Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-06 / 4. szám

12 EGY SZÁZALÉK SZERDA, 1999. JAN. 6 • A „volánoknak" nem jutott Nincs ötmilliárd • Szegeden működik, Vásárhelyen a kutyának sem kell? Telpark: egymillió jegyet lyukasztottunk Szent István tér. Még „ingyenparkoló", olykor csak a bicikliknek jut hely. (Fotó: Gyenes Kálmán) Vállalkozásban nem? • Tudósítónktól Vásárhelyen körülbelül két éve nem szednek parko­lási díjat sem az Andrássy úti üzletsornál, sem a Zrí­nyi utcai parkolókban. Előtte mindkét területet vállal­kozók bérelték, ám a tavasszal a város az újfent meg­hirdetett parkolókért olyan magas bérleti dijat kért (volna), melyet senki sem vállalt. Így a városban jelen­leg csak egyetlen helyen kell fizetni a (szabályos) par­kolásért, nevezetesen a piacnál, piaci napokon. Itt de­cemberben csupán harminc forintot kértek az autó­soktól, függetlenül attól, tíz percre vagy egész délelőtt­re álltak be. Csongrád megyében egyelőre csak Szegeden kell fizetniük az autósok­nak azért, ha parkolni szeretnének. Az 1996 áp­rilisában bevezetett Tel­park rendszert mára nem­csak megszokták a város­lakók, hanem már kérik is olykor az üzemeltetöt, a Szegedi Közlekedési Társaság, hogy a még „lyukas" területeken is alakítsanak ki fizető par­kolókat. Az eleinte sokat bírált szisz­téma nyomán ugyanis ma már lehet parkolóhelyet találni a Belvárosban. Hódmezővásárhe­lyen is kísérletezett a város, hogy bérbe adja a főutca megál­lóit, ám lassan két esztendeje, hogy nem akad rá vállalkozó. Szegeden mindenesetre nyere­séges vállalkozás autókat par­koltatni. Az év végén, a kará­csonyi bevásárló láz idején kap­hattunk némi Ízelítőt, milyen kellemetlen az, ha negyedórákat kell autóval köröznünk a Belvá­rosban, ha meg szeretnénk állni. Igaz, az év többi időszakában viszonylag könnyen lehet par­kolót találni, hiszen a 2400 vá­rakozóhelynek átlag háromne­gyedét használják ki a többi hó­napban az autósok. Bármennyire is hihetetlen, tavaly közel egymillió, egész pontosan 996 193 parkolójegy fogyott el Szegeden - tudtuk meg Radics Jánostól, az SZKT irodavezetőjétől. E mellett összesen több mint hatezer bérlet is gazdára talált. A legnépszerűbb változatlanul az úgynevezett lakossági bérlet volt, amelyet a Belvárosban élők válthatnak, kedvez­ménnyel. „Dobogós" helyet ví­vott ki magának az úgynevezett kombinált bérlet is, amelyből 917-et adtak el tavaly. - A pakolásból befolyó árbe­vételünknek csak 35 százalékát jelentik a bérletek, a jegyeladásból 45% folyik be, míg a pótdíjakból, azaz a sza­bálytalanul parkolók bír-ságolá­sából közel 20 százalék. A társaságnak egyébként va­Uniós infláció • Brüsszel (MTI) A valutauniós országokban 1998 novemberében 0,9 száza­lékra csökkent évi szinten az infláció az októberi 1,0 száza­lékról - közölte az Eurostat, a hivatalos európai statisztikai hivatal. Az Európai Unió egészében az inflációs ráta 1,0 százalékos volt novemberben, az októberi 1,1 százalékkal szemben - je­lentette az AFP. A Tizentötök közül Görög­országban (3,9 százalék), Por­tugáliában (2,6 százalék) és Ír­országban (2,2 százalék) volt legmagasabb a novemberi inf­láció. A legalacsonyabb érté­keket Svédországból (0,1), Franciaországból (0,2 száza­lék), Luxemburgból és Auszt­riából (0,5 százalék) jelentet­ték. Októberhez viszonyítva az infláció nyolc EU-tagállamban csökkent, kettőben nőtt és öt­ben nem változott. Az 1997 no­vembere és 1998 novembere közötti időszakot tekintve Franciaország eredménye volt a legjobb, átlagosan 0,7 száza­lék, ezt követi Németország 0,8 százalékkal, valamint Belgium és Ausztria 0,9 százalékkal. A legmagasabb átlagos inflációs rátát Görögországból (4,6), Portugáliából (2,2) és Írország­ból (2,1) százalék jelentették. lamivel több mint száztíz millió forint bevétele származott ta­valy ebből az üzletágból. A költségek levonása után maradó részt - a közgyűlés határozata értelmében - a szegedi tömeg­közlekedés fejlesztésére fordít­ják az idén is. Ennek többek kö­zött az az „ára", hogy három éve változatlan összeggel támo­gatja csak a város a tömegköz­lekedést. - 1996 óta nem emeltük a parkolási díjtételeket. Igaz, an­nak idején a telparkos városok közül itt volt a legdrágább meg­állni. Ám mára a két és fél évi infláció alaposan megrágta eze­ket a tarifákat. így az idén 17-33 százalékkal kényszerültünk emelni a díjakat. De a rendszer­hez tartozó városok közül válto­zatlanul Szegeden lesz a legol­csóbb megállni - mondja az iro­davezető. Egyébként a társaságnak ab­ból is származik bevétele, hogy a három esztendeje Miskolctól vásárolt rendszert továbbértéke­sítik. Tavaly például a romániai Temesvár vásárolta meg a sze­gediek által finomított sziszté­mát: ma már 6 és félezer parko­lóhelyet üzemeitemek e szerint. Az SZKT jelenleg is kapcsolat­ban áll két magyar város önkor­mányzatával, ahol már elkészül­tek az előtanulmányok a rend­szer bevezetéséhez, s csak a közgyűlés jóváhagyására vár­nak. Hiába kezdjük megszokni, hogy fizetni kell a pakolásért Szegeden, tavaly mégis vala­mivel több mint 50 ezer autós szélvédőjére tettek ki az el­lenőrök „Mikulás csomagot". Úgy tűnik, a pótdíjat - amely az idén szintén emelkedik ­egyre több szabálytalankodó igyekszik időben megfizetni. Ez többek között annak tudható be, hogy az SZKT türelme is véges, több mint egy éve már nemcsak felszólítást küldenek ki a nemfizetőknek, hanem bí­rósági úton is igyekeznek be­hajtani a tartozásokat. A díjak emelésén kívül az idén nem sok újdonságra szá­míthatnak a szegedi autósok. Egyelőre úgy tűnik, á pakoló­helyek száma is változatlan marad. Igaz, á közlekedési szakemberek két fontos „góc­pontot" szeretnének rendbe tenni. Az egyik a Mars tér kör­nyéke, a másik a Szent István tér és a környező utcák, ahol ma még nem kell fizetni a megállásért. A javaslat, hogy erre a két területre is vezessék be a Telpark rendszert, egyszer már megjárta a szegedi városa­tyák asztalát - akkor nemet mondott a közgyűlés. Rafai Gábor • Budapest (MTI) Nem kapnak támoga­tást a Volán-társaságok - így döntött az Állami Privatizációs és Vagyon­kezelő Rt. igazgatósága december végi rendkívü­li ülésén. Az ÁPV Rt. 1998. évi üzleti tervében autóbuszok vásárlásá­nak támogatására 5 mil­liárd forintot szerepelte­tett. Ezt a kormány az 1065/1998. számú ha­tározatával megerősítet­te. Az év közben felmerült egyéb kötelezettségek - pél­dául a Postabank tőkeemelé­se - miatt azonban nyilván­valóvá vált, hogy az ÁPV Rt.-nek nem maradt ilyen nagyságrendű szabad pén­zeszköze sem a válságkeze­lési, sem a reorganizációs keretéből. Az igazgatóság december 10-én felhatalmazta az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatóját arra, hogy az 1998. évi költ­ségvetési törvény módosítása kapcsán kezdeményezze egy szerényebb összegű támoga­tás jóváhagyását. A társasá­gok helyzetének felülvizsgá­latakor azonban kiderült, hogy átfogó koncepcióra len­ne szükség, amely összhan­got teremt a jegytámogatási rendszer-, a vagyonkezelési • Frankfurt (MTI) A Daimler-Chrysler AG az elmúlt év utolsó napjaiban jelentős nye­reségnövekedésről szá­molt be. A cég szerint az idén már láthatóak lesz­nek a világ ötödik leg­nagyobb autógyárának létrejöttéhez vezető, 42 milliárd dolláros fúzió első eredményei. A vállalat első becslései szerint az eladások mintegy 260 milliárd márkára nőttek (155 milliárd dollár) 1998­ban, ami 13 százalékos nö­vekedést jelent a Daimler­Benz AG és a Chrysler Corp. 1997-es együttes 229,3 milliárd márkás eladá­saihoz képest. A Daimler a Reuters je­lentése szerint a nyereségről nem közölt adatokat, csupán annyit árult el, hogy az je­lentősen meghaladja a két cég együttes 1997. évi nye­reségét. Jürgen Schrempp és Róbert Eaton, a Daimler­Chrysler elnökei, akik sze­rint ez a „házasság az égben köttetett", közleményükben úgy vélekedtek, hogy jövőre már érzékelhetőek lesznek a novemberi fúzió első ered­ményei. Az új óriásvállalat jövőre 1,4 milliárd dolláros megtakarítással számol, amely három-öt év alatt a tervek szerint 3 milliárd dol­lárra növekszik. Elemzők szerint a Daim­ler-Chrysler adózás utáni nyeresége 1998-ban várható­an meghaladja a 10 milliárd és a privatizácis elképzelések között. Az igazgatóság ezért úgy foglalt állást, hogy a Vo­lán-társaságok támogatása 1998. évben elmarad. Az ÁPV Rt. ügyvezetése az érintett minisztériumok­kal, önkormányzatokkal, va­lamint a Volán-társaságokkal közösen 1999-ben olyan át­fogó tervet készít, amely összhangot teremt az említett jegytámogatási rendszer, a privatizáció és a vagyonke­zelés között. Az ÁPV Rt. igazgatósága határozott arról, hogy vissza nem térítendő, összesen 600 millió forintos támogatást kap a Balaton Halászati Rt. és négy mezőgazdasági tár­saság. A támogatást az úgy­nevezett busa-ügy kapcsán környezetvédelmi katasztró­fával fenyegető helyzet elhá­rítására, illetve halfeldolgozó beruházásra, telepi rekonst­rukció befejezésére, tároló kapacitás bővítésére, techni­kai fejlesztésekre nyújtják. Egy erdőgazdasági társas­ágnál az ÁPV Rt. tőkeeme­lést hajt végre a fafeldolgozó kapacitás bővítése érdeké­ben. Döntött az igazgatóság arról is, hogy az említett készpénzes tőkeemeléseken túl milyen fejlesztési elkép­zeléseket támogat az ÁPV Rt. még az 1998. évi reorga­nizációs kerete terhére. márkát, szemben a két válla­lat 1997-es együttes 7,17 milliárd márkás nyereségé­vel. A cég február végén ter­vezi nyilvánosságra hozni az 1998-as nyereségre vonatko­zó előzetes adatokat. A Da­imler-Chrysler adatai szerint a vállalat idén 13 000 mun­kahelyet teremtett, 434 ezer­re növelve alkalmazottai összlétszámát világszerte. Az alkalmazottak több mint a fele Németországban, mintegy egyharmada pedig az Egyesült Államokban dolgozik. A Daimler-Chrysler egy­üttes eladásai 1998-ban 4,4 millió járműre rúgtak. Ebből több mint 850 000 Mercedes és Smart személygépkocsi volt, ami 20 százalékos nö­vekedést jelent az 1997-ben eladott 715 ezer járműhöz képest. Több mint 3 millió Chrysler, Dodge, Plymuth és Jeep márkájú személyautót és teherautót adtak el idén. A Mercedes-Benz, Fre­ighligter, Stera és Sterling márkájú kisteherautókból 480 000 darabot adtak el, több mint 45 milliárd márka értékben. A Mercedes-Benz és a Smart személygépkocsik árbe­vétele 60 milliárd márkát tett ki 1998-ban, míg a Chrysler-már­kák és pénzügyi szolgáltatások árbevétele 115 milliárd márkás volt. A Daimler-Chrysler Aerospace (Dasa) 11 százalék­kal 17 milliárd márkára nö­velte árbevételét. A Kodak újra és újra képes az újra FotóRost a m Kodak Ms=fuM Posta J Ésmisom ^ J MOSTANTÓL •3200 POSTA • ELŐHÍVATHATJA KODAK-FILMJEIT, • A KÉPEKET PEDIG HÁZHOZ VISSZÜK! ByMtASH A HASZON KULCSA Szeged, Kálvin tér 7., fszt. 2. Tel.: 62/551-670, 550-560. Fax: 62/551-671 • A Daimler-Chrysler éve Nagy nyereséggel

Next

/
Thumbnails
Contents