkozik. Az elmúlt fél esztendő ta­pasztalatairól kérdeztük, valamint arról is, miként óhajt erősíteni az MDF, milyen változtatások vár­hatók a közszolgálati te­levíziók háza táján. Két cikluson át dolgozott a szegedi önkormányzatban képviselőként, majd tanács­nokként is, a májusi ország­gyűlési választáson viszont egyéni választókerületében az első helyet szerezte meg, az­óta honatyaként tevékenyke­dik. Balogh László az MDF városi elnöke volt, a legutób­bi tisztújításkor már nem vál­lalta a jelölést. Kínálta magát az első kérdés. 9 A parlamenti feladatok annyira lekötik, hogy vá­rosi pártelnökségre már nem futja az ideje, az energiája? - Amíg szegedi önkor­mányzati képviselő voltam, az utolsó rezdüléséig ismer­tem a városi folyamatokat ­mondta Balogh László. - Eb­ből most kiestem, ezért nem vállaltam, hogy jelöljenek. Ugyanakkor a városi szerve­zet a párt megyei elnökének javasolt. Amennyiben meg­választanak, akkor viszont ezt vállalom, mivel eleve szoros a kapcsolatom a megye egyes részeivel. Ez könnyebben be­illeszthető a jelenlegi mun­kámba. 9 Maradjunk az MDF­nél. A parlamenti válasz­tásokon bizony elég gyen­gén szerepelt. Az eltelt szűk hat hónap alatt mi történt? Sikerült-e rendez­ni a sorokat a rendszer­váltásban komoly szerepet játszó pártban? - Sikerült, a folyamat ja­nuár 30-án zárul le, amikor a Magyar Demokrata Fórum is­mét elnököt választ majd. A belső megújulás záloga lehet, hogy létezik egy komoly kon­zervatív bázis, amely radika­lizmusban nem megy el a MIÉP-ig, szabadelvűségben a Fideszig, és keresi a helyét a két pólus között, ahol rátalál­hat az MDF-re, ha következe­tesen politizálunk. Az ország­gyűlési választásokon renge­teg töredékszavazat veszett el, amelyet egy gyűjtőpárt megszerezhet. 9 Úgy tűnik, a Magyar Demokrata Fórum elége­dett a kormánykoalíció­ban rá osztott szereppel, cserében pedig alig hallat­ja hangját. így lenne? - Minden parlamenti párt más stílusban politizál, így mi is - válaszolta a képviselő. - Szó nincs arról, hogy eltűnt volna az MDF, ám valóban kevesebbet nyilvánul meg a - Az önkormányzatnak és az országgyűlési képviselőknek szorosan együtt kell dolgozniuk - vélekedik Balogh László. (Fotó: Nagy László) sajtóban, mint régebben ezt megszokták az emberek. Az más kérdés, hogy a parlamen­ti tudósításokban a hangsú­lyok nem mindig az őket megillető helyre kerülnek. Például: nem, vagy alig ment át a köztudatba, hogy a laká­sok után járó adó tervezetét a mi frakciónk kérésére, szak­mai érvelésének hatására vonta vissza a miniszterelnök úr, aki egyébként minden harmadik frakcióülésünkön részt vesz és döntéseinél fi­gyelembe veszi az ott elhang­zottakat. Meghallgatásra ta­lált az általam megfogalma­zott javaslat, hogy a gyerme­kek után járó személyi jöve­delemadó visszatérítésnél mindkét szülő jövedelmét ve­gyék figyelembe. Ez tényle­ges lépés a családi adózás irá­nyába. Úgy gondolom, az ál­lampolgárokat főként az ér­dekli, hogy a kormány jó döntéseket hozzon, és nem az izgatja, hogy a koalíción be­lül melyik párttól származik egy-egy javaslat. 9 Röpködnek a milliár­dok, amikor a Magyar Te­levízió adósságáról van szó. Beszélik az MTV 2 megszüntetését, a házas­ságot a Duna tévével. A parlament médiabizottsá­gában tisztán látják-e már a képet, avagy „hangyás" még a képernyő? - A közszolgálati televí­ziónál nincs kuratórium, ezál­tal nincs kinevezett vezetés, van viszont tetemes adósság - sorolta Balogh László, aki maga is tévésként kereste éveken át a kenyerét, ám leg­nagyobb bánatára május óta nem volt kamera a kezében. ­Ezeket a televíziókat azért is meg kell erősíteni, mivel a kulturális közélet, a kormány­zat igazából csupán velük szemben támaszthat követel­ményeket. Természetesen a politika csak a médiatörvény­ben megszabott keretek kö­zött fogalmazhatja meg elvá­rásait. A Duna televízióra a határon túli magyarság miatt is nagy igény van. Úgy gon­dolom, az nem is baj, hogy ott másféle szemlélet uralko­dik, mint az MTV-nél. A pár­huzamosságot fenn kellene tartani, és nem összekeverni a kettőt. Lényegében nincs szó az összevonásról. Az MTV 1­nek meg kell vívnia harcát a kereskedelmi televíziókkal, az MTV 2 műsorpolitikája fontos a közszolgálatiság szempontjából, a műholdas adás költségei pedig eltörpül­nek az egyéb kiadásokhoz ké­pest. 9 Mi a helyzet a Magyar Rádióval? - Az utóbbi időben rende­ződni látszanak az anyagi problémák. Ott inkább más gondok vannak, voltak: egyes műsorkészítők szerepzavarral küszködtek, nem a hiteles tá­jékoztatást tekintették felada­tuknak, hanem a politikacsi­nálást. És még egy dolog, amiről a kulturális bizottságá­ban már többször esett szó. A nemzeti adón, a Kossuthon szinte kizárólag csak angol­szász zenei betéteket lehet hallgatni. A magyar muzsika teljesen a háttérbe szorul. A fiatalok lassan azt fogják hin­ni, hogy csak az a jó és szép, amit angolul adnak elő. Ho­lott lenne miből válogatni, bőséges a hazai kínálat nép­zenéből, „könnyűzenéből" egyaránt. 9 Kanyarodjunk vissza a Magyar Televízióhoz és annak is körzeti stúdiói­hoz. Ezek sorsa, így a sze­gedié is bizonytalanná vált az utóbbi esztendők­ben. Mondhatni, lógnak a levegőben technikailag jól felszerelt stúdiók. Mire számithatnak, mit forgat a fejében a médiabizottság? - Az ORTT még az idén kiírja a pályázatot az önálló frekvenciával rendelkező re­gionális műsorokra. A köz­szolgálati Magyar Televízió műsorainak is szüksége van a regionáhs stúdiókban készült produkciókra. Ugyanakkor jó lenne, ha a regionális stúdiók önálló életet is élnének. A szegedi stúdiónak remek adottságai vannak: jó szak­embergárda, kiváló technika. Nem szólva a város földrajzi elhelyezkedéséről. Az EU­csatlakozás küszöbén a régi­ók szerepe felértékelődött az információ terén is. Én min­den erőmmel azon leszek, hogy a szegedi stúdió a ha­tárokon átnyúló régiós köz­ponttá nőhesse ki magát. 9 Mint már említette is, nyolc esztendőn át volt önkormányzati képviselő, négy évig közbiztonsági tanácsnok. Nemigen tör­tént olyan Szegeden, ami­ről ne tudott volna. A par­lamenti munka azért má­sabb. Nem hiányzik a „to­rony alatti", a városi nyüzsgés? - Dehogynem, szinte fizi­kailag is - vágta rá azonnal Balogh László. - Az önkor­mányzati képviselőként szer­zett tapasztalatok nagyban se­gítik mostani munkámat. Most viszont sokkal nagyobb lehetőségem van a város a ja­vára tenni. Lassan az új ön­kormányzat is felveszi a ren­des munkatempót. Hamarosan napivá válik majd a kapcsola­tunk, ugyanis megnyílik a vá­rosházán az országgyűlési képviselők irodája, így har­monikusan együtt tudunk dol­gozni. Például a szegedi repü­lőtér sorsát jó lenne a város számára kedvezően rendezni. Aztán nem ártana előrébb lép­ni a harmadik Tisza-híd meg­építésének ügyében. És még sorolhatnánk azokat a felada­tokat, amelyek megoldását az önkormányzatnak és az or­szággyűlési képviselőknek együtt kell szorgalmazniuk. V. Fekete Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents